Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-25 / 4. szám

34 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. verseny s azóta újra csend. Hosszú a farsang, ráérünk még mulatni. A mulatságok februárban lesznek. A Karácsonyfa- egylet tea estélye Ígérkezik a legkedélyesebbnek s azt hisszük, hogy a Kaszinó helyiségei az idén szűknek fognak bizonyulni. Vármegyebál nem lesz, korcsolya estélyről még nem kaptunk hírt, biztosra vehető tehát, hogy a fiatalság teljes számban bevonul a Karácsonyfa egylet estélvére. Egy műkedvelő előadás rendezéséről is suttognak s ha a terv sikerül, ez lesz a saison fénypontja. Miután azonban még a titok homálya födi a szereplők neveit, többet nem árulok el. - o - k. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből, i. A kereskedelmi utazóknak az Auszriában való működéshez legújabb törvényes intézkedés folytán igazolványra van szükségük, mig az önálló iparüzőknek és önátttf kereskedelmi ügynököknek e célra elég, ha iparigazolványukat a megrendelések gyűjtése közben magukkal hordják, hogy szükség esetén fölmutathassák. A szolgálatban álló kereskedelmi utazóknak és meghatalmazottaknak azonban speciális igazolványt kell magukkal vinniök, a melyet az Ausztriába készülő magyarországi kereskedelmi utazók számára a szolgálatadó iparos telephelyére nézve illetékes kereskedelmi és iparkamara állít ki. Ez az igazolvány csakis az osztrák területen érvényes, még pedig az illető utazó szolgálati viszonyának egész tartama alatt, mig a vámkülföldön egyáltalában nem használható. Ép igy nem használható Ausztriában a vámkülföldön való működéshez szükséges egyéb igazolvány. Miről az érdekelt köröket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy az Ausztriában való működéshez szükséges igazolvány az illetékes I. fokú iparhatóságtól beszerzendő és a kamarához beküldendő bizonyítvány alapján két darab két koronás bélyegjegy beszolgáltatása után állítatik ki. Az I. fokú iparhatóság bizonyítványának tartalmaznia kell: 1. Az iparosnak, illetőleg cégének nevót. 2. Az iparos telephelyének megjelölését (ország, vármegye, helység). 3. Az ipari vagy kereskedelmi vállalat megjelölését. 4. Az utazó a) születési évét, b) születési helyét c) lakhelyét, d) családi állapotát, e) személyleirását (termet, arc, haj, szem, száj, orr, netáni különös ismertető jelek). Az igazolványban jelzett szolgálati viszony megszűntéről és igy az igazolvány hatálytalanná váltáról ha lehet, az igazolvány beszolgáltatása mellett — az illetékes kereskedelmi és iparkamarának azonnal jelentés teendő. II. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur január hó 7-én 86.344,902. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zalaegerszeg városban a f. évi február hó 14-óre és a junius hó 2-ára eső országos vásárok ez évben kivételesen február hó 16-án, illetve junius hó 3-án tartassanak meg. Sopron, 1903. évi január hó 17-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. H i r e k. Megyei állandó választmány a f. évi február hó 9-ikén tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésen felveendő törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett f. évi január hó 31-én delelőtt 9 órakor a vármegyeház gyüléstermében ülést tart. A vármegye pénzeinek átadása. A vármegyei pénztárakban kezelt pénzeket átadták már a kir. állampénztárnak. A vármegye pénztárai óriási összegeket kezeltek és hogy kötelességüket pontosan és lelkiismeretesen teljesítették, annak legjobb bizonyítéka az, hogy az átadás minden fenn akadás nélkül ment végbe. A vármegye házi pénztárában kezelt alapok a következő tételekben adattak át: Készpénzben 230733 K 26 f. Kötvényekben 2.067,923 K 43 f. Összesen 2.298.656 j K 69 f. Az árvaszéki pénztár átadott készpénz- j ben 19806 K 03 f. Értékpapirban 2.574.862 K 33 fillért; adóslevelekben 825.704 K 19 fillért, drágaságokban 4391 koronát, összesen 3.424.763 K 55 fillért. A két pénztár által átadott vagyon tehát 5.723,420 K 24 fillért tesz ki. A jegyzők küldöttsége. Zalavármegye községi és körjegyzők egyletének küldöttsége Kováts Gyula légrádi községi jegyző egyleti elnök vezetése mellett f. hó 20-ik napján délelőtt tisztelgett Csertán Károly vármegyei alispán, Árvay Lájos vármegyei főjegyző, Trsztyánszky Ödön vármegyei árvaszéki elnök és Háczky Kálmán vármegyei bizottsági tag uraknál, amely alkalommal és helyesen a vármegyei jegyző-egylet részéről azon kérelmet terjesztette elő, hogy az illető vezető egyének a legközelebbi vármegyei törvényhatósági közgyűlésen kegyeskednének támogatni s a lehetőséghez képest megvalósítását elősegíteni a jegyzők azon kérésének, hogy az 1903. év január hó 1-én életbe lépett uj ügyviteli szabályzat pontos és lelkiismeretes végrehajthatása által elodáztatlanná vált állandó segédmunkaerő adas sék a vármegyei összes községi és körjegyzőségeknek. Azonkívül, hogy a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatokért szedhető díjak, az eddiginél méltányosabb s a teljesítendő munkával arányban álló tételekben legyenek megállapítva. A küldöttség által felkeresett urak a vármegyei jegyző egylet kiküldötteit meleg rokonszenvvel fogadták s a vezető egyleti elnök által higgadt s kellő alapossággal megindokolt kórelem támogatását mindnyájan megígérték. Egyben felkérték a küldöttság tagjait, hogy addig is, amig köztudomásúan óriási teendőikre és nagy munkaanyaguk feldolgoztatására segéderőt nyernének, igyekezzenek magasztos hivatásuknak, habár nagy küzdelemmel is, a lehetőséghez képest eleget tenni. Másnap a küldöttség 4 tagja, ugyanezen ügyben, dr. Haudek Ágoston vármegyei bizottsági tagnál tisztelgett s Zalaapátiban fejezte be küldetése célját, a hol a közügyek szerény napszámosait a bencés atyák történelmi nevezetességű csendes otthonában azok a jó papok vendégelték és vigasztalták meg szives figyelemmel ős szeretettel, kiknek nemes nagy lelkéből a legtöbb áldás áradt szét hazánk szellemi nagy fellendülésére és kult urális fejlődésére. Ott az igazi apostolok bekötözték sebeit, megvigasztalták csüggedését a közélet azon űzött hajtott, elcsigázott közkatonáinak, a kikkel eddig azok törődtek legkevesebbet, a kik kihasználták őket. Ott lesimitotta az igazi emberbaráti szeretet az elkeseredést, melynek kissé epés hangján nem kell megütközni; egyik jajgat, másik szitkozódik, kinek a háza ég, mégis mind a kettő egyformán sajnálatra méltó; tény, hogy nyomorúságos helyzete van a községeknek és a jegyzőknek, a közfigyelemnek ezt kell észrevenni és javítani. Igaz, hogy a vármegye házán is a fellebbvalók szives és bölcs tanácsa és a többi bizottsági tag urak jó hajlama megrakta a jegyzők üres tarisznyáját ugy feléig reménynyel, bizalommal, de a jó bencés atyák tele tömték egészen; most már hisszük, hogy ha nagyon megrázzák is az ellenséges érzületek azt a tarisznyát, de valami mégis csak maradt a fenekén. Áldja meg az Isten, a ki jót akar és az igazságot cselékszi. Megalakult a „novai járási gazdakör". F. hó 15-én lélekemelő ünnep folyt le Nován, a novai gazdakör megalakulása. Dacára annak, hogy az előtte való napon dühöngő hóvihar az utakat behavazta ős járhatatlanná tette, mégis oly szép érdekeltség jött össze, amit remélni sem lehetett. A vidék inteligentiáján kivül különösen a kisgazdák mutattak nagy érdeklődést, ugy hogy a megjelentek száma 200-ra tehető. Mayer István járási főszolgabíró, a kinek az anyaegyesülettől megbizása volt a gazdakör megalakítására, az alakuló gyűlést 10 l/

2 órakor lelkes beszéd kíséretében megnyitja. Beszédében annyi lelkesedést vitt bele ős oly eklatánsan domborította ki azokat az előnyöket, melyeket a gazdakör megalakulása által a vidék gazdasági nívójának emelése, a gazdaság jövedelmezőbbé tétele és ez által a jólét fokozása körül vár, hogy egyhangú lelkesedéssel a jelenvoltak a gazdakör megalakulását megszavazták. Ezután következett a tisztviselők megválasztása, a mely lelkesedés között egyhangúlag szintén a következőleg történt: Elnök : gróf Batthyány Zsigmond, alelnök Stádel János, jegyzők Farkasovszky Endre és Bezerédy István, pénztárnok Vizsy Boldizsár, állatorvos Kazár Manó. Választmányi tagok: Dervarits János, Deák Mihály, Kayser Vilmos, Krosetz János, Ocákay Rudolf, Hodászy Béla, Horváth Vince, Fischer Gedeon, Mayer István, Zarka Károly, Takács János, Tornyos Gábor, Zechmeister Viktor, Tóth Sándor, Bán János, Polnisch Árpád, Hoffmann János, Dancsecs János, Bándy László és Sulkovszky Viktor herceg. A távollevő elnököt, aki a hófúvás miatt meg nem jelenhetett és elmaradását sürgönyileg kimentette, megválasztatásáról az alakuló gyűlés sürgönyileg értesítette. Azután Stádel János alelnök megköszönte a tisztikar megválasztásával megnyilatkozott bizalmat és lelkes szavakban fejezi ki, hogy e bizalmat, mint előleget, tekinti és a kitűzött nagy munkát ugy véli sikeresen oélra vezetően elvégezni, ha a gazdakör tagjai mindenkor odaadó bizalomban és buzgó támogatásban részesítik. Ezután forró köszönetet mond Mayer István főszolgabírónak, aki hivatalos elfoglaltsága mellett is megindította és felkarolta a jó ügyet, a ki a járásának mezőgazdasági érdekei védelmét, a gazdák ügyét szivén hordozza és a jelenlévők egyhangú lelkesedése között kivánja neki, hogy az Isten sokáig éltesse, minél több örömét lelje a gazdakör felvirágoztatásában. Végül a folyó ügyek kerültek tárgyalás alá ós a gyűlést egy kedélyes bankett fejezte be, hol emelkedett hangulat mellett a lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. Városi képviselők választása. Csáktornyán Kolbenschlag Béla főszolgabíró elnöklete alatt volt a kilépett városi képviselők helyébe uj képviselők választása. Városi képviselőkké megválasztattak: Probszt Ferenc, Prusacz Alajos, Pálya Mihály, Tink Nándor, dr. Hajós Ferenc, Ivacsics Ignác, Fejér Jenő, Benedikt Béla, Szilágyi Gyula, Zrinyi Viktor; póttagok lettek: Mózes Bernát, Margitay József, Fischer Endre, Kalcsecz István ós Krizsán Ferenc. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Murányi Kálmán középiskolai rajztanárt az alósendvai állami polgári fiúiskolához a Xl-ik fizetési osztályba segédtanítóvá nevezte ki. Gondnoksági tagok kinevezése. A vármegye főispánja Tus Antal, Flieg József, Marton Gyula ós Farkas István tapolczai lakósokat a tapolczai állami polgári fiúiskola gondnokságának tagjaivá kinevezte. Gyászhír. Vármegyénk egy kiváló fiát ragadta el a halál férfikora delén. Engelbrecht Károly szőlészeti és borászati főfelügyelő, kir. tanácsos Budapesten meghalt 42 éves korában. Engelbrecht Károly édes atyja a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára volt s a fiu is ezen intézetben nyerte kiképeztetósét. Később a szőlészet és borászat tanulmányozásának szentelte idejét s a szőlőmivelés fejlesztése és terjesztése terén nagy érdemeket szerzett. A balatonmelléki szőlőkultúra fellendítése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s ezért vármegyénk háláját érdemelte meg. Engelbrecht Károly régebben a Borászati lapokat, később a Szőlő és Borgazdasági lapokat szerkesztette. A szőlő és borgazdaság terén elismert szaktekiutély volt s a földmivelésügyi miniszteriura a szőlészet és borászat országos főfelügyelői tisztságet ruházta rá, amely hatáskörében tudása és munkássága széles körben érvényesült. A minden szőlősgazda előtt ismeretes Útmutatást a földmivelési miniszter megbízásából ő szerkesztette. Az 1896. évi országos kiállítás, valamint az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás szőlészeti csoportjait Engelbrecht Károly rendezte és a jelentékeny siker az ő érdeme. Temetésén, amely 20-án volt Budapesten, megjelent Kiss Pál földmivelésügyi államtitkár, a minisztérium tisztikara s a szőlészeti és borászati osztály teljes személyzete. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter az özvegyhez részvóttáviratot intézett. Engelbrecht Károly elhunytával Sághváry Jenő tapolczai szolgabiró sógorát gyászolja. A nagykanizsai róm. kath főgymnasium ifjúsága 1903. óvi február hó 11-én hangversenyt tart a következő műsorral: 1. D. Z. E. Auber. Nyitány a „Portici néma" ciraű operából. Előadja az ifjúsági zenekar. 2. Bordal, Zaller Károlytól. Előadja az ifjúsági énekkar. 3. Angyal és ördög, Szász Károlytól. Előadja: Kaffka József VII. o. t. 4. Charles de Biriot 7. hegedűeoncertje. Hegedűn előadja : Sauermann József Vili. o. t. Cimbalmon kiséri: Sauermann Mihály VI. o. t. 5. A czelli bucsü, Endrődi Sándortól. Előadja: Lenkey Bertalan VII. o. t. Hirni tuiumon kíséri: Tóth István VIII. o. t. Zongorán pedig :