Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-08 / 6. szám
6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. RablatU8 csavargó. Nyáry Kálmán szentgothárdi illetőségű lakatos segéd koldulni járt a városban. A Vörösmarty-utca egyik lakósa elutasította a munkabíró, erős testalkatú embert, mire ez gorombáskodni kezdett s azzal fenyegetődzött, hogy leüti a gazdát. Épp ekkor cirkált arra egyik rendőr, a ki a neszre bement az udvarra, nyakon esipte a garázda legényt s bekísérte a rendőrségre. Mindenünnen ki kellene kergetni a garázda csavargókat, akkor elkerülnék a várost. A tisztviselői minősítés, a m. kir. közigazgatási bíróság érdekes döntvényt hozott, mely különösen a hazai tanítóságra lesz jó hatással. A döntvény igy hangzik: „Tisztviselői minősítés szempontjából a tanítóképezde elvégzését a főgymnasium vagy főreáliskola tanfolyamának befejeztével és az érettségi vizsga letételével egyenértékűnek kell tekinteni. (2639—1902. sz. határozat.)" Utcai botrány. Vasárnap délután egy részeg embert löktek ki a korcsmából, a ki éktelen dühében káromkodni s lármázni kezdett. Nagy embertömeg verődött össze: csakhamar megbotránkozva nézték a magával tehetetlen részeg atyafi fóktelenkedését. Végre rendőr érkezett, a ki elvezette. És csudálatos, hogy a bámészkodó publikum a botrányosan részeg embernek a pártjára állott és nem akarta engedni, hogy bekísérjék a garázda embert. Végre erélyes föllépésével mégis sikerült a rendőrnek elvezetni az őrtanyára, a hol kitűnt, hogy az atyafinak Csécs Márton a neve, Barabásszegen lakik és fuvarozással foglalkozik. A szerelmes festőlegóny. Sokáig udvarolt egy helybeli festőlegény egy itteni konyhai nyinphának, persze a maga módja szerint. A legény mézes szavai annyira behálózták a szerelmes leány lágy szivét, hogy vakon hitt a csábos szavaknak s nem tudott ellenállni annak a kérésnek, hogy adná oda arany gyűrűjét, a mely a legénynek ugy megtetszett. Egy darabig brillírozott is a legény a szép korall köves gyűrűben, de mikor fogytán volt a pénzkészlete, betette a zálogházba, a nyert pénzt pedig elköltötte. Most perben állnak a szerelmesek, mert a leány nem engedi a jussát s panaszt tett hűtlenné vált udvarlója ellen a gyűrűnek jogtalan elsajátítása miatt. Artalmas-e a villamvilágítás? Általánosan elterjedt vélemény az, hogy a villamvilágítás ártalmas a szemnek. Ezzel szemben most egy orosz orvos azt állítja, hogy az összes világítások között á villamvilágítás a legártalmatlanabb. Az orvos abból a tételből indul ki, hogy a szembetegségek a szempilla rezgéseinek számával állanak arányban. És mig a gyertyavilágításnál percenkint hót rezgést, gázvilágításnál hármat, napfénynél kettőt végez a szem, addig villamvilágítás mellett csak egyet rezeg szempillánk. Világos tehát, hogy a villamvilágítás árt leghevesebbet a szemnek. Lakodalmi üdvlövések. Ősi szokás, hogy a falusi lakodalmi menet lövöldözés között vonul a templomba, s hogy a vőfélyek pisztolydurrogással hivják össze a vendégeket. Hegymagason ugyanezt akarta cselekedni két legény, de sehogysem boldogultak a pisztolyaikkal. Megkérték Tóth István hegyőrt, mint a fegyver kezelésben járatos embert, hogy oktassa ki őket a pisztoly használatáról. Tóth el is sütötte a pisztolyt, de a lövés szétroncsolta a kezét. Néhány ujját leszakította s ugy lehet a családos, gyerekes embert munkaképtelenné tette. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten 50 kilogrammonként: vörös lóhere 70—78 K; lucerna 58— 63 K; muharmag 9 J/ 2 —10 7 2 K; baltacím 127,— 1 47a bükköny 1—1% K. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk területén f. hó 1-én a hivatalos adatok alapján: lépfene: Mihályfa 1 u., Hegyesd 1 u.; veszettség: Kapcza 1 u., Csehi 1 u., Nyirád 1 u.; ivarszervi hólyagos kiütés: Nagylengyel 1 u., Zalalövő 1 u.; rühkór: Arács 1 u.; sertésorbánc: Nagypécsely 5 u.; sertésvész • Zalaujlak 2 u., Keszthely 8 u., Bánokszentgyörgy 6 u., Kerkateskánd 2 u., Kerkatótfalu 6 u., Szécsisziget 1 u., Tormaföld 7 u., Gutorföld 6 u., Lentiszombathely 1 u., Máhomfa 4 u., Zébeczke 5 u., Esztergály 7 u., Igricze 3 u., Pacsa 8 u., Zalaapáti 7 u., Döbréte 4 u., Pusztaederics 4 u., Söjtör 3 u. Irodalom. Kossuth Ferenc publiczisztikai tevékenységét most, február 1-én teljesen lekötötte az »Egyetértés«-nek, melynek főmunkatársa lett. Erre vonatkozólag közte és Fenyő Sándor, az »Egyetértés* főszerkesztője közt a következő levélváltás történt: Nagyságos Kossuth Fei-enc elnök urnák Budapesten. Abban a hatalmas küzdelemben, melyet az » Egyetértés* a magyar nemzet igaz jogaiért, a valódi szabadelvüségért és a demokratikus haladásért közel négy évtizeden keresztül folytatott és a mostani súlyos veszedelmek között kettőzött erélylyel folytatni kiván —: igaz sikerre csakis ugy számíthatunk, ha Kossuth Ferenc közvetlen részesévé válik munkánknak, ha ékes és meggyőző tollával mellénk szegődik, ha publicisztikai tevékenységét teljesen az » Egyetértésinek szenteli. Pártszempontoknak alá nem vethető függetlenségünk teljes épségben maradásával felajánljuk lapunk hasábjait és kérjük, lépjen be újból főmunkatársnak az »Egyetértés* szerkesztőségébe. Budapest, 1903. január 31. Az »Egyetértés* szerkesztősége: Fenyő Sándor, főszerkesztő. Nagyságos Fenyő Sándor főszerkesztő urnák Budapesten. Szivesen ragadom meg az alkalmat arra, hogy az » Egyetértés* olvasóközönségével újból állandó szellemi összeköttetésbe lépjek. Az »Egyetértés« múltja ós tradiciói több évig össze voltak kötve az én irói működésemmel, s amint a múltban fenntartotta a lap teljes függetlenségét velem és pártunkkal szemben, ugy a lap függetlenségének fentartása ezután is teljes lesz, már csak azért is, mert a szerkesztésbe befolyni nem fogok. Magamnak is fentartván teljes függetlenségemet, bizom benne, hogy az •»Egyetértés*-re mint a magyar sajtó egyik legrégibb és legtekintélyesebb orgánumára támaszkodva, sikerülni fog eszméimnek, törekvéseimnek ós elveimnek diadalra jutását hathatósan előmozdítani. Kossuth Ferenc. A „Magyar Könyvtár" januári sorozata ismét a legváltozatosabb tárgyú négy füzetet adja olvasó közönsége kezébe. A 317. szám E. T. A. Hoffinann-nak a németek különös modorú fantasztikus Írójának két híresebb elbeszélését, Antónia és Coppéliát tartalmazza, melyeknek tárgya mint opera-szöveg, Európa szerte ismeretes. E misztikus novellákat Alexander Erzsi fordította magyarra. Először jutnak olcsó kiadásban a publikum elé a Gesta Romanorum irodalomtörténeti fontosságú középkori elbeszélései, a melyeket Katona Lajos válogatott össze, látott el bevezetéssel és jegyzetekkel, ugy hogy ez a füzet középiskolai oktatásunk keretében fontos helyet van hivatva elfoglalni. A 320. szám Conan Doyle érdekfeszítő detektív történeteit folytatja két novellával, melyek a szövevény agyafúrtságával és meglepő ki bonyolításával, méltán sorakoznak a divatos iró többi hasonló munkájához. Gondos fordításuk Lándor Tivadar tollából való. Az utolsó füzet Hoitsy Pálnak, a >Nagymagyarország* szerzőjének, néhány népszerű csillagászati értekezését tartalmazza. Hoitsy, Flammarion Camille modorában, könnyeden csevegve vezeti olvasóját a csillagos ég csodái között. Egyszerű világos és tősgyökeres magyar nyelven mondja el azokat a dolgokat, melyeket az asztronómiából minden művelt embernek ismernie kell. Egyegy sz. ára 30 f. A „Magyar Könyvtár" eddigi számainak teljes jegyzéke ingyen kapható a kiadóhivatalban: Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedésében, Budapest, Andrássy-ut 21. sz. Rousseau Voltaire ég az encyclopaedisták voltak azok, a kik előkészítették a franczia forradalmat. Ők rajzoliák a osatatervet, ők mutogatták meg a hadjárat célját. A tömegre csak az ütközet várt, a roham, a porfelhő, az öklözés. Mert az iró — a mint Carlyle mondta vezeti szegényes kis szobájából a világot, a didergő kezével szántott sorok túlélnek nemzedékeket és nevéhez nincs jussa a halálnak. Rousseau erős meggyőződése és radikális természete, D'Alembert mély tudománya, Voltaire költői ós humánus lelke, Diderot ragyogó szelleme lobbannak össze megvilágítani a jövőt. Gyönyörű kor, a mi szemhatárunkon belül az egyetlen, a mikor uj igazságokat látunk támadni, a melyek aztán átmennek a tömegbe is. Ezzel a ragyogó iró gárdával nyitja meg Marczali Henrik a francia forradalom történetének kötetét, a mely mint a Nagy Képes Világtörténet X. kötete most hagyta el a sajtót. Tömérdek illustrátió díszíti a kötetet, a melynek eleő füzete, mint e nagy vállalat 176. füzete, minden hazai könyvkereskedésben kapható és a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, Üllői-ut 18. sz.) az egész 12 kötetes nagy mű részletfizetésre, Egy-egy füzet ára 60 f. Olcsó könyvtár. E hasznos, kulturális vállalatból négy ujabb füzetet kaptunk (1261—1268. szám), melyek közül háromban Arany János népszerűsítésének nagy jelentőségű folytatását látjuk. Nagy baj volt mindeddig, hogy legjelesebb klasszikusaink munkái nem igen terjedhettek el a társadalom szélesebb rétegeiben, mivel a drága „összes művek" árát nem minden erszény birta el. Ezen a bajon segit most az „Olcsó könyvtár", midőn lassanként füzetekben csekély áron hozza forgalomba Arany János munkáit, megkezdvén a sorozatot a nagy költő époszaival és költői beszélyeivel, melyek közül az eddigi füzetekben már megjelentek: Murány ostroma, (1186-*1188. sz.) Buda halála (1221— 1224. sz.) Nagyidai cigányok, (1265 — 1267. sz.) Katalin, Keveháza, Szent László füve, (mind a három az 1263/4. füzetben) Első lopás és Jóka ördöge (mind a kettő az 1268. számban): — mig a többiek rövid időközökben fogják követni az elsőket, igaz örömére a magyar irodalom és kultura minden barátjának. — • Külön kell megemlítenünk a most megjelent füzetek közül az 1261/2. számút, melyben Tolsztoj Leónak, a jasznaja-polyánai remetének hót legjobb elbeszélését fordította le Füredy F. Gusztáv. — Az „Olcsó Könyvtár" egy-egy számának ára 20 f, s minden hazai könyvkereskedésben kapható.) A Kert, a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap f. évi 3. számának tartalma: konyhakertészet, gyümölcsészet, díszkertészet, tárca, méhészet, közelről és távolról, lúgos, kertész társadalom, faiskola, világszemle, hirek, apró szakközlemények, szerkesztői üzenetek, fametszetek. Ara a havonként kétszer megjelenő szaklapnak egy évre 6 K, kertészek részére 4 korona. Előfizethetni a kiadóhivatalban Budapesten (VII. Rottenbiller u. 33. sz. a.) A „Zenélő Magyarország" harmadik fűzetejelent meg, s a következő érdekes és divatos zeneműujdonságokat hozza előfizetőinek: I. Lengyel Miska ,. Kátsa cigány frakkban" magyar dalt. II. Hoppé Rezső „Jellemdarab" Charakterstück, zongorán. III. Huber Sándor „Amit az inasok fütyülnek" fraueziai négyes „Gussenhauser" quadrille. IV. Zsadányi Armand „V. magyar ábránd" magánhegedüre. V. Ungar. fantasie, für solo violin. Előfizethetni negyedévre 3 K-val a „ZenélőMagyarország" zeneműkiadóhivatalában Budapesten, Vili. József-körút 22/24, honnan érdeklődőknek mutatványfüzetet ingyen küldenek, s honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető. Közgazdaság . Melyik árpa a legjobb sörárpa. Köztudomású, hogy a hazai gazdaságok egy igen tekintélyes része kiválóan alkalmas a sörárpa termelésére, elannyira, hogy Magyarország a külföldi sörgyárosok részéről is, mint legkitűnőbb sörárpa termelő ország van elismerve. De az is ismeretes, hogy igen sok helyütt nem helyeznek kellő súlyt a legjobb qualitás előállítására, a melynek következménye azután az alacsony ár. Ha mi a keresletnek megfelelő terményt óhajtunk a piacra vinni, ugy nemcsak arra kell törekednünk, hogy betartsuk az árpatermelésnél ama szabályokat, melyek a megfelelő talajelőkészítésre s az istálló ós műtrágyának helyes alkalmazására vonatkoznak, hanem arra is, sőt elsősorban arra, hogy olyan varietást válaszszunk ki termelésre, a mely viszonyaink között minden tekintetben a legkiválóbb terméseredmónyt szolgáltatja. Az országos növénytermelési kísérleti állomás e tárgyban igen érdekes ós tanulságos kísérleteteket eszközölt az elmúlt esztendőben, s annak eredményeit • irodalmilag feldolgozva nem rég bocsájtotta közre. A kísérlet anyagát: Hanna árpa, Goldenthorp árpa, Chevalier árpa, Ilmiczi árpa és Tót árpa képezték. Legkorábban érőnek bizonyultaHanna árpa, amely körülmény mindenesetre annak jivára szolgál, mert az árpa varietások megválasztásánál mindenkor annak kell előnyt adnunk, a mely legrövidebb tenyészidejű. A rövid tenyészidejű árpa ugyanis nem lesz kitéve az aratáskor beálló rekkenő hőség károsító hatalmának.
