Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-26 / 17. szám
6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 1903. április 26. Kossuth Lajos, Reviczky, Szigligeti és Tompa műveit kaptuk, vagy teljesen, vagy részben: a most szétküldött uj sorozatban pedig Vörösmarty harmadik kötetén kivül Czuczor, Kazinczy, Vajda és Kölcsey egy-egy kötetét találjuk. A magyar szellemi élet pangása, nemzetünk fásult közömbössége soba sem volt szembetűnőbb, mint a Kazinczy föllépésének idejében. Herder szavait, bogy „a magyai-nak nincs többé mit keresnie a földön", akárhányan néma fájdalommal olvasták és igazoltnak hitték. Ez a „Kiín Lászlóénál is mostohább idő", — a hogy Vitkovics irja, — kétségbe ejtette a nemzet legjobbjait, a kik semmi vigasztalót se láttak a haza sorsában A hazafias irói törekvéseknek szárnyát szegte a cenzúra és szellemi életünknek néhány szórványos nyilatkozása is inkább csak a végvonaglás tusájáról lebbentette föl a fátyolt . . . Egyedül Kazinczy nem csüggedett: a mult dicsőségének sirján a föltámadás lehetőségét hirdette, — se bitének apostolaként, szinte egymaga vállalkozott a gigászi föladatra, bogy a tetszhalott magyarba uj életet önt, a fásult szivekbe pezsgő vért ereszt ós fölrázza dermedtségéből az alvó társadalmat. „Illő, hogy a ki erőt érez magában, ellene szegezze magát a reánk törő szörnyű veszedelemnek, — irja Vida Lászlónak; s ő maga jár jó példával elül. Izgató szenvedélye egy percig se hagyta pihenni az acélos lelkű, lángoló szivü reformátort: — de a célt elérte; élete végóre, megérhette azt az örömet, bogy eszméi az egész nemzet életét megtermékenyítették. (3 volt az irodalom és a közélet Széchenyije: — a nemzetébresztő legnagyobb magyar abba a földbe vetette el politikai reformjainak magvait, a melyen a Kazinczy tolla szántott barázdákat. „Szellem vala ő, — irja róla Kölcsey, a ki legbuzgóbb tanítványa volt, — mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül eleveníté; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassanak s a szerencsésebb maiadék tetőre juthasson . . ." Az az egy kötet, a melyet Váczy János, Kazinczy leghivatottabb kritikusa válogatott össze a nagy agitátor munkáiból, egész képét adja irodalmi újjászületésünk e buzgó apostolának és munkásságának. A mi eredetit versben irt, azt mind fölvette a kötetbe; eredeti prózai dolgozatai közül pedig a legfontosabbat, a Pályám emlékezetét. Egy egész könyvet töltenek meg „Dalai és ódái", kettőt a „Tövisek és virágok," egyet-egyet az „Epigrammák," a „Vegyesek" és az „Epistolák" s e hat könyv után következik a „Pályám emlékezetének" négy könyve. Megelőzi pedig Kazinczy Írásait a Váczy János dr. „Bevezetése", mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferenc, a nyelvújítás mesterének legtehetségesebb tanítványa, — »voltaképpen több irót foglal magában*, — a hogy Greguss jellemzően mondja róla. Angyal Dávid, a ki a > Magyar Remekírók « sorába fölvett Kölcseykötet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt, igen nagy szeretettel foglalkozik e sok oldalú költővel. A hymnus irója erős, élénken fürkésző bátor elme volt, igazi bőse a meggyőződésnek, de mélyre ható s élesen boncoló logikája mellett van benne lirai érzés, költői fogékonyság és szubjektív színezés is. A husz íves, tartalmas kötetben meg vaunak Kölcsey összes versei, melyek közül több nem az irodalom történeté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közül a legjelesebbeket válogatta ki Angyal Dávid: — a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlékbeszédjét ugyancsak Berzsenyi Dániel fölött, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk és tanultunk az iskolában, s a melynél szebb oktatást, legalább magyar nyelven, ma sem ismerünk. Mintha csak ebben tette volna le Kölcsey a maga ideális egyéniségének az ethikai hitvallását, hogy — »bár minden küzdéseink mellett a magunk számára jobb napokat nem vívhatánk ki : de tiszten érezve, hogy emberi rendeltetésünk főcélja nem is ez vala: nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk tövist hozott is, nemünknek most, vagy a jövendőben virágot és gyümölcsöt teremhet . . .« Czuczor Gergely, a hazafias érzésű bencés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ő irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestől-lelkestől magyar Czuczorral, Petőfit kivéve, nincsen ujabb költő, a ki «népszerüség» tekintetében vetekedhetne. Egy hiján negyven dalát énekli ma már a nép, s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. De talentuma más irányokban is nyilatkozott: — az óda, elégia, epigramma, szatira és óposz különböző hangjai mind megcsendülnek a lantján s költészetének az erős nemzeti érzés volt a legfőbb táplálója. A *Riadó» költőjét bilincsekbe verték ugyan, de magyar lelkét nem lehetett békókba szorítani. Ebben a kötetben együtt találjuk lyrai és vegyes költeményeit, jeles műfordításait (különösen nevezetes »Horatius epistolája a Pisókhoz, a költészetről«, mely eddig csak összes műveiben volt meg), népdalait, paprikás verseit, rajzait, életképeit, népregéit (köztük a hires »Falusi kis leány Pesten*), balladáit és legendáit hőskölteményeit (köztük a nagy konczepczióju *Hunyad»-ot, mely nemcsak Czuczornak lett volna főműve, hanam epikai költészetünknek is legtökéletesebb alkotása, ha szerzője abba nem hagyja), stb. Bezárják a kötetet a rövid mesék, melyeknek allegórikus keretében ómagyar példaszók* erkölcsi foglalatjait magyarázza Czuczor. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, a nagy költő drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábador. A bujdosók ós Csongor és Tünde,^ mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Általában megszokták csak a lyrai és epikai költőt magasztalni Vörösmatyban; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasonlatok fönsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, a mi drámai költeményeinek fölötte állana. Valóságos Shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, míg hibátlan, zengzetes sorain szintén meglátszik, hogy sokat tanult a a britt szellem óriástól, a kinek hatása lépten-nyomon nyilatkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlan: a blank-verset senki se kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ő. A harmadik sorozat öt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arckép és bevezetés; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kötet előtt van, mely az első sorozatban jelent meg, s az életrajzot Gyulai Pál irta meg mesteri tollával, arcképét pedig, valamint a többiekét, R. Hirsch Nelli festette meg. Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat ötödik kötetét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönálóbb, legtartalmasabb lirikusa. Mindenütt az erő, mély megindulás és viharos pathos emeli, — irja róla Endrődi Sándor, a ki a kötet elé nyomtatott lelkes »Bevezetésben« teljes igazságot szolgáltat a sokat bántott és félreismert, önmagával is meghasonlott költőnek. Vajda egyénisége anynyira külön álló, egyedüli, bogy szinte megdöbbent. Költészete a borongós ég, a zugó óceán vagy a roppant nagy, komor hegyek hatását teszi ránk. Nem közönséges, nem hétköznapi, de ritka, rendkívüli, szertelen. Duzzad az erőtől, ég a szenvedélytől s keserűségében néha ugy tud süvölteni, mint a vihar vagy Shakspere hősei. Tépelődő, vivódó, magát emésztő lélek, a ki a forradalom utáni lyrát erős bölcseimi tartalommal mélyítette s uj hangokkal gazdagította: — nem lehet őt mély megindulás nélkül olvasni, a hogy Endrődi irja. E »kisebb költemények* sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen vannak a » Sirámok,* melyeket a >Szerelem átka*, ez a gyöngyfüzór követ. Az eszmei tartalom révén szerves kapcsolatban van e dalokkal az a gyönyörű ciklus, melyet „Gina emlékére" irt a szerencsétlen költő. E versek egyik-másikát méltán állítják a Cyprus-lombok legszebb költeményei mellé, melyekben a nagy Petőfi siratja Etelkáját. A » Vegyes költemények * közt, melyek a kötetnek több mint kétharmad részét teszik, legjobban nyilatkozik Vajda sajátos, költői egyénisége. A Virrasztók, a Luzitán dal, Tavasz felé a Vaáli erdőben, Nyári les, Husz óv múlva, Harminc óv után, stb. című költeményei mindig a magyar lyra legszebb alkotásai maradnak. íme, ezt, és igy adja a »Magyar Remekírók* harmadik sorozata: — a legnagyobb költők műveit, a legjelesebb kritikusok méltató bevezetésével. Nemzetünk nagy szellemeinek munkája, mely az egész nemzet kincses öröke, nem is kerülhetett volna közre méltóbb és diosóretre érdemesebb vállalat keretében. Külső kiállítás ós belső tartalom a legszebb harmóniában párosulnak itten; a diszes betűk, a finom, famentes papiros, a művészies kötés mind csak emeli ennek a kiadásnak az értékót, a mely minden esetre a legtökéletesebb azok közt, a miket klasszikusainkból birunk. Az egész gyűjtemény ötvenöt kötet lesz, mire elkészül ós az összes ötvenöt kötet ára 220 korona, mely összeg azonban csekély havi részletekben is törleszthető. A „Magyar Remekirók"-at a „Franklin-Társulat" adja ki s a gyűjteményre mind a kiadó, mind az összes hazai könyvkereskedések elfogadnak megrendeléseket. Végül még megjegyezzük, hogy egy-egy kötet átlagos terjedelme 20—22 iv (320—350 lap), de a szükséghez mérten jóval több is lehet ennél. Ffklllarrl QPlVPlTl 6 0krajcártól 3frt. 75 kr-ig lUUItUU üOljf Glll méterenként blúzoknak és ruháknak. Bérmentve és már vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemóny postafordultával. Henneberg selyemgyára, Zürich. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 60 kílogrammonkint. btíza rozs árpa zab lóher tengeri bükköny fehérbab tarkabab hajdina burgonya minőség szerint Kor.-tói Kor.-ift 7.— 7.10 6.— 6.20 5.50 5.80 5.80 6.— 5.— 5.60 Nyilt-tér.*) Nyilatkozat. Vizy Géza már hónapok óta „utazik rám", mig végre március hó 29-ikón este a Korona szállodában rám támadt ós engem a legkülönfélébb és legdurvább kifejezésekkel megsértett. Én akkor Bárczay András ós dr. Skublics Ödön urak által felelősségre vonattam, mire ő a sértésekért tőlem bocsánatot kért. Ezt — tekintettel hivatali állásomra, amely cselekvési szabadságomban súlyosan korlátoz — elfogadtam. Vizy Géza azonban tovább „utazott rám". Felhasználva távollótemet, a legsúlyosabb rágalmakkal illetett engem egy család nő tagjai előtt. Én a rágalmakról értesülve, őt dr. Skublics Ödön és Ellmann Ödön urak által nyomban kérdőre vonattam, kijelentve azonban azt, hogy a forrást, nevezetesen azokat a hölgyeket, akik előtt ő megrágalmazott s akiktől erről értesültem, azon hölgyek egyenes óhfcjához képest, meg nem nevezem. Dr. Skublics Ödön ós Ellmann Ödön urak nevemben eljártak és eljárásuk eredményéről a következő levélben értesítettek: Tekintetes Dr. Rézler Cornél kir. alügyész urnák Helyien. Kedves Barátunk! Megbízásod folytán f. hó 23-án megjelentünk Vizy Géza vármegyei Il-od aljegyző urnái, hogy tőle azon szóbeli sértésekórt, melyeket veled szemben távollétedben, több társaságban elkövetett, elégtételt kérjünk. Vizy Géza ur a maga részéről Csesznák Ödön és Szultzberger Alajos urakat nevezte meg megbízottjaiul, a kikkel a tegnapi ós mai nap folyamán ismételve tárgyaltunk. E tárgyalások alatt Vizy Géza ur megbízottjai kijelentették, hogy amennyiben a sértő kifejezéseket, melyeket felük állítólag veled szemben használt, concrete megjelöljük, felük hajlandó azokért a lovagias elégtételt megadni, illetve nyilatkozatot adni arról, bogy ily sértést veled szemben nem használt. Mi ehez képest informationk alapján a következő nyilatkozat kiállítását kívántuk: ') £ roratbau közlött«kért nem vállal felelősséget a ízerk.
