Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-15 / 11. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. március 15. több óv óta nagy számban vármegyénk területére küldött azon oltott ós simavesszek érkezése, melyeket a foldmivelésügyi m. kir. minisztérium kisgazdáinknak engedélyezett. II. Állattartás, dllatforgalom és állattenyésztés. Az állattartás az elmúlt 1902. év első 4 hónapábau nagy nehézségekkel küzdött az 1901. óvi szokatlan silány takarmánytermés folytán. A kisgazda igyekezett minden fölös számú, néha szükséges szarvasmarhájától is megszabadulni, csakhogy a szokatlan drága takarmány vételtől megmenthesse magát. Az árak a szives kinálat ós korlátolt kereslet folytán mindaddig nyomottak voltak, mig a zöltakarmányozás és legeltetés a takarmányhiányt meg nem szüntette és ezáltal lényegesen lendített az ügyeken. Most ismét beszerzésre gondolt a gazda, a kivitel is nagyobb lett, és ezáltal az árak emelkedtek. Jó árakkal és értékesítéssel találkozunk a mult év második felében. A tömeges takarmány és széna termés, elegendő zöltakarmány, a legeltetés kedvező állapota folytán az állatok conditiója is tetemesen javult és szarvasmarha tenyésztésünk ismét elfoglalta azon domináló helyzetét kisgazdáinknál, a melyre nálunk joggal hivatva is van. A mult év folyamán vármegyénkben 28 marharakódó állomás levén engedélyezve, ezeken az év első felében 37.698 drb. az év második felében 28.932 drb állat lett elszállítva. Az év második felében elszállított állatok a következőképpen szerepelnek a statisztikában : 2 éven felüli szarvasmarha 9406 drb, 2 éven alóli 3044 drb, borjú 852 drb, 2 éven felüli ló 945 drb, 2 éven aluli 1159 drb, szopós csikó 383 drb, továbbá 5105 drb juh ós kecske, 252 drb bárány, 132 drb hizott sertés, 5657 drb sovány, 2070' drb 6 hónapon aluli sertés és 175 drb szopós malac. Az Í902. évben vasúton elszállított állatok száma összesen 66.030 drb volt vármegyénkben. Különösen keresettek voltak majdnem az egész éven át a fejős tehenek és a növendék állatok, nemkülönben a jármasökrök, a melyek a nyugati fajták elterjedésével előbbi nagyobb számban és kiválasztásban vidéki vásárainkon már alig találhatók; már több gazdaság szükségletére Erdélyből is hozat be vármegyénkbe. A fiatal pirostarka ökrök részint a külföldi vágóhidakra, részint a hazai cukorgyárosok hizlaldáiba vásároltattak nagyobb számban. A vidéki vásárokra felhajtott anyag minősége különösen 1—3 éves nyugati ökörtinókban évről évre javul, kisgazdáink mindinkább beismerik, hogy a szőlőmivelésen kivül leginkább a szarvasmarha tenyésztésben találhatják fentartásuk lehetőségét és igyekeznek ennek felkarolásával, a tenyészállatok jobb megválasztása, a növendékek erőteljesebb tartása és gondos ápolása által ennek megfelelni. Számos más kis gazda tenyésztéssel alig, de csakis neveléssel foglalkozik és élénk kereskedést üz az általa feljavított növendékekkel. A szarvasmarha tartásával szoros összefüggésben levő oly mozzanatról kellett ezúttal meglékeznünk, mely lassan gyökeret ver vármegyénkben is és éppen a kisgazda boldogulására nézve nem eléggé méltányolt előmenetelt jelent. A falusi tej szövetkezetek keletkezése. Az 1901. évben volt 3 tejszövetkezethez az 1902. évben máris több uj szövetkezet alakult társadalmi uton, mely tej szövetkezetek ezidáig szépen működnek és az általuk termelt vajat külföldre forgalmazzák. Reményünk van, hogy ezen példák után indulva, vármegyénk néhány év múlva egy tej szövetkezeti hálózattal fog birni és hogy ezután a központi vajtermelö szövetkezet is életbe fog lépni. Ezen szövetkezeteken kivül még tojásértékesítö szövetkezetekre van szükségünk, melyek ismét jelentékeny mérvben lógják köznépünk boldogulását előmozdítani. A népies lótenyésztés a nehéz fajtáknak fenntartott u. n. muraközi tenyészkerület kivételével alig tesz nálunk érdemleges haladást. A kisgazda, a ki nevel, csikaján csakhamar vagy tul ad, vagy azt 2—3 éves korában befogatja. Katona ló alig lesz belőle: — legalább nem az ö kezén. Közlegelő csikók számára alig van; a félvér mének után nyert csikók nevelése ezáltal nehéz, azért a kisgazda vármegyénk egész nyugati és közép részóben máris a kevesebb abraktakarmányt és mozgást igénylő nóri ló után áhítozik, meiy aránytalanul jobban értékesíthető, de mezőgazdasági célokra is a kötött talajunknál alkalmatosabb is levén. Az állami fólvérmének igénybevétele ezért mindinkább hanyatlik a kisgazdák részéről, ellenben a muraközi mének kiadósan vannak foglalkoztatva nemcsak az illető járásokból, hanem távoli községekből is oda hajtott kancák által. Sertés tenyésztésünk halad ugyan, de egyöntetősóg dolgában mig sok kívánni valót hagy maga után. Céltudatos népies sertés tenyésztés csupán a csáktornyai járásban keletkezik (Yorkshir R.) befolyásával. Hogy a vármegye többi járásaiban a sertéstenyésztés finomabb minőség előállítása dolgában csak lassan halad, azt egyrészt a sertésvésznek nagy mérvű elterjedésében találjuk, mely esztendőn át számos községünket látogatta meg és oly járás alig volt hol áldozatait nem szedte volna, másrészt az alkalmatos apaállatok hiányában is leljük. A községek ezidáig rendszeresen a községi kanászt kötelezték apa állattartására, ki nem a legjobb és legdrágább minőséget bocsájthatta a község rendelkezésére. A községi tenyészbikák alkalmazásánál ellenben már teljesen megváltozott a nézet. Itten a községek nagyobb része igenis felfogja, sőt kivánja is a jobb minőség beszerzésének fontosságát és vetélkednek a tekintetben egymással; a hol pedig jó bikát maguk szerezni nem tudnak, — szivesen fordulnak az állami tenyészfelügyelőhez. Az állam részéről 20°/

0-os engedménynyel már néhány év óta nagyobb számban elhelyezett apaállatok (1901. évben 136 áll. bika) igen üdvös befolyást gyakoroltak szarvasmarha tenyésztésünk emelésére és nem kis részben járultak a kisebb gazdák marhaállományának javulásához. Nem kevésbé hathatós befolyással volt természetszerűleg az óvenkint végezni szokott apaállat vizsgálat, mely a vidéki tenyészet emelésére nézve a legfontosabb lökést adta. A mult évben vármegyénk területén ismét 9 drb magyar, 89 drb siementhali fajta állami bika és 27 drb Yorkshir és 8 drb maugalicza kan lett kedvezményes árban községeinknek a kormány részéről engedélyezve; — ezenfelül 2 tenyészállat díjazás is tartatott és pedig Csáktornyán és Nagykanizsán, mely előbbi nemcsak a felhajtott nagy létszám, hanem a sertéstenyészeténól gyorsan elért eredményekkel is feltűnt vármegyénkben. E két áilatdíjazások a kiosztott állami díjak összege 900 korona volt; azonkivül kiosztattak egyleti és magándíjak, elismerő oklevelek, számos gazdasági tárgyak és tejgazdasági eszközök. Állami mén volt kihelyezve vármegyénk területén az 1902. évben 31 fedeztetési állomáson : 2 angol telivér, 21 angol fajta, 1 arab fajta, 14 nonius gidrán és 81 nóri fajta, összesen 120 darab állami mén; köztenyésztésre engedélyezett magán mén volt 53 állomáson: 3 telivér, 11 angol fajta, 1 arab fajta furioso, 1 gidrán, 8 nonius, 28 hidegvérű mén, összesen 53 darab magán mén. Az állam részéről a bikák elhelyezésénél kedvezmény adatott az 1902. évben a vármegye községeinek: a magyar fajta bikáknál 748 K, a viementbali bikáknál 6967 K 20 fillér a yorkshirei tenyészkanoknál 604 K 80 fillér a mangalica tenyészkanoknál 128 K. Ezenkívül fedezet hiányában az 1903. évre való elszámolással előre kiadatott 13 darab siementhali bika ker. tenyészfelügyelőség részéről. A juhtenyésztés mindinkább szűkebb körökre szorul, helyét mindenütt a szarvasmarhatenyésztés foglalja el. (Folytatása következik.) Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint. búza minőség szerint . Kor.-t<51 . 6.80 Kor.-ifc 7.— rozs > » . 5-80 6-— árpa » » . 5-50 6-— zab » » . 5-70 6-— lóher > » . 60.— 65-— tengeri » * . 6'— 6-50 bükköny > » . 4-— 4-60 fehérbab » » . 8-50 • hajdina » » . —• —•— burgonya » » . —•— — •— tarkabab > > . 6.— —•— Menyasszony-selyem « méterje, minden szinben. Bérmentve és már vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyem gyára, Zürich. Nyilt-tér.*) üj! üj! üj! Női felöltők, párisi modellek érkeztek a SCHÜTZ áruházba. *) G rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. 1494. szám tkv. 1903. Árverési hirdetményi kivonat. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Farkas Ferenc végrehajtatónak László József végrehajtást szenvedő ellen 940 K tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a nemesapáti 464. számú tjkvben László József tulajdonául felvett következő ingatlanokra: f 1397. hrsz. alattira 320 korona, f 1398. hrsz. alattira 211 korona, f 1411. hrsz. alattira 58 korona, f 1429. hrsz. alattira 263 korona, f 3126. hrsz. alattira 10 f, f 1700/a hrsz. alattira 10 f, f 3564/a hrszám alattira 86 korona, f 3576/c hrszám alattira 26 korona, j-f- 3718/a. hrsz. alattira 100 korona ezennel megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903-ik évi március 24-ik napján d. e. 10 órakor Nemesapátiban a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/

0-át, vagyis 32 K, 21 K 10 f, 5 K 80 f, 26 K 30 fillér, 01 fillér, 01 fillér, 8 korona 60 fillér, 2 korona 60 fillér, 10 K-t készpénzben, vagy az 1881. LX. t-c. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3333. sz. a. kelt I. M. r. 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszeg, 1903. óvi március hó 4-én. Rutich, kir. tszki biró. Eladó Riparia portális sima vessző. gj^ Harmincötezer darab I. osztályú Í|| ezre 16 K 40 f; százezer darab g^ II. osztályú ezere 8 K 20 f helyben, gp Czím : Skublics Károly Besenyő, jp u. p. Zalaegerszeg. M Eladó zongora. Egy, ezelőtt három évvel 260 K-n vett, csekély javítást igénylő lü" tanuló zongora 80 koronáért eladó Tivolt Jánosnál Zalaegerszegen. Zala-utca.