Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-04 / 1. szám
1903. január 4. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 3 volt, aki a legkisebb szolgálatot sem teljesítette, vagy aki munkájának bérét egyébként is megkapja, újévi borravalóra tart igényt. Es ez ellen a szokás ellen nem használ semmi, mert az emberek hozzászoktak az ingyen adományhoz s a garas csúszás-mászás révén is jól esik; másokat belekergetnek a munkaadók s a borravalót osztogatókat kötelezi az álszemérem. Pedig bizony jobb volna, ha a rengeteg újesztendei adományt, amit munkaképes emberek raknak zsebre, a szegényeknek adnók, akik nem tudnak dolgozni s uj évkor nem zörgetnek minden ajtón. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A m. kir. pénzügyminiszter az 1902. évi november hó 28-án 80.567. szám alatt kiadott rendeletében az iparsó árát 1903-ra a következőleg szabta meg: A tiszta iparsó ára 100 métermázsáu alóli mennyiségben métermázánként 3 K 37 f, tisztátalan iparsó 2 K 97 f; 100 mázsa, vagy annál nagyobb mennyiségben mázsánként a tiszta iparsó 3 K, a tisztátalan iparsó 2 K 60 fillér. Az iparsót a m. kereskedelmi részvénytársaság mint a m. kir. sójövedák vezérügynöksége, a Sziget-kamarán vagy Marosujvárott létesített denaturáló telepen szolgáltatja ki. A szigetkamarai iparsó telepen az iparsó métermázsánként 18 fillér szállítási díj hozzászámítása folytán nagyobb. II. A magyaróvári királyi tanfelügyelőség pályázatot hirdet a pándorfi állami ovoda építésére Az előirányzati összeg 16.711 K 82 f. A zárt ajánlati verseytárgyalást ez ügyben 1903. évi január hó 12 én d. u. 3 órakor Pándorf község házánál fogják megtartani; ugyanez időpontig nyújtandók be az Írásbeli zárt ajánlatok is. A részletes föltételek a magyaróvári m. kir. állami építészeti hivatalnál tudhatók meg. Sopron, 1902. évi december hó 27. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Felhívás előfizetésre. A »Zalamegye« január 1-én huszonkettedik évfolyamát kezdi meg. E hosszú idő alatt Zalavármegye művelt közönségének jóindulatát élvezte s a támogatást igyekezett becsületes munkával, a vármegye és fővárosa érdekének lelkiismeretes szolgálatával kiérdemelni. Egy éve most, hogy a »Zalamegye« és a >Zalavármegyei Hirlap« egyesültek, fenntartva a » Zalamegye* társadalmi s a »Zalavármegyei Hirlap« politikai irányát. Ezen egy év alatt, azt hisszük, bebizonyítottuk, hogy első feladatunknak ismerjük vármegyénk érdekeinek szolgálatát s azon szabadelvű eszmék terjesztését, amelyek hazánk felvirágzásának, nemzetünk megerősödésének, az egységes nemzeti állam épületének sarkkövei. Nem pártérdek, hanem eszmék vezették szerény tollúnkat. Nem üztünk személyi kultuszt és sohasem akartunk társadalmi ellentéteket szítani, de nem féltünk megmondani az igazságot. Az a célunk, az a törekvésünk, hogy vármegyénk politikai, gazdasági és társadalmi életének hű tükrét tartsuk az olvasó elé s a közélet iránt érdeklődőket minden fontosabb mozzanatról, tervről és közérdekű intézkedésről értesítsük. A lap kiválóan vármegyei és városi közdolgokkal foglalkozik s nagy kiterjedésű vármegyénkben lapunkra azért is szükség van, hogy a. vidék a megye belső életéről értesítést kapjon. Vármegyénk gazdasági érdekeinek előmozdítása legerősebb törekvésünk. A mezőgazdaság előmozdítása érdekében szakemberek tollából ismeretterjesztő cikkeket közlünk; iparunk és kereskedelmünk fejlődését erőnktől telhetőleg előmozditjuk. Lapunk iránya, terjedelme, tartalma marad a régi. A múltban tapasztalt támogatást köszönjük s olvasóink jóindulatát a jövőre is kérjük. Előfizetési dijak: egész évre 10 K, félévre 5 K, negyedévre 2 K 50 f. Jegyzők és tanítók a lapot féláron rendelhetik meg. Az előfizetési dijak a »Zalamegye« kiadóhivatalának Zalaegerszegre cimezendők. A „Zalamegye" szerkesztősége. H i r e k. Magas vendég. Előkelő vendége volt Medgyesi Lajos zalaegerszegi főgymnásiumi igazgatónak e hó 2-ikán. Oldenburgi Elimán horceg fia, Sándor, a jelenleg uralkodó oldenburgi nagyherceg unokaöcscse, aki a német császár Potsdamban állomásozó testőrezredének hadnagya, a karácsonyi ünnepeket anyjánál, Oldenburgi Natália hercegnőnél a barsmegyei Brogyánbun töltötte. A hercegi családnak özv. Karg bárónő, Medgyesi Lajos főgymnásiumi igazgató nejének édes anyja, régi bizalmas ismerőse. A fiatal herceg tehát lerándult egy napra Zalaegerszegre ismerőseinek látogatására. A herceg édes anyja Natália hercegnő, aki nagy műveltségű hölgy, kitűnően fest s versköteteket adott ki, magyar honosságot szerzett, magyar földön kórházat, iskolát és árvaházat alapított s a fiatal herceg is vonzódik a magyarokhoz. Sándor herceg tegnap regggel utazott el Zalaegerszegről s egyenesen Potsdamba megy ezredéhez. Sylveszter estély. Fényes mulatsággal búcsúztatta el a vármegye fiatalsága az elmúlt esztendőt. Évtizedek óta legkedvese bb, legvonzóbb, kedélyes mulatsága volt Zalaegerszegnek a Sylveszter estély, amely lassanként fényes bállá növekedett, anélkül azonban, hogy kedélyességéből bármit veszített volna. A hajdan hires vármegyei bálok kora lejárt, a fiatalság azonban nem engedi elévülni jogait és a Sylveszter estély fesztelen jókedvével egyesíti a megyebál fényét, ápolja a nagy bálok hagyományait és talán jobban mulat, mint valaha. Az idei estélyt bátran el lehetett volna keresztelni vármegyei bálnak. Fényesebb, sikerültebb mulatság zaja régen élénkítette meg az „Arany Bárány" óriás termét. Az előkelő társaság jó kedvvel mulatott együtt újév napjának reggeléig. Kivilágos virradtig húzta a cigány s még a későn kelő téli nap is látta a világ legkedvesebb táncát : a csárdást., amely jókedvre hangolja még az öregeket is, akik tipegve emelgetik fáradt lábaikat, mikor ropogósán járja a fiatalság, amelynek mulatságát bearanyozza a jókedv, a gondtalan mulatozás édes gyönyöre. Bizony nem csoda, ha a legény népnek zajos jókedve kerekedett. Az lett volna csodálatra méltó, ha minden csepp vérük a szivük felé nem tódul, mikor végigtekintettek azon a bokrétán, amit a sors kötött számukra fagyos télben, havas szakállú Sylveszter apónak, a vénség öregapjának neve napján. Vén Sylveszter apó, te nem tudod, hogy a tél virágai, a báltermek nyiló liliomszálai, égő rózsái szebbek a nyár minden diszénél. Nem szórnál akkor te havat, deret utjukra, hanem virágot fakasztanál lábaik nyomán. Szépek a magyar hölgyek; talán a világon sincs párjuk. Néha azután a sors összehozza a legszebbeket, hogy zavarba hozza a modern Párisokat. Ilyen képe volt az idei Sylveszter estélynek is, amely az ott mulatókra emlékezetessé teszi a a meghalt esztendőt. A fiatalság jó kedvvel táncolt; a hölgyek nem panaszkodhattak táncos hiánya miatt. Szép volt, kedves volt; csak az volt a baj, hogy rövid volt az éjszaka. Az első négyest 46 pár táncolta, s az utolsó csárdás reggel 8 órakor ért véget. Jelen volt asszonyok: Bogyay Elemérné, Bosnyák Gézáné (Misefa), Boér Sándorné, Farkas Józsefné (Söjtör), Forster Gyuláné, Háry Dezsőné (Hóttó); Háry Istvánná, Hertelendy Gyuláné (Magyargencs), Hertelendy Jézsefné (Lesenczetomaj), Hajik Istvánné, Isoó Jánosné, dr. Klein Lajosné, Lányi Kálmáuné, Makray Sándorné (Egervár), Molnár Istvánné (A. Rajk), Parcsetics Ottóné (Alsórajk), özv. Rajky Lajosné (Felsőrajk), Staniszlavszky Adolfné, özv. Szamecz Károlyné (Zalalövő), Szily Dezsőné (Ollár), dr. Thassy Gáborné, Trsztyánszky Ödönné, Takács Jenőné(Tapolca), özv. Véssey Lászlóné (Várhely). Leányok : Bogyay Lenke (Hosszufalu), Forster Mariska, Forster Ilona, Farkas Zsófika, Háry Klarisse, Háry Lenke, Hertelendy Médi, Hertelendy Palika, (Magyargencs), Hertelendy Irén (Lesenczetomaj), Isoó Mariska, Isoó Viola, Keskápolyi Magda (Szenttamás), Lányi Ilonka, Makray Aranka (Egervár), Nagy Anicza, Rajky Irma (Felsőrajk), Skublics Lincsi, Skublics Miczi, Skublics Fánni (Szentmihály), Thassy Margit (Zalalövő), Takács Mariska, Takács Ida (Tapolcza), Trsztyánszky Ilonka, Véssey Róza (Várhely). Felülfizettek: Kaszter Sándor 5 K, dr. Isoó Jánosné 6 K, Rajky Lajosné 2 K, Bogyay Máté 4 K, dr. Hérics Tóth Lajos 2 K, Takács Jenő 2 K, Makray Sándorné 2 K, Faragó Géza 2 K, Szily Dezső 4 K, Farkas József 6 K, Hajik István 4 koronát, a melyért ez uton fogadják a rendezőség hálás köszönetét. Eljegyzés. Friedrich Márkusnak, az Arany Bárány szálloda bérlőjének leányát, Mariskát eljegyezte Erdélyi Jenő budapesti vállalkozó.] Bírói kinevezés. Ő felsége Bertin Ágoston nagykanizsai kir. törvényszéki jegyzőt Csáktornyára aljárásbiróvá nevezte ki. Bírói előléptetés. Ő felsége a király dr. Kiss István nagykanizsai kir. törvényszéki birót a VII.-ik fizetési osztályba sorozott törvényszéki biróvá kinevezte. Uj tanácsjegyző. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Kobilicz Elek perlaki járásbirósági albirót a pécsi kir. itélő-táblához tanácsjegyzőül rendelte be. Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Újvári Kálmán és Alpár Mór tapolczai állami polgári iskolai segédtanítókat és Barabás György balatonfüredi állami felsőnépiskolai segédtanítót a X-ik fizetési osztály harmadik fokozatába rendes tanítókká kinevezte. Uj ügyészi megbízott. A m. kir. igazságügyminiszter Gedeon János keszthelyi járábirósági aljegyzőt a keszthelyi járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbizottnak állandó helyetteséül rendelte ki. Előléptetés erdőmesterré. Batthány—Stratman herceg Pálffy Alajos nagykanizsai urodalmi főerdészt a nagykanizsai és ludbregi urodalmak erdőmesterévé léptette elő. A népkonyha köszönete. A Szylveszter estélyen Trsztyánszky Ödönné úrasszony kegyes volt megemlékezni az éhező szegényekről és a népkonyha részére 100 koronát_ gyűjtött. A szegények nevében Trsztyánszky Ödönné őnagyságának, valamint a szíves adakozóknak, végül pedig Udvardy Ignáczné őnagyságának, aki 6 koronát volt kegyes a népkonyha részére küldeni, hálás köszönetét fejezi ki a népkonyha vezetője. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi nőegylet részére Stem Farkas ur 20 koronát, Rechnitzer Hermin úrhölgy 10 koronát voltak szívesek adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki Graner Gézáné elnök. Újévi üdvözletek megváltása cimén Kászonyi Mihály polgári leányiskolái igazgató a karáosonyfa egyesület részére szerkesztőségünkbe három koronát küldött, amit rendeltetési helyére juttattunk. A városi hatóság figyelmébe! Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósága legutóbbi közgyűlésén elvben kimondotta, hogy két zászlóalj honvédség, egy osztály honvédhuszár ós a csendőr-