Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-19 / 16. szám

168 » Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap* 1903. április 12. rétet termékenyíti és veszélyezteti a Zala, hanem a város néhány alantabb fekvő utcáját is, amelyekben álló házakat az árviz és a talajvíz néhány év múlva teljesen lakhatatlanná fogja tenni. A veszedelem torkában vannak a Kaszaházi, a Kert-utcák s különösen a Jákum-utca vége. A rét szélén ástak ugyan egy védő árkot, amely azonban majdnem egészen beiszapolódott s másrészről oly csekély az esése, hogy a viz magasabb vízállás mellett visszafelé folyik benne. A zalavölgyi rétek s a védőárok már a mult szombaton megtelt vízzel. Az andráshidai hidtól a vasúti töltésig tenger volt a Zala völgye. Szombaton a vízállás csekélyet apadt, a rétmenti utcák lakói tehát már nem tartottak nagyobb veszedelemtől. Vasárnap este 8 óra után azonban a viz rohamosan emelkedett. Az ár harsogva rohant le a Zala völgyébe s az erős szél a hullámokat hamar behajtotta az utcákba. Egy óra alatt azután a vízállás egy méterrel emelkedett s a szélső házak kertjeit és udvarát ellepte az ár. Még ekkor sem gondolt senki menekülésre, mikor azonban néhány perc múlva a viz az ajtókon kezdett befolyni s néhány sertésólat félig elborított és az apróbb állatokat elkapta a sodra, akkor kezdtek segedelem után nézni. Az alsó házakban bennrekedt 30—40 ember. A gyermekek kétségbeesetten siránkoztak, a gazdák féltősebb holmijukat igyekeztek biztonságba helyezni. Derék tűzoltóink értesülve a veszedelemről, a helyszínre siettek, egy kidőlt kerítésből s hamarosan összeszedett deszkákból tutajt rögtönöztek és hozzáláttak a mentéshez. A gyermekekért egy kocsi ment be a Jákum utcába, de az utolsó házakig nem juthatott, mert ott a viz magassága — az uton — meghaladta a két métert. Szerencsére az utcasor valamivel magasabban fekszik az útnál. A gyermekeket és asszonyokat a tűzoltók szállították a kocsiig. A veszélyeztetett házak lakói hálával és elismeréssel emlékeznek meg a tűzoltókról, akik a mentésben elől jártak. Néhányan életük kockáztatásával gázoltak át a vizén, nem tudva, hogy a sötét éjszakában hol esnek bele a mély sáncokba, vagy hol kapja el őket a viz sodra. Pregli Antal tűzoltó egy beteg nőt a karjain hozott ki a házból, a kerítésen keresztül, mert az utca felől már megközelíthetetlen volt a lakás Szerencsésen biztonságba helyeztek mindenkit. Nagyobb szerencsétlenség nem történt, mert a víz éjfélkor elkezdett apadni s reggelre egy métert esett. Néhány ház fala megrepedt s a vályogból készült istálók talait erősen megrongálta az ár. Annak, hogy a város közvetlen tövében a viz oly hirtelen felduzzad s néhány óra alatt újból megapad, okául azt hozzák fel, hogy a vasúti töltésen csak egy, vagy két áteresz van, amely a hirtelen jövő áradatot nem tudja gyorsan levezetni, a nagy viztömeget egy ideig visszatartja. Azért többen az árviz éjszakáján fel akartak rohani a vasati töltésre, hogy azt megszakítsák. A Zala völgye majdnem egész hosszában viz alatt állott. Ollárnál az úttesten oly magasan hömpölygött a viz, hogy megakadt a köziekedéi. Zalaszentgrótnál az ár keresztülcsapott az uton s befutott a szélső utcákba. Jelentékeny kár nem történt. Nagy árviz hirét halljuk Csáktornyáról. A hegyekből lerohanó viz annyira megduzzasztotta a Ternovát, hogy elöntötte a város egy részét. A töltéseket a katonaság, tűzoltóság s több száz munkás védelmezte. A Stájer határon a vasúti töltést is elvitte a viz s a közlekedés egy időre megszakadt. Hivatalos-rovat. i. Közhirré teszem, hogy az 1903-ik évi tőkekamat és járadék adó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t. c. 16. §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis folyó évi április hó 15-től 23-ig bezárólag közszemlére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. II. Közhirré teszem, hogy az 1903-ik évi IV. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t.-c. 16. §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis f. évi április hó 15-től 23-ig bezárólag közszemlére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. III. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek 1903. január 28-án kelt 82342/1V. 3.1902 sz. rendelete folytán Zalaegerszeg r. t. város tanácsa felhívja a szőlő-, kert- és gyümölcsös tulajdonosokat, hogy gyümölcsöseikben levő fáikat, bokraikat a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyó fészkektől és lepketoj ásóktól megtisztítsák, s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket ós lepke tojásokat elégessék s egyáltalában megtegyenek mindent arra nézve, hogy a gyümölcstermelést veszélyeztető kártékony rovarok minél kiterjedtebb s célravezetőbb módon irtva és pusztítva legyenek, mert ellen esetben az 1894. óvi XII. t.-c. 95. §. k. pontja ellen kihágást követvén 1—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. Zalaegerszeg, 1903. április 15. Várhidy Lajos polgármester. H irek. Nemzeti ünnep. Az 1848-iki törvények szentesítésének emléknapja az idén nagyszombatra esvén, azt április 11-ike helyett április hó 16-án ülték meg városunkban. Délelőtt 8 l/a órakor a róm. kath. plébánia templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyet Legáth Kálmán esperes-plebános a káplánok segédlete mellett tartott; az isteni tiszteleten részt vett a vármegye tisztikara dr. Jankovich László gróf főispán vezetésével, az összes hatóságok és hivatalok. Isteni tisztelet után tartották a főgymnasiumban és felső kereskedelmi iskolában az iskolai ünnepséget, melyet a főgymnasiumban Medgyesi Lajos igazgató nyitott meg, az ünnepet méltató beszédet Schuszter Oszkár tanár tartotta, Bucsy Béla I., Kiss Elemér VII. és Heincz János VII. oszt. tanulók szavaltak, az ifjúsági énekkar pedig Schill Imre énektanár vezetése mellett alkalmi énekeket énekelt. A felső kereskedelmi iskolában a Himnuszszal kezdték az ünnepélyt, ezt követte Udvardy Ignáo igazgató megnyitó beszéde, Posch Alajos középső és Gellén László felső osztályú tanulók szavaltak, Takács Lajos felső osztályú tanuló az 1848-iki törvények szentesítéséről tartott felolvasást; közben az ifjúsági zenekar és énekkar működött közre 2—2 darab előadásával. — Az állami elemi- ós polgári leányiskolánál az iskolai ünnepséget április 15-ón tartották meg, miután előzőleg mindkét intézet róm. kath. ifjúsága testületileg vett részt az isteni tiszteleten. Az elemi iskolánál mindegyik osztályban külön-külön tartották meg az ünnepélyt az osztálytanuló megemlékezésével, alkalmi ének- és szavalattal. A polgári leányiskola növendékeinek iskolai ünnepsége együtt volt az első osztályban. A növendékek a Himnuszt énekelték Fallei? József énektanár vezetése mellett, ezt követte Kászoryi Mihály igazgatónak alkalmi beszéde; Fischer Erzse I. és Isoó Lonke II. oszt. tanulók szavaltak, majd közbe és záradékul alkalmi dalt énekelt a tanuló ifjúság. Városi képviselők választása. Zalavármegye alispánja a zalaegerszegi városi képviselőtestület kebeléből az 1886. óvi XXII. t.-c. 41. §-a értelmében kilépő 17 tag helyének betöltésére választási határnapul április hó 20-ik napját tűzte ki, amely napon a választás reggel 9 órától délután 4 óráig foganatosítandó. A választások vezetésére az első kerületben Hajik István, a második kerületben dr. Czinder István ós a harmadik kerületben Udvardy Ignác városi képviselőket jelölte ki. Az első kerület válásztási helye a városház tanácsterme. Az első kerületbe tartoznak a Körmendi, Kert, Major, Fürdő, Jákum, Sütő, Zala, Könyök, Cigány, Sip, Templomaljai, Rét, Galamb, AroK utcák, a Deák-tér, Kazinczy-tér északi része a Vármegyeház-tér a zalamegyei központi takarékpénztárig ós a Várkörön lakó választó polgárok. A második kerület választási helye az állami elemi iskola emeleti nagy tanácsterme. A második kerületbe tartoznak a Kazinczy-tér déli része, Vásártér, Kossuth Lajos-utca, Bozót, Mária, Rózsa, Sas, Kereszt, Mező, Telek, Wlassics Gyula, Vörösmarty, Uri, Zöld, Iskola-köz, Újváros, Hegyi, Csácsi, Pap és Kinizsy utcában lakó választópolgárok, valamint a Zalaegerszeg-hegyen lakó választók. A harmadik kerület választási helye a Rosenkrancz-féle vendéglő terme. A harmadik kerülethez tartoznak Ola-külvárosban lakó választó polgárok. A kilépő városi képviselők: az első kerületből: Heinrich Vilmos, Puer István, Kovács Károly (ügyvéd), Radó István, Heincz János, Fürst Samu, Horváth Ferenc, Kéner Dániel; a második kerületből: Bedő János, Csertán Károly, Horváth Miklós, Keszly Ferenc, Krosetz István, Lányi Kálmán, Lendvay László, Stefanecz József; a harmadik kerületből: Rosenkrancz József. Az uj képviselő testület megalakulására határnapul a vármegye alispánja április hó 20-ik napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki. Gyászhír. Füssi Tamás Alajos, a magyar tanügyi és katholikus irodalom egyik lelkes és veterán mnnkása, a jeles iró, a bencésreudnek országosan ismert tagja, a zalavári apátság perjele, aranymisós áldozópap, a Ferenc József-rend lovagja, a Szent István Társulat irodalmi szakosztályának tagja, f. hó 14-ón reggel 6 órakor rövid szenvedés és a végső szentségek ájtatos felvétele után végelgyengülésben Zalaapátiban elhunyt. A boldogult szép munkakört töltött be hosszú pályáján ós rendtársainak bizalma ép a napokban jelölte az üresedésben levő bakonybóli apátságra. Füssi Tamás született Zimonyban 1825. április 11-ikén. Elemi iskoláit Újvidéken, a gymnasiumot pedig Baján végezte. 1841-ben Pápán gymnasiumi tanár, öt év multáu pedig igazgató lett. 1864-ben a Szent István Társulat választotta meg igazgatójává, mely idő óta állandóan Budapesten lakott. Irodalmi működését már növendékpap korában kezdte meg. Önálló művei: Egyetemes Földrajz, mely két kiadást ért. Két tanártársával Pápán az ifjúsági Plutarch-ot szerkesztette. Emich kiadásában megjelent »Szünórák« cimü műve négy kötetben. Vaszary Kolossal, a mostani hercegprímással együtt irt Világtörténelmet (felső gymnásiumi használatra) 3 kötetben. Átdolgozta s a magyar iskolák szükségletéhez alkalmazta Velter kisebb világtörténelmét, mely eddig két kiadást ért, lefordított továbbá Schmidt Kristóf ifjúsági irataiból 16 kötetet. Szerkesztette a »Katholikus Néplapot* és a » Katholikus Lelkipásztort*. Halála általános részvétet kelt nemcsak rendtársai, hanem a magyar tanügy és irodalom barátai közt is. F. hó 16-án nagy részvét mellett temették el a zalaapátii rendi sírboltban. Béke a derék férfiú poraira. Miniszteri elismeré3. A m. kir. pénzügyminis-ter Kober János szentgrótpolgárvárosi körjegyzőnek, 1902. évben a közadók behajtása körül kifejtett sikeres működéseért és hivatali pontosságáért elismerését nyilvánította és pénzbeli jutalomban is részesítette. Járási faiskola felügyelő. Vármegyénk alispánja Békefi Elek zalakoppányi gazdasági szaktanítót és szőlőojtvány-telep tulajdonost a zalaszentgróti járás faiskola felügyelőjévé nevezte ki. A nemesi pénztári választmány f. hó 15-ón Zalaegerszegen, saját háza üléstermében évnegyedes ülést tartott, amelyen Bezerédj László alapítványi tag elhalálozása felett részvétét a választmány jegyzőkönyvileg kifejezte, emlékét megörökítette s a megüresedett alapítványi tagsági helyre Thassy Kristóf vármegyei tiszti főügyészt választotta meg. A keszthelyi főgymnasium létesítésére annak idején tiz évre évi 600 K segélyt szavazott meg a választmány a városnál; a tiz év letelvén, a segély meghosszabbítását kérte a város; a választmány a folyó évre a 600 K segélyt megszavazta; ezután folyó ügyeket tárgyaltak. A nagykanizsai izr. jótékony nőegylet f. hó 14-ón rendkívüli közgyűlést tartott, hogy megállapítsa azokat a módozatokat, amelyek mellett megünnepelje Vidor Samuné elnöknek negyedszázados elnöki jubileumát. E célból Révész Lajos egyleti titkár indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a 25 éves áldásos elnöki működés elismeréseül és örök hálájának jeléül később meghatározandó jótékony célra Vidor Samunó jubileumi alapítvány cimen alapítványt létesít, melyhez az egyleti pénztárból 5.000 K-val, az egylet tagjai pedig tetszés szerinti önkónytes adományokkal járulnak; az elnök érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti és ezen jubileum alkalmából Írásban üdvözli. A közgyűlés az indít-