Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-25 / 4. szám
36 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. pénzzavarából kisegített. Egy-két szerelmes legény fel is ült az üzletnek s néhány koronáért vettek maguknak két garast érő gyűrűket. A csavargó tovább járta ismeretlen útjait, míg Vasmegyében elfogták. Horváth Mátyás a neve és viharos múltja van. Tüz. Véber Adolf zalaegerszegi ruhakereskedőnek templommal szemben Büchler-féle házban levő boltja kigyuladt s a készletben levő áru elégett. Csak a vásárra becsomagolt ruhaneműt sikerült megmenteni, a többi a tüz martaléka lett. A tüzet a szűk helyiségben felállított vaskályha okozta. A Déli vasút kedvezményes jegyei. A cs. kir. szab. Déli vasút az állami és törvényhatósági tisztviselők részére mérsékelt menetekre szóló utalványokat engedélyez, amelyeket az osztrák állomásokra is a budapesti igazgatóság állít ki. Ausztriában 1903. óvi január 1-én a menetjegy adóról uj törvény lépett életbe, amely szerint minden mérsékelt áru jegyre szóló utálvány személyenként az I. osztályban 1 K, a II. osztályban 50 f s a III. osztályban 25 f értékű osztrák bélyeggel látandó el. Ennek alapján az utazóra az a kellemetlenség hárulna, hogy a határon való átlépésnél, az osztrák területen fekvő első határállomáson az utalványt a megfelelő osztrák bélyeggel kellene ellátnia s a jegypénztárnál lebélyegeztetnie. A cs. kir. szab. Déli vasúttársaság budapesti igazgatósága az utasoknak ezen kényelmetlenségtől való megkímélése céljából az utalványokat már a kiállítás alkalmával ellátja osztrák bélyegjegyekkel, de a kedvezményt kérőnek a bélyegjegy árát előre be kell küldenie, mert enólkül az utalványt nem adják ki. 1 A katonai lovak szavatossága. A közös hadügyminisztérium a hadsereg lóügyóről szóló szabályzatot módosította. E szerint az eladott kincstári lovak hibáiért a hadügyi kormány szavatosságot el nem vállal, még akkor sem, ha ilyenek az eladás idejében fenállanának s észrevehetők, vagy később derülnek ki. Minden vásárló köteles ennek a feltételnek elfogadását az árverési jegyzőkönyvben aláírásával megerősíteni. Mének szétosztása. A pallini móntelepről a méneket folyó február 3-án osztják szét. Mult hetivásár. Ámult hetivásárra fölhajtottak 131 drb sertést és eladtak belőlük 105 darabot. Szarvasmarhákból fölhajtásra került 30 darab, eladtak közülök 18 darabot. Aranyárkelet-pótlék február hóra. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkelet-pótlékot (ázsiót) f. évi február hóra ' a pénzügyminiszter 19'/ 2°/ 0-ban állapította meg. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten 50 kilogrammonként: vörös heremag 62—76 K; lucerna 55—63 K; muharmag 9'/ 2 —10 1/, K; baltacím 12 x/ a—14'/ 2 K; bükköny ?"—7J, K. * A Kert, a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap f. évi 2-ik számának tartalma: konyhakertészet, gyümölcsészet, díszkertészet, tárca, méhészet közelről és távolról, lugas, faiskola, világszemle, hirek, apró szakközlemények, szerkesztői üzenetek, fametszetek. Ára a havonként kétszer megjelenő szaklapnak egy évre 6 K, kertészek részére 4 K. Előfizethetni a lap kiadóhivatalában Budapesten, VII., ker. Rottenbiller-utca 33 sz. a. Voltaire. Az anekdotizáló irodalmi hagyomány ezerszer elmésen elmesélte Voltaire és Nagy Fridrik összebarátkozását és összeharagudáeát. A barátságból az lett, hogy Nagy Fridrik meghívta Voltairet Sansouciba, a hol vele nézette át a verseit, mert a nagy király önként közlegénységet vállalt a gyönge verselők szerény táborában. Ezt a tisztséget Voltaire ugy nevezte „a király szennyesét mosom". Az összebaragudásnak pedig az volt az oka, hogy Voltaire, a ki előtt a király csak verselő volt, ugy nyilatkozott a királyról, mint a verselő érdemelte. Macaulay Nagy Fridrikről irt gyönyörű essayében hosszasan elmondja Nagy Fridrik és Voltaire barátságának történetét. Pedig Fridrik több volt egy rossz verselőnól. Mint Michelet szépen mondja, ő valósította meg a század nagy elvét a cselekvést. Első sorban a német nemzetnek volt hőse, a művelt középosztály benne látta előhareosát és mint Goethe mondja, nem annyira porosz, mint inkább Fridrikpárti volt. Erről a csodálatos emberről, koráról, udvaráról, életéről szól a Nagy Képes világtörténet 174. füzete' A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. A „Zenélő Magyarország" idei X-ik évfolyam második füzete jelent ma meg, s a következő érdekes és divatos zenemű újdonságokat hozza előfizetőinek: 1. „Ütött kopott a hegedűm" ős „Megy a gőzös lefelé" közkedvelt magyar nótákat. 2. Jámbor Jenőtől „Sálon Valser" zongorára ós III. Maillart A. „Romancz" a „Willaro dragonyosai" operából ének ós zongorára. Előfizethetni a most megindult X-ik évfolyamra negyedévben 6 füzetre 3 koronával a „Zenélő Magyarország" zenemű kiadóhivatalában Budapesten, VIII., József-körut 22/24., honnan érdeklődőknek mutatvány füzetet ingyen küldenek s honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető. Közgazdaság. Szőlőbirtokosok figyelmébe ajánljuk a fóldmivelésügyi minisztériumnak 1902. évi december 19-én 112.204. sz. a. valamennyi gazdasági egyesülethez és mezogazdazági bizottságokhoz intézett következő rendeletét: A szőlővessző ós szőlőoltvány termelésnek az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás következtében országszerte kedvezőtlen eredménye volt s szakkörökben általános az a vélemény, hogy különösen oltványkészítésre még a látszólag kifogástalan minőségű szőlővesszők is, csak megfelelő válogatás mellett és különös óvatossággal lesznek használhatók. Erre való tekintettel megtettem a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az állami telepeken mind a szőlővesszők, mind az oltványok válogatása a legnagyobb gonddal foganatosíttassák s a hol szükségesnek mutatkozik, halasztassék el a jövő tavaszra, hogy ekként az éretten s oltványkészítósre, illetve tartós szőlőtőke nevelésére nem egészen alkalmas vesBzők a téli fagy hatása alatt selejteződvén, azok felhasználása illetve forgalomba hozatala váljék lehetetlenné. Ennek következtében az állami telepek készlete, természetesen viszonylag nagyon mérsékelt lesz s a venni szándékozók annál nagyobb mértékben lesznek a magán termelők készleteinek megvételére utalva. A magán termelők közül sokan még jobb években sincsenek abban a helyzetben, hogy kellő súlyt fektessenek az eladásra szánt, sőt sok esetben a saját céljaikra felhasznált szőlővesszők és szőlőoltványoknak megfelelő gonddal ós szigorral való megválogatására, nehogy az érdekelteket ennek következtében nagy csalódások érjék. Figyelmeztetendők minden irányban, hogy mivel az idén mind a szőlőveszőknek, mind az oltványoknak viszonylag nagyon csekély százaléka lesz kifogástalan, a válogatásra s főleg azok, a kik szőlővesszőket vagy szőlőokványokat szereznek be, a megrendelt anyagok átvételére kiváló gondot és figyelmet fordítsanak. Szakközegeimet ehhez képest utasítottam, hogy működési körükben minél kiterjedtebb módon és minél hatékonyabban figyelmeztessék a szőlőbirtokosokat, hogy szőlővessző és szőlőoltvány készleteiket, különösen az eladásra szánt mennyiségeket kellő gonddal és a legnagyobb lelkiismeretséggel ekként válogassák meg, hogy az üzleti szokások szigorú alkalmazása esetén csalódások ne érjék és viszont azokat, akik szőlővesszőket vagy oltványokat venni szándékoznak, az üzleti szokások alkalmazásának a megrendelés alkalmával való kikötése mellett az átvételnél megfelelő óvatossággal járjanak el s abban az esetben, ha akár a válogatás módjára és mértékére, akár a minőség megállapítására nézve, akár a vevők, akar az eladók részéről véleményük, szaktanácsaik, vagy közreműködésük kéretnék ki, legyenek minden tekintetben az érdekeltek támogatására. Felhívom a Czimet, hogy a fennebbiekre a működése területén lakó szőlőbirtokosokat a saját hatáskörében szintén figyelmeztesse és minden lehetőt kövessen el arra nézve, hogy az éretlen és ekként oltványkészítésre, illetve tartós szőlőtőke nevelésére nem alkalmas szőlővesszők ós szőlőoltványok a jelzett célokra ne használtassanak fel, különösen pedig adás-vétel tárgyát ne képezzék. Figyelmeztesse továbbá az érdékeit szőlőbirtokosokat, hogy az állami telepeken termelt szőlővesszők és szőlőoltványok mennyisége a fennebbiekre való tekintettel csak a jövő tavaszon lesz ugyan véglegesen megállapítható, már most is kétségtelennek látszik azonban, hogy a készletek a beérkezett kérvények és vételajánlatok nagy menyiségéhez képest az országszerte mutatkozó szükségletnek csak osekély részben való kielégjtésére lesznek elegendők. Nagő reményeket ehhez képest kérvényeik, illetve vételajánlataik teljesítéséhez ne fűzzenek s igyekezzenek szükségleteiket a viszonyokhoz képest mérsékelni, vagy kellő óvatosság mellett magánforrásokból fedezni. Gyöngyvirágot télen virágzásba hozni. Gyöngyvirágok a világ kedveltjei. (Convallaria majalis major.) Az igazi, nagyvirágú kerti gyöngyvirág. Az erdőben szedett, vad gyöngyvirágokat hajtásra nem lehet használni. — Gyöngyvirágokat csak november végén, vagy deoember hóban lehet szállítani, ha már beállt a fagy. Kertészek, kiknek üvegház áll rendelkezésükre, többféle módon hajtanak. A gyöngyvirágok megérkezésükkor azonnal homokba sorban beásandók és a nagy fagy ellen szénával vagy mással óvandók. — Cserépbe 10—15 drb, ládába 50—200 drb közönséges földbe, vagy földdel kevert mohába sorba ültetendők és azonnal igen meleg és sötét helyre állítandók. Szeretik a -f- 24—30° R. foknyi meleget. (Többet azonban nem szabad adni, mert különben ugy a csira, mint a virágok elromlauak.) A csirákat még 5—6 cm. magasságban mohával kell betakarni és igen nedvesen tartani. Mihelyt kihajtottak és virágbimbók mutatkoznak, kevés világosságot engedünk reájok és lassanként mindig többet, mig teljesen kinyiltak, mikor is világos, nem oly meleg helyre állítandók, hogy hosszabb ideig virágozzanak. Magánosok, kik üvegházzal nem rendelkeznek, a hajtatáshoz cserepeket, sőt kis szivarládikákat is használhatnak, melyeknek feneke többször átlyukasztandó. Ilyen ládikákba 25—40 drbot lehet ültetni, de ültetés után egészen betakarandók mohával, mely naponta többször 24—30° R. foknyi meleg vizzel megöntözendő. Ezt a mohacsoraagot pléhtányérra, mely vizzel van telve, a kályhára kell tenni és különösen ügyelni, hogy meleg legyen. —2—3 hét múlva már virágoznak és akkor ablakba állíthatók. (Mühle Vilmos.) Egy kitűnő abraktakarmány* Általános szokás nemcsak nálunk, de másutt is, hogy a lovaknak nem adnak egyéb abraktakarmányt, mint a zabot. Kétségtelen, hogy a zab a lóabraktakarmányok között a legértékesebb 8 igy indokolt is annak használata, de viszont nem jelenti ez egyúttal azt, hogy mást mint zabot ne is etethetnénk. Sőt ellenkezőleg kivánatos is, mert a tápanyagaránvt más abraktakarmányok felvételével megfelelőbbé lehet tenni. Egy ily jelentőségteljes takarmány a lóbab, a melynek termelését a következőben ismertetjük. A lóbab a mérsékelt meleg és nyirkos éghajlatot kedveli, de azért hűvösebb helyen is megterem. Csak az igen hideg klimát nem szereti, amennyiben tenyészideje hosszú lóvén, nem képes magot kötni. A hol az átlagos nyári hőmérsék 18 cels. fok, ott inkább a kisebb szemű lóbabot termeljük, mert az előbb érik be, mint a nagy lapos szemű. A lóbabot korán kell vetni és pedig annál korábban, minél szárazabb az időjárás. Sovány talaj igényeinek meg nem felel, mert sok tápanyagot vesz ki a földből. Legjobban szereti a humozus agyagföldet, mert az elég gazdag is a mert megtalálhatja benne nedvesség iránti igényeinek kielégítését is. A talajból nagy mennyiségben fogyasztja a foszforsavat, nitrogént és meszet, épen ezért a szuperfoszfáttal és mészszel való trágyázást nagyon meghálálja. Lóbab alá a földet őszszel okvetlen meg kell már szántani s igy a tavaszi szántást mellőzhetjük. Tavaszszal eg^ mély járású grubber sokkal jobb eredményt biztosíthat, mint egy szántás. A vetés fészekben történik 40 cm-es sortávolnál, egymástól 20 cm-re eső részekben. A kat. holdankénti vetőmagszükséglet 130—150 kilogramm.
