Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-21 / 25. szám

1903. junius 14. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 275 képes naptárt is ajándékoz minden előfizetőjének". Azért hivjuk fel erre most a figyelmet, mert a „Pesti Hirlap nagy képes naptárát 1904-re csak azok kapják meg, akik legalább julius óta" szakadatlan előfizetői a lapnak. Hölgy-olvasóinak pedig kedvezményes áron küldi a „Divat Szalon" cimű, kéthetenkint megjelenő divatujságot, melyet elismerten igen praktikusan szerkeszt Szabónó Nogáll Janka, a jeles irónő. A „Pesti Hirlap" előfizetői ezt a kitűnő divatlapot negyedévi 2 K-órt rendelhetik meg. Levelező-lapon kifejezett óhajra mutatványszámokat is küld a „Pesti Hirlap" kiadóhivatala (Budapest, V., Váci-köriit 78). Rákóczy album. A Rákóczy szabadságharc kótszázados évfordulója alkalmából értékes becses, és időszerű ajándékkal kedveskedik olvasóinak a legrégibb ós legnagyobb, magyar napilap: az „Egyetértés". Egy Rákóczy-album lesz ez a kiválóan becses díszmunka, a melynek nagyobbik fele a kótszázesztendős dicső események Írásban és képben való ismertetésének és bemutatásának lesz szánva. A Rákóczy-korszak lesz tehát az album főtárgya s hivatott művészek képei, a legkitűnőbb irók és történet tudósok, valamint politikusok tanulmányai festik majd hiven ezt a hatalmas időszakot . . . Ezen felül persze az év minden kimagasló eseményének és a magyarság minden nagy érdekének jut tér az albumban s lesz ezeken kivül nagy irodalmi része is, a mely diszóre válik majd minden könyvtárnak. Mutatóul ez albumból minden újonnan belépő előfizetőnek a kiadóhivatal azonnal küld teljesen ingyen és bérmentesen egy gyönyörű kartonlapot, a mely Kossuth Lajos leghívebb arcképe. A kép, a mely sok mással együtt az album egyik melléklete lesz, Moreili tanár metszése és a FranklinTársulat kitűnő nyomdájából kerül ki. Az évközben járó kedvezésekből ez a karácsonyi ajándék nem von el semmit. Nagy ünnepi mellékletek, bőséges irodalmi rész, a legkitűnőbb regények, nagy események idején külön kiadások és külön mellékletek sohasem maradnak el. Az „Egyetértés" megrendelhető egy hónapra 1 frt 80 krért a kiadóhivatalban: Eudapest, VI., Vármegye-utca 11. szám. Nyári vasúti menetrend. Zalaegerszegre érkezik a) Bobáról 8 óra 39 p. reggel, 5 óra 45 p. d. u,. 9 ó. 47 p. este; Csáktornyáról 9 ó. 15 p. reggel 8 ó. 24 p. este; Zalaegerszegről indul: a) Bobára 5 ó. 51 p. reggel, 9 ó. 29 p. reggel 4 ó. 12 p. délután; b) Csáktornyára: 4 ó. 59 p. reggel, 5 óra 52 p. délután. Helyi közlekedés Zalaegerszeg és Zalaszentiván között. Zalaegerszegről indul Szentivánra 6 óra 10 p. reggel, 11 óra 54 p. délelőtt, 2 óra 33 p. délután, 6 óra 30 p. délután; Zalaegerszegre érkezik Szentivánról: 7 óra 57 p. reggel, 1 óra 45 p. délután, 4 óra 48 j>. délután, 7 óra 52 p. este. Szentivánról indul: n) Nagykanizsa felé 6 ó. 47 p. reggel, 12 ó. 42 p. d. u., 3 ó. 55 p. d. u., 9. ó. 54 p. este (gyorsvonat), 2 ó. 21 p. éjjel; b) Szombathely felé: 5. ó. 16 p. reggel (gyorsvonat), 7 ó. 11 p. reggel, 1 ó. 11 p. d. u. (gyorsvonat), 3 ó. 13 p. d. u., 7 ó. 20 p. este, 2 ó. 17 p. éjjel. Közgazdaság. Terméskilátások. Rendes szokás szerint a földművelésügyi minisztériumban ez idén is összeállították a várható termésre vonatkozó jóslatot és statisztikát. Ez a munkálat a gazdasági tudósítók jelentésein, tehát közvetlen megfigyelésen alapszik, ami azonban nem zárja ki a nagy tévedéseket. Bizonyítja ezt az elmúlt évek példája, amelyekben a jóslatok meg sem tudták közelíteni a valóságot. A mult évben is kitűnő termést, ritka eredményt várt az ország, később azonban bebizonyosodott, hogy a közepesnél valamivel jobb volt a termés. A hivatalos jelentés tehát csak általános képet •és tájékozást képes nyújtani arról, hogy mit várhat az ország jobb viszonyok között, hogy nincs-e már eleve kizárva a jobb termés, vagy van-e jogunk jót remélni, nincs-e okunk a rosztól tartani. Az idei esztendőre vonatkozó jelentésből annyit olvashatunk ki, hogy aggodalomra és vérmes reményekre nincs okunk. A jelentés a termények állásáról a következőket mondja: Általába n el lehet mondani, hogy a vegetáció tűrhetően halad s a vetések állása, ugy az ősziekben, mint a tavasziakban, kielégítőnek mondható. Az őszi buzavetések türhetőek az ország nagy részében, a későiek azonban nagyon sok helyütt foltosak, ritkák s gaz és gyom is van bennük; a koraiak legnagyobbrészt szépen bokrosodtak. Az őszi rozs és a kétszeres fejlődésére az időjárás nem volt mindenütt kedvező, mert az ország egyes részein, a hajnali órákban a levegő lehűlése folytán sok dér volt. Az őszi rozsvetés átlag nem kielégítő, sok közte a gyenge, ritka és a foltos. Az árpa legtöbb helyen jól fejlődik ; az ősziek csaknem mindenütt kielégítők. Igaz ugyan, hogy a gazmeg a gyom némely helyen bur jánzik, mégis kielégítőnek látszik a vetés. A zab az utolsó időben nagyon javult. A vetések zöldek, bokrosak. Itt-ott a gyom ós az acat, továbbá a férgek ós rovarok pusztítanak. A repce-vetések az ország különböző részében különbözően állanak. Az idei repcetermós még a normálisnál is gyengébb. A tengeri fejlődésére az utóbbi esőzések nagyon jótékonyan hatottak, azonban a fagy ée dér következtében egynémely helyen újra kellett vetni, mert az első vetés kifagyott. A kerti vetemények majdnem mindenütt nagyon szépen gyarapodnak, néhol ugyan a hűvös idő megártott, a korai bab, a borsó és a lencse nagyon szépen fejlődik. A férgek és a rovarok némely helyen kárt okoznak, kivált az erdélyi részben a földi bolha. A köles, a tatárka, a kender, a len, meg a komló kielégítő, bár helyenkint gazos. A korai burgonya nagyon szépen fejlődik, az Alföldön azonban a dér miatt károsodott. A cukorrépát a férgek és rovarok pusztítása miatt némely helyen újra vetették. A takarmányrépa általában jól indul, azonban a fagy és a rovarok pusztítása miatt itt-ott újra kellett vetni. A szőlőkben a hideg idő itt-ott nagyobb károkat okozott és a jégeső is nagyon ártott a venyigének. A mesterséges takarmányokat mindenfelé kaszálják s az eredmény kielégítő, habár néhol a sok eső rontott a kvalitáson. A réti fűnek az esőzések nagyon használtak, a rétek már meglehetősen sürüek és magasak voltak. A gyümölcsfák terméskilátásai némely helyen kedvezőtlenek, kiváltképp a hegyi vidékeken, a hol a téli fagy tönkre tette a gyümölcsfákat; az alföldön ellenben, különösen alma és körtefélékből jó termés várható. A permetezés idejéről. Eveken át a szőlőtermelők mindig abban a hitben voltak, hogy permetezni akkor kell, mikor esőzés után állandó, meleg, napos idő következik be, mert ez az idő tenyészti a peronosporát. Ez, mint a tudományos megfigyelések kétségtelenné tették, teljesen elhibázott eljárás volt. Es ennek a védekezési módnak volt tulajdonítható az a sok balsiker is, melynek termelőink lépten-nyomon részesei voltak. Hányszor hallatszott arra panasz, hogy közvetlenül a permetezés után lépett fel a peronospora, akárcsak ennek gombáit locsolták volna szét. Okozták ilyenkor az anyagot, a munkást, az oldat gyöngeségét, csak arra nem gondoltak, hogy a permetezéssel megkéstek. Azért, mert a szőlőlevélen szabad szemmel meg nem látszik a peronospora pusztítása, azért annak myceliumfonalai már behálózhatták a levél szövetét és mikor a permetezés megtörtént, a bajon máinem lehetett segíteni. Egy neves francia szőlész Cazeaux-Cazalet végre rájött a hiba okára. A permetezéssel nem szabad bevárni az eső ós a hideg idő elmultát, hanem permetezésre fel kell használni éppen azt a borongó, hideg időt, mert a peronospora akkor tenyészik legvigabban. Ugyanis a fertőzés veszélye akkor legnagyobb, mikor a szőlő zöld részeiben legkisebbb a keményítő tartalom. Hideg időben a keményítő szemcsék a hajtásvégekből lefelé költöznek az alsó végekbe és ilyenkor képes a szőlőlevól és hajtás a legkisebb ellenállást kifejteni a peronosporával szemben. Meleg időben a keményítő szemcsék gazdagon lepik el a levelek és hajtás végek szövetét s ilyenkor képes az a szövet a peronospora infekciójával szemben a legnagyobb ellenállásra. Ebből tehát világos, hogy leggazdaságosabb borongós, hideg időben permetezni, mert a fertőzés veszélye akkor legnagyobb. Forró, napos időben a permetezés vagy már megkésett, vagy fölösleges Innen van azután, hogy száraz, meleg nyáron mindig kevesebb a peronospora kár, mint esős, hűvös időjárás esetén. A permetezés keresztülvitelére nézve pedig ebből az a tanulság, hogy bizony akkor kell hozzálátni a szőlők fecskendezéséhez, mikor az idő hidegre fordult és két esős nap közt egy száraz, bűvös egész vagy félnap áll rendelkezésünkre. Csakhogy ehhez azután olyan anyag is kell, melynek elkészítése nem vesz hosszú időt igénybe és mely kitűnően tapad s így a permetezést követő legkisebb eső uem mossa le még nyomát is. Ezen oknál fogva terjedtek el Franciaországban és Németországban is a kész permetező anyagok és azért örvend nálunk is az Aschenbrandt féle bordói por évről-évre mindnagyobb népszerűségnek. Ennek oldata néhány perc alatt kész és ha csak 3—4 órai eső- ós szélmentes idő áll rendelkezésésünkre, ugy a legkritikusabb napokban is apránként be lehet fejezni a permetezést és mire ismét meleg, napos idő köszönt be, szőlőnk minden veszélytől menten vigan tenyészhet tovább. A bordói por oldatának kitűnő tapadó képessége pedig dacol a legveszélyesebb időjárással is. Gabonatermelésünkről. Minél változatosabb mezőgazdasági termelésünk, minél több terményre van az bazirova, annál biztosabb alapokon nyugszik 8 az annál kevésbé van nagyobb ingadozásnak kitéve. Mégis hazánkban még mai napig is, különösen az Alföld egyes helyein túlságos mérvben termelik a gabonaféléket s nem számolnak mindazon hátrányokkal, a melyek ezen úgyszólván forsirozott gabonatermelésből erednek. Ismert dolog az, hogy gabonaféléink a talajt a lehető legrosszabb kulturállapotban hagyják vissza a mint az növények után csak visszamaradhat, kiszárítják, elgyomosítják s tápanyagait kihasználják. Szántóföldjeink pedig sok gazdaságban jóformán csak a rétek termése után származó trágyázásban részesülnek, a mi pedig korántsem elegendő azon tápanyagok pótlására, a melyeket mi a folytonos és sokszor túlhajtott gabonatermeléssel gazdaságunkból kiviszünk. Piacra visszük gabona alakjában szántóföldjeinknek egy jelentékeny foszforsav tartalmát s más tápanyagait, mivel a szemtermények különösen sok foszforsavat tartalmaznak s ezen tápanyagok meg nem térülhetnek más módon, mint vagy vásárolt erőtakarmányok etetése vagy műtrágyaféléknek, különösen pedig szuperfoszfátok alkalmazása által. Természetesen ezen tápanyaghiány nem mutatkozik rögtön szembetűnő módon, mert a természet maga pótolja azt egyelőre az elmállás termékenyítő és talajgazdagító hatása által; de évek hosszú során ezen talajzsaroló rendszerrel lépést tartani nem képes, a minek azután igen természetszerű következménye az lesz, hogy termésátlagaink megcsappannak. Termésátlagaink csökkenése pedig a mai válságos időben nem egyszer éreztető módon húzza keresztül a gazda számításait s még inkább elzár minden utat, módot, hogy magán segíthessen ipari vagy takarmány-növények termelésének felvétele, vagy erőtakarmányok, műtrágv ák alkalmazása által, mert termés átlagaink alacsony volta első sorban az erszényt érinti. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint. btlza rozs árpa zab lóher tengeri bükköny fehérbab tarkabab minőség szerint Kor.-t<51 7.— 6.— 5.50 5.80 Kor.-ifc 7.10 6.20 5.80 6.— 5.— 5.60 60 krajcártól 11 frt. 35 krajcárig Menyasszony-selyem méterje, minden szinben. Bérmentve és már vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagyűjtemény postafordultával Henneberg selyem gyára, Zürich.