Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-01 / 9. szám

19Ö3. március 1. »Zalamegye, Zalavármegvei Hirlap* S sági megerősítése érdekében s ha ma sok baj nehezül is vállainkra, legalább éltet bennünket a remény, hogy a munka eredménye, a hosszú béke áldása ránk nézve sem veszhet el. A zalaegerszegi ipartestület közgyűlése. A zalaegerszegi ipartestület évi rendes közgyűlését Kovács László testületi elnök elnöklésével február hó 22-én tartotta székházának üléstermében a testületi tagok szép számú rész vétele mellett. Elnök üdvözli a megjelent testületi tagokat, valamint az iparhatósági biztos helyettesképeu megjelent Fülöp József városi aljegyzőt; jelenti, hogy az elöljáróság a közgyűlés összehívására nézve az alapszabályokban előirt módon jártéi; majd a közgyűlés határozatképességét, megállapítja s azt megnyitja 8 a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Tankovits József ós Lendvay Balázs testületi tagokat kijeleli. Ezután felolvastatott a mult 1902. évi február hó 23-án tartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv, amelyet a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. Majd Klosovszky Ernő testületi jegyző olvasta fel az elöljáróság jelentését az 1902-ik évi testületi működésről; ismertette a testület működését az ipartörvény módosítása tárgyában; elnöke által képviseltette magát a testület az 1902. október hóban Nagyváradon tartott iparos'ok congresszusán; megemlékezett ama kegyes, ezer koronás alapítványról, melyet özv. Skublics Jenőné az elaggott iparosok javára boldogult férje emlékének megörökítése végett tett; megemlékezett kegyelettel a jelentés Btncze György, Hollósy József és Farkas Ferenc testületi tagok elhunytáról; az alapszabályok módosításáról, továbbá az elöljáróságnak azon ujabb és nágyou is célszerűnek bizonyult eljárásáról, mely szerint a szabadulások minden hó első vasárnapján d. e. 19 órakor vaunak az előljárósági tagok jelenlétében; az óv folytán volt egy közgyűlés, 12 rendes ós 2 rendkívüli előljárósági ülés; a békéltető bizottság 11 esetben 25 ügyet békésen intézett el, 3-at bírósághoz utalt; 118 tanonc szerződes volt és 95 tanonc bizonyítványt állított ki. A közgyűlés az elöljáróság évi jelentésót helyeslőleg tudomásul vette. Olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése a testület 1902. évi számadásának megvizsgálásáról, amely szerint a számadás egészen rendben találtatott; dicsérőleg emlékezik meg a jelentés az uj könyvvezetésről s a felmentvény megadását javasolja. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság javaslatához képest Puer István testületi pénztárosnak az 1902. évi számadását illetőleg a felmentvényt megadta. A számadással kapcsolatban Vörös Gyula alelnök indítványára a közgyűlés utasítja az elöljáróságot, hogy az országos hitelszövetkezetnél jegyzett ezer koronás üzletrészt, melyre eddig a testület 400 koronát fizetett le, a rendelkezésére álló pénzből igyekezzék mielőbb teljesen befizetni, mert csak akkor kezd az üzletrósz a testület részérejkamatozni, ha azt teljesen befizette. Az 1903-ik évi költségvetési tervezetet az mert télen, mikor abból az ominozus regattabálból hazajöttünk s féltékonysógi jelenetet rögtönöztem — kiutasított szobájából. Emlékszik még reá? Másnap újra kértem bebocsáttatást. Újra nem engedett be. Többször azután — a mai napig — nem alkalmatlankodtam s ma sem akarok terhére lenni. Isten véle Irón, jó éjszakát! Azzal megcsókolta neje kezeit s távozni készült. — Maradjon még egy percig Géza, úgy sem tudok aludni — szólt titkolhatlan öröm hangján az asszony. A férfi megállott az ajtóban s visszafordult. Az éjjeli lámpás halvány fényénél észrevette, hogy az asszony szemeiben könynyek csillognak. Egy percig habozott. Aztán betette az ajtót s odament nejéhez. Mikor kezeik egymáshoz értek, vágyódó tekintetük találkozott, valami édes, meleg áramlat, delejes érzés hullámzott végig egész testükön. A férfi átfogta izmos karjaival a nő könnyed karcsú derekát s magához vonta a hintaszékből . . . elöljáróság javaslatához képest 4.062 I\ bevétellel ! 3.316 K 53 f kiadással és igy 745 K 47 f remélhető pónztármaradványnyal a közgyűlés változatlanul elfogadta. Ezután elnök maga ós tiszttársai, az előljárósági és számvizsgáló bizottsági tagok nevében megköszönve a beléjük helyezett bizalmat — állásáról lemondott s kérte a közgyűlést, hogy a választás vezetésére korelnököt vrflaszszon. A közgyűlés élénk éljenzéssel adott kifejezést közszeretetben levő elnöke iránti bizalmának lelépésfe alkalmából s Breisach Sámuel testületi tag korelnöksége alatt a választás eszközöli)etóse végett Puer István, Pap-Alajos és Varga György tagokat váiasztá a kijelelő bizottság tagjaivá; a bizottság működésének tartamára korelnök a közgy ülést felfüggesztette. A kijelölő bizottság működésének befejeztével korelnök a felfüggesztett közgyűlést folytatólag megnyitja. A választás és kijelelő bizottság javaslatának megfelelőlcg közfelkiáltással törtónt .-s eredménye a következő: Kovács László elnök, dr. Jámbor Márton ügyész; Morandini Tamás, Pfeiffor Henrich, Vapper Ignác száinvizgáló bizottsági tagok. Az elöljáróság tagjai: a) rendes tagok: Baly Béla, Breisach Sámuel, Borger Samu, Domonkos Ignác, Heiucz János, Jády Károly, Takács István (csizmadia), Kuminer Gyula, Kaszás Kálmán, Varga György, Lendvay László, Kiss Károly, Pittermann István, Németh Ferenc, Lakatos István, Schvarcz Mór (sütő), Lusker János, Mauthnor Jenő, Pap Alajos, St;fanecz József, Vörös Gyula, Szakály István, Kovács István (cipész), Nagyfy József; b) póttagok: Sipos Antal, Garai Lipót, Lendvay Balázs, Türk Mihály. Kovács László ujból megválasztott elnök, akit tized izben ért iparostársai részéről a megtisztelő kitüutetós, bálás szavakban mondott köszönetet az ujból feléje irányult bizalomért, mely elől nem térhet ki;

1 ígéri, hogy a jövőben is igyekezik ezt a bizalmat és ragaszkodást lehetőleg kiérdemelni a testület ügyeinek lelkiismeretes vezetésével; kéri a testület tagjainak közös és vállvetett működésót, mert csakis igy vihetik előbbre az ipartestületnek s ezzel mindnyájuknak közös ügyót. A közgyűlés az elnök szavait lelkes éjenzéssel fogadta. Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem lóvén, elnök miután megköszönte a megjelentek türelmét, a közgyűlést bezárta. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Várhidy Lajos polgármester elnöklésével február hó 26-án rendkívüli közgyűlést tartott. Tekintve, hogy a honvéd huszár laktanya bérletének ideje a jövő évben lejár, a képviselőtestület elhatározta, hogy a bérlet megújítása tárgyában a honvédelmi miniszterhez felterjesztést intéz s egy bizottságot választott, amely a polgármester vezetése alatt a felterjesztést személyesen adja át a miniszternek s amely bizottságnak leiadatává tétetett minden lehetőt minden irányban megtenni az iránt, hogy a szerződós megujíttassék. A Fehérkópi vendéglő bérbeadása tárgyában kötött szerződést felmerült akadály miatt a városi tanács a közgyűlés elé még nem terjesztette. Olvastatott Domokos Ignác zalaegerszegi lakósnak felebbezése a városi tanács azon határozata ellen, melylyel felebbező beleegyezésével előzőleg történt megállapodás alapján a Fehérképi vendéglőnél felmerült 1.576 K javítási munkálatokhói 616 K megtérítésére köteleztetett. A képviselőtestület a minden indokolás nélküli felebbezés elutasításával a tanácsi határozatot a benne felhozott indokok figyelembe vételével jóváhagyta. Előterjesztetett Kaszaháza és Neszele egyesített községeknek kérelme tanköteles gyermekeiknek a zalaegerszegi elemi iskolákba leendő befogadása tárgyában. A közgyűlés nevezett községek kérelmének helyt ad abban az esetben, ha a községek egyenes adójuk után annyi százalékot fizetnek az elemi iskola fenntartási céljaira, ahány százalók pótlékjába kerül a városnak az elemi iskola fenntartása, mely célból utasította a közgyűlés a városi számvevőt, hogy az 1902-ik óvi költségvetésből a város által fizetett százalékot állapítsa meg. Esküdtszéki fötárgyalások. Folyó hó 23-án kezdődtek az esküdtszéki főtárgyaiások a helybeli kir. törvényszéknél. Tárgyalás alá került három ügy. Első nap. (Február 23.) Szándékos emberölés bűntettével vádolt Nagy Sándor csesztregi lakós, 30 éves családos földmíves bűnügye volt az első napon tartott főtárgyalás anyaga. Nagy Sándor fivére s egyúttal gyámja is volt Nagy Juliánná 17 éves csesztregi hajadonnak. Nem valami nagy békességben éltek egymással; az embertelen bátya többször megverte s végül az atyai háztól is elkergette a szegély leányt, akinek szomorúan folyó élete tragikus befejezést nyert. Nagy Julianna ugyanis heves szerelemre lobbant Fentős István csesztregi legény iránt, ez viszont szerette őt s nem is állott boldogságuk útjában más, mint a kapzsi bátya, a ki nem akart semmiképen beleegyezni a fiatalok házasságába, mert kiskorú húgának vagyonát még tovább szerette volna kezelni. A leány többször sürgette bátyját jussa kiadása végett s ezt tette az elmúlt december 22-ón is. Huga kérésére az embertelen Nagy Sándor azzal felelt, hogy felkapott egy sodrófát s azzal oly hatalmas ütést mért nővére fejére, hogy ez egy 10 centiméter hosszú koponya-repedést szenvedett s a pitvarban rögtön lerogyott. Az elvetemült ember azonban ezzel nem elégedett meg, hanem a már összeesett áldozatra még háromszor rávágott a sodrófával. Ebben a szomorú ügyben tartatott az első napon a főtárgyalás, melyet Sztaniszlavszky Adolf, kir. törvényszéki elnök vezetett. Bírák voltak: Sperlágh Géza és Skóday Aurél. A jegyzőkönyvet Domby Imre, kir. törvényszéki jegyző vezette. A bizonyítási eljárás során vádlott beismeri tettét, de azzal védekezik, hogy azt erős felindulásban követte el s hogy nővérét megölni nem, csak megütni akarta s maga is megrémült, midőn őt összeesni látta. A kérdések megállapítása után Sohneider Gábor, kir. ügyésztől hallottunk egy, tőle már megszokott, higgadt, igazán jogászi beszédet, a mely hatalmas alapon: érveken épült fel. Szerinte kétségtelen az, hogy csak szándékos emberölésről lehet szó, mert ha vádlott az első ütés után tényleg megrémült volna a nem várt eredmény miatt, akkor nem ütött volna áldozatára még háromszor. Kéri az esküdteket, hogy vádlottat ehhez képest szándékos emberölés bűntettében mondják ki bűnösnek. Dr. Hajós Ignác védőügyvéd tartotta ezután beszédét. Künn — úgymond — a tavasz hinti sugarait, az egész természetben kicsike virágtól kezdve minden fakad és életre kel s itt benn egy embernek, a vádlottnak erkölcsi haldoklása folyik. Érdekesen ós merész szinekkel festi vádlottnak lelki állapotát most ós a tett elkövetése előtt. Kiemeli azokat a lelki motívumokat, azokat a titkos rugókat, melyek vádlottat tette elkövetésére késztették. A szégyen, hogy nővére a Fentősök közé, egy csordás-familiába megy nőül; a boszuság és gyámi tekintély megsértése miatt; az elhaló édes anya mandatuma, aki fiának meghagyta, hogy leánya bárkihez menjen feleségül, de Fentős Istvánhoz semmiesetre — tették azt, hogy Nagy Sándorban elementáris erővel tört ki testvére ellen a harag, ez a pillanatnyi elmezavar. Kéri az esküdteket, hogy tekintsenek el a vórben fetrengő áldozat borzadályt keltő alakjától s ne legyenek ellenszenvvel a vádlott iránt, hanem legyenek Ítélethozatalukkor elnézőek, bocsánat-adók. Schneider Gábor, kir. ügyész válaszolt a védőügyvéd beszédére. »Azzal kezdem — úgymond válaszomat, a mivel a védőügyvéd ur beszédét bevégezte. Elnézésről, bocsánatról szólt a védőügyvéd ur. Elnézésre, esküdt urak, jogosítva van a sértett fél s adhat bocsánatot a jó Isten, mindeneknek atyja, de önöknek az a kötelességük, hogy a hol bün van, ott büntessenek, ott alkalmazzák a törvényt. És befejezem azzal, a mivel a védőügyvéd ur kezdte, igen: künn a tavasz hinti enyhe sugarait és millió meg millió virág éled, itt benn meg egy korán leszakított, fejlődése teljében letört virágról, egy hajadonról folyik a szó, akit a bátyja leütött, akár egy kutyát, a kinek pedig joga lett volna az ember legdrágább kincséhez, az élethez«. A főtárgyalás eredménye az, hogy a törvény-