Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

1903. május 10. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 17 szocialista mozgalmai. Fennen hirdették, hogy a szocialisták szervezkednek, kiütött a sztárjk, meglinchelik az idegen munkásokat. Pedig dehogy volt az szociális mozgolódás. Egy kis bókétlenkedés, amelyet néhány munkanélküli kőműves szított; az indító oka pedig félreértés. Dervarics Lajos kereskedő házat építtet a főtéren. Az építkezést Bauer Antal szombathelyi építő-vállalkozó vállalta el s a munkát Szabó Jenő megbízott vezetése alatt meg is kezdette. Bauer Szombathelyről leküldötte három megbízható régi kőműves munkását s az alapozást ezek végezték. A zalaegerszegi kőművesek, különösen azok, akik munkát nem kaptak, boszusan nézték, hogy mig ők keresetnélkül vannak, a szombathelyi munkások állandó foglalkozást kaptak. Igaz, hogy a Dervarics-féle telken egyelőre csak három szombathelyi kőműves dolgozott, de attól féltek, hogy ha az alapozással készen lesznek, a további építkezéshez a többi munkást is Szombathelyről hozzák. Néhány munkanélküli kőműves tehát az építkezés színhelyére vonult s ott a nem idevaló munkások elbocsátását sürgették és munkát követeltek. Természetesen a dolog nem ment lárma nélkül, a szóharcbói pedig egy kis verekedés támadt. Szabó Jenőt, a vállalkozó megbízottját, egy ernyővel megütötték, amire közbelépett a 4-es számú rendőr. A munkanélküliek nekiestek a rendőrnek, megfogták és ütötték ahol érték. A csetepaténak azonban hamarosan vége szakadt, a békétlenkedők eltávoztak s a munka folyt tovább. Másnap reggel a mozgalom békésebb szint, de nagyobb arányokat öltött. A zalaegerszegi kőművesek szolidaristát vállaltak munkanélküli társaikkal, abbanhagyták a munkát s mintegy nyolcvanan gyülekeztek a utcán. Elmentek Csertán Károly alispánhoz és Várhidy Lajos polgármesterhez, akik azután békésen elintézték a dolgot. Kiderült, hogy az erőszakos fellépésre ok nem volt, mert Bauer C3ak néhány munkást küldött Szombathelyről, mert az itteni munkásviszonyokat nem ismerte s esze ágában sem volt, hogy összes munkásait onnét hozatja. Az alapozásnál nem volt több munkásra szüksége, de a kőművesek zömét helyből szándékozott alkalmazni, annyival is inkább, mert ez neki kevesebbe kerül. Ez volt a nagy sztrájk vége. Azt hisszük, hogy ha a békétlenkedők a verekedés előtt mentek volna el a polgármesterhez s az építő-vállalkozót békésen megkérdezték volna szándóka felől, akkor is ugyan ezt az eredményt érték volna el. A lármára és erőszakoskodásra sem okuk, sem joguk nem volt. Ami már most az elvi részét illeti a dolognak, bizonyos, hogy helytelen, méltánytalan és nem a paragrafusra, hanem az embernek a munkához való jogára hivatkozva, igazságtalan, hogy a helybeli munkás éhezzen, mikor azon a területen, amelyen minden kis keresményét elkölti, a vidéki munkát kap ós jól ól. Mindaddig, mig helyben elfogadható munkás vau,i ndokoltan azokat vidékiekkel helyükből kiszorítani. Semmi körülmények között sem helyeselnénk az építő munkások tömeges beözönlését. l)e tudtunkkal erről most szó sem volt; az peddig hogy a vállalkozó azt a néhány munkást, akikben megbizik, mintegy ellenőrkép magával ne hozza, kivánni képtelenség és pedig annál is inkább, mert ez a pár ember senkinek a kenyerét sem veszélyezteti, mert a falvakon, urodalmakban keresik a kőművest s nem három, hanem tízszer annyi munkásnak akadna munkája, ha nem akarna valamennyi a városban összetorlódni. A munkához a helybelinek van első sorban joga, de ezen jogot erőszakkal érvényesíteni nem lehet. H irek. A zalaegerszegi szépítő egyesület évi rendes közgyűlését dr. Jankovich László gróf elnöklésével f. hó 12-én tartotta. A közgyűlésen felolvasták a választmány jelentését, mely szerint az egyesület a kezdet nehézségein lassan lassan tul lesz s nem messze az idő, amidőn positiv eredménynyel is életjelt ad magáról. Az egyesület megkeresésére a város az állami kert mellett egy kat. hold kiterjedésű faiskolát engedett át az egyesületnek, valamint gondozásra átengedte a Deák-teret, Baross-ligetet és az utcai fasorokat 8 évenként 500 K segélyt ad az egyesületnek. I Tervet készített a választmány a vasút előtti tér kibővítése és a templom s a plébánia ház közötti tér párkirozása tárgyában; a jövő működési kört illetőleg az egylet állandó figyelemmel kiséri a város fejlődését és ezzel kapcsolatban oda törekszik, hogy a város területén belül is kellemes sétányok és parkok létesítésével és a meglevő kertek gondozásával vonzóvá és kellemessé tegye a lakósságnak ős az idegennek az itt tartózkodást; különös gondoskodása tárgyát képezi az egyesületnek a város igazán szép környékét hozzáférhetővé tenni a lakosság számára, miért is az Egerszeghegy ós Jánkahegy utjain szükséghez képest fásításokat, pihenő helyeket s a szebb pontokon kilátókat létesít, a Szent Antal szőlőt parkírozva kellemes pihenő helylyó alakítja, az alsóerdőn kis menhelyet létesít; gondoskodik az egylet a Zalai fürdőházhoz vezető utak mielőbbi befásításáról. A közgyűlés a választmány jelentését helyeslőleg tudomásul vette s a munkaprogrammot elfogadta. Ezután áttért a közgyűlés a választásra. Egyhangúlag közfelkiáltással inegválasztattak : dr. Jankovich László gróf elnökké, Várhidy Lajos ügyvezető alelnökké, Voigt Ede és dr. Berger Béla jegyzőkké. Hangay Géza intézővé, Vörös György pénztárossá. Választmányi tagok lettek: Arvay Lajos, Hajik István, Boschán Gyula, Csertán Károly, Sztaniszlavszky Adolf, Kovács László, dr. Czinder István, Lányi Kálmán, Krosetz Gyula, Odor Géza, Szupits Antal, Szily Dezső, Thassy Lajos, Udvardy Ignác, Vörös Gyula. A számvizsgáló bizottság tagjai: dr. Csák Károly, Faragó Béla, Wimmer Lipót. — Az évi működés keretében felhasználhatók a rendes tagsági díjak, a városi segély és az alapító díjaknak a kamatai. Az utcák és terek neveinek megváltoztatása tárgyában elhatározta a közgyűlés, hogy a kezdeményező lépést a képviselőtestületnél megteszi. Végül elhatározták, hogy az egyesület pénztárának gyarapítása végett ez évben juniys vagy julius hónapban az alsóerdőben tavaszi mulatságot tartanak. Kisorsolt esküdtek. A zalaegerszegi kir. törvényszéknél f. hó 27-én tartandó esküdtszéki tárgyalásra kisorsoltattak; a) retules esküdtekül: Szollár István tanító Kővágóörs, Kovács István tanító, Braunsteiu Pál nyugalmazott árvaszéki ülnök, Zsuppán Gergely városi kiiltanácsos, Alázol Arnold mérnök Alsólendva, Holczapfel Gyula molnár Tüskeszentpéter, Talabér Károly korcsmáros Sümeg, Vizsy Boldizár földmíves Nova, Udvardy Ignác felső kereskedelmi iskolai igazgató, Krosetz János földbirtokos Hencse, Mattyasovszky Vincepénztáros Alsólendva, Virius Vince gazdatiszt Lesenczetomaj, Kiss Sándor földbirtokos Szentmihályfa, Simon Zsigmond takarékpénztári pénztárnok Alsólendva, Németh Zsigmond kereskedő Zalaszentgróth, Vimláty Lőrinc tanító Ebergény, Varga György kőműves, Vörös Ferenc borbély, Tiborcz István magánzó Sümeg, Guttmann János fakereskedő'Umszunsz Lajos gazdatiszt Zalaszentmihály, Medgyesi Lajos főgymnasiumi igazgató, Horváth József számtartó Dabroncz, Zalai Simon ügyvéd Tapolcza, Koronczi Ferenc földmíves, Magyar Lajos városi pénztárnok, Baly Béla lakatos, Egyed Boldizsár fóldmives Zalabér, ilj. Nyáry Kálmán gazdasági ellenőr Pölöske, Gyarmati Vilmos kereskedő; — b) helyettes esküdtek: Pirity Lajos takarókpénztári pénztárnok, Schütz Sándor kereskedő, dr. Fürst Béla orvos, Polgár János kir. törvényszéki irodaigazgató, Baján János lakatos, Szakonyi József bérkocsi tulajdonos, Schuszter Oszkár főgymnasiumi tanár, Kaszter Sándor gyógyszerész, Szakály István kőmíves, Lakatos István cipész. Szinészet. Micsey György színigazgató megbizásából Szalóky Dezső titkár szép számú bérlőt gyűjtött a szini idényre s igy eleve biztosítva van, hogy a szinház a rövid szezon alatt eléggé látogatott lesz. Az első előadás 18-án lesz. A jövő hét műsora a következő: Hétfő 18. Casanova, Barna és Faragó operettje; Kedd 19. Doktor úr, Molnár F. kitűnő bohózata; Szerda 20. Hotfmann meséi, Oöenbachoperája; Csütörtök 21. Bacsányi, dr. Fényes Samu drámája; Péntek 22. Bőregér, Straus operetteje; Szombat 23. Fifin, Schwimmer operetteje; Vasárnap 24. Csókon szerzett vőlegény, nagy énekes bohózat. Bizottsági Ülés. A képviselőtestület részéről kiküldött bizottság f. hó 15 én tartotta Várhidy Lajos polgármester elnöklete alatt ülését a különböző városi bizottságok apasztása tárgyában. A jelen voltak közösen megállapodtak abban, hogy a következő bizottságok alakítását javasolják a képviselőtestületnek: jogügyi bizottság, mely a közigazgatási és a felügyelő bizottságot is magát ban foglalja; pénzügyi és gazdasági együttes bizottság, mely a számvizsgáló, alapítványi, kölcsönügyi és fogyasztási bizottságok munkáját is végezi; építési és uti együttes bizottság: közkórházi bizottság, mely a közegészségügyi és temetői bizottságok tendőit is ellátja; iparos tanonciskolái bizottság; esküdtszéki bizottság, mely a legtöbb adót fizetők névsorát is egybeállítja és ovoda felügyelő bizottság. Egyúttal minden bizottságba tagokat is hozott javaslatba a közgyűlésnek. A javaslatba hozott névsor a városi főjegyzői irodában betekinthető. ínséges Ut. A Zalaegerszeg, Bazita, Liczkó, Gellénháza közt kiépítendő utat már elkeresztelték Ínséges útnak, mert a kiépítésének egyik indító oka az ezen vidéken uralkodó keresethiány orvoslása. Rajt is marad az a név mindörökké; hadd maradjon, csak a vidék lendüljön fel általa. Az eredeti terv szerint az ut Zalaegerszegtől az Alsó-erdő felé vezetett volna. Ennek a vonalnak, a kiépítése talán valamivel kevesebbe kerülne mert megkerülné az Egerszeghegyet, de az utat Bazita, Gellénháza, Liczkó, Nagylengyel, Petrikoresztur, Iborfia, Vadamos, Bollahida, Győrfiszeg, Barabásszeg, Milej stb. községekre nézve jóval meghosszabbítaná. Ezen vonal ellen szólt az is, hogv ha az uj utat a Becsali felé az Egerszeghegyen keresztül építik ki, az Zalaegerszeg város határában 3—4 kilométer hosszúságban a szőlői között vezet, azokat sokkal értékesebbé, a gazdálkodást intensívebbó teszi. A zalaegerszegi érdekeltség tehát avval a kérelemmel járult Csertán Károly alispánhoz, hogy ezt az utvonalat építtesse ki. Az alispán egy bizottság ólén bejárta az utvonalakat s miután az érdekeltség kérelmét Várhidy Lajos polgármester is magáévá tette, elhatározta, hogy az uj ut az eddigi Becsali útszakasz irányában vitessék. A foldmunkálatot már a jövő héten megkezdik. Harmincötéves találkozó. Udvardy Ignác zalaegerszegi állami felsőkereskedelmi iskolai igazgató felkéri mindazokat, akik vele 1868-ban Győrött a róm. kath. főgymnasiumban érettségit tettek, hogy a julius 7-ére tervezett harminoöt éves találkozó részleteinek megbeszélése végett címüket mielőbb tudassák. Érettségi biztos. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a zalaegerszegi állami ós nagykanizsai izr. felsőkereskedelmi iskolákhoz az 1903-ik évi érettségi vizsgálatokhoz biztosul dr. Belce Manó budapesti m. kir. egyetemi nyilv. rendes tanárt küldötte ki. Elhalt 48-as honvéd. Rozs János helybeli lakós puskaműves volt 1848/9 honvéd, f. hó 10-ón délelőtt a helybeli közkórházban meghalt. A rendőrség szállíttatta oda, mert az öreg embernek nem volt senkije, aki gondját viselte volna. Rozs János szabadságharcunkban mint tüzér vett részt Komáromban. A világosi fegyverletétel után őt is besorozták a császári hadseregbe, a hol tiz évet meghaladó időn át szolgált. Hazabocsáttatván itt telepedett le s az akkor még virágzó puskaműves ipart folytatta. De elöregedvén, abbahagyta a mesterséget, 48-as nyugdíjából s abból a segélyből élt, a mit a város kegye nyújtott neki. A soproni ifjúsági tornaversenyre 21 középiskola jelentette be részvételét. A tornaversenyen részt vesz a zalaegerszegi áll. főgyásium 39 tanulója. A „Zalamegyei Ált. Tanítótestület" központi választmánya f. évi május 20-án d. e. 9 órakor tartja ülését Zalaegerszegen, az állami elemi iskola tanácskozási termében, melyre a középponti választmány i. t. tagjait meghívom. Nagykanizsán, 1903. május 10. Szalay Sándor, megyei tanítótestületi elnök. Mezőgazdasági szeszgyár Nagykanizsán. A dunántuli mezőgazdasági szeszgyárosok mult hó 22-én Kaposvárott Széchenyi Géza gróf elnöklésével értekezletet tartottak, hogy egy nagyobb szabású szeszfinomító gyárat létesítsenek. Az értekezleten 10.189 hl szesznek gyárosai egyértelmüleg elhatározták, hogy a szóban forgó szeszfinomító gyárat azonnal létesítik, mihelyt legalább 13.000 hl szesz szállítására kötelezik magukat a szövetségbe lépő gyárosok s egy bizottságot küldöttek ki a kérdés tanulmányozására 8 a gyár helyéül kijelölt Kaposvár ós