Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

menyezet hoidására szolgálnak, leggalább IV2 tégla vastagságban építendők. Az alapfalak is, ha az épület alatt, pinee vau, a pincefalak is. Minden esetben V2 téglíval vastagabbia építendők a földszinti falaknál A menyezet vagy bolthajtásos vagy gerendás lehet, de minden esetre a padláson a 36 § b.ui előirt tűzmentes burkolat alkalmazandó. 29. §. Lakószobák belső magassága (padlótól a mennyezetig) 2 5 méternél kevesebb nem lehet. 30. §. Fa, vályog, tömés, yagy vert földből épült házak konyhái -sak tűzmentes anyagból, bolthajtásra építhetők. A konyháknak mindenütt ablakkal ell állítva lenniök. 31. §, Nagyobb embertömeg befogadására épült helyiségek padlózatául csakis deszka vagy Kőburkolat, iskoláknál csakis deszkabiu kolat alkalmazandó. Földes szobák alapja időközönként (ragályos betegségek után minden esetben, egyébként 2 évenként) legalább 1 lábnyira felásandó s az a mezőről, vagy más távolabb fekvő helyről hozott száraz homokos tőiddel feltöltendő. 32. §. Lakóházakon az ajtók 1.80 cinnél alacsonyabbak es 90 cmnél szűkebbek, a/ ablakok pedig 80 cinnél alacsonyabbak és 50 cmnél keskenyebbek nem lehetnek. Az ablakoknak a szobán ugy kell elhelyezve lenniök, hogy azokon a napsugarak a napua

1' egy részében a szobába juthassanak. Az ablakoknak a szobák nagyságához képest kellő számúaknak és sarokkai ellátva kinyilhatóknak kell lenniök. 33. § Lépcsőket az utcára épiteni tilos. 34. § Minden épület, ugy építendő, hogy az magában is fennáll hasson. Közös fiiakat meg a szomszéd beleegyezésevei sem szabad epiteni. 35. §. Épületek alatt pincék csak jól kiégetett tégla, vagy jó minőségű termés kőboltozattal akként építhetők, hogy azok a beomlás veszélyének ne lehessenek kitév-e. 36 §. A padlás újonnan emelt épületeknél legalább 10 cm agyagtapaszszal, vagy pedig tégla burkolattal látandó el. 37.§. Lakházak kémény nélkül nem építhetők. Kémény nélküli hazak lenyeges átalakítása esetén szintén kéménynyel látandók él. A kéménvek tűzbiztos anyagból és ide értve az orosz kéményeket is, a tető gerincén felíil legalább is egv meter magasságig építendők. 38. §. Ha a kémény egy szomszédos tü/ la 1 mellett nyúlik fel, akkor ezen tűzfal felső párkányán feldl legalább is egy meter magasságig kell kinyulnh. Ha pedig az épület magasabb épületektől van körülvéve: akkor a kéménynek oly magasra keli alább nyúlnia, hogy az a magas légáramlat vonaláig érjen. 39. § Uj ház építése, vagy régi ház lényeges átalakítása esetén a kéményeknek kétféle alakja engedélyezhető : a.) mászható kérném ; b.) orosz (cilinder) kéménr. A mászható kémény belső m éretének legalább 50 cmnek, a k mény falainak pedig legalább 15 cm vastagoknak kell lenniök, mig a/, orosz kéményeknek legalább 18 cm árméiővel kell bírniak és ez utóbbiak megfelelő tisztító ajtókkal látandók el. 40. §. Mászható kémény bárminő épületnél, oroszkémény azonban csak cserép és fazsindely, vagy tűzmentes anyaggal fedett épületeknél alkalmazható. Pléh kürtök alkalmazása szalma és nádfedelü épületeknél riltatik. 41. §. A kéményfalak talpra fektetett és mész habarcsba rakott téglából építendők. Elére állított téglából kémény falat rakni nem szabad. A kéménynek belső oldal falai kisimitanJók. 42. §. Egy és ugyanazon orosz kéményben a kürtő nyilasok csak küiömböz® magasságban vezethetők és a torkolati nyílások egymás alatt legalább 50 cm-re állhatnak. Egy orosz kémény rendszerint csak kót, legfeljebb bárom tüzelő, vagy fűtő kürtöt fogadhat be s ha netán több alkalmaztatnék, az esetben a kémény átmérője 5 cm-rel bővítendő. Külömböző emeletekről a füstnek egy ós ugyanazon kéményben egyesítve való kivezetése tiltatik. 43. Szaiu vagy bárminemű épü'etfát a kémények falába berakni tilos. Az épületfák a tetőn akként helyezendők el, hogy az épületfák bárminő faját a kóménv belső oldalától legalább is 15 cm. vastag mész vakolatba rakott fal és azonkívül még 15 cm íir válasssza el. 44. §. Füstvezető csöveket padlásokon át vezetni, valamint ily füjtvezető csöveket az utcára vagy az udvarra az eresz alatt kibocsájtani tiltatik. Ezenkívül köteles a kéményseprő oly esetekben, midőn a kémények rendszeres seprésében az illető háztulajdonos, vagy bérlő által akadilyoztafcik, a községi elöljárósághoz jelentést tenni, ki az akadályok elhárításáról azonnal intézkedni, egyszersmind a kéményseprés megakadályozását a járási főszolgabírónak megbüntetés végett feljelenteni tartozik. 46. §. Égető és sütőkemencék, kovács műhelyek, ezeszgyárak, gőzmalmok, tégla és mészégetők csak tűzmentes anyagból, tűzhelyek pedig csak boltozatra építhetők. E ető kemencék, kovácsmühelyek ós tüzelésre szánt más helyiségek csak tűzbiztos anyaggal fedett épületek mellé ópith'tők. Más anyaggal fedett épületektől azonban azok csak 30 méter távolságra állíthatók fel. Szeszgyárak, gőzmalmok, tégla és mészégetők csak a községen kivül, az u'olsó épülettől60 méter távolságra építhetők. 47. g. Tüzhelyes, katlanos, kohós helyiségeknek, vagy pálinka és szeszgyáraknak padozatát fából készíteni tilos. 48. §. Epületek fedezéséhez cserép, pala vagy más tűzbiztos anyag,fazsindely, zsupp vagy nád alkalmazandó. Zsúppal és náddal való fedés azonban csak akkor alkalmazható, ha az ily anyaggal fedett épületeket egymástól és a szomszédos épületektől legalább 15 meter távolság választ el. Városi jeleggal biró községek épületeinek, továbbá kovácsműhelyek, gőzmalmok és egyóbb tűzveszélyes telepeknek befedéséhez cserép (zsindely), prla vagy más tűzbiztos anyag, esetleg fazsindely, mig kovácunűhelyek, gőzmalmok ós más tűzveszélyes telepek fedezéséhez csak cserép, prla, vagy más tűzbiztos anyag alkalmazható. 49. §. Fazsindellyel fedett épületeknek egymistól és a szomszéd telken levő ugyancsak fazsindellyel fedett épületektől való távolsága 6 méternél kisebb ujm lehet. Epületek közvetlen egymás mellé, vagy égymís végébe c>ak akkor építhetők, ha azok cserép, pila vagy más tűzmentes anyagokkal /annak fedve és tűzfallal választatnak el egvmástól. A tűzfalak lehetőleg tiszta égetett téglából építendők. 50. §. Kutak lehetőleg minden háznál építendők. Kutak építésénél az 1885 évi XX.III tc. 14§-ánrk és az 5856/1893, ugy a 78571/1894 sz. belügyminiszteri rendeleteknek rendelkezései irány adok az.m hozzáadással, hogy a terep legmélyebb részén kutat épiteni nem s<ahm l, nehogy a szennyvizek a ku^ba szivároghassanak. Árnyékszék- és pöcegödröktől a kutak legalább 12 meter, — lakóházaktól legalább 2 meter távolságra építendők, az utcán pedig egyáltalán nem áshatok. 51. §. Melléképületek, úgymint csűrök, istállók ós más gazdasági épületek a 'akházakt il és a szomszédos hasonló épületektől legalább 15 meter távolban építendők. Azon esetre pedig, ha az uj épületek a helyi viszonyoknál fogva nem lennének a szomszédok mír fenálló épületeitől tűzmentes távolban építhetők íz uj épületek tűzmentes tetővel (cserép, bádog vagy palakő) látandók el. Épületek kőzött könnyen gyúlható anyagbíl, mint pld. venyige, gyalogfenyő stb. kerítést készíteni tilos. 52. §. Minden háztulajdonos kötdes meglevő régi, titkár pedig közölte a közgyűléssel, hogy Hetyey Sámuel 200 koronával az egylet alapitói sorába belép. Ez adományok tudomásul vétele után Porzsolt Kálmán indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy az alapítás évfordulóján táviratilag üdvözli az egyesület megalapítóját, és diszelnökét. Széli Kálmán miniszterelnököt. A közgyűlés a következő táviratot küldötte a miniszterelnökhöz : A Dunántuli Közművelődési Egyesület üdvözli mai tizedik közgyűléséről Nagy méltóságodat, mint e hazatias és nemzeti feladatok szolgálatában álló egyesület első alapitóját és elnökét. Áldást kiván működésének mostani országos nagyobb körére, amelynek dicsőségéből rész sugárzik az egyesületre is Az ország felvirágzása, békéje, jövőbe vetett reménye 111a ép ugy Excellenciád nevéhez van kötve, mint a múltban ez egyesület keletkezése és mű ködése. Legyen a haza Nagyméltóságod munkájából nagy és Nagy méltóságod dicsősége elmúlhatatlan. A közgyűlés ugyancsak táviratilag üdvözölte másik alapítóját, Beksics Gusztávot is. Azután a tisztviselők választására került a sor. Szabó Károly királyi tanácsos meleg szavakban emlékezett meg az egyesület ólén álló tisztviselőkről s indítványozza, hogv Pallavicini Ede őrgróf elnököt, Rákosi Jenő másodelnököt, Porzsolt. Kálmán főtitkárt és a többi tisztviselőket újból kerje fel a közgyűlés tisztük további vitelére. Pallavicini Ede őrgróf tiszttársai nevében is megköszönte a kitüntető bizalmat és elfogadta az egyhangú megválasztást. Az igazgató választmány megüresedett helyeit a közgyűlés a ^következőkkel töltötte be: Baán Endre, Döry Pál, báró Fejérváry Imre, báró Fiáth Pál, Gyurácz Ferenc, Hetyey Sámuel, Jankovich László gi'ói, Kőszegi József, Pogány József, gróf Séchenvi Sándor, gróf Széchenyi Emil és Tormai1 Károly. Rákosi Jenő másodelnök indítványára üdvözli a közgyűlés az egylet megalapításában rósztv.ettt Porzsolt Kálmánt is, aki tizesztendőn keresztül mint főtitkár faradhatatlan buzgalommal és Önzetlenseggel vezette az egyesület ügyeit. Pallavicini frgrcf elnök indítványára pedig jegyzőkön) vi köszöneteit szavaz az ülés dr. Fodor Oszkár tit kár nak is buzgó működéséért. Az ülés az elnök berekesztő szavai után Pallavicini Ede Őrgróf elnök eltetésével ért véget. Zalavármegye építkezési szabályrendelet tervezete. (Folytatás és vége.) III. Rész. Az építkezésnél figyelembe veendő közegészségügyi, szilárdsági, közbiztonsági, tiiz- és közrendészeti szabályokról. 25 §. Lapányos helyeken építendő házaknál, hol talajvíztől lehet tartani, különösen áiteiületeken, a lakó szobák alapja a tapasztalt legmagasabb vizszin felett legalább 75 cm. magasságban feltöltendő, töltésül azonban lebontott lakóházak törmeléke fel nem használható. Falaknak a talajnedvessegtől való megvédésére ily helyeken történt építkezéseknél elszigetelő lemez (minden természetes aszfalttá készült réteg, vagy ké^z állapotban szállítható elszigetelő leme^) is alkalmazandó. Talajvíztől mentes és árvíz veszélvének ki nem tett, teiületeken a lakószobák alapja a környező talaj felett legalább 50 cm-nyire feltöltendő. Féloldalt földdel érintkező falaknak nedvesség ellen való megvédésére forró állapotban használt aszfalt réteg alkalmazandó, 26. §. Ha az építendő ház talaja korhadó szerves anyagokkal telített földből áll, az legalább 1 méter mély ségben kihordandó és száraz, homokos földdel megtoltendő. 27. §. Lakházfik építésénél a falak kőből, égetett téglából, vályog, töltés, vagy vértföldből, esetleg fából készülhetnek. Vályog tömés, vagy vértföldből épült, ugy a faszerkezetű házak alá a földszinti padolat magasságáig az alapzat kőből, vagy égetett téglából készítendő. 28. §. A lakházak azon falai, melyek a tetőzet ós vára (es Pölöske, Kapornak, Zalavár is) katonával és lőporral elláttassanak; hogy erősíttessenek meg a török hatalmában levő Kanizsa ellen, Ép igy elrendelte az 1608. ós 1613. évi országgyűlés azt, bogy Egerszeg várához saját határozmányai ingyenes munkákat tartoznak teljesíteni, vagyis Ergeli Ferenc veszprémi püspök birtokai. Ez történik 1618-ban is. 1618-ban Kerecsenyi Bálint volt az egeiszegi vár kapitánya, vagy mint akkor mondták, „egerszegi őrségi vajda." Ez nagyon hatalmaskodó férfi vala. Nádasdy Tamás az országgyűléshez fordult ellene panaszszal lzsáklalva várának megtámadása és más kihágások miatt. 1620-ban Bethlen Gábor vezérei: Haller György és Fekete Péter a Dunántul elfoglalására indulva 3 ezer katonával, a többi közt Egerszeg városát is hatalmukba kerítették a benne való urakkal, és egész Zalamegyét Bethlen hűségéie eskették és hódoltatták a nikolszbursri békekötésig, a mikor is visszakerült Egerszeg is II. Ferdinánd király hatalma alá. 1622-ben újra elrendeltetett a yár megerősítése; „váránál ingyenes munkákat végezzenek saját tartozmányai." 1625-ben az országgyűlés a hatalmaskodó egerszegi kapitánynak meghagyta, hogy a szegény jobbágyokat, kik a törököknél teljesítendő adó vagy munkák miatt e „véghely"-en keresztül mennek, vámok vagy egyeb dijak miatt, mint eddig, ne háborgassa. Bizony-bizony két, uinak szolgál akkor Zalamegye gyei lakossága : a töröknek és a magyarnak. Egy 1629, év táján készült jegyzék szerint - a török uralom remes idejében - Egerszeg „véghely"-ben 200 lovas és 150 gyalogkatona volt állandóan fegyverben a török ellen. 1630. évi III. tc. szerint.: Egerszegh váránál ingyenes munkálatokat tartoznak végezni: Andrashida, Besenyő, Boczföld, Boldogfa, Botfa, Boz.sok, Csács, Csatár. Egy más följegyzés szerint: a veszprémi püspök birtokai, tovább Szeulgothárd, Győrvár, Boldogasszonyfa és Szentiván birtokok, Dobrova tartozruányainak felerészóvel és Zalamegyének következő birtokai: Csács, Bottfalva., Besenyő, Botfölde, Csatár, Andráshida, Persán (Pozva?), Boldogfalva, Neszely, Bagód, Bocsokfölde, (Bonczódföld) és Hagyáros. Ugyan az 1630. évi egyik törvénycikkben az egerszegi kapitánynak meghagyatott, hogv az ország belföldi kereskedőit a szokott vámon felül ne zsarolja. Ez azt is mutatja, hogy Egerszeg vásárai híresek és népesek voltak, messze földtől jöttek ide kereskedők portókíikka.1. 1634-ben az „egerszegi főkapitány" Rátky Menyhért volt ekkor 60 -65 éves, a kinek Hagyáros volt a birtoka. 1630-tól 1640 ig: A törökhóditás korában a törökök nem tartották meg a békét, kalandoztak, raboltak, ö tek. Igy 1630-tól 1640-ig Egerszegből m igából a tiz év alatt rabul vittek 62 embert, megöltek 29-et és elhajtottak 69 drb. marhat. Az 1655 évi eg>ik törvénycikk elrendelte, hogy várához adassék 300 lovas és 150 gyalog. Nyilván erősen portyázott a török a vidéken, azért kellett az őrséget szaporítani. Az 1662. évi országos rendelkezés p 'dig megparancsolta az egerszeg vári kapitánynak, hogy nagys, Keglevich Péternél levő 1500 frtuyi ingyenmunkából származó hátralékot behajtsa, minden módon követelje ós azt az egerszegi vár javítására fordítsa. 1664. júliusban Köprili Achmed török nagyvezér 60 ezer fényi sereggel rontott a Dunántulra,, gyújtogatva a falvakat, öldökölve a népet, pusztítva tüzzel-vas«al Zalamegyén keresztül. Betörése hirérj a nép a védett helyekre vonult; de a török had egyenkint bevette e helyeket s az elfogottakat kegyetlenül felkoncolta. így dúlta fel Zalában Zerint várát, Kemendet, Kapornakot, Egerszeget, Pölöskét. Kiskornál om védői megadták magukam, d í a törökök az adott szó ellenére egy szálig felkoncolták őket. Valóságos népirtás volt. Deaztáu boszut állt ezért a törökön Szentgothárdnál Montecuculi, csúful megverte a büszke Kopiilit. 1670. Sárkány János, a Kanizsa elleni végek alkapitánya, egerszegi ptranc-niok volt 1670 március végéig. Ekkor Sárkány megölte a nejét, Tőrös Katalint, miután 14 évig fürté, hogy az egész ország botrányára a főkapitánynak : Bathányi Kristófnak, rimája volt. Bathtyánv ezért Sárkányt halálra kereste, de ez Zrínyi Péterhez menekült Csáktornyára és tagja lett ő is a Wesselényiféle összeesküvésnek. Az egerszegi vár mind erősség 1690-ig állt fenn. Ez bizonyos. De ha tovább állt, az meg megint bizonyos, hogy a sok más apró vátral együtt a 18-ik tzázad elején lerontatott. 1706. okt. végén, a kuruc háború idejében, gr. lleiszter Hannibál cs. tábornok 5 ezer eraberéve

1 oly utasítással jött át, a Murán, hogy Zalaegerszeget, (Szentgróthot, Keszthelyt sfb ) porrá tegye. Citkujy.ui Zala Egerszeget föl is égette. Hanem aztán Győrvárnál november 6 és 7 én kikapott a kurucoktól Heiszter uram. Az egerszegi vár, mint erősség, a 18-ik század elején megszűnt, lerontatott; ámde nem úgy, hogy kő a kövön nem maradt. Egyes épületei megmaradtak, de őrség né kíil egész 1731—32 ig, a mikor 1. i. az uj vármegyeház megépült. 1777 ben, a szombathelyi egyházmegye megalakultával, Egerszeg kivonatolt a veszprémi egyház joghatósága