Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-28 / 26. szám

28 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1903. május 10. Kosciusko. A kiről zeng a dal ós szól a pél­daszó, nemzetének hőse, szabadság bajnoka, a lengyelek hires vitéze 1752-ben született, mint egy köznemes fia. Atyját megölték a parasztok, őt, mikor egy főúri kisasszonyba mert szeretni, gyalázatosan megbántották annak rokonai. Szé­gyenében Amerikába ment, hol Washington alatt ezredes lett. Az orosz lengyel háborúban kaszás parasztokkal elfoglalta az orosz ágyukat; diktátora volt nemzetének paraszt-zubbonyban, caamarában, a melyet elvből öltött fel, mert ő a parasztokban látta a nemzet erejét. Az ország vele is tartott mindig, de mikor a cárnő Suva­rovot, a török háborúkban sem félelmet, sem kiméletet nem ismerő hősét küldte a lengyelek ellen, hiába volt a lengyel vitézek hősies ellen­állása. Kosciusko Maciejovici mellett elveszti a döntő csatát, a fél sereg fogságba esett, az ágyuk elvesztek, Kosciuskot súlyosan sebesülve találták meg az oroszok a csatatéren. Vele veszett a győzelem reménye s a nemzeti kormány hiába ajánlotta fól váltságául az összes orosz foglyokat. Kosciuskoról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 186. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet irója is. Egy-egy gaz­dagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., ullői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján havi részletfizetésre is. Adatok Zalavármegye selyemtenyésztéséhez. A vármegye néhány községében a selyem­tenyésztés terén igazán örvendetes fellendülés mutatkozik. Igy Muraszentmárton községben az idén 63 selyemtenyésztő /olt, kik 652 koronát kaptak gubóik ára fejében. A selyemtenyésztés megkezdése óta pedig 3,573 koronát szereztek. Kotori községben 15 selyemtenyésztő 428 koronát kapott a gubóért. Mióta pedig selyem­tenyésztéssel foglalkoznak, 2,977 koronát kerestek. Alsódomboru községben az idén 19 selyem­tenyésztő 556 koronát keresett a selyemterme­lésből. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség működésének megkezdése óta pedig 2,818 koro­nát tesz ki a tenyésztők keresete. Azon örvendetes tapasztalat pedig, hogy a vármegyében a selyemtenyésztés révén eddig 57,844 koronát fizettek ki, még inkább fokozza elismerésünket azon tényezők iránt, a kiknek jóindulatu támogatásával tarthatjuk fenn mai állapotában a selyemtenyésztést és fejleszthetjük ezt tovább. Csakis a szederfa hiánya miatt nem fejleszt­hető a selyemtenyésztés, sőt Jsok esetben az meg sem kezdhető. Bátran elmondhatjuk, hogy selyemtenyészté­sünk jelene és jövője a szederfaállomány mentől nagyobb mérvű szaporításától és a kiültetett szederfák gondos ápolásától függ. A községek ültetnek szederfákat. De ezzel kapcsolatban, sajnos jelenséget, fel kell tüntet­nem, hogy a kiültetett szederfák nem részesülnek kellő gondozásban és ennek következtében arány­talanul sok szederfa pusztul el évenként. Igy például Buttyán községben az idén elpusz­tult 2 darab ; Szoboticzán 4 darab ; Bajcsa köz­ségben 61 darab, Fityeházán 67 darab, Mura­kereszturon 34 darab. Az egész vármegyében pedig 171 darab szederfa ment tönkre. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy szintén a selyemtenyésztés rovására esik az, hogy sze­derfák helyett kisebb-nagyobb mérvben másnemű fát ültettek közterületekre: Fityeháza, Légrád és Murakeresztur községben. Hátrányos a selyemtenyészt'ésre nézve az is, hogy a muraszentmártoni selyemtenyésztők kisebb­nagyobb távolságból kénytelenek beszerezni a szükséges szederfalombot. Szintén nagy kárára van a selyemtenyésztés­nek az, hogy a tenyésztőket gátolják a szeder­fáknak szabad lombozásában. És habár ezen kihágásokat a törvény szigorával köteles az elöl­járóság megtorolni, mégis ez irányban sok köz­ségeket mulasztás terhel az idén is, jóllehet ezen visszaélésekre már a mult évben is felhívták az elöljáróság figyelmét. *) Az országos selyemtenyésztési felügyelőség jelentése alapján. Ezen községek: Drávavásárhely, Őrség és Kiskomárom. Végül fel kell említenünk, hogy Bajcsa köz­ségben a faiskolát rosszul kezelik. Ezt pedig annak tulajdonítjuk, bogy a járási faiskola fel­ügyelő a faiskolakezelőt éa munkást nem oktatta ki kellően a teendőkre nézve, a község elöljáró­sága pedig nem gyakorolja a szükséges ellen­őrzést ebben az irányban. Vannak, a kik hangoztatják, hogy a szederfa­állomány szaporítását epreskertek létesítésével lehetne legcélszerűbben előmozdítani. Magam is igen célravezetőnek tartom ezt és örömmel ve­szem, ha epreskerteket is létesítenek ott, a hol ez lehetséges. Itt szívesen elmondom, hogy Drávacsáay, Nyirvölgy és Zalaujvár község már létesített ilyen epreskertet. Ámbár az ilyen epreskertek csak kisebb mérvű hozzájárulást képeznek a szederfaállomány sza­porítására, de sohasem fogják pótolni a közutak melletti fásítást. Mert egy katasztrális holdra tiz méteres távolságban 85 dar^ib fát helyezhe­tünk el, mig ugyanolyan távolságban egy kilo­méter útszakaszon jobbról és balról együttvéve 200 fa ültethető el. Másrészt felette nagy, sőt legtöbb esetben leküzdhetlen nehézségekbe üt­közik az ilyen epreskertek céljára szolgáló alkal­mas területek megszerzése. Hogy legfeljebb csak kisegítésül lehet hasz­nálni az epreskerteket, ezt bizonyítja az is, hogy a midőn a járási főszolgabiráktól és a községek­től véleményt kértem arra nézve, vájjon cél­szerűnek tartanák-e a közutak kétharmad részé­nek szederfával leendő befásítását, erre nézve Zalavármegyében eddig 4 főszolgabíró és 47 község, a többi vármegyében pedig 109 főszol­gabíró és 768 község igennel felelt, sőt azt határozottan szükségesnek jelentették ki. A selyemtenyésztési felügyelőség elismeréssel említi fel, hogy a vármegye tisztikara mindig készséggel karolta fel a selyemtenyésztés ügyét s felemlíti, hogy ezt s a szederfatenyésztést hathatósan támogatták. Zalavármegyében együttvéve 1902-ben 65 községben 494 tenyésztő 3,865 kgr. gubót ter­melt és 6,904 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 82 koronára rúgott a várme­gyében. A selyemtenyésztés megkezdése óta 57,844 koronát fizettek ki a vármegyében. Szederfaállománya: Közterületeken lombsze­désre alkalmas szederfa van 1,474 darab, esik átlag egy tenyésztőre 3 darab. Ez évben adott a vármegye községeink az intézet 36,210 darab, magánteleknek 103,765 darab, összesen 139,975 darab 2—3 éves szederfacsemetét; továbbá a köz­ségeknek 100 darab kiültetésre alkalmas szeder­fát. Tönkrement 171 darab szederfa. Csáktornyai járásban együttvéve 1902-ben 17 községben 220 tenyésztő 1,212 kgr. gubót ter­melt és 2,139 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 9 korona volt, legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 49 koronára rúgott a járásban. A selyem tenyésztés megkez­dése óta 10,742 koronát fizettek ki a járásban Szederfaállománya: Közterületeken lombsze­désre alkalmas szederfa van 570 darab, esik átlag egy tenyésztőre 2 darab. Ez évben tönkre­ment 2 darab. Ferlaki járásban együttvéve 1902-ben 14 községben 1 ül tenyésztő 989 kgr. gubót termelt és 1,760 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 16 korona volt; legmagasabb kere­sete pedig egy tenyésztőnek 66 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 12,791 koronát fizettek ki a járásban. Szederfaállománya: Közterületeken lombsze­désre alkalmas szederla van 695 darab, esik átlag egy tenyésztőre 6 darab. Ez évben tönkre­ment 4 darab. Kanizsai járásban együttvéve 1902-ben 6 községben 29 tenyésztő 308 kgr. gubót termelt és 562 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 19 korona volt; legmagasabb kere­sete pedig egy tenyésztőnek 53 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 10,523 koronát fizettek ki a járásban. Szederfaállománya: Közterületeken loiubsze­désre alkalmas szederfa van 114 darab, esik átlag egy tenyésztőre 4 darab. Ez évben (önkre­ment 165 darab. Lendvai járásban együttvéve 1902-ben 2 községben 15 tenyésztő 56 kgr. gubót termelt és 97 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 6 korona volt; legmagasabb kere­sete pedig egy tenyésztőnek 14 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 604 koronát fizettek ki a járásban. Szederfaállománya: Közterületeken lombsze­désre alkalmas szederfa van 21 darab, esik átlag egy tenyésztőre 1 darab. Vannak a vármegyében olyan községek, a hol közterületeken nicsen elegendő szederfa arra, hogy ott a selyemtenyésztést nagyobb mérvben meg lehetne kezdeni. Sőt azoknak környékéu sem található oly mennyiségben lombszedésre szederfa, hogy egy külön selyemtenyésztési fel­ügyelőségnek a felállítása indokolt volna. Vannak továbbá olyan községek, a hol köz­területeken található annyi szederfa, hogy a selyemtenyésztést meg lehet ugyan kezdeni, de annak fejlesztésére most még nem gondolhatunk, mivel ez irányban nem elegendő a létező szederfa­állomány. Az ilyen községek azonban annyira távol esnek a kerületi selyemtenyésztési felügyelőtől, hogy ennek működési körébe nem oszthatók be. Ilyen községek valamelyikébe rendesen egy külön oktatatónőt küldött a felügyelőség, a ki a termelőket gyakorlatilag bevezeti a tenyésztésbe. Ilyen oktatónőt küldtek az idén a pacsai járásba Pölöske községbe. Ennek működési körébe tartozott: Bak, Baktüttős, Balatonederics, Bucsu­szentlászló, Gelse, Gyülevész, Keszthely, Neszele, Pacsatüttős, Pókafa, Pölöske, Sándorháza, Söjtör, Sümeg, Szentandrás, Szepetk, Teskánd, Tűrje, Zalaegerszeg, Zalaistvánd és Zalaszentmihály község. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint. búza rozs árpa zab lóher tengeri bükköny fehérbab tarkabab hajdina burgonya minőség szerint Kor.-tói Kor.-ÍR 7.— 6.— 5.50 5.80 7.10 6.20 5.80 6.— 5.— 5.60 Nyilt-tér.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen drága jó férjem elhunyta alkal­mával részvét nyilvánításukkal mérhetlen fájdalmamat enyhíteni szivesek voltak s a végtisztesség­tételen személyesen részt vettek, ez uton mondok hálás köszönetet. Zalaegerszeg, 1903. julius 25. özv. RIGÓ FERENCNÉ. livenkinti előállítás 39 millió szelencze* Kiserlet végett fél adag ára 1 K. E rovatban közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom