Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-25 / 4. szám

1903. január 18. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 25 Fischel Victor VIII. o. t. 6. Kuruc-nóták. Elő­adja az ifjúsági zenekar. 10 perc szünet. 7. Egy középkori doctori disputátió. Drámai puródia dr. Sárffy Aladártól. Előadják: Fischel Victor, Gábor József, Rothschild Béla, Scherz Alfréd, Szalay János ós Tóth István VIII. o. tanuiók. 8. Gaudeamus igitur. Régi diáknóta. Előadja az ifjúsági énekkar. 9. Rákóczy induló. Előadja az ifjúsági ének- és zenekar. Kezdete este 8 órakor. Páholy 16 K, ülőhely az 1—4 sorban 3 K, a a többiben 2 K; karzati ülőhely 1 K 50 f, állóhely 1 K. Uj vizitársulat vármegyénkben. E hó 21-ón tartotta a Vindornya-völgyi lecsapoló társulat alakuló közgyűlését Csertán Károly alispán elnöklete alatt Karmacs községben. Az érdekelt­ség leszavaztatása már előző napon, azaz e hó 20-án Takách Imre, a keszthelyi járás főszolga­birájának és Rieger Antal kir. kultúrmérnöknek vezetése mellett volt; a szavazás eredménye sze­rint az érdekelt Karmacs, Vindornyalak; Zala­szántó, Vindornyafok, Vindornyaszőllős közsé­gekből 930 kat. hold és 1375 [>01 területtel biró érdekeltség szavazott a társulat megalakítása mellett, 77 kat. hold és 250 n-öl területtel biró érdekeltség szavazott a társulat megalakítása ellen, 184 kat. hold és 392 •-öl területtel biró érdekeltség pedig távol maradt a szavazástól. A szavazás eredménye alapján, miután az érdekelt birtokosság többsége — a terület nagy­ságot véve figyelembe — a társulatba való ala­kulás mellett szavazott s mivel a község birto­kainak elszórt fekvése miatt, azok bevonása nélkül a munkálat egyszerűen nem foganatosítható, a vármegye alispánja a vizitáreúlatot megalakult­nak jelentette ki, annál is inkább, mivel a lecsapolási munkálat foganatosítására már az érdekeltség hatóságilag jogerősen kötelezve lett és a munkálat már a mult év folyamán mintegy 12,000 korona költséggel foganatosíttatott is s a társulat tulajdonképeni működése csakis annak sikeres és célszerű fentartására vonatkozik. Ezek után a vármegye alispánja a társulat alapszabályait lárgyaltatváu le, felhívta az érde­kelteket a társulati elnök, választmány és a tár­sulati tisztviselők megválasztására. Megválasztattak: elnöknek dr. Dezsényi Árpád urodalmi főtitkár, keszthelyi lakós; igazgatónak Hertelendy József vindornyalaki birtokos, választ­mányi tagok : Vidosfalvy Ernő keszthelyi, Parrag Sándor karmacsi, Hertelendy Gábor vindornya­laki, Hosszú Ádám vindornyalaki, Tomor József karmacsi, Tóth János vindornyaszőllősi lakósok; társulati pénztárossá : Pallér János karmacsi kör­jegyző, számvizsgáló bizottság tagjai: Bodis Péter, Horváth Lajos, Varga György karmacsi lakósok. A megejtett közgyűlés tehát eredményeiben egy igen fontos és a fentjelzett községek gazda­sági érdekeit nagy mérvben előmozdító munká­latnak sikeres és gazdaságos fentartását bizto­sítja továbbra is. Irodalmi estély. R. Kovács Laura urnő, orszá­gos hírnevű magyar szavaló és recitator művésznő, a mult héten Nagykanizsán tartott egy kitűnő­en sikerült irodalmi estélyt. Nagykanizsáról Zala­egerszegre jött át a művésznő s a vármegyeház nagytermében vasárnap este 8 órakor irodalmi előadást tart. R. Kovács Laura úrnőt nem szük­séges ajánlanunk. A. közönség bizonyára ismeri már ezt a nevet, mert mint a magyar költők kitűnő niterpretárora országos nevet szerzett ma­gának. A sajtó sokszor nyilatkozott már elisme­rőleg R. Kovács Laura művészetéről, amely képes arra, hogy a művelt közönség műizlését kielégítse s egy estére kedves és tanulságos szóra­kozást biztosítson. A műsor Arany, Petőfi, Vörösmarty, Madách, Jókai, Tompa. Thaly, Kiss Rudnyánszky műveibőlvan összeállítva. R. Kovács Laura urnő szemléltető jellemalakításának mű­sora: I. szakasz. 1. A művésznő. 2. A remé­nyekben gazdag ifju. 3. Egy öreg asszony. 4• Egy 80 éves aggastyán. 5. Egy 18 éves ieány. 6. Földműves apa, anya és fiuk Piistika. 7. A modern házaspár. II. szakasz. 1. Az angyal. 2. A házi sárkány. 3. Egy asszonygyülölő. 4. Tragikus művésznő. 5. Drámai hősnő. 6. A kuruc hősök. III. szakasz. 1. A műszavaló. 2. A laikus. 3. A gymnazista. 4. Elemista ezavalók. 5. Az ovodás kis leány. 6. Egy hű férj. 7. A felolvasó. 8. Fiatal, középkorú, öreg, volnpük prédikátor. 9. A recitátor előadása, hogy mi a szerelem. Mi a szerelem a fiatal lányoknál ? A fiatal embereknél? A menyecskéknél? Az özvegy­asszonyoknál? Az idős nőknél? Az aggleányok­nál? Az agglegényeknél? A nős embereknél? Az öreg embereknél és az anyósnál? Helyárak: 1—III. sor 2 K, többi sorok 1.20 K. Állóhely 60 f, deákjegy 50 f, karzat 40 f. Jegyek előre válthatók Breisach Sámuel ur üzletében ós a pénztárnál. A vasárnap esti előadás jövödelmét a művésznő a zalaegerszegi főgymnasium segítő egyesületének ajánlotta fel. A csáktornyai népies gazdasági tanfolyam vizsgálata f hó 18-án volt a Zrinyi szálló nagy­termében. A vizsgálat befejeztével a tanfolyamon készült füzvesszőkosarakat elárverezték. Hangverseny. A zalaegerszegi társaskör február 2-án saját helyiségeiben (Kummer kávéház emeleti termei) hangversenyt rendez. Műsor: 1. Magyar dalok. Énekli Szabó János, cimbalmon kisóri Gerencsér Mariska k. a. 2. Felolvasás tartja Csiszár József. 3. Szaval Grész Irma k. a. 4. Ének zongora kísérettel. Előadják Grész Elsa k. a. és Briglevics Károly. 5. Felolvasás. Tartja Erdélyi Ernő győri lapszerkesztő. 6. Dialóg. Előadják Fángler Béla és Brieglevics Károly. 8. Magyar népdalok. Czimbalmon játsza Gerencsér Lajos. A hangversenyre Erdélyi Jenő szerkesz­tővel több győri hirlapiró jön Zalaegerszegre. Iparhatósági megbízottak vaiasztása. Keszt­helyen Takách Imre járási főszolgabíró elnök­lete alatt iparhatósági megbizottakul választat­tak : Dely Géza, Fabsits János, Fizáry Alajos, Hajdú János, Hermán Lajos, Krausz Lajos, Krausz Zsigmond, Kunstnig Imre, Lázár József, Molnár Ignác, Polgár Antal, Regensberger Ferenc, Seherrfing József, Schleiffer Lajos, Simon Alfréd, Stegmüller Károly, Szabó Géza, Szalay Ignác, Szommer Ignác és Veháp Imre. Az iparhatósági megbízottak alakuló ülésükön Schersing Józsefet választották meg elnöküknek. Anyakönyvvezető kinevezése. A m. kir. bel­ügyminiszter irZassicő Géza helyettes körjegyzőt a bagonyai anyakönyvvezető kerületbe anya­könyvvezetővé nevezte' ki. Meghívó. A zalalövői önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára javára f. évi február hó 1-éu a központi vendéglőben zártkörű táncvigalmat ren­dez. Személyjegy 1 K, családjegy 2 K 40 f, egyenruhás tagok felét fizetik. Kezdete 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapi­lag nyugtáztatnak. A nagykanizsai izr. nőegylet 1903. január hó 31-én, szombaton a Polgári Egylet emeleti helyi­ségeiben a dél-vidéki farsangi élet és a 12 hónap jellegzetes bemutatásával jótékonycélu estélyt rendez. Kezdete 9 órakor. Nagy díszfelvonulás 9 l/s órakor. Páholy 20 K, számozott karzati ülőhely 3 K. Belépő-jegy 2 K 40 f. Pénztár­nyitás este 8 órakor. Páholy- és karzatjegyek előre válthatók január 29-én és 30-án délután 2—4 óráig a Polgári Egylet nagytermében. Felül­fizetéseket köszönettel fogadnak. Áthelyezés. A zalaegerszegi törvényszék elnöke a sümegi járásbíróságnál üresedésben levő hiva­talszolgai állásra Szafnauer János nezsideri járás­birósági hivatalszolgát saját kérelmére áthelyezte. A zalaegerszegi szegény gyermekek karácsonyfa egylete, amely dr. Jankovich László gróf főispán védnöksége alatt áll, a Korona szálló kaszinói helyiségéiben február 7-én thea-estélyt rendez. Belépő-díj: 2 K 40 f, melylyel szelvény jár egy csésze thea kiszolgálására. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak ós hirlapilag nyugtáznak. Vásár áthelyezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte hogy Zalaegerszegen feb­ruár 14-ére és juuius 2-ára eső országos vásárok ez évben kivételesen február hó 16-án, illetve junius hó 3-án tartassanak meg. Mulatságok. Az alsódomborui tűzoltó egylet február 1-én bált rendez. A légrádi műkedvelők január 25-én Gárdonyi Gézának „A bor" cimű életképét adják elő. Adóhivatali gyakornok kinevezése. A zala­egerszegi pénzügyigazgató Mersits Lajos letenyei lakóst a letenyei kir. adóhivatalhoz díjtalan adó­hivatali gyakornokká nevezte ki. Adományok. A zalaegerszegi népkonyha részére Hanty Károly ur 10 K, Hangay Gézáné urnő 5 K, dr. Rosenthál Jenőné urnő 4 K, dr. Grünwald Samuné urnő 3 K, Spitzer Hugóné, Matuschek Richárdné, dr. Jámbor Mártonnó úrnők; Rjich Samu, Schwarz Mór urak; Rechnitz Miksáné, Pataki Gusztávnó, dr. Halász Miksáné úrnők 2—2 K voltak kegyesek adományozni. Az ado­mányokat ez uton köszöni meg a népkonyha vezetője. Hűtlen cseléd. Goda Anna cselédképpen szol­gált a városban. Noha csak 16 tavaszt látott még, lelke tehát romlatlannak látszott, mégis rosz útra tévedt, mert gazdáját rendszeresen meglopta. Hol kisebb, hol nagyobb összegeket vágott zsebre, a mint hozzáfért. De rajta kap­ták s átadták a rendőrségnek. Elgázolás. Szommer Ignác 78 éves „földön­áruló" a napokban a plébánia templom előtt át akart menni az uton, a melyen egy fiakker robogott végig s az öreget elgázolta. Szommer olyan szerencsétlenül esett a lovak közé, hogy agyrázkódást szenvedett ós eszméletlen állapotban szállították lakására, a hol harmadnapra meghalt. A vigyázatlan koosis ellen megindították a vizs­gálatot. A kedves vendég. Csáktornyáról írják, hogy Spiegler Ignác zalaegerszegi festő segéd Csáktor­nyán Stein Bertalannál kapott éjjeli szállást. A vendég reggel szó nélkül távozott s emlékül magával vitte házigazdájának erszényét, amelyben szerény 10 korona húzódott meg. A kedves ven­déget a vasúti állomásnál elcsípték. Részeg ember halála. Bakos András káptalan­fai földműves rabja volt a pálinkaivásnak. Ha pénzhez jutott, elitta és részegen tántorgott haza. A minap ugy berúgott, hogy leánya ós öcscse vezették haza. A részeg ember az udvarról be­botorkált az istálóba. Vacsora után Bakos veje kiment, hogy az öreg után nézzen s az öreget az ökrök között a földön fekve mozdulatlanul találta. Bakos meg volt halva; fején, karján, lábán erős ütődések nyomai látszottak. Valószí­nűleg az ökrök közé esett s ezek agyontaposták. Baromfi tolvaj. Drávavásárhelyen folytonosan vesztek az apró lábas jószágok. Hol egyik, hol a másik háztól tünt el néhány tyúk, vagy liba. Legutóbb Hrusóczy Elek tanító ólját dézsmálták meg. Ez alkalommal a nyomozás eredményre is vezetett és elfogták Zsnidarics Józsefet, aki télen át a lopott baromfival való kereskedést üzletszerü­leg gyakorolta. A Balaton áldozatai. Három 6zepezdi fiu a Balaton jegére ment csúszkálni. A fiuk valószínű­leg halászlékre akadtak s egyszerre mind a három a víz alá bukott. Kettőnek sikerült a jégre fel­kapaszkodni és a partra jutni, a 16 esztendős Pál János azonban a jég alá került s a vízben lelte halálát. A gyufa. Apró gyermekek ismét gyufához jutottak s természetesen felgyújtották vele szülőik házát. Szabó Jakab ós Szőrös Márton monostor­apáti földmivesek háza égett le s a két család télvíz idején hajlók nélkül maradt. A csendőrség közreműködése nyomozásoknál. A m. kir. honvédelmi miniszter rendeletet kül­dött valamennyi csendőrkerületi parancsnokság­hoz, hogy helyezkedjenek érintkezésbe az összes nyomozó hatóságokkal ós tárgyalások során beszéljék meg, hogy milyen változásokat tartanak szükségesnek a csendőrségi utasításon, esetleg pedig a nemrég életbe lépett bűnvádi perrend­tartáson. A ki a mai bűnügyi nyomozás menetét ismeri, az bizonyosan helyén valónak találja ezt az intézkedést. A csendőrsógi utasítás ós a bűn­vádi perrendtartás sok helyütt oly ellentótben állanak egymással, hogy a nyomozó hatóságok, a mikor valamely nyomozást megindítanak, alig is tudják, miképpen járjanak el, mivel könnyen megeshetik, hogy intézkedéseik valamely törvény­szakaszba ütköznek. Különösen a perrendtartás az, a mely okvetlen módosításokat kíván. A csend­őrségnek hatásköre ugyanis oly kis körre van szorítva, hogy működést alig fejthet ki. A tör­vény a vádlottaknak olyan jogokat és szabad­ságokat biztosít, melyekkel azok a csendőrsóget legnagyobb ellenőrködés mellett is kijátszhatják. A bűnesetekről való jegyzőkönyv felvétellel is a polgári nyomozó hatóságot bízza meg a tör­vény. a csendőrtisztek működéséről pedig egy­általán meg sem emlékezik az uj törvény. Ezek a nagy visszásságok az okai annak is, hogy a polgári hatóságok az uj törvény életbelépése óta mind ritkábban veszik igénybe a csendőrség szolgálatát. Az aranygyűrű. Egy csavargó formájú ember járta a falukat, de nem alázta meg magát a koldulásig, hanem aranygyűrűket árult. Potom pénzért adta őket, mert — ugy mondta — olcsón jutott hozzájuk egy vándor ékszerésztől, akit

Next

/
Oldalképek
Tartalom