Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-12 / 15. szám

1903. április 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 függ, akik az egyesületeket alkotják, tehát a j nópjellem az elhatározó tényező arra, hogy az • egyesülési törekvések nem vezetnek-e a cél ellenkezőjéhez: a visszavonáshoz. Ha a népben él az egyesületi szellem, sok dolgot tud véghez vinni. Mi magyarok nem tudunk egyesületeket alkotni; legalább nem olyanokat, a melyek rendeltetésüket betöltik. Merész szó, de az élet léptennyomon bebizonyítja ennek igazságát. Legalkalmasabb egyesületi médium a német. Ki is csúfolják őket érte, pedig inkább irigyelhetnénk a Vereinsmayeréket, mert szembeötlő, hogy azok az apróbb-nagyobb egyesületek milyen áldásos működést fejtenek ki; hogyan állítják a közcélok szolgálatába a kakastollas sapkájára hiu, tehetetlen veteránt is; hogyan gyűjtenek humánus célokra fillérekből ezreket; hogyan védik a közös érdekeket s minő súlyt képesek szerezni szavuknak felfelé és lefelé. Nincs az az apró németországi városka, amelyben egy tucat Verein ne működnék, és pedig abban az irányban, amely céljainak megvalósításához vezet. Mi is megértettük, hogy hatalom vagyon az egyesülésben és alakítunk mindenféle egyesületeket és köröket; de olyan egyesület, amely azt a célt, amelyért alakult, hamarosan szem elől ne tévesztené, nagyon kevés van. Rendesen a legszerényebbek a legjobb munkásai a közérdeknek; amelyek reklám és zaj nélkül dolgoznak. Minél nagyobb a zaj, az elismertetés iránti pretenzió, a szereplési vágy, annál kevesebb az elismerésre méltó cselekvés. Vájjon ki hiszi el manap, hogy a kaszinók, társaskörök, önképző egyletek főfeladata a társadalmi mozgalmak vezetése, irányítása ós a címeikben ékeskedő önképzés, vagy közös érdekek védelmére való törekvés. Az eredeti cél háttérbe szorul s a legtöbb ilyen célú egyesület, egyedüli rendeltetése a szórakozás biztosítása lesz. Vannak humánus egyesületeink, amelyek csak arra jók, hogy a hiúság szolgálatába álljanak. Az első és a legfontosabb kérdés nem az, hogy a humanisztikus törekvéseket hogyan lehet egy lépéssel előbbre vinni, hanem az, ki lesz az elnök, ki a választmány tagja; hogyan lehet fényes, fényesebb és legfényesebb mulatságokat rendezni minél több költséggel. Vannak egyesületeink, amelyek kizárólag arra valók, hogy egyes gazdasági érdekköröket képessé tegyenek az önvédelemre, a haladásra, a tagok közös érdekeinek szolgálatára. Ezeknek határozott közgazdasági hivatásuk van; működésük irányát, tevékenységük cóiját az a gazdasági érdek szabja meg, amelynek szolgálatában állanak. Jól eső látvány, mikor egy nagy csoport gazda, kereskedő, iparos, munkás saját érdekeinek védelmében egy akarattal tör előre, józan eszmékkel, nemes törekvéssel a társadalmi és gazdasági jólét megvalósításán dolgozik. Az élet, a haladás az ellentétek láncolatából áll; harc és küzdelem alkotó elemei a haladásnak; bármely érdekkörhöz tartozzék is valaki, elismeréssel kell meghajolnia azok előtt, akik jogos érdekeik védelmére egy csoportba állanak. De vájjon gyakran van-e részünk ebben a felemelő látványban ? Bizony nincs. Az egyesületek közgyűlésein gyakran mindenféle szép dolgot lehet hallani, csak azt nem, hogy milyen eszközökkel volna lehetséges társadalmi és gazdasági bajainkon segíteni. Parlamentáris játék, korteskedés, torzsalkodás ós személyes ellentétek töltik be a termeket, mert a sértett hiúság kitör és eget kér. Hála Isten, ma már méltatlanság számba menne ezt a megrovást általánosítani, de fájdalom a gáncs még mindig nem felesleges s az egyesületi bajok felett néha-néha elmélkedni szükségesnek látszik. A Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület f. hó 7-én Hertelendy Ferenc egyesületi elnök elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. Elnök üdvözli a megjelent egyesületi tagokat, az ülést megnyitja s a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Szűcs Dezső ós Udvardy Ignác egyesületi tagokat kéri fel. A tárgysorozat előtt megemlékezett a súlyos veszteségről, mely az egyesületet egyik buzgó igazgatósági tagjának, Bezerédj Lászlónak, elhunytával érte. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki a gyászeset felett mély fájdalmát s az elhunyt özvegyéhez rószvótirat intézését határozta el. Ezután felolvastatott az egyesület 1902. évi működéséről szóló elnöki jelentés, mely szerint az egyesület tartott 3 rendes-, 2 rendkívüli közgyűlést, 3 igazgatósági és 8 bizottsági ülést; a a tagok száma: 130 alapító, 10 tiszteletbeli és 252 rendes tag, mig a gazdakörök révén 600 pártoló tag; rendeztetett 7 háziipari tanfolyam az állam 3*000 K segélye mellett és pedig Zalaegerszegen, Sümegen, Csabrendeken, Tapolczán, Zalaszántón, Zalamihályfán és Nagyrécsén, amely tanfolyamokon 220 kisgazda nyert osztályt a kosárkötés-, szalmafonás- és kefekötésből; rendezett. a gazdasági egyesületek országos szövetségének közreműködésével Zalaegerszegen az intelligens gazdaközönség részére 3 napos gazdasági tanfolyamot; állatdíjazást a földmivelésügyi minisztérium 900 K hozzájárulása mellett rendezett az egyesület Csáktornyán és Nagykanizsán ; részt vett az egyesület a megyében történt cseléd díjazásokon kiküldöttei által; a keszthelyi gazdasági tanintézet egy hallgatóját a millennáris 200 koronás ösztöndíjban részesítette; segítségére volt az O. M. G. E.-nek a dunántuli kivándorlás elleni kongresszus szervezésénél, mely alkalommal az egyesület elnöke mint szakelőadó, az egyleti titkár pedig mint a kivándorlási osztály titkára szerepelt; tekintélyes küldöttséggel vett részt Keszthelyen a Festetics szobor leleplezésénél ; elvállalta a régen nem működő vármegyei központi mezőgazdasági bizottság teendőit í széleskörű mozgalmat indított meg Nagykanizsán lenbeváltó telep létesítése tárgyában; megalakult a gazdaközönség élénk érdeklődése mellett a nagykanizsai és novai gazdakör. A közgyűlés a felolvasott jelentést helyeslőleg tudomásul vette. Az 1903-ik évi munkaprogrammot illetőleg az elnökség javasolja a hitelszövetkezetek fejlesztését, mely célból intézkedett, hogy Zalaegerszegen ez évben szövetkezeti értekezlet legyen, amelyre sikerült az e téren kiváló szaktudású férfiakat előadókul megnyerni; az érdeklődés sikeres felköltése esetén megalakíttatnék a Zalamegyei hitelszövetkezetek szövetsége; terjeszteni fogják a tej szövetkezeteket, esetleg egy gabona raktárt állítanak fel; tovább fejlesztik a gazdakörök intézményét; háziipari tanfolyamokat rendeznek Sümegen, Tapolczán, Zalaegerszegen, Zalamihályfán, Csabrendeken, Zalaszántón Perlakon, Letenyén és Söjtörön; a gazdasági ismeretek terjesztése végett a kisgazdák részére megyeszerte népies gazdasági előadásokat tartanak ; tenyészállatdíjazásokat rendez Zalaszántón, Pacsán, Sümegen, Nován és Kiskomáromban ; a baromfitenyésztés emelése érdekében azon lesz az egyesület, hogy az egyes községekbe jobb apaállatok helyeztessenek ki. — A közgyűlés az elnökség részéről beterjesztett munkaprogrammot változatlanul elfogadta. Ezután felolvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése az 1902. évi számadások megvizsgálásáról, valamint az 1903. évi költségelőirányzatról. A közgyűlés a bizottság jelentősének tudomásul vétele mellett Fitos Márton egyesületi pénztárnoknak a felmentvónyt megadta, egyúttal intézkedett egyénenként az egyesületi követelések ós tagdíjhátralékok ügyében. Felolvastatott a lenbeváltó ós feldolgozó telep ügyében kiküldött bizottság jelentése, mely szerint nem szövetkezeti uton, hanem vállalkozás utján igyekszik a gazdaközönségre nézve oly fontos ügyet dűlőre juttatni s van is vállalkozó, akivel a tárgyalások folyamatban vannak. A közgyűlés a bizottság jelentését tudomásul vette. Tárgyaltatott a vármegye alispánjának átirata, melyben az egyesület 1897. évi közgyűlési határozatának alapján a Festetics György gróf arcképének megfestésére felajánlott ezer korona megfizetését kéri. A közgyűlés az ezer koronának a törzsalapból való kiutalását elrendelte. Olvastatott ós tudomásul vétetett a Gazdák Biztosító Szövetkezetének az egyesület elnökéhez intézett irata, melyben tudatja, hogy a 800 koronás évi segélyt az 1903.-ik évre is megadja. Örömmel vette a közgyűlés tudomásul a novai gazdakör megalakítását s tekintve, hogy Nova mint járási szókhely, azon vidék központja, az anyaegyesület óhaja, hogy a nagylengyeli gazdakör, amennyiben tagjainak csekély száma mellett megfelelő tevékenységet nem képes kifejteni, ugy a novai gazdakörbe olvadjon be. Olvastatván az O. M. G. E.-nek a tőzeg ipar érdekóben érkezett átirata, ez ügygyei kapcsolatban ifj. Thassy Imre egyesületi tag felhívja az egyesület figyelmét a vármegye területén a Kóggár és Szélviz között létező mintegy 8—9000 hold területen található, 4—5 meter mélységű turfára, amely tüzelési célra igen alkalmas; óhajtandó volna, ha az O. M. G. E. megfelelő útbaigazítással szolgálna az értékesítést illetőleg az ily területtel biró gazdáknak. A közgyűlés az indítvány elfogadásával felir az U. M. G. E. választmányához a szükséges szakszerű felvilágosítás megadása végett. Malatinszky Ferenc egyesületi tag tekintettel arra, hogy a vármegye törvényhatósága a hidegvérű lovak tenyésztése tárgyában beadott indítványát elfogadta s annak jóváhagyása végett felterjesztést tett a foldmivelósügyi miniszterhez, kéri az egyesületet, hogy az indítvány mellett foglaljon szintén állást s feliratilag kérje a minisztertől a vármegye törvényhatósága ez irányú határozatának a jóváhagyását. A közgyűlés az indítványt elfogadta s felir a miniszterhez. Gruner Lajos egyesületi tag a pacsai gazdakör nevében indítványozza a mintegy 20'000 koronát képező állattenyésztési alapnak a gazdaközönség javára oly irányban való kihasználását, hogy ezen alapból egyes törekvő, megbízható gazdáknak a gazdakör felelőssége mellett kölcsönöket adna tenyészetének berendezésére, amint ezt a vasvármegyei gazdasági egyesület évek óta sikerrel alkalmazza. A közgyűlés a gazdakör indítványát helyesléssel fogadta s a módozatok megállapítása végett kellő tájékoztatás céljából átiratilag megkeresi a vasmegyei társegyesületet. A zalaegerszegi szépítő egyesület alapszabályai. A szépítő egyesület alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Az alapszabályok végleges szövegét avval a kéréssel közöljük, hogy az egyesület tagjai sorába minél számosabban lépjenek be, hogy az kitűzött üdvös célját megvalósíthassa. 1. §. Az egyesület cime. A zalaegerszegi szépítő egyesület. 2. §. Az egyesület célja. Zalaegerszeg városának és környékének fasorok és ültetvények, díszkertek és sétányok által és egyéb módon eszközölhető szépítése; a rendezett ós szépített terek gondozáza és fentartása, üdülő és kiránduló helyek létesítése, valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozdítása. 3. §. Kivitel. Az egyesület a kitűzött oélt elérni törekszik az által, hogy: 1. a városi közönséget ós magánosokat esetről-esetre egyes tereknek, kerteknek, vagy tárgyaknak csinosítására felkéri és felhivja. 2. A város képviselőtestületének tudtával és beleegyezésével, valamint anyagi és erkölcsi támagatása mellett jövedelmeiből ültetvényeket, fasorokat, sétányokat állít elő, egyes tereket és utakat szabályoz, szépít, gondoz és fentart. 4. §. A cél elélésére szolgáló eszközök. A kitüzöttt célra szolgáló eszközök. 1. Alapító tagsági díjak. 2. Rendes tagsági díjak. 3. Hagyományok, melyeknek azonban csak kamatai használhatók fel, amennyiben a hagyományok arra nézve másként nem rendelkeznek. 4. A város és egyesek segélyadományai készpénzben, munkaerőben, vagy egyéb segítségben. 5. §. Az egyesület tagjai. Az egyesület tagja lehet minden fedhetlen előéletű egyén (nő vagy férfi) továbbá jogi személy, még pedig: 1. alapító tag, ki az egyesületnek belépése alkalmával legalább 50 koronát adományoz. 2. Rendes tag, ki az egyesület pénztárába évenként legalább 4 koronát befizet. 3. Hivatalból tagjai az egyesületnek a város mindenkori polgármestere, rendőrkapitánya, mérnöke ós gazdája, a) A tagsági díjak, a" polgári évet számítva, évenként előre befizetendők az egyesületi pénztárosnál, b) Az egyesületből való kilépés Írásban az elnökségnek jelentendő be a polgári újévet megelőző négy hót alatt, c) Olyan tagnak, ki Zalaegerszegről végleg eltöltözik, fizetési kötelezettsége megszűnik, d) A rendes tagok, kik belépésüktől számítva három évre vállalnak kötelezettséget, ezen kötelezettség alól a három éven belül csak elköltözés vagy halálozás esetén menthetők fel. 6. §. Ügykezelés. Az egyesület az ügyeket részint közgyűlésen, részint választmányi üléseken intézi el.