Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-11 / 2. szám

11903. január 11. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 kat érdemes tagjaivá hivatásos testületüknek, de körülményeik nem engedték, vagy nem kö­vették, hogy képességüket az oklevélre alapítsák. Az ily gazdatisztek a közel jövőben (1906. julius 1-étől) már állami, törvényhatósági, köz­ségi, egyházi, alapítványi, hitbizományi stb. bir­tokokon, valamint rendszerint olyan nagyobb gazdaságokban sem működhetnek, a melyeknek évi adója a 3000 K-t meghaladja; és csak annyi tekintettel van a törvény a már működő ily gazdatisztekre, hogy ugyanazon birtokos által alkalmazhatók, de másutt és más által — nem. Tehát a legnagyobb sérelmet a jelzett körök abban látják, hogy a törvény a legridegebb visszaható erővel ruháztatott fel s igy akik jóhi­szeinüleg léptek e pályára s bármily hosszú időt töltöttek is azon, ki vannak szolgáltatva a sors bizonytalanságának, de mostani alkalmazójuk szeszélyének is. A jelzett gazdatiszti körök tehát minden áron arra törekszenek, hogy sorsukat törvényes ala­pon javítsák és pedig a törvény ' hézagait a provokálandó miniszteri rendelet által akarják pótoltatni, a maguk súlyát és érdekeiket pedig egyesülés utján biztosítani. Minélinkább közeledik a kritikus határidő, (1906. julius 1-je) annál nagyobb gondot ad a nem-okleveles gazdatiszteknek a kétséges jövő. Nem csoda tehát, hogy lázas tevékenységet tapasztalunk az egész vonalon Gyűlést gyűlés követett, míg végre megalakult néhány héttel ezelőtt Budapesten a Gazdatisztik Országos Nyugdíj- és Alláselhelyező Egyesülete, melynek praktikus céljai .a nevében már benfoglaltatnak. Az Ggyesiiletuek a testületre kiváló fontosság­gal biró ügyei vezetését oly kiváló egyének vállalták el, mint gróf Szapáry Pál elnök, Szluha István országgyűlési képviselő, dr. Horváth József kiváló gazda és Merza Márton, a „Ma­gyar Gazdák Lapjá"-nak íelelős szerkesztője és tulajdonosa, az egyesület igazgatója minőségében. Az egyesület vezetősége a nagy körültekin­téssel készült s a szaktársak minden jogos érde­kére kiterjeszkedő alapszibályokat megerősítés végett a belügyminisztériumhoz már beterjesz­tette s most a legnagyobb szorgalommal az igaz­gatási előíntézkedésekkel van elfoglalva. Mindent elkövet, hogy 6000 művelt magyar családot megmenthessen a sötét sors bizony­talanságától, sőt tán nagyon is valószinü mos­tohas ágától. De a vezetőség nem bir el emberfölötti mun­kát, csak akkor lesz teljes sikere törekvéseinek, Ka minden veszedelemben forgó gazdatiszt nem­csak jajveszékel, hanem ki is veszi a maga ré­szét a nagyerejü közös tevékenységből. A vezéríérfiak fel is szólítják ezennel lapunk utján az összes nem-okleveles gazdatiszteket, hogy az egyesületbe okvetlenül belépjenek. Minden szükséges tudnivalóval, útbaigazítás­sal, irásmintákkal szolgálatára áll ugy az egyes kartársaknak, mint az érdekelteknek a Gazda­tisztek Országos Nyugdíj- és Állás-elhelyező Már Szibériát is féltili az uj elvtől. Százával deportált diákgyerekektől. Vissza is rendelték cári kegyelemmel, Könnyebb lesz küzdeni igy az uj elemmel. Olaszország is küzd nyugtalan népével, Nem bir rendbejönni vékony pénzügyével. Tripoliszt és Tuniszt annektálni kéne, Csak a beteg ember oly vitéz ne lenne! . . . De fél megcsípni a sebesült oroszlánt, Egy pratíli ütéssel szét lapít száz taljánt. Bizony Törökország még most is félelmes, Az a büszke félhold most is elég fényes; Vérrel sikálják meg, ha elhomályosul, Ne szolgáltass vért rá, jó talján botorul. Reformok készülnek Macedóniában S lassankint majd egész nagy Törökországban. Megmozdult a beteg s jaj, hogyha fölépül, Kapzsi Európa mindjárt zöldül-kékül. Már is barátkozik az oláh 3 a bolgár; Ferdinánd s Carolu most egy csapáson jár, De rosz helyen jártak . . . Plevnát jubilálták, Ezzel Ozmán basát s népét honorálták. Ferdinánd fönt is volt fehér batyuskánál, Egyesületének igazgatója: Merza Márton (Buda­pest, VII., Baross-tér 14. sz). Kívánatos, hogy a vezetőség figyelmeztetését meghallgassa a öOOO családapa, a kik a maguk és övéik érdekében most cselekedni kötelesek! Hivatalos-rovat. A told- és házbirtok után járó általános jöve­delmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában kibocsájtott 78300/1901. sz. körrendelet értelmében felhívom a föld- és ház­birtokosokat, hogy a kiknek ingatlanai jelzálog­kölcsönnel terhelve vannak, teher vallomásukat a városi adóhivataltól beszerezhető nyomtatványon a városi adóhivatallioz f. év Január hó 14-től Január hó 31-ig annyival is inkább beadják, mivel a későbben beérkezett vallomási ivek figyelmen kívül hagyatnak. Zalaegerszegen, 1903. január 7-én. Várhidy Lajos polgármester. Hírek. Lelkészi kinevezés. A panonhalmi főapát Ross Mór szentbenedekrendű áldozárt tihanyi lelkészszó nevezte ki. Segédlelkész áthelyezése. A veszprémi megyés püspök Tamási István segédlelkészt Zalabérről Sümegre helyeste át. Áthelyezés. Juhász Gyula honvédhuszár had­nagyot Zalaegerszegről Pápára az altiszti iskola segédtanárául áthelyezték. Gondnoksági tagok kinevezése. A zalaegerszegi állami elemi és polgári leányiskola gondnokságá­nak mandátuma 1902. évi december hó végén lejárván, a vármegye főispánja a gondnokság tagjaivá Thassy Kristóf vármegyei t. főügyész elnöklete aLtt Baumgartner József ny. törvény­széki birót, Boschan Gyula köz- és váltó ügyvédet, Czebe Károly vármegyei árvaszéki ülnököt, Engelsman Izrael izr. főrabbit, dr. Graner Adolf városi orvost, dr. Háry István vármegyei tiszti főorvost, Lányi Kálmán kir. főmérnököt, a vár­megyei államépítészeti hivatal főnökét, Legáth Kálmán r. kath. csperes-plebánost, Freszler Gyula rézművest, Schiitz Sándor kereskedőt, Szalay László kir. törvényszéki bírót, dr. Szigethy Elemér köz- és váltó ügyvédet, Udvardy Ignác felső kereskedelmi iskolai igazgatót nevezte ki. Hivatalból tagjai a gondnokségnak; Kászonyi Mihály állami polgári leányiskolái igazgató, Fáukovich György állami elemi iskolai igazgató és Csiszár József állami elemi iskolai tanító, mint az elemi iskolai tanító-testület választott képviselője. Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Kottler Gusztáv nagykanizsai kir. adótisztet a nagyka­Egy kis kolcsönkéért, ami köll a háznál, S valami heverő, ócska koronáért . . . De még nagy volt neki: majd ha meg női. Ráér. Szerbia is tojást tart a pénztárában, Régóta üres már, ne álljon magában! Sok kabinet jön-megy, de pénzt egyik sem hoz, Most Czinczár-Markovics lásson a dologhoz! A trónöröklésről most kevés szó esik, Karagyorgyevicsék incselkedve lesik . . . Nincs is több mondókám nagy politikáról, S nincs kedvem beszélni a belga királyról. Még csak Leo pápát üdvözlöm legvégül, AJ: egész világot láthatta vendégül. Vele volt az Áldás negyedszájadon át, Fax sugaraival boldogan jubilált. Megujult varázsa Szent Féter trónjának, Tisztelni protestáns fejedelmek járnak, Ebben az egyben lám, nagy haladást tettünk, Virraszszon örökké a szent Fax felettünk! Finis! Belányi Tivadar. nizsai kir. adóhivatalhoz Il-od osztályú adóhiva­tali ellenőrré nevezte ki. Adóügyi kinevezés. A dévai m. kir. pénzügy­igazgatóság Ujlaky Károly György adótiszti szakvizsgálatot tett alsólendvai m. kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot a vajdahunyadi m. kir. adóhivatalhoz segélydíjas gyakornokká nevezte ki. Esküvő. Háry Antal lékai gyógyszerész e hó 7-én vezette oltárhoz Matisz Ilona urleányt, Matisz Lajos ságodi földbirtokos kedves leányát. A díszes esküvő a zalaegerszegi plébánia temp­lomban ment végbe. Esküvő után nászlakoma volt az örömszülők vendégszerető házában. A fiatal pár délután elutazott. Eljegyzés. Dr. Szilárd Ármin baltavári kör­orvos eljegyezte Schivarz Gizella kisasszonyt, Schwarz Mór zalaegerszegi lisztkereskedő sógor­nőjét. Nagykanizsa r. t. város képviselőtestülete f. hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a kiküldött bizottság jelentéséhez képest meg­állapították az 1903-ik évre a város legtöbb adót fizető képviselőinek névsorát, maly a következő: herceg Batthyányi Strattmann Ódön (24903-85), Nagy kanizsai Takarékpénztár, Délzalai Takarékpénztár, Zalamegyei Gazdasági Takarék­pénztár, Guttmann Aladár, Déli vaspálya, Nagy­kanizsai Bankegyesület, Izr. Hitközség, Harkányi Ede, Elek Lipót, Gutmann Vilmos, Nagykanizsai tárházak, Gutmann László, Gutmann Ödön, Franz Lajos, Weiser József, Kereskedelmi és Iparbank, Bogenrieder József, Babochay György, Tinagl Lajos, Scherz Richárd, Hertelendy Béla, dr. Tuboly Gyula, Rapoch Gyula, Pongrácz Jakab, Szauer Ignác, dr. Schwarz Adolf, Strem Vilmos, Strem Tódor, Eperjesy Sándor, Grünhut Alfréd, dr. Szabó Zsigmond, Zerkowitz Lajos, Zerkowitz Oszkár, Pozsonyi Aladár, dr. Dick József, Aczél Pál, Armuth Náthán, Szeidmann Samu, Stern I. Mór, Stern Sándor, Práger Béla, Nagykanizsai Casino, ünger Elek, dr. Szekeres Józsyf, gróf Hugonnay Béla, Rosenberg Izraelné, Blau Lajos, Hlatkó János, Wucskios János, özv. Blau Pálné, GyőríFy János, Grünhut Henrik, Kaufer József, Sebestény Lajos, özv. Csima Jánosné, dr. Plihál Viktor, Belus Lajos, Görögkeleti Hitközség, Miltényi Sándor, Schönfeld Miksa, Morandini Román, Verő Henrik, Vidor Samu, Oroszváry Gyula, dr. Plosszer István, Schwarz Gusztáv, Schwarz Ottó, özv. Schwarz Samuné, Elek Ernő, özv. dr. Szukits Nándorné, Ebensp;inger Leó, Elek Géza, Weiszmayer Lipót, Löwy Adolf, Krauz Lipót, Roseufeld Adolf, Rosení'eld Józseí, Pollák C. Rudolf, Simon Gál) .r, dr. Bunzl Alfréd, Reichenfeld Gyula, ifj. Fesselhofer József, VVeisz Tivadar, Danueberg Jakab, Blau Lázár, Mészáros Antal, Schulhof Adolf, Souimer Sándor, özv. Dobrovits Dömötörné (61624). — A tanács előterjesztésére Benedek József városi írnokot a képviselőtestület tiszteletbeli aljegyzővé válasz­totta meg. Az országos borvizsgáló bizottság. A fóld­mivelésügyi m. kir. miniszter a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalma­mázásáról szóló 1893. évi XXIII. t.-c. 11. §-a alapján alakított szakértő bizottságok tagjait az 1903-ik évre kinevezte. A budapesti borvizsgáló bizottságba vármegyénk területéről Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselőt, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnökét, nevezte ki. A vármegyei pénztárak átadása. A vármegye az állam kezelésébe adja át pénzeit. Az átadás már napok óta folyik. A házi pénztár átadása már befejezést nyert s ez után a bizottság hozzá­fogott a gyámi pénztár átvételéhez. A vármegye részéről Csertán Károly alispán, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök, Thassy Kristóf m. t. fő­ügyész, Csillagh Gyula és Deák Mihály törvény­hatósági bizottsági tagok, továbbá a felelős szám­adók; az állam részéről Odor Géza kir. pénz­ügyigazgató, Láng Lajos számvizsgáló, Sultz­berger Alajos volt rpegyei főszámvevő és Pochner Ferenc adótárnok végzik a nagy munkát, amely valószínűleg a jövő hót folyamán befejezéshez jut. A csáktornyai állami tanítóképző-intézet a jövő tanévben ünnepeli meg fenállásának negyedszázados évfordulóját. Az ünnepély előkészítése és a siker érdekében felkérem a csáktornyai tanítóképző­intézetben tanult szeretett volt növendékeimet : legyenek szívesek levelező-lapon mielőbb tudatni velem mostani működési helyüket, állásukat, címüket. Csáktornya, 1903. január 7. Margitai József igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom