Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-06-28 / 26. szám
28 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1903. május 10. Kosciusko. A kiről zeng a dal ós szól a példaszó, nemzetének hőse, szabadság bajnoka, a lengyelek hires vitéze 1752-ben született, mint egy köznemes fia. Atyját megölték a parasztok, őt, mikor egy főúri kisasszonyba mert szeretni, gyalázatosan megbántották annak rokonai. Szégyenében Amerikába ment, hol Washington alatt ezredes lett. Az orosz lengyel háborúban kaszás parasztokkal elfoglalta az orosz ágyukat; diktátora volt nemzetének paraszt-zubbonyban, caamarában, a melyet elvből öltött fel, mert ő a parasztokban látta a nemzet erejét. Az ország vele is tartott mindig, de mikor a cárnő Suvarovot, a török háborúkban sem félelmet, sem kiméletet nem ismerő hősét küldte a lengyelek ellen, hiába volt a lengyel vitézek hősies ellenállása. Kosciusko Maciejovici mellett elveszti a döntő csatát, a fél sereg fogságba esett, az ágyuk elvesztek, Kosciuskot súlyosan sebesülve találták meg az oroszok a csatatéren. Vele veszett a győzelem reménye s a nemzeti kormány hiába ajánlotta fól váltságául az összes orosz foglyokat. Kosciuskoról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 186. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet irója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., ullői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján havi részletfizetésre is. Adatok Zalavármegye selyemtenyésztéséhez. A vármegye néhány községében a selyemtenyésztés terén igazán örvendetes fellendülés mutatkozik. Igy Muraszentmárton községben az idén 63 selyemtenyésztő /olt, kik 652 koronát kaptak gubóik ára fejében. A selyemtenyésztés megkezdése óta pedig 3,573 koronát szereztek. Kotori községben 15 selyemtenyésztő 428 koronát kapott a gubóért. Mióta pedig selyemtenyésztéssel foglalkoznak, 2,977 koronát kerestek. Alsódomboru községben az idén 19 selyemtenyésztő 556 koronát keresett a selyemtermelésből. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség működésének megkezdése óta pedig 2,818 koronát tesz ki a tenyésztők keresete. Azon örvendetes tapasztalat pedig, hogy a vármegyében a selyemtenyésztés révén eddig 57,844 koronát fizettek ki, még inkább fokozza elismerésünket azon tényezők iránt, a kiknek jóindulatu támogatásával tarthatjuk fenn mai állapotában a selyemtenyésztést és fejleszthetjük ezt tovább. Csakis a szederfa hiánya miatt nem fejleszthető a selyemtenyésztés, sőt Jsok esetben az meg sem kezdhető. Bátran elmondhatjuk, hogy selyemtenyésztésünk jelene és jövője a szederfaállomány mentől nagyobb mérvű szaporításától és a kiültetett szederfák gondos ápolásától függ. A községek ültetnek szederfákat. De ezzel kapcsolatban, sajnos jelenséget, fel kell tüntetnem, hogy a kiültetett szederfák nem részesülnek kellő gondozásban és ennek következtében aránytalanul sok szederfa pusztul el évenként. Igy például Buttyán községben az idén elpusztult 2 darab ; Szoboticzán 4 darab ; Bajcsa községben 61 darab, Fityeházán 67 darab, Murakereszturon 34 darab. Az egész vármegyében pedig 171 darab szederfa ment tönkre. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy szintén a selyemtenyésztés rovására esik az, hogy szederfák helyett kisebb-nagyobb mérvben másnemű fát ültettek közterületekre: Fityeháza, Légrád és Murakeresztur községben. Hátrányos a selyemtenyészt'ésre nézve az is, hogy a muraszentmártoni selyemtenyésztők kisebbnagyobb távolságból kénytelenek beszerezni a szükséges szederfalombot. Szintén nagy kárára van a selyemtenyésztésnek az, hogy a tenyésztőket gátolják a szederfáknak szabad lombozásában. És habár ezen kihágásokat a törvény szigorával köteles az elöljáróság megtorolni, mégis ez irányban sok községeket mulasztás terhel az idén is, jóllehet ezen visszaélésekre már a mult évben is felhívták az elöljáróság figyelmét. *) Az országos selyemtenyésztési felügyelőség jelentése alapján. Ezen községek: Drávavásárhely, Őrség és Kiskomárom. Végül fel kell említenünk, hogy Bajcsa községben a faiskolát rosszul kezelik. Ezt pedig annak tulajdonítjuk, bogy a járási faiskola felügyelő a faiskolakezelőt éa munkást nem oktatta ki kellően a teendőkre nézve, a község elöljárósága pedig nem gyakorolja a szükséges ellenőrzést ebben az irányban. Vannak, a kik hangoztatják, hogy a szederfaállomány szaporítását epreskertek létesítésével lehetne legcélszerűbben előmozdítani. Magam is igen célravezetőnek tartom ezt és örömmel veszem, ha epreskerteket is létesítenek ott, a hol ez lehetséges. Itt szívesen elmondom, hogy Drávacsáay, Nyirvölgy és Zalaujvár község már létesített ilyen epreskertet. Ámbár az ilyen epreskertek csak kisebb mérvű hozzájárulást képeznek a szederfaállomány szaporítására, de sohasem fogják pótolni a közutak melletti fásítást. Mert egy katasztrális holdra tiz méteres távolságban 85 dar^ib fát helyezhetünk el, mig ugyanolyan távolságban egy kilométer útszakaszon jobbról és balról együttvéve 200 fa ültethető el. Másrészt felette nagy, sőt legtöbb esetben leküzdhetlen nehézségekbe ütközik az ilyen epreskertek céljára szolgáló alkalmas területek megszerzése. Hogy legfeljebb csak kisegítésül lehet használni az epreskerteket, ezt bizonyítja az is, hogy a midőn a járási főszolgabiráktól és a községektől véleményt kértem arra nézve, vájjon célszerűnek tartanák-e a közutak kétharmad részének szederfával leendő befásítását, erre nézve Zalavármegyében eddig 4 főszolgabíró és 47 község, a többi vármegyében pedig 109 főszolgabíró és 768 község igennel felelt, sőt azt határozottan szükségesnek jelentették ki. A selyemtenyésztési felügyelőség elismeréssel említi fel, hogy a vármegye tisztikara mindig készséggel karolta fel a selyemtenyésztés ügyét s felemlíti, hogy ezt s a szederfatenyésztést hathatósan támogatták. Zalavármegyében együttvéve 1902-ben 65 községben 494 tenyésztő 3,865 kgr. gubót termelt és 6,904 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 82 koronára rúgott a vármegyében. A selyemtenyésztés megkezdése óta 57,844 koronát fizettek ki a vármegyében. Szederfaállománya: Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 1,474 darab, esik átlag egy tenyésztőre 3 darab. Ez évben adott a vármegye községeink az intézet 36,210 darab, magánteleknek 103,765 darab, összesen 139,975 darab 2—3 éves szederfacsemetét; továbbá a községeknek 100 darab kiültetésre alkalmas szederfát. Tönkrement 171 darab szederfa. Csáktornyai járásban együttvéve 1902-ben 17 községben 220 tenyésztő 1,212 kgr. gubót termelt és 2,139 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 9 korona volt, legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 49 koronára rúgott a járásban. A selyem tenyésztés megkezdése óta 10,742 koronát fizettek ki a járásban Szederfaállománya: Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 570 darab, esik átlag egy tenyésztőre 2 darab. Ez évben tönkrement 2 darab. Ferlaki járásban együttvéve 1902-ben 14 községben 1 ül tenyésztő 989 kgr. gubót termelt és 1,760 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 16 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 66 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 12,791 koronát fizettek ki a járásban. Szederfaállománya: Közterületeken lombszedésre alkalmas szederla van 695 darab, esik átlag egy tenyésztőre 6 darab. Ez évben tönkrement 4 darab. Kanizsai járásban együttvéve 1902-ben 6 községben 29 tenyésztő 308 kgr. gubót termelt és 562 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 19 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 53 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 10,523 koronát fizettek ki a járásban. Szederfaállománya: Közterületeken loiubszedésre alkalmas szederfa van 114 darab, esik átlag egy tenyésztőre 4 darab. Ez évben (önkrement 165 darab. Lendvai járásban együttvéve 1902-ben 2 községben 15 tenyésztő 56 kgr. gubót termelt és 97 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 6 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 14 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 604 koronát fizettek ki a járásban. Szederfaállománya: Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 21 darab, esik átlag egy tenyésztőre 1 darab. Vannak a vármegyében olyan községek, a hol közterületeken nicsen elegendő szederfa arra, hogy ott a selyemtenyésztést nagyobb mérvben meg lehetne kezdeni. Sőt azoknak környékéu sem található oly mennyiségben lombszedésre szederfa, hogy egy külön selyemtenyésztési felügyelőségnek a felállítása indokolt volna. Vannak továbbá olyan községek, a hol közterületeken található annyi szederfa, hogy a selyemtenyésztést meg lehet ugyan kezdeni, de annak fejlesztésére most még nem gondolhatunk, mivel ez irányban nem elegendő a létező szederfaállomány. Az ilyen községek azonban annyira távol esnek a kerületi selyemtenyésztési felügyelőtől, hogy ennek működési körébe nem oszthatók be. Ilyen községek valamelyikébe rendesen egy külön oktatatónőt küldött a felügyelőség, a ki a termelőket gyakorlatilag bevezeti a tenyésztésbe. Ilyen oktatónőt küldtek az idén a pacsai járásba Pölöske községbe. Ennek működési körébe tartozott: Bak, Baktüttős, Balatonederics, Bucsuszentlászló, Gelse, Gyülevész, Keszthely, Neszele, Pacsatüttős, Pókafa, Pölöske, Sándorháza, Söjtör, Sümeg, Szentandrás, Szepetk, Teskánd, Tűrje, Zalaegerszeg, Zalaistvánd és Zalaszentmihály község. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint. búza rozs árpa zab lóher tengeri bükköny fehérbab tarkabab hajdina burgonya minőség szerint Kor.-tói Kor.-ÍR 7.— 6.— 5.50 5.80 7.10 6.20 5.80 6.— 5.— 5.60 Nyilt-tér.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen drága jó férjem elhunyta alkalmával részvét nyilvánításukkal mérhetlen fájdalmamat enyhíteni szivesek voltak s a végtisztességtételen személyesen részt vettek, ez uton mondok hálás köszönetet. Zalaegerszeg, 1903. julius 25. özv. RIGÓ FERENCNÉ. livenkinti előállítás 39 millió szelencze* Kiserlet végett fél adag ára 1 K. E rovatban közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerk.