Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

J » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap< 1903. január 11. 8ég részére külön-külön laktanyákat épít, melyekre nézve az illetékes katonai körökkel a város polgármestere az előzetes lépéseket már folyamatba tette. A székesfehérváriak ezzel a határozattal tulaidonképen azt akarják, hogy a 7-ik honvéd­huszár ezred törzsét Pápáról és a 2-ik osztályát Zalaegerszegről megkapják újonnan építendő honvédlovassági laktanyájukba. Ha a székes­fehérváriaknak ez a tervük sikerül, úgy az városunkra nézve óriási veszteség lenne, mert a nagy áldozattal, a külső városban épített lovas­sági laktanyánkat épenséggel nem tudnók érté­kesíteni. A veszélyre figyelmeztetjük a városi hatóságot azzal, hogy jó lesz előre résen lenni! A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egy­letének hangversenye. A zalaegerszegi Kereskedő Ifjak önképző egylete saját jótékony céljaira Zerkovitz Emil jeles közgazdasági iró, Guttmann Béla vármegyénk szülötte, előkelő hangverseny­énekes, Ungár László zongoraművész, konserva­toriumi zenetanár és iíju Czukelter Lajos jeles szavaló szives közreműködésével 1903. január 10-én az „Arany Bárány' szálló dísztermében tánccal egybekötött nagyszabású hangversenyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók : Schütz Sándor és fia, Reisinger és Eisner cégeknél. Műsor: 1. >Innen onnan* humo­ros felolvasás, tartja: Zerkovitz Emil ur. 2. a) Schubert: »Zajló folyam*, b) Aggházy Károly: »Este van már« románc, énekli: Guttmann Béla ur, zongorán kiséri: Ungár László ur. 3. a) Ungár László: »Képletek ós mesék«, b) Reinhold : »Fantazia«, zongorán előadja: Ungár Lászlóul-. 4. a) Dankó Pista: »Biró uram*, b) Fráter Béla: »A fonóban szól a nótac, énekli: Guttmann Béla ur, zongorán kiséri: Ungár László ur. 5. Szavalat: iUt a vashámorba«, előadja: iíju Czukelter Lajos ur. 6. Liszt: sX-ik Rapszódia*, zongorán előadja: Ungár László ur. 7. a) Hubay Jenő: > Kedvesem*, b) Schumann: »A két grá­nátos*, énekli: Guttmann Béla ur, zongorán kiséri: Ungár László ur. A hangversenyt tánc követi. — A hangversenyre már sok jegy elfo­gyott s valószínű, hogy a kereskedő ifjak hang­versenye az idén is egyike lesz a leglátogatottabb mulatságoknak. Pásztorjáték. A letenyei lóm. kath. elemi iskola növendékei a letenyei tanító-testület veze­tése mellett 1902. december hó 25.-, 26-án és 1903. január hó 1-én az elemi iskola tantermé­ben — a szegény sorsú növendékek segélyezésére — szini előadást tartottak. Szinre került Bartha István „Karácsony" cimü 3 felvonásos szinjátéka, a betlehemi jászolnak élőképben (görögtűzzel) való bemutatásával. Az előadásnál 24, az ének­karban 26 növendék szerepelt. Az ügyesen elő­adott színjáték, mit a jelenvoltak zajos taps­viharral jutalmaztak, ugy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Tekintve a csekély beléptidíjat, szép összegnek tekinthető a befolyt 164 K 30 f, mely összegből kiadásokra fordítta­tott 59 K 85 f, maradt tiszta jövedelem 104 K 45 f. Az anyagi sikert nagyban elősegítette Berényi Frida tanítónő fáradhatatlan munkássága, ki a szini-előadáshoz szükséges, ügyesen előállí­tott ruhákat és díszítéseket szives volt elkészíteni. A szegény gyermekek köszönettel tartoznak Bassa András asztalos-mesternek, ki a színpadot ingyen állította fel és Rácz Lajos fodrásznak, aki az apró szereplőket maszkírozta. Felülfizet­tek: Hirschler Adel 5 K, Laskovits Ferenc 3 K, dr. Csempesz Kálmáu, Chorna Ödön, Piichta Lajos, dr. Hajós Sándor, Tóth János 2—2 K; dr. Csempesz Kálmánné, Gájássy Lajos, dr. Jeney Béla, Merkly Antal, Nunkovits Sándor, Krámmer Zsófi, Rácz Lajosné, Schneider József, Vajda Jakab, Franki Gyula, Horváth László, Vlassics József, N. N., Gaál István, Hermán Antal 1—l K; Mesics Lajos, Keszler Géza, Horváth József 80—80 f; Marton József 60 f; Vajda Adolf 40 f; Simon Ignác, Mikó Mihály, Balassa László, Potecz Ödön, Sulok Ignác, Soós István 20—20 f, Leitner Lipót 10 fillér. Berényi Frida urleánynak, Bassa András és Rácz Lajos uraknak, az elősorolt szives felül­fizetőknek a letenyei tanító-testület nevében hálás köszönetét fejezi ki Tóth Béla kántor­tanító. A tapolczai kath. jótékony nőegylet január 10-én alaptőkéjének gyarapítására zártkörű ma­gyar paraszt táncestélyt rendez. A rendezőség felkéri a hölgyeket, hogy lehetőleg paraszt me­nyecskéknek vagy leányoknak öltözve jelenje­nek meg. A mulatságra személyjegy két korona. A tapolczai izr. hitközség dr. Fischer Gyula elnök elnöklete alatt tartotta látogatott választó közgyűlését, amelyen első sorban felolvasták a három évről szóló elnöki jelentést, amelyet he­lyeslőleg tudomásul vettek s ugy az elnöknek, mint a képviselőknek a felmentvényt megadták jegyzőkönyvileg fejezvén ki egyúttal buzgó mű­ködésükért a hitközség elismerését. A választás eredménye : dr. Fischer Gyula elnök; képvise­lők: Berger Manó, Frisch László, dr. Grün Gyula, Grosz Lipót, Hochstádter Lipót, Hirsch Lipót, dr. Kovács Vilmos, Lustig József, dr. Lőke Mór, Marton Gyula, Pauk Vilmos, Pollák József, Steiner Lipót, dr. Varjas Gábor. A kép­viselők alakuló gyűlésén alelnök lett Steiner Lipót, pénztáros Frisch László, ellenőr Hirsch Lipót, gondnokok Lustig József és Grosz Lipót. Nagykanizsai Kaszinó évi rendes közgyűlését Elek Lipótelnök elnöklete alatt tartotta. Az elnöki megnyitó után dr. Rothschild Samu titkár jelen­tést terjesztett elő a kaszinó évi működéséről, amelyet tudomásul vettek, valamint a számvizs­gáló bizottság jelentését is és megállapították az 1903. évi költségelőirányzatot. A közgyűlés utol­só tárgya a tisztújítás volt, melynek eredménye Elek Lipót elnök, Weiser József alelnök; választ­mányi tagok: Blau Lajos, Ebenspanger Leo, Fischer Sándor, gelsei Gutmann Vilmos, Lőwy Adolf, Grünhut Henrich, dr. Neumann Ede, dr. Oliop Mór, Rosenfeld József, Rotscliild Samu, Rosenberg Richárd, dr. Schwarcz Adolf, Somraer Sándor, dr. Stolzer Henrich, Schwarcz Gusztáv, Unger Ullmann Elek, Vécsey Zsigmond, Weisz Tivadar. — A választmány a közgyűlés után megtartotta alakuló gyűlését, amelyen dr. Roth­schild Samut titkárrá, dr. Ollop Mórt háznagygyá és Rosenberg Richárdot p énztárossá választották meg. Hangverseny. A keszthelyi gazdasági taninté­zet ifjúsága január 17-én a Mensa Academica javára hangversenyt rendez, amelyen Kertész Ödön, a m. kir. operaház tagja is közreműkö­dik. A rendező bizottság 65 gazdászból áll. A műsor a következő: 1. Gazdász induló (Eckhardt) előadja az ifjúsági zenekar. 2. Egy kosár tojás. Irta és előadja Molnár Pál. 3. Disznótor. Elő­adják többen. 4. Szerenád. Előadja az ifjúsági zenekar. 5. Opera részletek. Előadja Kertész Ödön, kiséri Eckhardt Antal. 6. Néma muzsi­kus. Előadja három gazdász. 7. Fohász, férfikar, tenor és bariton szólóval. Tea estély. A zalaegerszegi kereskedelmi kör a mult héten stkerült tea estélyt rendezett, házi hangversenynyel összekötve, A hangversenyt dr. Berger Béla sikerült felolvasása előzte meg. Címe: „Utazás Zalaegerszegtől Bródig. Élmények a fegyvergyakorlatból.'' — Schwarz Clementin k. a. és Gerő Béla ur a „Bál után cimű dialógot adták elő. — Schwarz Clementin kisasszony egy opera részletet és magyar népdalokat énekelt. — A kitűnően sikerült énekszámokat a közönség zajosan megtapsolta. Schwarz Clementin kisasz­szony művésznőnek készül s jelenleg a buda­pesti konservatórium növendéke. Végül ifjú Czukelter Lajos egy részletet szavalt el Petőfi Apostoljából. Hangverseny után tánc volt amely reggelig tartott. Zalaszentgróíh ifjúsága karácsony másnapján rögtönözve táncestélyt rendezett minden meg­hivó nélkül. Este 9 órakor már a város szine java táncolt a „Korona" dísztermében; a tánc reggelig tartott. Az első négyest 36 pár táncolta. Elismerést érdemel Koréin Jenő, Hallek Ernő és Krausz Rezső mint főrendezők, hogy a város közönségének ily kedves estélyt szereztek. Tanügyi hir. A Veszprém- és Zalavármegyék plébániáinak uj esperes kerületek szerinti felosz­tása szükségessé tette a tanítókörök célszerűbb elrendezését is s e végből a megyés püspök ne­vezett megyék uj espereskerületeiből a követ­kező 9 egyesített kört alkotta: 1. a veszprémi és városlődi, 2. a palotai és enyingi, 3. a zirci é« szombathelyi, 4. a pápai és csóti, 5. a sü­megi és devecseri, 6. a keszthelyi és kapornaki, 7. a füredi, monosotorapáti és tapolczai espe­rességi kerületek tanítói egy-egy tanítói körbe egyesülnek. Cselédek és munkások kitüntetése. A fóld­mivelésiigyi m. kir. miniszter az ország minden vármegyéjéből ismét 450 hű cselédnek és oda­adó munkásnak kitüntető oklevelet küldött és őket egyenként 100 illetve 50 korona jutalom­ban részesiti. Az oklevelek diszes keretbe van­nak foglalva; az illetők érdemeit és a miniszter elismerését tartalmazza az okmány szövege, me­lyet a miniszter sajátkezüleg irt alá. Az okle­velek elküldésével egyidejűleg a miniszter leirat­ban hivta fel a vármegyei hatóságokat és a gazdasági egyesületeket, hogy az átadás alkal­mát tegyék ünnepélyessé. Legyen az a társada­lom minden osztályának ünnepe! Hadd lásBa a munkásnép, hogy a munkaadó meleg érdeklő­déssel ott van ünnepénél s vele együtt érez! Legyen az átadás a szeretet ünnepe. A vándor órás hagyatéka. Megírtuk egy iz­ben, hogy Weisz Ignác vándor órás, aki az egész műhelyét a hátán hordozta, Zalaegersze­gen jártában megmutogatta a pénzét, amely egy rongyos zsebkendőbe volt kötve. A koldus kiné­zésű embernek ezeresek voltak a zsebében és ennyi pénzzel koplalva járta a falvakat, repe­rálta az órákat. Szívesen elfogadott néhány bur­gonyát, vagy egy darai) kenyeret is. Weisz Ignác meghalt és itt hagyta a keservesen összetakarí­tott pénzt, amely hir szerint megüti a százezer koronát. A megcsonkított Festetics szobor. Keszthe­lyen valami éretlen suhancok megcsonkították a Festetics szobrot. Az egyik mellékalak kezéből kitörték a sarlót a címer fölött levő gólyát le­vették. Hallatlan barbarismus és csodálatos, hogy megtörténhetett. Egyesült önképzőkörök. Keszthelyen az iparos ifjak és a kereskedő ifjak önképzőköre egyesül­tek. Az uj egyesület cime: „A Keszthelyi Ifjú­ság önképzőköre". Az egyesülést elhatározó érte­kezleten kimondották, hogy a választmányi tago­kat csak iparosokból és kereskedőkből választ­hatják; a kör feloszlása esetén annak vagyona csak oly egyesületre szállhat, amely nem fele­kezeti alapon alakul. Gyümöicstenyésztési jutalom. A magyar föld­hitelintézet a községi faiskola-kezelő tanítók és kertészek részére a gyümölcsfa tenyésztés oktatása és terjesztése körül szerzett érdemeik elisme­rése céljából a f. évtől kezdve újra évenként 5.000 korona jutalomdíjat ajánlott fel. A f. évi jutalomra pályázó faiskola-kezelők kérvényeinek elintézése végett az Országos Magyar Gazdasági és Országos Magyar Kertészeti Egyesület két-két kiküldöttéből megalakult bíráló bizottság a föld ­mivelésügyi minisztériumban Molnár István orsz. gyümolcsészeti és fatenyósztési biztos elnöklete alatt ülését megtartotta. Az 58 pályázó közül egy 500, kettő 400 és 18-an 200—200 korona jutalmat nyertek. Vármegyénk területéről Nagy János Vince vonyarc-vashegyi tanító 200 koronás jutalomban részesült. Fiatal vásári tolvaj. Hollósi János csizmadia inas ott settenkedett a minapi országos vásáron a sátrak közt, lesve, mihez juthatna legkönnyeb­ben hozzá. Felhasználta az alkalmat, a hogy egyik déligyümölcs árus sátrából kilépett és egy koszorú fügét felkapva, elszaladt. Káros és töb­ben utánna iramodtak és sikerült is elfogni, de a tolvaj a fügét a sárba eldobta. Átadták egyik rendőrnek. Leforrázták. Portiá^ános helybeli rézműves­nek Lajos nevű 2 l\ t éves fiát a cseléd a minap leforrázta, minek következtében az ártatlan gyer­mek meghalt. A cseléd félelmében megszökött; a gyermek hulláját pedig a hatóság orvosi vizs­gálatnak vetette alá. Ösztöndíj adományozás. A nagyméltóságú belügymiuiszterium 135.010/1902. sz. leiratával Zalavármegye részére hat 180 koronás bába­ösztöndíjat adományozott, melyek elnyerése iránt a Belügyminisztériumhoz intézett és az alább irt okmányokkal felszerelt kérvények 1903. febr. l-éig a vármegye tiszti főorvosához kül­dendők. A szükségelt okmányok: 1. erkölcsi bizonyítvány az illető községtől vagy lelkésztől; 2. egészségi bizonyítvány a községi-, kör- vagy járási orvostól; 3. születési bizonyítvány ós fér­jeseknél házasság levél; 4. kötelezvény, mely­nek értelmében a kitanított szülésznő egy helyen legalább 5 évig tartozik megtelepedni. A fel­vételre nézve megkivántatik: a) hogy lehetőleg ne legyen 20 évi alul, de 40 éven felül sem; b) irás olvasás, de legalább olvasás. Káplántartás az adóbevallásoknál. A „Magyar Állam" egy felmerült eset kapcsán a káplántartó plébánosok tájékoztatása végett közli, hogy a királynak, mint legfőbb kegyúrnak, elhatározása alapján, mely a kongrua bizottság munkálatait irányította, a plébánosok fel vannak jogosítva káplántartás cimén 500 koronát felszámítani. Amennyiben pedig az adóhivatalok és a pénzügy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom