Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-29 / 39. szám
valamint ujonan építendő házánál szemétgödröt, továbbá árnyékszéket épiteni, s melléje, valamint istálója mellé, mindenütt alkalmas gödröt ásni, a szemét és árnyékszék gödör oldal és alapfalát tégla vagy más e célra alkalmas anyaggal, portland cementtel vakolva kiiakni és befedni, azoknak tartalmát idoközönké.it ugy kihordani, hogy abból az ürülék s a trágya ló az udvarra s a szomszéd telkére ki ne folyjék. Pöcegödrök tartalmát a beltelekre kihordani tilos. Trágya, szemét és pöcegödrök a szomszéd telektől legalább 2 meter, — kutaktól pedig legalább 12 metei távolságra építendők. 53. §. Épitési anyagot állami, vagy törvényhatósági utakon elhelyezni csak az államépitészeti hivatal beleegyezésével, másutt pedig csak a községi elöljáróság engedélyével szabad es csak akként, hogy a közlekedés ez által ne akadályostassók. Az építési anyagokat az épitő tulajdonos az építkezés befejezése után 8 nap alatt eltakarítani tartozik. 54. §. Újonnan épített lakházba beköltözködni mindaddig nem szabad, mig csak az épületet a községi elöljáróság, illetve a körorvossal meg nem vizsgálja s aria a lakhatási engedélyt meg nem adja. A községi vagy körorvos hivatalos utazásain kivii! eső megjelenésért ily vizsgálatok alkalmával a j. főszolgabíró által megállapítandó fuvar és működési díjra tarthat igényt. 55. §. Hatósági engedély nélkül, vagy a kiadott hatósági engedélytől eltérőleg épített épül - tek, amennyiben a közegészségügyi, közbiztonsági, tüzrandeszeti vagy más köztekintetekből szükségesnek látszik, hatósági hatáiozat alapján le is bouthatók. 56. tj. Roskadozó épületeket, ha i tulaj donos hatósági meghagyás dacára záros határidő alatt ki nem javíttatja, vagy le nem bontatja, a hatóság az illető tulajdonos költségére lebontatja. 57. §. Városi jelleggel biró községek oly utcáiban, hol a község már rendes járdát létesített, a járda a tulajdonos költségén minden uj épület előtt folytatandó. A járdák jó kaiban tartásától és tisztításáról n telektulajdonosok, az utcák tisztántartásáról pedig a községi elöljáróság tartozik gondoskodni. IV. Rész. Büntető és zárhatározatok 58. §. Jelen szabályrendelet rendelkezéseinek megszegése kihágást képez és amennyiben a kihágást elkövetőnek ezen cselekménye vagv mulasztása nem az 1879 évi XI. tc. 117—119, 125 és 141 § ai alapján büntetendő, 4 koronától 100 koronáig terjedhető s a községi szegény alap javára fordítandó pénzbüntetésfel, be.hajthatlanság esetén megfelelő elzárással büntettetik. Kihágásokban I. fokban a járási főszolgabíró, II. fokban az alispán, III fokban a belügyminiszter bírás kodik. 59. E szabályeudelet hitálya Zalaegerszeg és Nagykanizsa rend. tan. városok kivételével a vármegye egész területére kiterjed és az a belügyminiszter jóváhagyása után a szabályszerű kihirdetését követő napon lép életbe. 60. §. Ezen szabályrendelettel a 6065/543 jk. sz. (Uzrendőrsógi szabályrendeletnek a 71025/889 számú belügyminiszteri jóváhagyással ellátott 12412/281 jk S'ámu tűzrendészet! szabályrendelettel érvényben hagyott 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16 17. 38 ós 39 § ai hatályon kivül helyeztetnek. Képviselőtestületi ülés. Több városi lakosnak részint a folyó, részint az előző évekről áll., mi adójának egy része el engedtetvén, az illetők kéiehnezték, hogy az elengedett kincstári adójukra eső városi pótlek fizetése alól mentessenek fel. A. közgyűlés a keretemnek helyt adva. ezen a címen összesen 1.077 kor. 09 fill. városi pótléknak leírását elhatározta azzal, hogy a liatá ozatot jovahagyas végett beterjeszti Zalavái megye törvényhatósági bizottsági közgyűléséhez. Néhai Farkas Dávidnak a közkórház javára tett 200 koronás es a város munkaképtelen ^zegenyei javara tett 200 koronás hagyatéki ügyében elfogadta a Képviselőtestület dr. Szigethy Elemér városi ügyész javallatát. Olvastatott a „váiosi szervezési szabályrendelet módosítása taigyában" a pénzügyi bizottság javasiatara tett tanácsi előterjesztem, amelyhez hozzászóltak líeiucz János. dr. Czinder lstian, Udvardy Ignác és H ijík István képviselők s a közgyűlés Udvaidy Ignác indítványára Hajik István módosításával elhataiózta, hogv mivel a tárgysorozatnak ez a pontja tulajdonkp egyes városi tisztviselők es alkalmazottak fizetéséiig javítását és a lendőri létszám ,-zapontását célozza, amely ily kifejtízessel a tárgysorozatban nem fordult elő, nehogy ezen a cimen a képviselőtestület határozata esetleges megfelebbezes folytán megsemmisíttessék, a képviselőtestület egy légközelebbi gyűlésén fogja a kérdést tárgyalni, mikor is a tárgysorozatban megnevezendő,hogy melytísztv.stlők fizetésének felemeléséről ósesetleg mely uj aliások szei vezcsér'd van szó. (Zárójel közo't megemlítjük, hogy a pénzügyi bizi t ság javaslata alapján a tanács előterjesztése volt, hogy polgármester fizetem lenne 3600 kor. és 800. kor. lakpénz, a kapi.áuye a m-g,ei tisztviselők fizeteseuek javi tása folytán 2000 kor es 400 kor. lakpénz és 5°/o-os korpótíék, a városi orvosé 700 KOI ., a városi pén'tárnoké 1400 kor.; a 4 városi híjdu lakbére fejenként 120 koi a rendőrségnél az egy evi próbaszolgálaton Rvők kapnák a mos'ani 4S0 kor. fizetést, 120 kor. lakpánzt es inh íz:i ot, azon túl végleges alkalmazás esetén 600 kor. ti „• tést, 120 kor. lakbért, ruházatot és 5° | 0-os kor pótlekot, a két tizedes ezenkívül 72 -72 kort; a fizetés javítások 1902. január 1-vel kezdődnének, valamint a korpotiék be számítására szolgáló idő is; szervezendő volna még 4 rendőri állas. Mindezek mintegy 7540 kor emelést tejnek ki, mely a költségvetést csak kis mértékben változtatja, mivel a f. 1901. évi költségvetés kiadási tételeiből mintegy 5000 kor. megszűnik s igy ez az összeg a (íze tés emelesre esik úgy, hogy csak 1 2000 kor. többlet származik vele). Olvastatott a vái megye törvényhatósági b'zottságinak határoz ta Zalaegerszeg r. t. város ügyvitele és pénzkezelésének megvizsgálása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet folytán. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a vármegye törvényhatósága Cserfán Káró y alispán elnöklete alott Csillagh Gyula és Deák Mihály törvényhatósági bizottsági tagokból álló b zottságot küldötte ki annak ellenőrzésére, hogy a miniszteri rendeletben foglalt hiányok pótoltattak e: egyúttal a váróéi tanácsot utasította, hogy a miniszteri rendeletben foglalt s a polgármester által pintről pontra előadott hiányok egkésőbb f é. november hó l-ig pótoltassanak s erről a tanács a képviselőtest ületnek jelentest tegyen. A megyei tisztviselők fizetéséhez a város s ii.o° io-kal köteles hozzájárulni a város adóarányához képest, amely 915 koi 65 tillt. tesz ki A képviselőtestület elhata ózta, hogy tekintettel az év előre haladottságára — ezt erre az évre nem veti kj külön-külön egyénenként, hanem a költségvetés kereteben az 1901-ik évi megtakarítások terhére fizeti be. A városi képviselőtestület f. hó 26 án Várady Lajos polgái mester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgármesler üdvözölvén a gyér számban megjelent képviselőket, az ülést megnyitja sa jegyzőkönyv hitelesítésére Udvardy Ignác és Keszly Ferenc képviselőket kéri fel. kát vesz igénybe. A feldolgozás befejezése után a tervezet az esetlegesen szükségessé vált módosításokkal most már rövid időn belül a nyilvánosság elé kerül, hogy azután az érdekellek meghallgatása után végleges szövegében a törvényhozás elé jusson. A kereskedelmi alkalmazottak kongresszusa. A kereskedelmi alkalmazottak ez idei Nagykanizsára Jútüzött országos kongresszusa nem lesz megtartva. Az elmaiadás oka abban keresendő, hogy az előkészítő bizottság nem készülhetett el munkálatával. Az aradiak mindenáron azt óhajtják, hogy a kongresszus 190'2-ben ne Nagykanizsán, hanem Aradon tartassák meg. Az. országos szövetség most felszólította az. ország őszes ifjúsági egyleteit, hogv nyilatkozzanak arra nézve, vájjon Aradon vagy Nagykanizsán tartassék-e az országos gyűlés. A megrendelés gyűjtési törvény kijátszása. Az ors/. ig tóbb vidékéről panaszok hallhatók, hogy a megrendelések gyűjtéséről szóló törvényt utou-utíéfen kijátszák és a közigazgatási hatóságok nem lépnek fel a kellő erélylyel azokkal szemben, kik önző üzleti érdekből a törvény megkerülésével a helyi ipar- és kereskedelemnek kárára törekszenek. A kassai kereskedelmi- és ipaikamra ez érdemben erélyes és követelésre méltó mozgalmat indított meg. Ugyanis átiratot intézett a kamara területéhez, tartozó vármegyék alispánjaihoz, mint II. fokú iparhatósághoz, ezeket arra kérve, hogy a törvény végrehajtására az első fokú iparhalóságokat utasítsák, A hatóságoknak naegis kell tenníök mindazt, mivel a bennünket gomba módra elözönlő utazókat és igegen cégek számára törvényellenesén rendeléseket gyűjtő egyéneket kiszoríthatjuk a helyi piacokról, ló szolgálatot tesznek ezzel a helyi ipar- és kereskedelem fellendülésének és hozzájárulnak szigorú fellépésükkel azon közigazgatásilag fontos iutentiók megvalósításához, melyek a törvény megszületésének okát képezték. Iparosok és keressed ók jílölese Érdekes, hogy Magyarországon a most folyó választási küzdelemben 22 iparos és kereskedő lépett fel. Még pedig 12 kereskedő és 10 iparos. Mindenütt az. iparosság és kereskedőség óriási tevékenységet fejt ki jelöltjo érdekében abban a hiszemben, hogy ha saját nyájabeli kerül be a parlamentbe, akkor az ipar- és kereskedelem érdeke jobban képviselve lesz és talán igazuk is lehet azoknak, kik igy okoskodnak. Mclyi, mogyoi és vogyos hírek. A miniszterelnök köszönő sürgönye. Lapunk más helyén közöljük a D. K. E. jubiláris kö igyülésenek lefolyását. A miniszterelnök a hozza, mint az egyesület megalapítójához és diszelnökéhez,intézett üdvözlő sürgönyre a következő köszönő sürgönyt küldötie azegyemlet elnökéhez : „A lJunántuli Közművelődési egyesület t. elnökségének, Budapest. Annak az egyletnek rólam való me^ emlékezésé', a melynek nagy nemzeti feladatait lelkem egész melegével szolgálni igyekeztem, a legmelegebb köszönettel fogadtam. Az önök céljai az envimek is, az önök törékvéseivel, érzelmeivel együtt törekedni, együtt érezni soha meg nem sziinök. A magyar nemzet kultúrájának kérdése a magyar nemzet életének és boldogságának kérdésé; szolidárisnak vallom tehát magam az önök törekvéseivel azon a polcon is, a melyre a kötelesig szolitott, a midőn sajnálattal távoztam az önök köréből de nem távoztam lelkemben, érzelmeimben és törekvéseim azonosságában. Széli Kaiméin". Dr. Wlassics Gyula választói kőzött Muraközben Dr. Wlassics Gyula vallás- és közotatásügyi miniszter f. hó 22-én válasz-mi körébe a csáktornvai kerületbe érkezett. A miniszter Murakirályon szált ki a vonatból, a hol zászlókkal ós zeneszóval fogadták. Itt Sipos jártelnök üdvözölte, a ki a jelenlevő váiasztóközöuség dörgő éljenzósétől kísérve tolmácsolta a váUsztók tm olthatatlan ragaszkodását eddigi képviselőjükhöz Vlegeikezés után igen népes binket volt a Perlaki-szálloda nagytermében, a hol a vármegye notabilitásai közül számosan megjelentek. Az első felköszöntőt Zakál Lajos ügyvéd mordra kiemelvén, hogy mennyire büszke az egész kerület, eddigi képviselőjére, a ki müködówvel és alkotásaival teljesen megfelelt annak a várakozásnak, a melyet hozzá ne ncsak a választókerületének polgárai, Iranern az egész ország is fűzött. Szűnni nem akaró éljenzés közt mondott, köszönetet a mmiszt;niei, hogy a Kerület választói részéről felajánlott jel dest elfogatván, módit nyújtott a választóknak arra, hogy mo.st már negyedszer küldjék, mint a képviselőjüket, az országgyűlésbe. Erre Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra s nagy tetszéssel fogadott beszédében jelentős po ütik .ti nyilatkozatokat tett a töoöi közt különösen közoktatásügyi politikájáról. A naytv hatású beszedet szűnni nem akaró éljen/,éssel fogiduii. U. i iá Siposs p írtelnök indítványára a következő üivözlő taviratot küldték Széli Kálmán miniszterelnöknek: A Csáktornyái választókerület szabadelvű polgárai YViassics Gyul i v alias ós közoktatásügyi miniszter, mint képviselőjelöltjük kóré összegyűlve, lelkesedéssel üdvözlik nagy méltóságodat és biztosítják tántoríthatatlan ragaszkodásukról. Sz&l Kálmán miniszterelnök válasza, amely Zakál pírtelnökhöz érkezett, igy hangzik: „Szives üdvözletüket kö«ö lettel fogadtam es melegen viszonozom. A szabadelvű eszmékhez való tántorithatlan ragaszkodásuk lelkes kifejteiét öröm ml vettem. Kérem, tartsanak ki hiven azok mellett és részesítsenek szives támogatásukban". Báró Podmaniczlcy Frigyest is üdvözölte a párt, mire az igy válaszolt: „Lelkes üdvözlésük szívélyes viszonzása mellett örömmel veszem hírét, hogy lankadatlanul buzgólkodnak pártunk nagynevű jelöltjének, Wlassics Gyulának, diadala érdekében". A bankett után Wlassics küldöttségeket fogadott dr. Böhm orvos B eában levő szállásán. Sorra tisztelegtek nála (írlak, rávaegyház, Draskovecz. Muracsány, Hodosán, Turcsiscse, Szoboticza, Podbres" és a többi környékbeli község küldöttségei, nemkülönben a környékbeli papság több Ipar- és kereskedelem, A kereskedelmi alkalmazottakért. A kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslaton most végzik a befejező munkálatokat a kereskedelmi minisztériumban. A szakvélemények hatalmas anyaga került össze és feldolgozása óriási munalól és a szombathelyihez csatoltatott, egyuttai a szombathelyi püspök kegyurasága alá került. Ugyancsak 1777-ben mégjelent földrajz igy beszél városunkról: „Egerszeg — némelyek által Zala előnévvel neveztetik — egykor vedsáncok által volt megerősítve, most nyiit mezőváros a Zala folyó mellett, a megyegyülósek szekhelye". 1796. jun. 14-én d. u. 6 órakor nagy riadalmat okozott a városban a megyeház börtönében levő rabok lázadása, akik kitörtek földalatti börtöneikből, a börtó ölöktől elvett fegyverekkel az őrök közül kettőt agyonlőttek, a többit megszalasztották, a kapukat bezartas, hogy a városi nep, amely félre verte a harangokat, az őrség segítségére ne mehessen. Ugy lett vége a lázadásnak, hogy a Gebáiton lakó vármegye kapitanya Horváth Antal, Györey Ferenc nevü katonájával besietett a városba, a vármegyeház kapuját betörték és kivont karddal' csaptak a lázongó fegyencek közé s azokat mind <diig vágták, aprították, a mig a börtöneikbe nem menekültek, Elesett a haicban nyolc rab és két hajdú. A rabok közül hetet a hóhéi temetett el az akasztófánál. A vármegyeház (a Deák szobor előtt levő) a régi „végvár" helyen volt, Ktzdetben ugyanis a vár megmaradt épülete alakíttatott át megyeházzá. A 17-ik század végen és a 18-ik elején az épület zsúppal veit fedve. Az ujabb megyeház 1731—32-ben épült a régi helyére. Sidv Pál volt az épitési biztos, kinek számadási natai erről a salomvári Csutor családnál vannak meg. A régi várat, utána a megyeházát, is, terjedelmes vizárok vette köröskörül, Persze azóta ez már mind betöltetett. A kapu előtt vonult el a sáncárok Még a 19-ik század elején is hidon lehetett csak a várárkon keresztül a megyeházba jutni. A mostani Deák-téren pedig mészár szekek voltak. A vár körüli sancbau még 1820 ban is víz volt, benőve náddal, sással; téli időben ez a sánc vo't az egerszegi gyerekek csizmaszaggató helye. „Egerszeg" nevéről a következő feljegyzést találtam: „Egerszeg, Zth előnevével, e mjgyeuek fővárosa, Ezen a helyen a legrégibb időb-in oly erő 1 emeltet r t, melyhez, az ellenség cseles módin bevonatott és itt szegletbe szoríttatván, megveretett.; innét, mert szögletben epiilt és „egérút,"-járói kapta az erőt, s később a mig véről a Zala előnevet" nyerte volna elnevezését. Mióta megyeszékhely Z laegerszeg'? Nem mondhatjuk azt, hogy „a legrégibb idő'ől fogva" Mert olyan értelemben, mint ma van, megyei székhelyről nem is beszélhetünk. A megyegyüles»d« ugyanis nem mindig egi helyen, tartattak. Nevezelesen 1325-től 1363-ig Kapornakon iái tátott legtöbb megvegyülés, aztán Tapolczán, Kebidán, Mándon, Rendeken, Egerszegeu a 38 óv alatt c-ak egyről van adatunk. A kuruchadjárat idején p-ídig Somogy is Zalí hoz kapcsoltatott, a mikor is az együttes megyegyülések Egerszegen, máskor Szentgróthon, aztán Sümegen és Keszthelyen tartattak. Mindezekkel csak azt akarom bizonyítani, hogy a régi időben olyan értelemben, mint ma, állandó megyeszékhelytől nem beszélh tünk. Csak 1720—30-tól kezdve számithatjuk és modhatjuk, hogy Zalaegerszeg a megye székhelve. Zalaegerszeg neves embereket is ado't a hazának. Itt szü ettek : 1751-ben Egerváry Ignác piarista tanár és jónevü iió; azután Császár Ferenc, a híres szonett-költő és író; Hertelendy Kálmán, Zala követe is fői-pánja; 1813 ban p^d g Vass József kegyesrendi paptanái és iró, a ki meghalt. Budán 1873-ban és ot f is temettetett el. Nyelvtudományi dolgozataival tü.it fel s az Akadémia már az 50-es években levelező tagjává választotta . Közli; asro-o-é,lc IMiliálsr.
