Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

1903. május 17 7 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1903. május 10. A zalaegerszegi ipartestület és az iparos ifjúság önképző egyesülete idei nyári mulatságát folyó óvi julius hó 5-én tartja a » Baross-Liget «-ben. Jutalom a faiskola-kezelő tanítóknak. A Magyar Földhitelintézet a hazai gyümölcsfa-tenyésztésnek a községi faiskolák u+ján való előmozdítása céljából 1892. évtől kezdve évenként kiosztani szokott jutalomdíjakat 1902. évtől kezdődőleg további tiz évre kilátásba helyezvén, a földmivelésügyi miniszter 1 db 600, 2 db 400 és 18 db 200 koronás jutalmat tüz ki oly tanítókjutalmazására, akiií faiskolát kezelnek és a fatenyÓHztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. Ezen díjakra pályázhat minden magyarországi faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi kertész is, ki a faiskola kezelésen kivül a népiskolákban a gyümölcsfatenyésztést hivatásszerűen tanítja ós tanításának eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcs termelése terén látható sikert képes felmutatni. Különös figyelemben fognak részesülni azon tanítók, kik a filloxera által elpusztított vidékeken kezelnek mintaszerűen faiskolát. A pályázati kórvónyek megbirálásánál kiváló suly fog fektettetni a minél kevesebb és leginkább keresett gyümölcsfaj nagyban való szaporítására, a faiskola rendszeres kezelésére, a faiskola kerítésének minőségére, az oltás módjára, a magas és félmagas törzsű fák helyes nevelésére. A folyó óvi díjakra a pályázati kórvények ez évi julius hó 1-éig adandók be az illető kir. tanfelügyelőséghez. Az egy koronás bélyeggel ellátott pályázati kérvényükhöz a tanítók faiskolájuk vázlatos rajzát, részletes leirását, az abban található csemeték és oltványok kor-, nem- és faj szerinti kimutatását mellékelni tartoznak. — Kik már egyszer jutalmat nyertek, ujabb jutalomra csak abban az esetben pályázhatnak ismét, ha kész oltvány-állományuk legalább kétszer akkora, mint első jutalmazáskor volt. Uj bélyegek. A fejlődött izlés ma már megköveteli, hogy minden közhasználatban levő dolognak valami művészi formája legyen. Külföldön pályázat utján szokták még az űrlapok alakját is megállapítani s altaljában a jó izlés mindenütt érvényesül. Nálunk azonban sok esetben nem adtak a formára. Igy pl. az okmánybélyegek olyan otrombák, annyira Ízléstelenek, hogy az ember szinte restelte azokat a külföldi használatra szánt okiratokra felragasztani. A pénzügyminiszter ezért elhatározta, hogy a forgalomban levő bélyegeket ez év október elsejével ujakkal cseréli fel. Közbiztonság. Az utóbbi napokban Tapolczán és környékén sok olyan dolog történt, ami nem nagyon előnyösen mutatja be az ottani közbiztonsági viszonyokat. — A szőlészeti tanfolyam egy vidéki tanító hallgatóját este 10 órakor az utcán megtámadták, pénzt követeltek tőle, sőt a támadók a zsebében is kotorásztak. Alig tudott a rablókalandot kereső részeg suhancok elől megmenekülni. — Egy Bencze Károly nevü embert este 9 órakor vasvillával összeszurkáltak és egy vasdoronggal ugy agyba-főbe vertek, hogy vérbe fagyva szállították haza. — Halápon kót duhaj legény egy öreg asszonyt akart a korcsmábol kidobni. Szánti József földműves az öreg assszonyt védelmébe vette, de vesztére mert a két legény baltákkal támadott rá s összevágta, szurkálta a jószívű embert. — Badacsony tomajon Nagy József csizmadia összeveszett a fiával, akit egy kaptafával ugy ütött nyakszirten, hogy az menten összerogyott s betegen fekszik. — Monostorapátiban Horváth István kanász nem a legjobb hirnévnek örvendett. Magyar István gazda is ugy nyilatkozott róla, hogy rablóbandába való. Meghallotta ezt a kanász s annyira felforrt benne az önérzet, hogv rátört Magyar Istvánra, akit feleségével együtt félig agyonvert. — Badacsontomajon lakozó Rózsa Géza ifjú legény féltékeny volt a szeretőjére, aki azonban nem sokat adott a féltékenységére s tovább kacérkodott. Rózsa Géza tehát összeszurkálta vélt vetélytársait, Nagy 'Ferencet és Nagy Gyulát. — Ennyi csak elég egy hétre. A mezőgazdaság pangásának egyik oka. Bár merre jársz kedves magyarom szép hazánkban, sehol annyi panaszt nem hallasz mint éppen a gazdák körében! Pedig hát jó volna magunkba szállani, mert a pangásnak nagyobbrészt önmagunk vagyunk az oka. Igaz, sokat olvasunk és még többet beszélünk kedves hazámfiai a trágyázásról, de hol van az a magyar gazda, aki azon helyzetben, van, hogy elegendő istállótrágyát adhasson az évszázadokon át zsarolt éhes talajnak? Rövid a válasz: Sehol! De mig a külföldi gazda ily viszonyok között siet a hiányt műtrágyával pótolni, addig Magyarországon vajmi kevesen vannak, kik műtrágyát alkalmaznak vagy legalább kísérletek által igyekeznek talajuknak tápanyagszükségletét tanulmányozni és ily módon a szükséges műtrágyafajt megválasztani. Sok esetben mint p. o. őszi kalászosok alá, lucernára, herére, rétre, valamint kapások alá is, nem is kell válogatni, mert rendelkezésünkre áll egyike a legkitűnőbb és mégis olcsó műtrágyáknak, t. i. a thomassalak vagy thomasfoszfát, melynek hatása nemcsak feltétlenül biztos, hanem legalább 3 évre terjed, ós aki elég óvatos, hogy nem vásárol hamisított árut, hanem megbízható céghez fordul ezen felülmúlhatatlan műtrágyáért, azonkívül pedig szavatosságot követel az eladótól a béltartalomért, továbbá a kapott árut vegykisérleti állomás által felülvizsgáltatja, már az első esztendőben meg fog győződni arról, hogy nemcsak megtérült a trágyázás költsége a műtrágyázás által elért terméstöbbletből, de még jelentékeny haszon is marad. Már pedig ez a fődolog! Ha a magyar gazdaközönsóg ezen kis utmutatást megszívleli, ugy mihamar ismét be fognak következni a régi jó idők, mikor a talaj busásan jövedelmezett. Érdeklődőknek felvilágosítással szolgál Kalmár Vilmos, Budapest, VI. Teréz-körut 3. sz. Uj vizi társulat vármegyénkben. Vármegyénk alispánja íelhivja a Kerka és Alsóváliczka menten érdekelt birtokosokat, hogy a Kerka és Alsóváliczka vizi társulat megalakítása érdekében tegyék meg a szüksóges lépéseket. Ez érdemben az egyes községekben az érdekeltségi gyűlések tartása folyamatban van. A tervezett vizi társulat megalakítása vagy meg nem alakítása felett a terület arányában vett többség fog határozni. Elővigyázat szüksóges! Nagyrabecsült háziasszonyainkat saját érdekükben ismételten figyelmeztetjük, hogy a kedvelt és egy évtizednél már tovább mindenütt kitűnőnek bizonyult Kathreinerféle Kneipp-maláta kávé csak a zárt eredeti csomagokban Kneipp páter védjegygyei valódi. Csak a Kathreiner-fé'e Kneipp-maláta kávé bírja a babkávé izét ós zamatját, a miért is, mint pótlók a kávéitallioz, azt finomabbá, enyhébbé és az ínynek kellemesebbé teszi. Babkávó hozzáadás nélkül is a Kathreiuer-féle Kneipp-maláta kávé kiválóan jóizii ósaz egyedüli megfelelő pótlás annak helyébe. Ellenben a mit nyitva mérlegelve árusítanak, mindig csak egyszerűen pörkölt árpa vagy maláta, de sohasem „Kathreiner". Mult hetivásár. A mult hetivásárra felhajtottak 400 db sertést, eladtak belőlük 340 darabot. Szarvasmarhákból 280 darabot hajtottak föl s eladtak közülök 98 darabot. A tisztelt olvasó közönség figyelmét felhívjuk a lapunk mai számában megjelent Gaedicke A. osztálysorsjegygyiijtőde hirdetésére. Talált fülbevaló. Egy arany fülbevalót találtak az utcán s átadták a rendőrségnek, a hol a jogos tulajdonos a hivatalos órák alatt átveheti. Elveszett Óra. Csütörtökön délután 4—5 óra között a Mező-utcában elveszett egy kettős fedelű ancre remontoir zsebóra. A becsületes megtaláló adja át a rendőrségen. A szerencse-kerék és a szerencse-szekér. Az öreg Faludy Ferenc csak fortuna hintóját ismerte és szépen megénekelte, hogy benne mindenki okosan üljön ós ugy forgassa a tengelyét, hogy ki ne dűljön. A szerencse-kereket aligha ismerte, mert akkor erről bizonyára dicshymnuszokat zengedezett volna a költő. Hogy is ne, mikor a szerencse-kerékből jut el az emberhez a legkézzelfoghotóbb szerencse: a főnyeremény! Csak kormányoznunk kell a saját elhatározásunkat ás oda irányítani, hogy sorsjegyet vásároljon. És pedig osztálysorsjegyet. Mert ezzel legkönnyebben juthat el hozzánk az igazi szerencse. Azután okosan kell kitartanunk a már birtokunkba jutott szám mellett, mert Fortuna asszony nemcsak megbecsüli, hanem fényesen jutalmazza állandó hűségünket. Ez a módja annak, hogy a szerencse-kerékből Fortuna asszony fogatán jusson el hozzánk a főnyeremény. A legutóbbi 600.000 koronás főnyereményt is igy nyerte 4 szerencsés család a Török A. és Társa bankházában (Budapest, főüzlet: VI., Teréz-körut 46.; fiókok: Váci-körut 4., Muzeum-körút 11., Erzsébet-körut 54.), vásárolt 57080 számú sorsjegygyel, ennélfogva ajánlatos, hogy a sorsjegyvásárló közönség a szerencsés és megbízható Török-cégnél szerezze be sorsjegyeit, mert ez a bankház vevőinek minden irányban teljes biztonságot nyújt, tekintettel arra, hogy legnagyobb osztálysorsjáték-üzlet hazánkban. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk területén május hó 10-én a hivatalos adatok alapján: lépfene: Murasiklós 1 u., Pötréte 1 u., Kávás 1 u., Aranyod 1 u.; veszettség: Drávacsány 1 u.; ragadós száj- és körömfájás: Karmacs 1 u.; ivar szervi hólyagos kiütés: Drávavashid 1 u., III. Hegykerület 3 u., Homokkomárom 5 u., Szepetnek 1 u., Csörnyeföld 2 u., Dobri 2 u., Egyeduta 2 u., Felsőszemenye 1 u., Kútfej 1 u., Letenye 1 u., Oltáré 3 u., Tótszentmárton 1 u., Rátka 1 m., Nagylengyel 1 u., Pókafa 3 u.; rühkór: Arács 1 u., Tapolcza 1 u.; sertésorbánc: Gógánfa 5 u., Lesenczetomaj 2 u., sertésvész: Baksa 12 u., Csesztreg 14 u, Völgyifalu 3 u., Balatonmogyoród 1 u., Komárváros 6 u., Maróc 7 u., Rátka 1 u., Tormaföld 1 p., Muruor 7 u., Nova 5 u, Lentiszombathely 1 m., Káptalanfa 1 m., Megyer 7 u., Háshágy 1 m., Pusztaederics 4 u., Söjtör 3 u., Zalaistvánd 8 u., Tűrje 1 u. A francia forradalom a legnagyobb esemány, a mi az ujabb korban megrázta a nyugot-európai emberiséget/' A XVIII. század szelleme az anyagi és szellemi munka felszabadítására, az emberi nem boldogulására törekedett. Igaz, hogy nem számolt a hagyománynyal ós nem vette tekintetbe, hogy nemcsak az elnyomás és visszaélés fejlődött történeti alapon, hanem minden emberi intézmény és erkölcs. Nemes uton, filozófus Íróktól, filozófus kormánytól várta a haladást, nem a szervezetlen és szilaj sokaságtól, a mely pedig később elemi erővel mégis beleavatkozott a megújhodás programmjába. A francia forradalomról szóló X. kötetből most megjelent füzet a Nagy Képes Világtörténet 182. füzete. Egy füzet ára 60 fillér, egy kötete diszes félbőrkötésben 8 frt. Kapható minden hazai könyvkereskedésben, s részletfizetésre is a kiadóhivatalban : Révai Testvérek Irodalmi Intézet Budapest, VIII., Üllői-ut 18. Mikszáth a Magyar Könyvtárban A Wodianer cég nagy népszerüségü vállalata, a Magyar Könyvtár, e havi sorozatában folytatja Jókai mellett legelső elbeszélőnknek, Mikszáth Kálmánnak, olcsó és népszerű kiadását. A jó palócok, a Szent Péter esernyője, a Tót Atyafiak, a Prakovszky után most a zseniális írónak egyik legsajátosabb jellegű munkája: Az Uj Zrinyiász kerül sorra, ez a szellemes ötletekkel pazarul telehintett pompás szatírája a mult század 90-es évei társadalmi éa politikai viszonyainak, melyeket jobban fest, mint valaha bármily történetírói alaposság festhetné. A Magyar Könyvtárban Mikszáth e műve négy füzetet tölt meg, s igy bolti ára csak 1 K 20 f. A kitűnő vállalat teljes jegyzékét készséggel küldi meg bárkinek is a kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy ut 21. Csarnok. A krisztusi szegénység. Vannak, akik az ember szellemi életét az agyvelő működésének tulajdonítják. Ezek az anyagelvűek. Minden kereszttny vallás tanítja — az előbbiekkel szemben — hogy az ember érzéki eszes lény, s hogy ez utóbbi tulajdonsága a lélek tehetsége. Az érzéki részt tehát senki sem tagadja. Érzéki részünk, testünk — anyag s természete szerint anyagiakkal tartható fenn. Igen okos tehát az élettan, midőn az anyagi, testi élet fenntartátának processzusát anyagcserének nevezi. A szerves élet —- égés. A test gép, melyet étellel, itallal fűtenek. Nehogy azonban az igy nyert hő elillanjon, lakással és ruházattal takargatjuk. Étel, ital, lakás ós ruházat nem hullanak az égből. Itt vannak a földön, mint fáradságos munkának gyümölcsei. Világos tehát, hogy a merev anyagi szegénység — álom s az ember természetével ellenkezik. A kereszténység isteni alapítója nem is hirdette azt soha; hanem azt mondta: „boldogok a lelki szegények."