Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. május 3. Rendeltetésünk, eletünk célja is ellentmond az anyagi szegénységnek. A keresztény ember célja: élni és élni. Elni in via, élni itt a földön az anyagiakban s érdemeket szerezni a lelkiekben, hogy a halál után élhesseD mindörökre. Ugyanezt bizonyítja a kinyilatkoztatás mindkét forrása. A koronás próféta igy énekel: „Uram . . . mi az ember, hogy így megemlékezel róla? Dicsőséggel és tisztelettel koronáztad meg őt és kezeid minden alkotása fölé helyezted őt. Mindent alávetettél neki: a mező minden állatát, az ég madarait, a tenger halait . . ." Isten elpusztította az embereket vizözönnel, mert roszak voltak. Az állatok bizonyosan nem bántották Istent, mégis hasonló sors érte őket. Miért? Azért, mert a Gondviselés mindent célszerűen intéz. Nem lévén ember, felesleges volt az állat is, mely az emberért teremtetett. És az evangelium? Bizonyos, hogy a Megváltó szegény volt. Az ő élete a szegénység apotheozisa. Az ő küldetése lelki, az ő működési célja lelki. Az ő minden emberre, az egész világra szóló isteni hivatása, a megváltás annyira felül áll mindenen, ami anyagi jó, hogy ez utóbbi úgyszólván szóba sem jöhet. Jászoly volt a bölcsője, kereszt a halálos ágya. A lélek java volt az ő életének célja. Az ő élete egy kiáltás: Ember! mentsd meg lelkedet. Ezzel törődj, ezért szenvedj szivesen. A vagyon — az eszköz csupán, nem czél. „Fiacskám — úgymond — könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdag embernek üdvözülni." Mit látunk azonban ugyanazon evangéliumban? ő maga adót fizet önmaga és Péter helyett. Legkedvesebb barátja Lázár, a bethániai — gazdag. Nikodémus gazdag. Aki eltemette, József — dives ab Arimathea. Nem olvassuk, hogy lemondtak volna nagy vagynnukról s Krisztusnak mégis barátjai voltak. Szerette őket. Más tehát az elmélet és más az élet? Nem. „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, hadd el a mit birsz . . , azután jöjj, kövess engem." Nem elég tehát elhagyni mindent, családot és vagyont, hanem követni kell őt. Meg kell tanulni és tenni, amit Ő tanított és tett. Mit tanított? „Tanuljatok tőlem, mert szelid vagyok és alázatos szivü." Nem az most már a szegény, akinek semmije sincs, hanem aki alázatos. Aki tudja és hiszi, hogy Isten nélkül semmi jó sem tehet. Krisztust követni annyi, mint alázatosnak lenni, neki engedelmeskedni, önönmagunkban nem bizni, a lélek javát mindennél többre becsülni. Ez az evangeliumi szegénység. Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdag embernek üdvözülni. Kik azok a gazdagok? „Q,ui confidunt in divitis

1'. Akik javaikban biznak. Ezek Krisztus szavai. Es az evangeliumi ifjú elszomorodott, mert sok vagyona volt s ebben bizott; semmit abból elhagyni nem akart. Elhagyta hát Krisztust. Ha te Krisztust követed, ha alázatos vagy, ha magadat semmire sem tartod, a parancsokat pedig — Krisztus parancsait — megtartod, ha la lelked üdve főgondod — akkor már lemondtál vagyonodról, nem bizol benne, nem az lesz örömöd; tehát ugy vagy már vele, mintha — tekintve mindennél drágább lelkedet — amazt nem is birnád. Lelkedért szegény vagy. Lelki szegény vagy. Pedig: „Boldogok a lelki szegények." Ilyenek voltak Lázár, Nikodém és Josef, dives ab Arimathea. Ilyenek voltak a vértanuk ezrei, a pátriárkák és a szent királyok. „Tamquam nihil habenteset omnia possidentes". Ez az evangéliumi szegénység. Krisztus a szegények királya; de azért neki is volt pénze apostolaival közösen. Iskarióti Júdás kezelte és jó részét el is sikkasztotta. Meg is jegyzi róla Szent János, hogy: „fur erat, loculos habens . . ." Sokan vannak tehát, akik gazdagok, dúsak s mégis szegények; s viszont vannak sokan, kik rongyaikra büszkék és mégsem szegények a szó evangéliumi értelmében. Korona tanúnak állítom ide a keresztény századok legnagyobb tudósát, szent Jeromost. A Megváltó ugyanis Péter azon szavaira: „íme mi mindent elhagytunk és követtünk téged; mi lesz most már velünk?" — igy felelt: — „Bizony mondom nektek, hogy ti, akik követtek engem . . . midőn az ember Fia ülni fog az ő fenségének székén, ti is (bírói) széken ülve fogtok Ítélkezni Izrael tizenkét törzsén" (azaz az egész világon). Szent Jeromos e szavakat igy magyarázza: „Nem azt mondta (t. i. Krisztus) „Ti akik mindenről lemondtatok" — mert ezt Crates is megtette és sokan a régi filozófusok közül a világi javakat megvetették; hanem azt mondta: »Ti, akik követtetek engem* Ez az apostolok és hivők feladata . . . Ha azonban valaki, mint a jó szerzetes Istenért és saját lelkeért a keresztény alázatosságot önkénytes szegényseggel egyesíti, vagyis nem csupán a parancsokat teljesíti, hanem az evangéliumi tanácsokat is követi: ez már a keresztény tökéletesség hősies megnyilvánulása. A keresztény őskorban volt egy szekta: az ebionistáké. Közel járna az igazsághoz, aki azt mondaná, hogy ők voltak az első század lazzaroniai. A lazzaroni rest. De azért könnyen megél. Egy kis karfiol, kel kielégíti. Ha nem, kimegy a tengerpartra, fog néhány osztrigát s lehörpinti, miután megizesítette azt azzal a félig megrothadt citrommal, amit útközben talált. Vallása: rajongás. Ő az, ki tőrét szenteltvízbe mártja. Az ebioniták is könnyen megéltek a kelet pálmaligeteiben, ahol a kereszténységre emlékeztető, obscurus tanaikat diogeneszi, azaz cinikus szegénységgel egyesítették; de Krisztust távolról sem követték, sőt tagadták. Világos tehát, hogy a Megváltó sem így, sem ugy nem volt ebionita. Nem. Törzsök Vilmos. Hímzett blúzok, s frtig. — Bérmentve és már vámmentesen házhoz küldve. Árjegyzékek és minták postafordultával. Henneberg selyemgyára, Zürich. Nyilt-tér.*) A „Magyar Paizs" 20-ik számában „Kőművesek" cim alatt megjelent hir főnökömre, Bauer Antalra és reám vonatkozólag olyan adatokat tartalmaz, amelyek valótlanok. Nevezetesen az a néhány munkás, akit Szombathelyről Dervarics Lajos ur házának építéséhez magunkkal hoztunk, nem „idegen", mint ahogy a M. P. állítja, hanem mind a három magyar állampolgár; főnököm Bauer Antal ur sem idegen, hanem Zalaegerszeg r. t. város E. 95/ip. 903. számú ipar-engedélye alapján zalaegerszegi építő-vállalkozó; ami pedig csekély személyemet illeti, én sem vagyok „pallér", hanem Bauer Antal ur teljhatalmú meghatalmazottja, amihez természetesen kellő qualifikációm is van. Legyen meggyőződve a M. P. szerkesztősége arról is, hogy a méltányosság teljes mértékben érvényesül nálunk a munkásokkal szemben. Szombathelyről csak néhány régi munkásunkat hoztuk el, miután a helyi viszonyokat nem ismertük. Egyelőre nagyobb számú munkásra szükség nem is volt. A munkások zömét egyébént helyből szándékoztunk beállítani, amint azt már meg is tettünk. Ajánlom a M. P. szerkesztőségének, hogy híreinek megirásánál alaposabb információt szerezzen. Zalaegerszegen, 1903. május hó 15-én. Szabó Jenő. *) E rovatban közltittekórt nem vállal felelősséget a szerk. Kitűnő éa kellemes nyaralóhely. Déli vasútállomás: Pöltschach. = 7 órányira Budapesttől == GvÓavhelY lí® Pragerhofon át. J J ^ Idény: Május—Szeptember. T^oh i ts cl\ auerbr un r\ rás \ és Qj A gyógyhelyek gyöngye. 1902-ben S100 vendég látogatta (fennállása óta a legnagyobb látogatottság, 6 A Tempel- és Styria forrás legközelebb áll a karlsbádi marienbádihoz. Gyógyhely bél, gyomor-, máj és vesebetegségek, katarrus, légzési, epekő betegségek ellen. Nagy kiterjedésű parkok, lomb- és tűlevelű fák. 3 nagy fürdőhelyiség meleg-, hideg- és ásványvíz fürdők. Tej-, savó- és kefir kura. == Kitűnő zenekar. == Sportjátékok. ===== Kitűnő társas élet. = Tájékoztató füzeteket küld az Igazgatóság. A rohitschi savanyuvizek nagybani raktára Hoffmann Józsefnél van Budapesten, Báthory-utea 8. szám. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. t : * * Eladó 1600 kereszt, vagy 400 ^ j métermázsa búza- és rozs- j 2 szalma, azormándlaki bir- 2 * tokon az úgynevezett * £ János-majori pusztán. £ $ Bővebb felvilágosítást ad ^ 2 Görcz József 2 J gazda. J Egy jó házból való fiu tanoncnak felvétetik UNGER ANTAL könyvnyomdájában = Zalaegerszegen. = ^mimiiimmmmmmiií % Kosárfonó műhely, g ^ Van szerencsém a n. é. közönség ^ szives tudomására adni, hogy Zala- ^ egerszegen, a Kossuth Lajos-utca ^ ^ 54. számú házban ^ | kosárfonó műhelyt | nyitottam. ^ ^ Készítek szakmámba vágó min- ^r ^ dennemii dísztárgyakat, u. m. kerti SE: zS bútorokat, díszes virágállványokat ^r ^ fűzvesszőből és gyékényből; fali Er ^ ujságtartókat, papírkosarakat, hang- Sr tS jegytartókat, fáskosarakat, utazó- f ^ kosarakat. ^ Elvállalom nádszékek bekötését ^ és üvegek befonását. ^ Készítek bevásárló kosarakat, ^ gyermekkocsikat, kenyértartó kosa- t tS rakat, női munka kosarakat, kép- tr ^ rámákat bambusz- és borsnádból. Er rS Dísztárgyak és kosarak javítását tS jutányosán eszközlöm. SE ^ Tisztelettel 3 Bóka János. | ^mttmmmmmtmmmmmmmmR