Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-18 / 3. szám

szerüsítését tűzték ki célul. Népszerű, szórakoztató formák között viszik bele a tudományt a társsdalomba, amely szórakozva, mulatva tanul. Az előadások természetesen mindenki által díj nélkül látogathatók; az előadók nem keresnek anyagi hasznot s a közönség nem hoz semmiféle áldozatot. És ezek az előadások annyira látogatottak, hogy a legnagyobb iskolatermek szorongásig megtelnek. Zalaegerszegen is megkísérelte néhány optimista a szabad lyceum létesítését. Kicsinylő mosolylyal találkoztak. Ki tartana vajon ingyen előadásokat? És ha előadókat lehetne toborozni, akadna-e a harmadik hétre közönség? Mi azt hisszük, hogy akadna, ha azok pártolnák az ügyet, akik a közönséget vonzani képesek. Divatba kellene hozni a szabad lyceumot. A divat nagyobb ur a tadományszomjnál is, a pessimismusnál is. A művészetek istápolására szintén nyílik tér, csakhogy a kezdetlegességet nem szabad kicsinyleni s kis keretbe nem kell óriás képet erőszakolni. Tökéleteset, nagyot, rendkivülit azonban ne várjon senki. Akiben nincs meg a a jóakarat s az az érzék, amely mindig le tudja szállítani igényeit a jogosultság szinvonalára, az keveset fog élvezni életében. Aki jóakarólag néz minden szép után való törekvést, az a kis város szükkörü életében is találhat művészi és szellemi élvezeteket. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság január havi ülését dr. Janlcovich László gróf főispán elnöklésével f. hó 14-én tartotta. Elnöklő főispán abból az alkalomból, hogy a közigazgatási bizottság ebben az évben először tartja ülését, üdvözli a bizottság tagjait, nekik az uj évben erőt és kitartást kiván munkásságukhoz 8 kéri őket, hogy a múltban tanúsított ügy buzgósággal szolgálják ezután is a közügyet. J » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap< Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után felolvastatott az alispáni havi jelentós a megye területén december hóban előfordult eseményekről. „ Az alispáni jelentés kapcsán felszólalt Koller István bizottsági tag s utalva arra a körülményre, hogy egyik vármegye felterjesztésére a miniszter azt a felvilágosítást adta, hogy az illető megye körorvosai, akik eddig a megyei pénztárból kapták fizetésüket, f. évi januártól kezdve a fizetés az adóhivataloknál lesz utalványozva: indítványozza, hogy a vármegye tegyen lépést az iránt, miszerint a mi megyénk körorvosai is ne a községi pénztárakból, hanem az adóhivataloktól kapják ki évi járandóságukat. A bizottság megbízta a vármegye alispánját, hogy ezt az ügyet tanulmányozza s a törvényhatósági közgyűléshez tegyen ennek megfelelőleg előterjesztést. A főorvosi és törvényhatósági állatorvosi havi jelentések felolvastatván, azokat a bizottság tudomásul vette. Ezután az egyes albizottságok alakíttattak meg az 1903-ik évre, illetve a decemberi közigazgatási bizottsági választások eredményéhez képest kiegészíttettek. Az újra alakított ós kiegészített albizottságok névsorát külön közöljük. Zalaegerszeg város kérelmét, hogy az anyakönyvvezetői teendőket is végező városi aljegyző javadalmazását a belügyminiszter 300 korona lakbérilletménynyel megtoldani sziveskedjék, a bizottság pártolólag terjeszti fel. Horváth János zalaegerszegi lakósnak vasutmenti építésére az engedélyt a bizottság, a megtartott helyszíni szemle eredményéhez képest, nem adta meg. Takács Teréz zalaegerszegi lakós kérelme tüztávlatban való építhetés végett előterjesztetvén, érdemleges határozathozatal előtt a bizottság Deák Mihály tag elnöklete alatt a helyszíni szemlét elrendelte. A törvényhatósági utakra az 1903-ik évre szükséges kavics felosztásáról szerkesztett kimutatást az államépítészeti hivatal előterjesztvén, tárgyalás és ennek alapján javaslattétel végett a kimutatás megfelelő részei a járási utibizottságoknak kiadatnak. A Keszthely—tapolczai vasút mentén Raposka község közelében létesítendő megállóhely nevéül a bizottság a miniszternek Raposka községet ajánlja. A zalaegerszegi járási uti bizottságba a bizottság Háry Dezső hóttói, Köcse István ságodi, Tóth Ferenc nagypálii és Boronyák János teskándi lakósokat kinevezte, Csillagh Gyula járási utibizottsági tagot pedig a Zalaegerszeg városi utibizottságba helyezte át. A bizottság tudomásul vette a pécsi posta- és távírda igazgatóság átiratát, mely szerint a kereskedelemügyi miniszter azon okból, mivel az érdekeltség a kívánt hozzájárulást meg nem 1903. január 11. szavazta, a Csabrendeken kórt távírda hivatal felállítását megtagadta. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint meglátogatta a zalaszentgróti állami fiu- ós leányiskolákat; ugyanott a gondnoksággal és tantestülettel ülést tartott. Meglátogatta a tüskeszentpéteri róm. kath. iskolát, melynek tavaszkor megindítandó építését, általában pedig az iskola összes dologi viszonyainak szervezetét az elöljárósággal a helyszínén megállapította. Meglátogatta a lógrádi r. k. iskolát és r. k. kisdedovodát; a kotori r. k. elemi fiu- és leányiskolát, fiu- és leány kisdedovodát. Elnöklete alatt tartatott meg a Csáktornyái áll. elemi tanítóképző intézetnél a póttanképesítő vizsgálat. Meglátogatta a balatonfüredi Erzsébet-szeretetházat és állami felső népiskolát. Úgy az igazgató tanács csal, mint a tantestülettel értekezletet tartott; nemkülönben a Balatonfüreden szervezendő ifjúsági egyesület érdekében a mindenféle fokozatú ós jellegű tanintézetek összes érdekeltségével tanácskozott. A kebelei r. k. iskola államsegély iránti kérvényét a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti fel. A gáborjaházi r. k. iskola államsegély kórvénye jelentéstételre a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. A petőhenyei r. k. iskola államsegély iránti kórvénye pótlás végett a kath. lelkésznek kiadatik. A stridói áll. elemi iskola 1901/2. óvi bemutatott számadásai megvizsgálás végett a zalaegerszegi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek kiadatnak. Kaszaháza és Neszelej községek iskolai csatlakozása ügyében beterjesztett főszolgabírói jelentés felolvastatván, az iratok további tárgyalás céljából a járási főbírónak kiadatnak. A balatonmagyarodi r. k. iskola államsegélyügye a miniszterhez pártolólag felterjesztetik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál november végén hátralék volt 4500, decemberben beérkezett 4.840 s igy elintézés alá került 9.340 ügydarab, amelyből decemberben elintéztek 5.137 darabot s igy deoember végén hátralékban maradt 4.203 ügydarab ; az irodánál november végén hátralékban volt 1.029, decemberben leirás végett kiadatott 5.839 s igy leirás alá került 6.868 ügydarab, melyből decemberben leirtak és expediáltak 5.855 darabot s igy december végén hátralékban maradt 1.013 darab. Ezután az árvaszéki elnök felolvasta óvi jelentését, amelyben összehasonlította az előző évek ügyforgalmát az 1902. óvi ügyforgalommal, valamint az egyes években feldolgozott ügyiratok számát az 1902. év eredményével, mely nemcsak a hátralék csökkenését tüntette ki, hanem hogy az árvaszék évről-évre fokozottabb mérvű tevékenységet fejt ki. A bizottság a jelentést tudomásul vette, egyúttal Barcza László bizottsági el, melynek jobb oldalát dél felől Saturnusnak, a földmivelés istenének temploma foglalta el, kinek vidám ünnepeiből fejlődtek a később nagy hirre vergődött olasz karneválok. Nyolc megmaradt oszlopával és felső gerendájával egyike a képekről legismertebb romoknak. Tőle északra emelkedik Septimus Severus diadalíve, a császár keleti győzelmeit megörökítő domborművekkel s a kettő között a nyilvános szószék (rostra), melynek lábánál volt a zugügyvédek találkozó helye. Innen indul az úgynevezett Szent-ut (Sacra via), déli oldalán egy hatalmas oszlopcsarnokos épülettel a „Basilica* Juliá"-val,-mely törvénykezésre és a kereskedelmi forgalom könnyebb lebonyolítására szolgált; északi oldalán pedig a szorosabb értelemben vett fórummal, azaz egy emlékoszlopokkal és szoborművekkel ékeskedő szabad térrel. Végében a Caesar építette szószék maradványaira akadunk, azon szószékre, melyen Antonius mondta el izgató halotti beszédét a meggyilkolt Caesar ós a haldokló köztársaság felett. A Szent ut folytatása, mely elhalad Konstantin bazilikája s több kisebb templom romjai előtt s melynek élő ós élénk szegélyzetét alkották egykoron a római kofák, felmegy arra a kis magaslatra, a hol Titus diadalive áll. A zsidók legyőzésének és Jeruzsálem elfoglalásának emlékére a római nép állította ez ívet, melynek belső oldalán látható domborműben a hires jeruzsálemi hétágú gyertyatartó. A középkorban *A római bazilikák mintájára épültek a Kr. u. első századokban a keresztény templomok, innen nevük: bazilika. a Frangepánoknak erődül szolgált. Az ív előtt néhány faltöredék jelöli a helyet, hol Juppiternek, mint a római állam fenntartójának és védelmezőjének (Juppiter Stator), temploma állott. Ezt elhagyva, néhány lépéssel a Vesta-szűzek hajlékába érünk. A Szent Lukács akadémia képtárában egy kicsi feslmény vonta magára figyelmemet: homályos sírboltban nyugvó-ágyon bájos női alak, félig ülő, félig fekvő helyzetben; kezei összekulcsolva, szemei lesütve; tekintetében bánat ós töprenkedós. Élve eltemetett Yesta-szűz !* 'Testi fájdalom, az éhség kinja még nem vett erőt rajta ; vonásain az élet lehelete, de arcát komorrá teszi bűnének tudata ós a halálfélelem. A jelenet magában véve megkapó és érdeket keltő, de megsokszorozza a hatást a viszonyok ismerete, melyek annál nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, minthogy a Vesta-szűzek rendje a régi Rómának egyetlen női szerzete s az ó-kornak egyik legtiszteletreméltóbb, legideálisabb testülete volt. Vesta istennőnek, a családi élet oltalmazójának, tiszteletére már a legősibb időktől örök tüzet égettek. Kerekalaku temploma a fórumon állott, s közvetlen közelében a papnők háza, melynek maradványai kényelemről, fényes és előkelő berendezésről tanúskodnak. A szerzet tagjait a főpap Róma legelőkelőbb családjainak gyermekleányaiból választotta ki. A felavatottak tartoztak harminc évig a rendben maradni s ez idő *Festője: Pietro Saia. alatt nagy tiszteletnek örvendtek s fontos kivált" ságokat élveztek. Személyük szent ós sérthetetlen volt; szavuk hathatós a gyengék védelmében; eskü nélkül tanúskodhattak s befolyást gyakoroltak a legmagasabb állami tisztségek betöltésére. Szini előadásokon, melyek a rómaiaknál a nemzeti finnepek részét alkották, az első helyek őket illették s későbbi időkben köztük ült a császárné. A mely halálra itélt a vesztőhelyre mentében Vesta-papnővel találkozott, annak megkegyelmeztek. Mily szép és nemes vonása az ős római jellemnek e bizalom az ártatlan leányok lelkületében, őszinteségében ós sugallatában! S mindez előnyök fejében két főkötelességet kellett magukra vállalniok: az öröktüz ápolását és tisztaságuk megőrzését. S dicséretüket hirdetik a történelem lapjai, melyek a pogány Róma hosszú élete alatt kevés kivétellel csak törvényeikhez híven ragaszkodó papnőkről emlékezhetnek meg, még oly időkben is, mikor az erkölcsi romlottság tetőpontra hágott. De borzasztó is volt a büntetés, mely a hanyagságot ós ballépést fenyegette. Ha a tüz kialudt, megostorozták őket; a fogadalom megszegéseért pedig éhhalállal lakoltak. Megható leírását adja e büntetés végrehajtásának Plutarchos, görög történetíró.* a. bűnöst törvényszék elé állították „s a mint a tárgyalás véget ért és az itólet kimondatott, a szerencsétlen leányt kivetkőztették szerzetes *L. Lanciani Rudolf-nál: A régi Róma.