Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-19 / 16. szám

6 » Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap* 1903. április 12. Hazard játékosok. Lapunk egyik utóbbi számában felszóllaltunk az ellen, hogy a városnak félreeső utcáin apró fiuk csoportokba verődnek össze és az egész nyiltan pénzzel játszanak, szerencsejátékot űznek. Fölszóllalásunknak meg volt az az eredménye, hogy a rendőrség szigorúan ellenőrzi ezeket a csoportosulásokat, ós mint halljuk, többeket kérdőre is vontak hazardjátók miatt. Elhibázta az ajtót. Nagy pecsétes levéllel a kezében áll egy magyar a helybeli kir. postaépület egyik ajtajában, hosszasan nyomkodva az ajtó kilinosót és megrúgva az üvegablakos ajtót, miközben haragosan morog valamit. Sokáig tartott a jámbor atyafinak manipulációja, mert feltűnt a járó-kelőknek. Meg is kérdezik, hogy hová igyekszik azon az ajtón át. „Hát a postára mennék" mondja. Akkor a másik ajtóra kerüljön, mondják neki, mert az, amelyet nyomkod, a kápolnába vezet. „Uram bocsá'" viszonza a jámbor, megemelinti kalapját és odább kocog a levéllel. Iparügy. Ha az iparos saját fiát veszi maga mellé tanoncul, Írásbeli szerződóst nem köt ugyan, de köteles a bejelentést szabályszerűen megtenni, a a tanonclajstrom részére fiának tanviszonyára vonatkozó összes adatokat beszolgáltatni. Azonkívül köteles az apa tanonc fiát iskolába járatni, illetőleg mindazokat megtenni, a miket az ipartörvény a tanoncokra vonatkozólag elrendelt. Névváltoztatás. Lachuch István nagykanizsai lakós vezetéknevének „Lovasi"-ra, Ungár Jenő zalaegerszegi lakós vezetéknevének „Hajós"-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Bortolvaj. Özv. Mikola Józsefnó keszthelyi lakós cserszegi pincéjéből feltűnően fogyott a bor. Idegennek kellett a pincébe járni, amit bizonyítottak a lábnyomok is. Az özvegy néhány ismerőse bezárkózott a pincébe s meg is csipték a tolvajt, aki pintesüvegekkel felszerelve álkulcscsal jutott be a présházba. Kanyaró járvány. Tüskeszentpéter községben az iskolás gyermekek közt a kanyaró fellépett, az iskolákat bezárták. Zalaegerszeg állatállaoanya. Folyó április hó 4-én a városban talált hasznos háziállatok állatorvosilag megvizsgáltattak és egészségeseknek találtattak. E szerint van Zalaegerszegen 247 drb ló, 2 drb szamár, 894 drb ökör (s pedig 94 drb tisztavérü magyar fajta, 62 drb borzderes és 480 drb tarka) 413 drb sertés, 1396 drb juh. Legelőre kihajtanak ezek közül 1728 darabot. A város legelőterülete 740 h. 202 •-öl; a püspöki urodalom-é 420 h. 583 •-öl; összesen 1160 h. 785 •-öl. Az urodalom parraglegelőjónek nagysága 110 hold. Id0járá8. Az április az időjárás szeszélyeinek ideje; de az idei április hónap már nem is szeszélyes, hanem elkeserítő módon abnormális. Folyton zuhog a hideg eső; napok óta dermesztő éjszaki szél fuj s még a tavasznak hirét hamvát sem láttuk. Néhány gyümölcsfa elkónyszeredett virágja mutatja csak, hogy már tavasznak kellene lenni, de a virágot meghazudtolta a hó, amely a mult héten két izben is esett. Április 14-ón erősen havazott. — Természetes, hogy a korai gyümölcsfajok már tönkre mentek * különösen a szőlőmunkát nagyon hátráltatja a folytonos eső. Tegnap reggel hózivatarra ébredtünk. A házak tetejét teljesen befedte a hó. Megszűnt állati járvány. Veszprém városban a szarvasmarhák közt föllépett száj- ós körömfájás miatt az állatvásárokat egyidőre betiltották. Ez a betegség megszűnt, minek következtóben a vásárok megtartását ismét megengedték. Mult hetivásár. Mult hetivásárunkra fölhajtottak 25 drb szarmasmarhát, ezekből eladtak 16 darabot. Sertésekből fölhajtottak 150 darabot, eladtak közülök 80 darabot. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten 50 kilogrammonként: vörös here 78—84 K•, lucerna 58— 64 K; impregnált répamag faj szerint 38—54 K; répamag kereskedelmi áru 28—34 K; bükköny 6

1/

2—7'/„ K; muhar 9—10'/

s K. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk területén április 12-én a hivatalos adatok alapján: veszettség: Zalaujvár 1 u; ivarszervi hólyagos kiütés: Drávavashid 1 u., Csörnyeföld 2 u., Egyeduta 2 u., Felsőszeraenye 1 u., Letenye 1 u., Oltárcz 3 u., Rátka 1 m., Nagylengyel 1 u. Novakovecz 1 u., Pókafa 3 u.; rühkór: Nagybakónak 1 u., Arács 1 u., Tapolcza 1 u.; sertésorbánc: Lesenczetomai 2 u.; sertésvész: Baksa 12 u., Csesztreg 14 u., Pölöskefőduzsnok 4 u Csehi 8 u., Rátka 1 m., Mumor 7 u., Pördeföld 2 u., Káptalanfa 1 m., Megyer 7 u., Háshágy 1 m., Pusztaederics 4 u., Söjtör 3 u., Tűrje 1 u., Zalaszentgrót 1 u. Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellentétek országa. Valóban, ez ország oly gazdag még részben fölhasználatlanul heverő természeti adományokban; ez ország, melyben az arany kalászok az arany ércekkel s a tokaji bor aranyával hármas szövetséget kötnek; ezen ország egyúttal a legerőteljesebb gyógyforrások, a legüdítőbb asztali vizek arany földje s dicsekszik oly keserüvizzel, milyen különben az egész föld kerekségen nem fordul elő. Kiválóan a Ferenoz József keserüforrás az, mely az utolsó évtizedek óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta ós immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer évenkint több millió palackban mind a két félgömb országaiba, mindenüvé, a hol a civilizáció előre nyomult — szétküldetik. E természeti kincs, mely a mérföldekre terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferenoz József forrás kutjai létezik — oly gazdagon meríttetik: évezredeken át ismeretlenül és fölhasanálatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőlőkkel borított déli lejtőjón — lassú hajlással a hatalmas Duna-tükör íelé a Ferenoz József forrás nagy, természetes keserüviz medencéi fekszenek, már a rómaiak idejében nemcsak ismert, de szabályszerüleg telepesítve is volt; azonban bármennyit is fedeztek föl, építettek ós alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsaras rétege alatt rejtegetett, észrevétlenül és figyelmetlenül haladtak el. A hunnok ós avarok itt ütötték föl sátraikat, Mátyás király innen parancsolt egy fél világrésznek, a törökök itt tartózkodtak s mint egyetlen emléket, az általuk fölállított budai hévfürdőnket hagyták reánk, sőt még a szabadságharc is ötven óv előtt pirosra íesté itt a mezőket anélkül, hogy a földalatti kincs ismerve, vagy pedig épen fölhasználva lett volna. Csak az utolsó néhány évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferencz József forrás gyógyhatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt félig mocsáros föld, fölületón úszkáló natronsókkal, a Ferencz József forrásnak jellemző völgyteknője által ismeretes területe ma jól van művelve, s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéletesebben berendezett telepet állította, mely ép ugy a palackoknak közvetlenül magukból a forrásokból történő megtöltése, valamint az Ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút- ós szekér berendezések által az újkor legszigorúbb követelményeinek megfelelhet. Ezen, ő felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálatai az oldó ós elvezető könnyen emészthető s a viznek izét javító alkatrészek oly szerencsés összetételét mutatják (1000 gr.-ban 40*7 sulfat, l-7 ohlormagnesia és vasoxyd. 2*6 szénsavas nátron és szénsav), ugy, hogy ezen, jelenleg a gyógykincsnek értékes részeként elismert ásványviz, virágzó világipar ágat képez. Egyéb keserű források vegyelmezóseivel való összehasonlítások a Ferencz József keserüviz alkalmazásának sokszerü előnyeit azonnal felismerhetővé teszik, a melyből ezenkivül minden országbeli legkiválóbb orvosok teljesen egybehangzó Ítélete szerint, a kivánt hatás elérésére a többi keserüvizekből használt adagnak csak a felerésze szükségeltetik. A Ferencz József keserüviz az UÍOIBÓ husz év legnagyobb kiállításain öt világrészben tiz aranyéremmel lett kitüntetve, legutóbb a hasonnemü vizek közül egyedül a Milleniumi Nagy Éremmel és Ő felségének ez alkalomból adományozott legmagasabb kitüntetésével tiszteltetett meg. Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferencz József keserüviz természeti gyógyerejéhez ? óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalkozzék, melynek visszás, rákónyszerített életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, akik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájasodással fenyegettetnek, mindig a biztos, bólürüléseket hatványozó Ferencz József keserüvizhez menekülnek. Ez esetekben elődeinknél részben növényi, részben mideges könnyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz következmónynyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferenc József keserüviz e szereket természetes, erőteljesen oldó ereje folytán oly zavaroknál, melyek vérbőség ós emésztési hibák folytán jönnek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy boros pohár == 150 grammnyi viz reggel éhgyomorra; a viz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bármilyen különbözők is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedvencét, az embert meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű, különleges gyógyeszközt, mint a milyent a Ferencz József ásványvíz képez, mely általános kedveltsége miatt most már mindenütt, még távoli világrészeken is könnyen megszerezhető. A budapesti M. K. T. Egyetem második belkórodáján (Korányi Frigyes tanár) észlelt kisérletek alapján eredményként a következőket sorolhatjuk fel: 1. A Ferencz József keserüviz forrás erős hashajtó hatással bir. 2. Az étvágyat nemcsak hogy nem csökkenti, de sőt növeli. 3. Alkalmazása után a bélhuzamban semmi kellemetlen utóhatás vissza nem marad. 4. Elvonó hatás tekintetében a legtöbb eddig ismert hashajtó szerrel kiállja a versenyt. Ezek alapján e viz alkalmazható ós kellő sikert mutathat fel: I. Mindennemű székrekedésnél, melyek előrement gyomor- és bólhuruthoz, szívbeli és máj vérkeringési akadályhoz, alhasi vórpangás és vérbőséghez csatlakoztak. II. Az agy ós agyhártyák vérbőségénél — esetleg lobjánál. III. Gyomor ós belek — kivált — idült hurutjánál (midőn az étvágyat is feltűnő módon növeli). IV. A női medenczeszervek heveny lobjánál. V. A férfi ivarszervek lobos bántalmainál. VI. Végül a nemesebb belszervek lobjainál, mindazon esetekben, midőn a bélre való elvezetés van javalva. Dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag pedig a következőképen nyilatkozik: „A Ferencz József keserüviz különösen az által tűnik, ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü; hogy máikicsiny, alig 150 grammnyi mennyiségben biztos hatása van, hogy ez aránylag rövid idő alatt, minden kellemetlen mellékhatás nélkül szokott bekövetkezni ós hogy a viz még hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat ós az emésztést." A béosi általános közkórházi V. belkóroda vezetője Drasche Antal tanár a Ferencz Józsof keserüvizet tárgyaló klinikai közleményében ekkép ir: „Ezen vegyileg oly kitűnő ásványvíz mint a keserüvizek képviselője tekinthető. A betegek szívesen veszik be ós folytonos használat mellett is jól tűrik; oldó és hashajtó hatása kisebb adagokra következik be, mint minden egyéb hasonnemü vizeknél." Dr. Cantini, a nápolyi belkóroda hirneves tanára az 1885-ik évben egy művet irt, a melyben felemlíti, hogy: „Leginkább kiemelendőnek tartom, hogy a Ferencz József keserüvizet a cukorbetegségben szenvedő betegeimnél, kik szigorú kezelésnek voltak alávetve, nagy előnynyel használtam. A Ferencz József viz teljesen pótolta a karlsbadi természetes ásványvizet." Dr. Kunze C. F. Halleben, a „gyakorlati orvostan" ismert szerzője, ezen könyv 13-ik kiadásában a Ferencz József keserű vizről igy nyilatkozik: > Gazdag kénsavas magnesia-tartalma folytán igen biztos és gyors hatású hashajtószer és minthogy egyszersmind ketted kénsavas nátront tartalmaz, a legtöbb hasonnemü ásványvizekkel szemben nagy előnye, hogy hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat.* Dr. Kunze továbbá egy az élettani hatás és gyógyjavallatokra kiterjedő művet közölt a Ferencz József forrás ásványos vizéről, a melyet az Igazgatóság kívánatra megküld. Dr. Kézmárszky Tivadar Budapesten, az egyetemi szülészeti kóroda igazgató-tanára. „Kórodámon a Ferencz József keserüviz kiterjedt alkalmazás alapján a legkedveltebb hashajtók sorába emelkedett. Kiváló előnye, hogy gyermekágyasok szívesen veszik s hogy kitűnő hatása, minden kellemetlen mellóktünet és következmény nélkül, biztosan ós rövid idő alatt nyilvánul.*