Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1903. szeptember "13. 1 cink körülbelül 30 szor, 40-szer annyiba kerül, mint a szén: az áramgerjesztő folyadékok fo­gyasztását is számba véve, mindeddig ötven­szerte drágábbnak kalkulálták a galván-áramot a dinamo-áramnál. Nyilvánvaló tehát, hogy még ez esetben is, ha a Csányi-elem a Bunsen-elem­ben elhasználódó cinknek csak egyötödrészét fogyasztja, még akkor is ti zszerte drágább ez az "áram a dinamo-áramnál. Mivel azonban semmiből valamit csinálni nem lehet, amint hogy Csányi is lesajnálja a petpetuum mobiléval fog­lalkozó mérnököt (?), ezt a csekély cinkfogyasz­tást tökéletesen kizártnak vehetjük, nem is szólva arról, hogy Csányi áramgerjesztő anyagai közül különösen a ciankalium drágább, mint a legtöbb más esetbeD használt áramgerjesztő. Ezzel tehát mindazon ábrándok, amelyeket a Csányi-féle elemhez fűznek, még akkor is a mesék országába tartoznának, ha nem a Bunsen­elemnél, hanem a tartósan, erős áramú elemeknél volna ötszörte gazdaságosabb. Megható az a naivitás is, amelylyel Csányi az ő elemét akkumulátor pótlására véli felhasz­nálhatni, mert — úgymond — eleme 8D kgr. suly mellett teljesíti azt, amire 240 kilogrammnyi akkumulátor-suly szükséges. Kiábrándítja őt ta­lán az a körülmény, hogy mig a Tudor akku­mulátor 870 ampére órányi elektromos kapacitás mellett 183 kilogramm sulyu, addig már egy évtizede ismerünk elemeket, amelyek ugyanazt az árammennyiséget 22 kilogramm önsulylyal képesek kiadni, tehát az akkomulátorok súlyának '/» részét teszik csupán és mégsem jutott soha józan embernek eszébe ezen elemeket akkumá­látorok helyett használni, azon egyszerű okból, mert mig az akkumulátorokat olyan dinamó­árammal tölthetjük, amelyből egy kiló watt elő­állítása 15—20 fillérbe kerül, addig ugyanezen áramnak elemből való előállítása csak anyag­fogyasztásban, a berendezés költségeit nem szá­mítva, 2-5—3 K-ba kerül. Műszaki találmányoknak megvan az a jel­lemző sajátságuk, hogy azoknak értéke se nem gyarapítható, se nem osökkenthető; újságcikkek­kel bármennyire felmagasztalunk vagy tönkre­silányítunk valamely találmányt, mindig az idő az, amely megmutatja, mi a találmánynak az értéke. Azzal, hogy a Csányi-elemmel világítani le­het, hogy drótokat lehet vele elégetni, port hint­hetünk laikusok szemébe, de hozzáértőt ilyen szemfényvesztéssel megtéveszteni nem lehet. És ha felszólalok a Csányi-féle elemről elhang­zott díthyrambusok ellen és nem várom be, mig az idő igazolja véleményemet, teszem ezt az egész magyar technikus-kar reputációja érdeké­ben, amely ezt a tobzódást szó nélkül mégsem hagyhatja, de meg azért is, hogy tán sikerül ezzel a károsodástól megóvnom azon laikusokat, akiknek a Csányi-féle találmányt nyakukba varrni óhajtják. Tiszta képet a Csányi-féle elemről akkor al­kothatunk, ha szavahihető és megbízható méré­sekkel kimutatják, nem azt, hogy a Csányi elem világít, gyújt és hajt, hanem hogy olcsóbban és eddigi erőforrásainknál mennyivel olcsóbban ter­meli azt az energiát, melynek termelésére hiva­tottnak tartják". Mi kisvárosiak — kevés kivétellel — laiku­sok vagyunk az elektrotechnika terén. Kevesen tudnák közülünk fizikából letenni az érettségit, ítéletet mondani tehát nem érezhetünk magunk­ban hivatást, legfeljebb benyomásainkról szá­molhatunk be. Nos a mi impressiónk azok után, amiket ol­vastunk, az, hogy ha Csánvi elemeivel akarna Zalaegerszeg világítani, a jövő század elejére is aligha volnának izzó lámpái. Hivatalos-rovat. Közhírré teszem, hogy az 1903. évi hadmen­tességi díj kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t. c. vonatkozó §§-ai értelmében a városi adóhiva­talnál 8 napon át, vagyis f. óv szeptember hó 7-től 14-ig bezárólag közszemlére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által bete­kinthető. Zalaegerszeg, 1903. szeptember 7. Várhidy Lajos polgármester. H i r e k. A német császár Nagykanizsán. II. Vilmos német császár vasárnap reggel 8 órakor külön udvari vonaton Nagykanizsára érkezik. — Mo­hácsra utazik Ferencz Ferdinánd trónörökös kí­séretében, hogy részt vegyen a vadászaton. Az udvari vonat 7 percig marad a nagykanizsai állomáson, mely idő alatt a magas vendégek megreggeliznek. Királyi kitüntetés, ő felsége a király Gold­schmied Jakab kezelőtiszt főhadnagynak a cs. és kir. 48. gyalogezredben az arany érdemke­resztet adományozta. Királyi elismerés. Ő felsége a király elren­delte, hogy a honvéd főreáliskolában tanári minőségben több éven át teljesített eredmény­teljes szolgálatáért Petrás Miklósnak, a nagy­kanizsai 20. honvéd gyalogezred létszám felett vezetett első osztályú századosának, a legfelsőbb megelégedés kifejezése tudtul adassék. Kirendelés. Az igazságügy-miniszter dr. Györffy Zoltán tapolcai gyakorló ügyvédet a tapolcai ügyészségi kerületbe ügyészségi megbízottá ren­delte ki. köpenyét, kalapját lekapkodva a fogasról, lefutott a lépcsőn. Azután apró, gyors léptekkel az erdő felé indult. Elgondolta, hogy tiz óv előtt hányszor mondta férjének, hogy szereti és most szökik előle. Hát igazán szerette ezt az embert? A mily hirtelen villant a lelkébe a kétség, épp oly hirtelen kiűzte belőle. Tiz év óta élnek már egymással, mint férj és feleség; négy gyermekük van és most mégis szökik előle, mintha az életét mentené meg vele. Karine nem is keresett magyarázatot, csak a való állapotot nézte, a tiszta, nyers, kétségbevonhatatlan valóságot. Azután elképzelte, hogy ugyan mi történnék, ha most elhagyná a családi tűzhelyet és világgá menne, keresni ... a boldogságot? gondolta először nevetve, aztán igen komolyan is. A maga részét a boldogságból? Azzal tisztában volt, hogy az csak hiu ábránd, de azért gyermekes örömmel iparkodott magát beleélni, mert érezte, hogyha elmúlik az álma, akkor valami fájdalmas komoly dolog várakozik rája: mintha végső bucsut kellene neki majd venni mindentől, ami a legkedvesebb előtte. Aztán az erdőbe ért. A száraz falevelek zizeg­tek a lába alatt s folyton hulltak, folyton hull­tak körülötte. Karine lázban égett, szive hevesen dobogott, az a nyomasztó érzés volt ez, mely a fontos, döntő lépéseket szokta megelőzni . Pedig igen jól tudta, hogy semmiféle döntő lépést nem fog tenni, minden a régiben marad. Egyszerre ugy rémlett előtte, mintha valami fagyos nyugalom venne erőt rajta; megállt, leült egy kőre s egy fatörzsnek támaszkodott. El volt már fáradva; tagjaira ólomsulyok nehezedtek, feje mellére hanyatlott, szemeit behunyta. S a titokzatos hang ismét fülébe súgta: Szeretlek. Aztán a megbánás vihara kezdett kitörni a bensejében; lángra gyúlt képzelete lázas, per­zselő sovárgássá erősödött a boldogság, a szerelem, az ifjúság örömei iránt; élet, tökéletes és teljes élet után epekedett, mely sohasem valósult meg, pedig mégis léteznie kell valahol, mert minden ember vágyódik utána ... 8 ugyanakkor a másik, a való, a komoly, a kikerülhetetlen élet is föltűnt előtte, mely egészen magába zárja. És Karine sirt, zokogott keservesen, amint még sohasem tette; mintha minden, ami becscsel bir az életben, könnyeivel együtt akarna elfolyni. A falevelek egymásután váltak le a galyról s egymásután hulltak alá. Karine ruhájára is szállongott egynéhány, aki ott ült a földön s utolsó csatáját vivta és bucsut mondott — leg­utolsó bucsut — az ifjúságnak. Már aludtak a gyermekek, mikor Karine haza került. Férje az újságot olvasgatta. A nő ismét 1 elővette kézimunkáját s az asztal mellé ült a 1 megszokott helyre . . . Plébános kinevezés, A veszprémi egyházme­gyében Németh János keszthelyi segédlelkész a „Balatonvidék" szerkesztője, vörsi plébánossá neveztetett ki. Tanítónői áthelyezés. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter özvegy Karíné Gzink Margit csabrendeki állami elemi iskolai tanító­nőt jelen minőségben a gyöngyösi állami elemi iskolához áthelyezte. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya f. hó 14-én délután 4 órakor az egyesület helyiségében ülést tart a következő tárgysorozattal. Az egyesület véleményes felter­jesztése a kiegyezési és autonom vámtarifára vonatkozólag, továbbá folyó ügyek tárgyalása. Deák Ferenc emlékezete az iskolákban. Deák Ferenc születésének századik évfordulóján, amely október 17-én lesz, az iskolák is ünnepet ülnek. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter az összes iskolákban ünnepélyek tartását rendeli el. Az erre vonatkozó rendeletben Deák Fereno halhatatlan érdemeit méltatva, az ünnep tervé­ről ezeket irja: „A középiskolákban sa tanító­képző intézetekben a Himnusz és a Szózat elé­neklése közé beillesztendő a programmba egyik tanár emlókbeszéde és a legfelsőbb osztálybeli tanulók egyike által szintén a haza bölcséről irott és szaktanár Ítélete szerint valamennyi kö­zül legsikerültebb magyar házi dolgozat felol­vasása. A kereskedelmi ós felsőbb leányiskolák ünnepének programmja ugyanilyen legyen, ki­véve, hogy itt a versenydolgozatok készítteté­sét az egyes tanáritestületeknek határozatára bí­zom. A polgári és elemi iskolák ünnepi prog­rammja szintén azonos a középiskoláéval, azzal a külömbséggel, hogy ezekben a szóban forgó dolgozat teljesen elmarad. Az országszerte ren­dezendő ünnepek lefolyását — a minister ezzel fejezi be rendeletét — különös érdeklődéssel óhajtom kisérni, mivégből mindennemű taninté­zetekben tartott ünnepélyekről rövid jelentést várok, az emlékbeszédet tartó Unár, tanító ós a legsikerültebb dolgozatot szerkesztő tanuló nevének felemlítése mellett. Uj táviróhivatal vármegyénkben. A kereske­delemügyi m. kir. miniszter vármegyénkben Pacsán és Zalaszentivánon az ottani postahiva­talokkal egyesített távírót létesített. Gasparics Márk emlékezete. Perlak község közönsége ma hazafias ünnepet ül Gasparics Márk emlékezetére. Az ünnepélyen részt vesznek a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör, a nagykanizsai főgymnasium ifjúsága és tanári kara, a csáktornyai tanítóképző intézet hallgatói és tanárai. A perlaki hölgyek s Drávaegyház község, mint a vértanú szülőhelye koszorút helyeznek Gasparics emlékoszlopára. Az ünnepély délután 5 órakor kezdődik. A nagykanizsai Iro­dalmi és Művészeti Kör dalárdája a Hymnuszt énekli; az ünnepélyt Dr. Tamás János, a ren­dező bizottság elnöke nyitja meg; az alkalmi beszédet Dr. Zakál Lajos tartja; a horvát ajkú néphez pedig Kramarits Vilmos intéz beszédet. A család részéről Gasparics György megköszöni az ünnepély rendező bizottságnak s a közönség­nek a vértanú emléke iránt tanúsított kegyeletet. Este társasvacsora és térzene lesz. Távbeszélő. A zalaegerszegi városi távbeszélő berendezését a mult héten kezdték meg. A vez­ték állványokat erősítették a házak tetejére. Eddig felállítottak öt vasállványt. Egyet a Weisz Ede féle-házra, a plébánia épületre, a városhá­zára, a Skublics-fóle házra s a Korona szállo­dára. Zalaegerszegen ezideig harminc telefonbérlc jelentkezett, akik évenként 120 koronát fizetnek a távbeszélő használatáért. Ugy halljuk, hogy a városi távbeszélőt a jövő évben bekapcsolják az interurbán hálózatba. Az állami elem! és állami polgári leányisko­lái gondnokság f. hó 8-án Thassy Kristóf gond­noksági elnök elnöklósével tartott gyüléaén ér­tesülvén arról, hogy a f. 1903/4. évre a polgári leányiskola második ós harmadik osztályába annyian iratkoztak be, hogy a rendelkezésre­álló tantermekben majdnem lehetetlen őket el­helyezni: feliratilag megkeresi a vallás- ós köz­oktatásügyi minisztert szives intéskedés végett az iránt, hogy a fejlődésben levő polgári leány­iskola céljának és a növendékek létszámának megfelelő helyiséget kapjon. A Zrínyi emlékmű ügye közeledik a megvaló­suláshoz. Az országos képzőművészeti tanács ajánlatára a vallás- ós közoktatásügyi miniszter ezer koronával járult az emlékmű felállításának

Next

/
Oldalképek
Tartalom