Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

épületében (az igazgatói irodában) nyugtázással yeszi át Ugyanezen a helyen történik a beiratás is az iskola igazgatójánál és egy másik teremben az osztály tanítóknál. A tanulók évi tandija 4 koionában van megállapítva. Ez összegen kívii

1 minden tanuló, még a tandíjmentes is, tartozik felvételi dijcimen 50fill, a tanitói nyugdíj ós gyámalap javára 30 üli, évi ertesitőért 40 Íill. „Értesítő Könyvecskéért" 12 tiilért, összesen 1 korona 30 fillért fizetni. Az iskolai gondnokság csakis azon szegénysorai tanulókat ajánlja a tandíjmentességre, kik szegénységüket, ha helybeliek, a városi hatóság előtt, és ha vidékiek, lakóhelyűk községe elöljáróságától kiállított községi bizonyitványnyal igazolják. A beiratási időben d. e. 11 órakor tartatnak a felvételi, javító és magánvizsgálatok. Hogy a tanuló születési ideje, (év, hó, nap,) helye, anyanyelve, vallása, a szülő vagy gyám neve, foglalkozása lakhelye, (utca és házszám) pontosan bejegyeztethessék, kéretnek a szülők vagy gyámok, hogy gyermekeiket, gyámoltjaikat a betratásra elkísérjék. A tanulónak, ha nem helybeli születésű, életkorát születési bizonyitványnyal (keresztlevéllel) kell igazolni. Az elemi mindennapi iskolába járás kötelezettsége kiterjed mindazon gyermekekre, kik 1899. evi szeptember hó 1-től egész 1895. évi augusztus hó 31-ig születtek, vagyis kik eletkoruk 6 évét betöltötték ós 12 évnél nem idősebbeke k. Azon tanuló, a ki a tanév második feleben tölti be 12-ik életévét, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni. A ragályos bajban szenvedő, vagy undoritó betegségben levő, avagy hülye tankötelesek az iskolába föl nem vehetők. A felmentést or\osi bizonyitványnyal kell igazolni. Azon szülő vagy §jám, kinek gyermeke vagy gyá moltja a behatások alkalmav.il bármi okból visszautasittatott, panaszával az iskolai gondnoksághoz fordulhat. Különösen figyelmeztettnek azon szülők vagy gyámok, kiknek gyermekei vagy gyámoltjai (fiuk és leányok*) az elemi iskola 4-ik osztályát befejezték és még 12 évesek nincsenek, hacsak középiskolába vagy polgári leányiskolába nem lépnek, hogy a törvényszabta összes tantárgya ból a szükseges oktatásban részesülhessenek es a népiskola számára előirt isméi eteket teljesen elsajátíthassák, taitoznak ily tanköteleseket az elemi mindennapi iskola 5-ik vagy ha ezt el végezték, a 6-ik osztályába beíratni. Vidéki tanulok hiteles iskolai bizonyítvány alapján vétetnek lel a következő osz/ályokba. Ily bizonyítvány hiányában vizsgálat alá vettetnek. Az oly tanuló, ki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyeit, csak azon esetben mehet a következő osztályba, ha az előző és leendő osztálytanítója előtt javító vizsgálatot tesz. A vtdhimlő oltásrol szóló törvény éltelmeben a a népiskolába lépő minden tanköteles gyermek köteles felvetele alkalmá\al a jó sikerrel végzett oltást, vagy e kötelezettseg alol való felmentést, vagy azt igazolni, hogy a legutóbbi 5 ev alatt termeszetes himlőt állolt ki. A 11 éven felüliek ujiaoitásukat szintén bizonyítvánnyal tartoznak igazolni. Azon szülők vagy gyámok, a kik szeptember hó 15-ig gyeimekeiket vagy gyamoltjaikat be nem iratjak es rendesei, iskolába nem küldik, az 1868. évi 38. közoktatási és az 1876. evi 28. „Népiskolai hatóságokéról szóló országos törvény alapján fognak büntettetni. Zalaegerszeg, 1901. évi augusztus hó 15-én Az igazgatóság. Beiratás az általános ismétlő íiu és leányiskolába. A magy. kir. vallás és közoktatási miniszter 1901. evi rnajus ho 21-en 32.055 sz. a keit rendeleteben az allami elemi népiskolák szamáia kiadott utasitas 111. fejezetének 29. §-a 7. pontja szerint elrendelte, hogy mindazon tankötelesek, fiuk és leányok, kik az elemi iskolát befejezték, vagy 12. életvüket betöltötték, kötelesek 3 even at, 15 eves koruk betöltéséig az általános ismétlő iskolaba járni, hacsak be nem igazolják, hogy: a) ipaios vagy kereskedő tanonc iskolába b) felső vagy polgan nepiskolaba, c) felsőbb leányiskolába, d) középiskolába, e) szakiskolaba járnak. Az általános ismétlő iskolai tankötelesek behatása a mindennapi tankötelesek beiratását követő napokban és pedig szeptember ho 8-án, 9-en és 10-en a delelőtti órákban tog az allami elemi iskola épül tében eszközöltetni A fiuk az emeleti, a leányok a földszinti tantestületi szobákban iratkozhatnak be. A rendes tanítás szeptember hó 15 én vasárnapon reggel 8 órakor veszi kezdetét az allami elemi iskola epületeben, Az altalános ismétlő iskolában a tanításra telen (november ho 1-től április hó 1-igj legalabb heti 5 ora a szorgalmi ido többi szakában legalabb heti ket ora íordittatik. A tanítási ido egy lesze vasárnapra esik. A tanítás teljesen díjmentes. Az ismétlő iskolai iskolázást az említett rendelet egesz pontossággal és teljes szigorúsággal kívánja vegie hajtatni, ep ezen azon szülőket, gyámokat, vagy gazda kat kik 13—15 éves korú tanköteleseiket be nem itatják es rendesen nem iskoláztatják, az illetekes hatóság a mindennapi nepiskolabau alkalmazott törvények szerint fogja büntettetni. Zalaegerszeg; 1901. évi augusztus hó 15-én. Az igazgatóság. A zalaegerszegi iparos tanonc iskolában az 1901—1902 tanévi behatások f evi szeptember hó 1-én és 8-án délután 2—5 óráig tartatnak az állami elemi iskola egyik földszinti tantermében. leikéretnek az iparosmesterek. hogy tanorcaíkat kivetel nélkül, tehát meg azokat is, kik próbaidejüket nem töltötték is ki, a kitűzött napokon haladéktalanul beirattassák, mert azok a munkaadók, akik tanköteleseiket. legkésőbb szeptember hó 15-ig az iparos tanonc iskolában való fölvételre önként be nem Íratják, iskola mulasztással terhelteknek fognak tekintetni. A rendes tanítás az előkészítő és első osztályban szeptember hó 10-én. a második és harmadikosztályban szeptember hó 11-én este 7 órakor veszi kezdetét. Zalaegerszeg, 1901, augusztus hó 15-én. Az igazgatóság Uj vizitársulat. Alsólendván e hó 10 én alakult, meg a lendvavölgyi vizitársulat, amelynek megalakulásával egy igen fontos és uagy vidékre kiterjedő s ugy közgazdasági mint közegészségügyi . zempontból nagy horderejű vizimunkálatnak az alapja lett megvetve. A Lendva vízrendszer vízgyűjtő területe legnagyobb részben Vasmegve területére és a Zalavármegyét északnyngotról határoló dombsor lejtőjére esik; a Lendva vízrendszerével Zalamegye területén a Kebele vízfolyást kiveve nagyobb vízhozammal biró vízfolyás már nem is egyesül. Zalavármegyét északnyugotról határoló dombsor lábánál elhúzódó s 32 község határában fekvő mintegy 13500 kat. hold nagyságú mély fekvésii területet a domb vidékről idejutó csapadék vizek állandóan elnedvesitik és annak gazdasági müveiésót lehetetlenné teszik s ezen kívül a hirtelen áradások ezen területeknek amúgy is silány termését gyakoita váratlan elöntésükkel tönkre teszik, sőt az egyes községek belterületén, valamint azok környékén állandó mocsarakat, képezve ezen vidék közegészségügye is nagy mérvben veszélyeztetik. E jelzett bajok orvoslására már három évtizeddel ezelőtt tétettek egyes kiséiletek, de mivel a létesített csatornák közül egyik sem lett megfelelő mérettel el készítve s azonkívül a létesült csatornák az idők folyamán is elhanyagoltalak, ennek következtében a vizbajok orvoslásukat nem nyerték ; a mult évek járványai s e vidtk nyommasztó gazdasági állapota a bajok orvoslását újból napirendre hozták és Cserfán Károly Zalamegye alispánjának felterjesztéséből kifolyólag a földmivelesügyi m. kir. minisztérium a m. kir. belügyminisztériummal egyetértőleg utasította az I. ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatalt a Lendva víz vidék bajának megszüntetését célzó tetvek elkészitesére. E rendeletből kifolyólag (Zalamegye gazdasági egyesülete által kölcsön képpen nyújtott összegen) készül a Lendva és mellékvizeinek tisztogatasára illetve szabályozására vonatkozó tervezet. E tervezet szerint kitisztítását nyeri a Lendva vízfolyás medre a Zala-Vasmegyei határszéltől a Mura folyoba való beömlésig, nem különben kitisztittatnak a Lendva vízfolyás össze mellekvizei is nevezetesen: Kebele Hídvégi csatorna, Bakonica, Badamosi csatorna, Feketeér Csernecz, Libenicza és a Bagonyai vízfolyás oly méretekkel, hogy a felső domb vidékről lefolyásra jutó csapadék vizeket azok befogadni és akadálytalanul elvezetni kepesek legyenek. A teivezett munkálat mintegy 443.000 m

3 íöldmozgósitás mellett—beleszámítva bebiztosításoknak, munkafelügyeletiiek s az esetlegesen felmerülő kártalanítások költségeit — 300.000 korona kiadással es 13500 kat. holdnyi érdekeltségi terület bevonásával lett előirányozva, ugy, hogy a mánkálat kat. holdanként átlagosan 22 korona befektetést, kíván amely összeg, figyelembevéve a munkálattól várható kedvező gazdasagi előnyöket, mindenesetre kedvezőnek mondható. A vármegye alispánjának, az alsólendvai és letenyei járások föszolgabíráinak, nemkülönben a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal lankadatlan közreműködése folytán Végje ellett érve az hogy az érdekelt kisbirtokosok egy része belátva a munkálatnak szükseges és üdvös voltát, sajat jól felfogott érdekeben csatlakozván az érdekeltség körébe bevont hg. Eszterházy s gr. Zichy-féle wradalmakhoz — ez által a vízjogi törvény által megkívánt többséget nagy mervben tulszárnyalya — a munkalatok keresztülvitelei a vizitársulat megalakulásával biztosítottak. A í. hó 10-én az érdekelt uradalmak képviselőinek valamint a több ezerre menő kisbirtokosok résztvetelével megtartott alakuló közgyűlésen a vármegye alispánjának - az előzetes eljárások után — már csak a vizitársulai megalakulásának constatálása képezte a feladatat; amiutan a közgyű'és a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal által összeállított alapszabálytervezetet tárgyalta le : — a közgyűlés folytatólag a/.után dr. Haller József a hg. Eszterházy hitbizományi uiodalom központi igazgatójának tázsulati elnökké, valamint Hajós Mihály alsólendvai ügy vednek társulati alelnökké történt megválasztásával a u társulat 12 választmányi tagját választotta meg. A választmányi tagok a következők : Isoo Ferenc Nagy József, Torna János, Kiss Pál pleb. Alsólendva, Magéthy Géza, Horváth József pléh. Bagonya. Vlasits Nándor, Bellatinc, Göncz János Bobrónak, Vida János, Csente, Mandy Samu. fvanits György Iloffman János Társulati igazgatóvá Fuss Nándoi, társulati p nztárossá Matyasovszky Vince, társulati titkárrá lladrovits Elek jelöltettek. Végül a közgyűlés már ez alkalommal elvileg e> határozta, hogy - a kis birtokosssag érdekében -- a munkálat foganatosításához szükseges nagyobb ös. ze°beszerzése kölcsön utján eszközöltessék. A társulat megalakulása folytán tehát ismét cy ígon fontos és nagy vidékre kiterjedő hatással biró vizimunkálat létesítése lett biztosítva, amelynek eredmény dtis hatása — az elfajult vizbajok orvoslása folytán — minden körülmények közt'Lt biztosan várható. Más oldalról egy nagy érdekeltségiek a jelzett ós megoldást igénylő célok biztosítása végett ilv utoní társulása elző sorban Darányi föidmivelésügyi miniszter figyelméről és különös gondoskodásáról nyújt élénk képet; inert közegeivel és intézményeivel a gazdaközönség érdekeit ezen vonalon is felkarolva, állandó segélyt nyújt és folytonos törekvését képezi mindazon tényezők és körülmények istápolása, melyek utján egyes vidékek gazdasági viszonyainak előnyös mogváltoztatúsa, javítása és ezekkel közgazdasági bajaink csökkentése ós megszüntetése elérhető. i, megyei és vegyes hirek. Megyei rendkivüli közgyűlés. jZalavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Jankovích László gróf főispán eluöklésév'el f hó 13 án d. e. 9V2 órakor rendkivüli közgyűlést taitott, amelynek kizárólagos tárgyát dr. Gyömörey Vince törvényhatósági bizottsági tagnak, A központi hivatalok megvizsgálására kiküldött bizottsági elnökségről történt lemondása folytán uj elnök megválasztása képezte. Elnöklő főispán a gyűlést meguyitván, szót kért lláczky Kálmán bizottsági tag, aki sajnálatát fejezte ki dr. Gyömörey Vince lemondása felett ós indítványozta, hogy a közgyűlés az üredésbe jött elnöki ál lásra Eperjesy Sándoi törvényhatósági bizottsági tagot válaazsza meg ;a közgyűlés az indítványt egyhangú helyeslései fogadta, mire elnöklő főispán Eperjesy Sándor megválasztott elnöknek határozilag kimondotta és egyéb tárgya a rendkivüli közgyűlésnek nem levén, azt bezárta, A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület szeptember hó 1-én d. e. 10 órakor Keszthelyen a városháza nagytermeben rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : Elnöki előterjesztések; a föidmivelésügyi miniszter leirata a vármegyei lótenyésztés ügyében; a Pozsonyban tartandó 1902. évi gazdasági országos kiállítás főcsoportjainak rendező bizottságaiba 2—2 egyleti tagnak kiküldése; előterjesztés az egyesület tulajdonát képező belső és külső kertnek jobb hasznosítása tárgyában; folyó ügyek és indítványok tárgyalása. A vármegyei nemesi pénztári választmány f. hó 14-én Zalaegerszegen Tardnyi Ferenc alapítványi elnök elnöklete alatt tartotta évnegyedes gyűlését, amelyen az üresedesben volt ösztöndíjakat ítéltek oda, továbbá egyes tanulóknak az 1901/2-ik évre segelyt szavaztak meg, azonkívül folyó ügyeket tárgyaltak. A vármegyei lótenyésztő bizottság Koller tstyán lóte nyésztésibizottsági elnök elnöklete alatt f. hó 9-én Palínban gyűlést tartott, amelyen szép számmal jelentek meg a bizottság tagjai s az ülésjegyzőkönyvének vezetésére Voigt Ede megyei gazdasági egyesületi titkárt kérték fel. Elnök a megjelent tagokat melegen üdzözölvén, előterjeszti a föidmivelésügyi m. kir. miniszternek leiratát, amelyben felkéri a bizottságot, hogy a vármegye területére nézve a lótenyészkerületek megállapítása céljából teijeszszen be javaslatot; fölkéri a bizottság tagjait, hogy a szóban forgó javaslat mngállapithatása végett nézetüket szíveskedjenek előadni; egyben a maga részéről javasolja és elfogadásra ajánlja, hogy az eddigi tenyészkeruletek hagyassanak meg; bemutat egy térképet, amelyen a kerületek vannak kijelelve olykép, hogy a perlaki, csáktornyai, alsó-lendvai, letenyei és novai járásokban tisztán nori (hidegvér), a zalaegerszegi, pacsai, nagy-kanizsai járásokban kevert, a tapolczai, sümeghi, zala-szent-grólhi, kesztbelei járásokban tisztán félvér tenyészkeruletek lennének. — A kérdéshez hozzászóltak Gruner Lajos, Csertán Károly, Vécsey Zsigmond, Farkas József, Hertelendy Ferenc, Viosz Ferenc bizottsági tagok; egyesek hangoztatták a hidegvérüek minél nagyobb mérvűén való tenyésztését, melynek ellenében egyesek azon aggodalomnak adtak kifajezést, hogy ez által a nori fajú lovakat oly jól nem lehet értékesíteni, mint jelenleg. Végül elfogadták az. elnök javaslatát, hogy a kanizsai járásban Mura-Keresztur, Légrádnál fel a letenyei járásban Felső-Szemenyén keresztül a zalaegerszegi járás határáig nori tenyészkeruletek legyének, a vármegye többi részén pedig félvér tenyészkeruletek állíttassanak fél azzal a hozzáadással, hogy a hol vegyes anyag van, ott erős csontozatu Nouiusokat alkalmazzanak. Előléptetés, A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter tíéhmidt Júzset zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai tanárt a Vlll-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő, Gazdasági munkásközvetitö. A földmivelesügyi m. kir. miniszter Voigt Ede zalamegyei gazdasági egyesületeti titkait Zalavarmegye terüietere munkáskozvetitőnek kinevezte. Tanitói kinevezés és áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Farkas Aranka nagykanizsai államitag segelyezett köségi polgári iskolai helyettes tanítónőt a nemetpalánkaí állami polgári íkolához segédtanitonevá, Somogyi Imre kecskeméti áll. seg. közs. isk. segedtanitot ae alslendvai áll. polgári iskolához segédtanítóvá kinevezte, Horváth Sándor újvidéki állami polgári iskolai rendes tanítót a balatonfüred. állami felső népiskolához, Rózsa Károly IV. hegykerületi állami elemi iskolai tanítót a mellinczi állami iskolához áthelyezte. A zalaegerszegi betegsegélyző pénztár vizsgálata. A kereskedelemügyi miniszter Kiss Aladár miniszteri számellenórt küldötte le a zalaegerszegi kerületi betegsegélézö-pénztár ügyvitelének megvizsgálására. A kiküldött számellenőr működését már megkezdette s a polgármestnri hivatal utján felszólítja mindazokat, akiknek a kerületi betegsegélyző-pénztár ellen esetleg panaszuk vagy kifogásuk lenne, hogy azok a kerületi pénztár irodai helyiségében nála jelentkezzenek. Áthelyezes. A m. kir. igazságügy mi nizzter Klippl Ignác szakolcai járásbirósági írnokot a balatonfüredi járásbírósághoz helyezte át. Nemzetkö/.i úszóverseny volt f. hó 15-én Balatonfüred és Földvár között, amelyre a 9 uszó között Schnürmacher Zsigmond zalaegerszegi kir. államépitészeti