Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-18 / 3. szám

1903. január 18. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 tag indítványára ugy az árvaszék elnökének, valamint az árvaszéki összes előadóknak elisme­rését fejezte ki ügybuzgó működésükért. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a kataszternél előfordult összesen 9.749 birtokvál­tozási eset, amelyből keresztül vezettek 9.622-t, keresztül vezetetlenül maradt 127; szőlődézsma­váltság tartozásból 40.906 K 14 f-t töröltek; ezen a cimen 1895-től fogva törölve lett 4,490.420 K 11 f. Pölöskét kivéve a többi helyen a szőlődézsmaváltság tartozások már mind törlésbe vétettek. Állami egyenes adóban decemberben befolyt 525.887 K 21 f. A mult évben január­tól novemberig bezárólag a megye területéu 3,568.208 K 36 f állami adó folyt'be. Az adó­hátralék deczember végén 2,298.738 K 65 f, melyet az 1901. évi december havi 2,728.003 K 04 f hátralékkal egybehasonlítván, a f. 1902. év végén a hátralék 429.264 K 39 f-rel csökkent. Leírtak december hóbau egyenes adóban 70.984 K 14 f-t, hadmentességi díjban 6.724 K 43 f-t. Fizetési halasztást december hóban 6 esetbeu engedélyeztek, ideiglenes házadómeutességet pedig 43 esetben. A közigazgatási bizottság albizottságai az 1903-ik évben. A megyei közigazgatási bizottság f. hó 13-áu tartott ülésében a törvény értelmében megala­kította, részben pedig a decemberi megyei tör­vényhatósági közgyűlésen történt választás foly­tán kiegészítette egyes albizottságait. Az albizottságoknak névsora az 1903-ik évre a következő: Áz 1876. évi VI. t.-c. 53. §-a értelmében alakított fegyelmi választmány tagjai Eperjesy Sándor, Hertelendy Ferenc és Deák Mihály a választott, Odor Géza, dr. Ruzsicska Kálmán és Lányi Kálmán a kinevezett tagok sorábói. Az 1877. evi XX t.-c. értelmében alakított felebbviteli küldöttség tagjai: dr. Jankovich László gróf főispán elnök, Csertán Károly al­ispán h. elnök; hivatalból tagjai: Árvay Lajos megyei főjegyző, Thassy Kristóf m. t. főügyész, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök; a közigaz­gatási bizottság által választott tagjai: Eperjesy Sándor, Szily Dezső, Ziegler Kálmán ; a főispán által kinevezett tagok : Barcza László, dr. Gyö­mörey Vincej Bogyay Máté. A törvényhatósági pótadók egyenkénti kive­tése tárgyában beérkező felszólamlások elinté­zésére az 1883. évi XV. t.-c. 12. §-a értelmé­ben hivatott küldöttség tagjai a közigazgatási bizottság választott tagjai közül: Eperjesy Sán­dor, dr. Gyömörey Vince, Koller István, Barcza László. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 120. §-a értelmé­ben alakított erdészeti kihágási másodfoka bíró­ság tagjai: dr. Jankovich László gróf főispán elnök, Csertán Károly alispán h. elnök; tagjai: dr. Gyömörey Vince, Hertelendy Ferenc, Kol­ler István, Bogyay Máté, Ziegler Kálmán, Szily Dezső. Az 1888. évi V. t.-c. 43. §-a értelmében a törvényszék szókhelyén alakított felügyelő-bizott­ság tagjai a zalaegerszegi kir. törvényszéki bör­tönnél: Szily Dezső, Deák Mihály, a nagykani­zsai kir. törvényszéki börtönnél: Eperjesy Sándor, Koller István. Az 1876. évi VI. t.-c. 38. §-a értelmében el­járó börtönvizsgáló küldöttségek tagjai, a zala­egerszegi kir. törvényszéki börtönre: Deák Mihály, Hertelendy Ferenc, Szily Dezső, Thassy Kristóf; a balaton-fiiredi és tapolcai járásbiró­sági fogházra: Hertelendy Ferenc; a sümegi járásbirósági fogházra: Barcza László; az alsó­leudvai járásbirósági fogházra : Ziegler Kálmán ; a nagykanizsai kir. törvényszéki börtönre: Eper­jesy Sándor, Koller István, dr. Ruzsicska Kál­mán; a perlaki ós csáktornyai járásbirósági fog­házra: Ziegler Kálmán; a keszthelyi járásbiró­sági fogházra: Bogyay Máté; a letenyei járás­birósági fogházra : Ziegler Kálmán. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1888. évi II. t.-c. 72. §-ában felsorolt ügyeknek másod­fokú elbírálására hivatott hatóság : dr. Jankovich László gróf főispán elnök, Csertán Károly al­ispán h. elnök; tagok: dr. Gyömörey Vince, Her­telendy Ferenc, Koller István, Bogyay Máté, Ziegler Kálmán, Szilv Dezső. Az 1877. évi XXXI. t.-c. 26-ik §-a értelmé­ben alakított erdőrendészeti albizottság tagjai: Szily Dezső, Deák Mihály. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vir­megye december havi közegészségügyi állapotáról a következő jelentést terjesztette elő a közigazga­tási bizottság január havi ülésén. Az időjárás a hónap legnagyobb részében télies volt, a mennyiben a hőmérő leginkább 6—12° C fokot mutatott többszöri havazással, a mely a hónap vége felé azonban enyhévé változott. A felnőttek közegészsége, viszonyítva a mult havihoz, némileg roszabbodott, mert a légző szervek hurutos bántalmai többször képezték a gyógykezelés tárgyát, de mivel ezek lefolyása igen enyhe volt, a halálozási százalék még sem emelkedett. A gyermekek közegészsége, habár a fertőző bántalmak száma, kivéve a kanyarót és fültő­mirigylobot, tetemesen alászállott is, még sem volt kielégítő, minthogy ezeknél a légző szervek hurutos bántalma, valószínűleg a hidegebb idő­járás miatt, nagv számban észleltetett. A fertőző kórok köziil roncsoló toroklobban beteg volt 19, gyógyult 11, meghalt 7, ápolás alatt maradt 1; hasi hagymázban beteg volt 30, gyógyult 22, meghalt 2, ápolás alatt maradt 6; ruháiból és a bírák önkezűleg megkorbácsolták. Ezután összeállott a temetési menet. A bűnöst halotti lepellel befödve, koporsóba fektetve, a szomorkodó tömeg, barátai és rokonai gyásza közepett vitték a Via Collina-ig . . . Itt egy kis kripta van — irja Plutarchos — bolthajtásán egy nyílással, a melyen keresztül leeresztik a létrát; a kripta berendezése egy ágy, egy olaj­lámpa ós egy kevés élelmiszer, ugy mint kenyér, viz, tej és olaj ... A szerencsétlen bűnöst koporsóban hozzák ide, melyhez bőrszijakkal van hozzácsatolva akkópen, hogy a gyászoló kiséret ne hallhassa sóhajait és jajait. A tömeg, mély csend közepett, tért enged a koporsónak. Egy szó sem lebben ajkiról, egy hang sem hallható. Minden néző szeméből köny csordul Lehetetlen megrendítőbb jelenetet látni, meg­illetődés és szomorúság döbbenti meg az egész várost, ^i. mint a koporsót a nyilás mellé helye­zik, a hóhér széjjelvágja a szíjakat és a főpap halk imát rebegve, karjait az istenekhez emeli, mielőtt a bűnöstől elbúcsúzik; azután követi ós segíti a létra tetejéig s visszafordul eltűnésének pillanatában. A mint a bűnös a kripta alját eléri, felhúzzák a létrát s befalazzák a nyilást". A bűntárs sem részesült jobb sorsban : a fórumon halálra korbácsolták. * * * A város növekedtével és a lakosság felszapo­rodásával az ősi fórum lassanként kicsinynyó vált s hogy az óriási tömegek mozgását szabaddá, kényelmesebbé, saját nevüket pedig magasztalttá tegyék, a császárok egymást felülmúlva terem­tették a fényesebbnél fényesebb uj fórumokat, feldíszítve azokat koruk művészetének legjobb és legszebb alkotásaival. Julius Caesar, Augustus, Vespasianus és Nerva a hót halom övezte mélyedést teljesen beépítettók s Traianus, hogy folytathassa elődjei munkáját, kénytelen volt két összefüggő hegyet, a Capitolium-ot és Quirinalis-t széjjelvágni. Tizenkét millió korona* áru magántulajdont vásárolt össze s huszonnégy millió köbláb _ földet hordatott el, hogy meg­ajándékozza a várost a hatodik és legdíszesebb fórummal, melyet a világ egyik csodájáuak tartottak. E hat összefüggő fórumon a római polgár mérföldnél hosszabb sétát tehetett fedett oszlopcsarnokok alatt, aranytól és márványtól ragyogó paloták és templomok sora közt, gyönyör­ködve az ezer szoborban, melyek a piacoknak mintegy második közönségét képezték. Ma alig van több belőlük egy bazilika romjainál és Traianus oszlopánál. (Folytatása következik:) Vida Sándor. * A számadatokat illetőleg L. Lanciani id. m. kanyaróban beteg volt 60, gyógyult 47, meghalt 6, ápolás alatt maradt 7; hökhurutban beteg volt 17, gyógyult 4, ápolás alatt maradt 13; vörhenyben beteg volt 6, gyógyult 2, ápolás alatt maradt 4; fültőmirigylobban beteg volt 22, gyógyult 22; bárányhimlőben beteg volt 6, gyógyult 4, ápolás alatt maradt 2. Rendőri hullaboncolás teljesíttetett 4 esetben, hullaszemle előfordult 7, súlyos sértés bejelen­tetett 7. Öngyilkosságot két egyén követett el, ezek közül Németh Péter 24 éves nagyfaludi lakós felakasztotta magát, Baka Ignác 60 éves baksai lakós pedig agyonlőtte magát. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 5 egyén esett áldozatul és padig Tóth Pál 58 éves halápi lakós megfagyott, Németh Ferenc 19 éves szt. lőrinczi lakost a vonat elgázolta, egy meg nem nevezett cserenc3Óczi lakóst a ledüiő fa agyon­ütötte, Salamon Mihály 4 éves kotori lakóst a kocsi elgázolta, PortisrFlóri 2 ]/ 4 éves zalaeger­szegi lakós véletlen leforráztatott. Elmekórnak 4 esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát s mint csendes betegek, házi ápolás alatt hagyattak. Veszettség gyanújában levő eb egy árvamegyei uévleg meg nem nevezett ablakozó fiút mart meg, kit védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállítottak. Hét éven aluli elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 43. Az első fokú ható­ságok e miatt 20 elmarasztaló és 11 felmentő végzést hoztak. A többiekre nézve pedig a meg­felelő eljárások folyamatban vannak. A járási és községi orvosok 90 községnek egészségügyi megvizsgálásáról terjesztették be a jegyzőkönyveket. Van a vármegye területén 32 lelenc, 304 dajkaságba adott, 774 elmebeteg-hülye, 474 siket-néma, vak ós nyomorék, 1272 közsegélyre szorult, 990 keresetképtelen árva. E hónap folyamán megvizsgáltam a nagy­kanizsai izr. kórházat, aggápoldát, ellenőriztem az ottani és zalaegerszegi főgymnasium, polgári és a zalaegerszegi elemi iskolákban kötelezett szemvizsgálatok végrehajtását. Árvaügy. Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnöknek a köz­igazgatási bizottság január havi gyűléséhez beter­jesztett évi jelentése alapján vármegyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A gyámoltakat illetőleg 1901. december végén gyámság alatt volt 40.022, az 1902-ik évben gyámság alá került 3.616 s így gyámság alatt volt az 1902-ik évben 43,638; közülök év­közben felszabadult 2.737 s így 1902. december végén gyámság alatt maradt 40.901. A gondnokoltakat illetőleg 1901. december végén gondnokság alatt volt 829, az 1902. évben gondnokság alá került 100 s így 1902. évben gondnokság alatt volt 929, kik közül évközben gondnokság alól felszabadult 30 s így 1902. december végén gondnokság alatt maradt 897. A gyámokat illetőleg 1901. december végén volt 20.986 gyám; az 1902. év folyamán gyám lett 2.054 s így 1902. évben volt 23.040 gyám; akik közül évközben megszűnt gyánl lenni 1.460 s így 1902. december végén maradt 21.580 gyám. A fogalmazói karnál 1901. december végén hátralékban volt 6.512 ügydarab; 1902. évben beérkezett 58.257 s így az 1902. évben elinté­zésre várt 64.769 ügydarab, amelyből az 1902. óvbeu feldolgaztak 60.566 ügydarabot s így 1902. december végén hátralékban maradt 4.203 ügy­darab. Az irodánál 1901. december végén hátralék­ban volt 464, az 1902. évben leirás végett ki­adatott 61.243 s így az 1902. évben leírásra várt 61.707 ügydarab, melyből az 1902. évben leirtak és expediáltak 60.694 drbot s így 1902. december végén hátralékban maradt 1.013 ügy­darab. Az árvapénztár állását illetőleg 1901. december végén volt 19.568 K 16 f készpénzben, 797.245 K 72 f magánkötelezvényekben, 2,578.252 K 69 f értékpapírokban, 793 K drágaságokban vagyis összesen 3,495.859 K 57 f. Az 1902-ik évben beérkezett 1,352.537 K 58 f készpénzben, 22.508 K 39 f magánkötelezvónyekben, 733.637 K 10 f értékpapírokban, 5.407 K 10 f drágaságokban, vagyis összesen 2,114.100 K 17 f, melylyel együtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom