Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

utcai illendőséghez és a jóüevélés szabályaihoz. S a melyik az illendőség ellen vét, azt ne pártolja, annak hibáját ne. takargassa még a szülő sem, hanem az erkölcsileg beteg gyermeket gyógyítgassa. A panaszt jegyezze meg és fogadja szintén jó. karatulag, sőt — köszönje meg. Ne feledje el azt egy szülő és egyetlen inastartó mester sem, hogy a gyerek mas otthon és jobb, mint a felügyelő szemtől távol, szabadon. A városi szülők, persze ilyenhez nincsenek szoktatva. Nem szoktak ahhoz a gondolathoz, hogy másnak, teljesen idegen embernek is, joga van gyermekeikhez - a jó erkölcs, a nevelés és az emberi nagy társaság becsületesebb jövője érdekében. Igen is joga van. Söt okos, komoly gondolkozású apa azon sem ütközik meg, ha egy kis poroló pálcával ijí-szti el valaki á kis bffuöst, a tetten ért kis aszfalt betyárt, Ezt is el kell tűrnünk — a gyerek érdekében. Mert biába, ahol a szó nem használ, ott a drasztikus eszközhöz is hozzá kell nyúlnunk, ha azt nem akarjuk, hogy a gyerekek el ne hatalmasodjanak és a felnőttek nyakára ne üljenék. Ostoba, álhumanizmns az, mely azt hirdeti, hogy a teái büntetéstől tartózkodjunk minden körülmények között. Az önérzet nem igy nevelődik az emberben. Csak az elkényeztetésnek és a túlságos érzékenykedésnek vetjük meg az alapját az álhumaaisták nevetséges elvével és csak az öngyilkosok számát szaporítjuk az elkényeztetéssel. Lássunk tehát utána az utcai nevelési.ek! Jdinél nagyobb úr valaki, minél tekintélyesebb, annál inkább. A tekintély szavának nagy hatása van ; ha nincs, legalább ezentúl legyen. Büntakaró, bűnpártoló senki se legyen, hogy megjavíthassuk az utcát, amelyen ma csak megbotránkozva mehetünk végig. Menjünk segítségére az iskolának s a jó nevelésnek. Azon legyünk, hogy az utca, ha nem épit, legalább ne romboljon. Menjenek elő ebben jó péidaval a tekintélyek. Ne csak a tanárok és tanítók, hanem az ügyvédek, orvosok, bírák és első sorban minden tanult ember! Ne nézze senki mosolyogva és tétlenül a gyermeki hibákat, mert nagy baj származik az ilyenből i idővel az emberi társaságra! „Magjában fojtsd el a rosszat, mert különben kifog rajtad." — UNT. — A megyei központi választmány ülése, A vármegyei központi választmány Csertán Károly alispánnak, mint a központi választmány elnökének, elnölrlete alatt f. hó 19-én a vármegyeház nagytermében ülést tartott. Elnök a szép számban megjelent bízottsági tagokat üdvözölvén az ülést megnyitja. Ezutin Fitos Márton bizottsági jegyző felolvassa a miniszterelnöknek a képviselőválasztások tárgyában leérkezett iratát, melynek alapján a bizottság a vármegye területére a választások idejét október hó 2-ára tűzte ki és tekintettel az alsó-lendvai és nagy-kanizsai választókarületekben a választók uagy számára, mindkét kerületre nézve három szavazatszedő küldöttség megalakítását határozta el. A szavazatszedő küldöttségeket az egyes választókerületekre nézve a bizottság következőleg állapította meg: A tapolcai választókerületben : Takács Jenő választási elnök, Redl Gusztáv választási jegyző, Áts Ferenc a szavazatszedő küldöttség elnöke, Gsigó Ferenc jegyzője : Csendes József, Eöry Jenő helyettes elnökök, Horváth Jenő, Eöry Béla helyettes jegyzők. A keszthelyi választókerületben : Dr. Dezsényi Árpád vál. elnök. L»vassy László vál. jegyző, Pákor Adorján szavazatszedöküld. elnök, dr. Schwarcz Zsigmond jegyző ; dr. Csanády Gusztáv, Oltay Guidó helyettes elnökök; Puly János, IloH'mann Miksa helyettes jegyzők. A Zala-Szent-Gróthi választókerületben : Surgóth Miksa vál. elnök, Glazer Gyula vál. jegyző; Illés Háláéi szavazatszedő küld. elnök, Kober János szav. küldjegyző; Szüts Zsigmond, Botfy Péter helyettes elnökök, Lohonyai Elek, Németh Zsigmond helyettes jegyzők. A. nagy-kanizsai választókerületben : Eperjes\ Sándor választási elnök, dr. Tripammer Rezső vál. jegyző, dr. Bentzik Ferencz, Szentmihályí Dezső szavazatszedő küldöttségi elnökök, dr. Fábián Zsigmond és dr. Rotschild Jakab szavaz, küld. jegyzők ; Faits Lajos, Tripammer Gyula, Gruner Lajos helyettes elnökök, dr. Fried Ödön, Szondy László, Gyuk István helyettes jegyzők. A zalaegerzzegi választókerületben: Szily Dezső vál. elnök, dr. Szigethy Elemér vál. jegyző;Hajik István szavazatszedő küldöttségi elnök, Fülöp József szav. küld. jegyző ; Csilfagh Gyula, Dervarics János helyettes elnökök, Boschán Gyula, Udvardy Ignác helyettes jegyzők. Az alsólendvai választókerületben : Isoó Ferenc Vál. elnök, Kiss Dénes vál. jegyző, Balázs Béla, Petrik Gyula szavazatszedő küld. elnökök, Pataky Kálmán, Pollik Emil szavazatsz, küld. jegyzők; Iványi Andor, Fuss Nándor helyettes elnökök, Simon Zsigmond, Baranyav Kálmán hely. jegyzők. A baksai választó kerületben Thassy Kristóf választási elnök, Antal Dénes választási jegyző ; Sanveber József szavazatszedü küldöttségi elnök, Forintos Titus szavazatsz, küld, jegyző ; Baboss Armíu, Szabó Döme helyettes elnökök, Gózon Imre, Kis Károly helyettes jegyzők. A leteuyei választó kerületben: Hertelendy Béla választási elnök. Délies Jenő választási jegyző; Choma Ödön szavazatszedő küldöttségi elnök, Novácsek János szavazatsz, küld. jegyző; Polnisch Árpád, Schneider József, helyettes elnökök, Szemző Gyula, Kele György helyettes jegyzők. A csóktornyai választó kerületben: Zakál Heurich választási elnök, dr. Hajós Ferenc választási jegyző; Tóth István szavazatszedő küldöttségi elnök, Pol esinszky Emil szav. küld. jegyző; Sípos Károly, Szilágyi Gyula helyettes elnokók, Brauner Lajos, Dobosy Elek helyettes jegyzők. A választási elnököt akadályoztatása esetén a tapolcai választó kerületben Acs Eerenc, a keszthelyiben Pákor Adorján, a s'zentgrótíban Illés Hátáéi, a nagykanizsai ban dr. Bent/ik Ferenc, a zalaegerszegiben Hajik István, az alsólendvaihan Balázs Béla, a baksaiban Sanveber József, a ietenyeiben Choma Ödön, a csáktornyaiban Tóth István helyettesítik. Ezután a bizottság''az egyes választókerületekben levő községeket osztotta lel két-két, — illetve három csoportra s megállapította a községek szavazási sorrendjét. Végül a jegyzőkönyv részletes utasítást ad az uj választási törvény rendelkezései alapján a bizottság tagjaiuak a választás körüli teendőkre nézve. A nagy gonddal és bő tanulmánynyal megirt jegyzőkönyvért a bizottság köszönetét és elismerését fejezte ki--Fitos Márton bizottsági jegyzőnek. Ezek után elnök a bizottsági ülést bezárta Zalavármegyc építkezési szabályrendelet tervezete. 1 Rész. Az építkezési engedélyről. 1. §. Uj epületek emeleséhez, meglevők nagvobbitásához és lényeges átalakításához hatósági engedély szükséges. Lényeges átalakítás alatt, az értetik, ha a régi épület uj épületrészszel, vagy részekkel megtoldatik, avagy anélkül is, ha a helyiségnek eddigi rendeltetése — annak belső átalakítása folytán megváltoztattatik. 2. §. Épitési engedély kiadása iiánti kérvények a a járási főszolgabíróhoz nyújtandók be ; tartalmazniok kell: a.) az utcának, azon btlül az ingatlannak és az ingatlan birtok azon részének megjelölését, amelyen és hol az épület, emelése tervbe vétetik; b.) a szomszédok neveit ; c.) az épület tervrajzát, mely 1:100 léptékbsn, s két. példányban készítendő s melynek az épület alaprajzából, homlokrajzábóí és keresztmetszetéből kell állania ; d) végül az épület rendeltetését és annak megjelölését, hogy az fából, vagy tűzmentes anyagból építtetik e ? 3 §. Az épitési tervet annak szerkesztője s amenynviben az épités keresztülvitélé'; más vállalná magára, ez utóbbi is tartozik aláírni. 4. §. A 2 §. c) pontjában említett épitési tervrajz készítése s ant ak bemutatása alól felmentetnek azok, akik csupán 2 szoba, konyha és kamarából álló lakást, vagy 16 méternél nem hosszabb: földszintes gazdasági vagy egyéb lakásul nem szolgáló me/léképületet szándékoznak építeni. IIv épületek emelésénél, esek nagyobbitása és átalakításánál az építeni szándékozók az épitési terv benyújtása helyett csupán az épület fekvésének, hosszának, szélességének, a falak és belső lakhelyisegek magasságának, a falak vastagságának, az ablak és ajlónyilások méreteinek és az építéshez használandó anyag minőségének bejelentésére kötelesek. A 2 §. a) b) es d) pontjában emiitett egyéb kötelezettségek azonban ezen építőket is terhelik. 5. §. A hatósághoz benyújtandó épitési tervrajznak készítése s a megelőző §-ban körüliit épületek, azok nagyobbitása s átaiakitásanak kivételével minden egyéb építkezésnek keresztülvitele csak okleveles mérnök, iparengedéllyel biró építőmester, képesített és iparengedéllyel biró kőmives mesterre bizható. Faszerkezetű épületek tervrajzának elkészítésével ós ily épületek felépitésenek keresztülvitelével képesített és iparengedélylyel biró ácsmester is megbízható. 6. §. A főszolgabíró a kellően felszerelt kéivénvt tárgyalás végett az illető község képviselőtestületének adja ki, mely az építtető vagy ennek meghatalmazottja, közepületek, iskolák és ovodak építésénél a községi, vagy körorvos és az érdekelt szomszédok meghívása után 8 napon belül a heiyszinén tárgyalást tarl. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, abba az érdekelt felek megjegyzései felveendők és a képviselőtestület a jegyzőkönyvet véleményes jelentése kapcsán további 3 nap alatt határozathozatal végett a főszolgabiróhoz beterjeszti. A képviselőtestület jelentésében nyilatkozni tartozik az iránt, hogv a tervbe vett épités közegészségügyi, tiizrandészeti, közlekedési, szépészeti és közrendészeti szempontbél kifogás alá nem esik-e ? A kellően megidézett feleknek a táigyaláson való meg nem jelenése a képviselőtestületet a tárgyalás megtartásában meg nem akadályozza. 7. §. A főszolgabíró az iratoknak a képviselőtestülettől való beérkezte után 8 nap n belül jogosítva van helyszíni szemlét elrendelni és azt szakértő közreműködése me|lett megejteni mindazon esetekben, midőn ezt a a folyamodó, az illető község képviselőtestülete, vagy valyamelyik érdekelt szomszéd kéri, végül ha azt a főszolgabíró közteknitetekből szükségesnek tartja. Szakértő gyanánt csak okleveles mérnuk, építő, vagy kemíves mester alkalmazható. A helyszíni szemlét elrendelő, vagy azt megtagadó végzés ellen felebbezésnek nincsen helye. 8. §, A helyszíni szemle alkalmával az építkező s az építés ellen kifogást tevő felek között az egyezség megkisérlendő. Az esetben, ha az éidekelt felek által tett észrevételek magánjogi természetűek, a kifogást tevő fé', jogi igényeinek érvényesítése végett a törvény rendes útjára utasítandó, anélkül, hogy az ez érdemben ho/.andó bírói határozattól az épitési engedély kiadáia függővé tétethetnék. 9. g. Szakértő diját a főszolgabíró állapítja meg, míg a főszolgabíró székhelyén kivül levő községekben teljesített helyszíni szemle alkalmával szabályrendeletileg megállapitott fuvar- es napidíjra taithat igényt. E költségeket rendszerint az engedélyt kérő fél viseli, kivételes esetekben azonban azoknak viselésére a főszolgabíró azokat is kötelezheti, kik indokolatlanul kérték a helyszíni tárgyalás elrendelését. 10. §. A főszolgabíró a kérvény, annak mellékletei s a tárgyalási jegyzőkönyv alapján az iratoknak a képviselőtestülettől történt beérkezése, állami és törvh. úttal határos ópitkezéseknel az államépitószeti hivatal véleményének kikérése után avagy az altala foganatosított helyszíni tárgyalást követő 8 napon bel .1 határozatot hoz az épitési engedély kiadása, vagy annak megtagadása iránt,. Kiadandó az épitési engedély, ha azt közegészségügyi, tüzrendészeti, szilárdsági, közlekedési, szépészeti es közrendészeti szempontok nem gátolják; megtagadandó, ha annak megtagadásat a fentebbiek, különösen kültelkeken (mező és szőllő) és félreeső helyeken való ópitkezéseknel azt közrendószeti szempontok, a rendőri ellenőrzés nehézsége indokolják. A netán szükséges yáltoztatások a tervekre vezetendők és azoknak egyik példánya a halóságnál marad, mig a másik példány az engedélyezési záradékkal ellátva a felnek kiadatik. 11. §. A .főszolgabíró határozata az építkezővel, a község képviselőtestületével, az építkező szomszédaival, állami és töivényhatisági úttal határos épitkezeseknel pedig az államépitészeti hivatallal is közlendő. A főszolgabíró határozata ellln a kézbesítéstől számított 15 nap alatt az alispánhoz, ennek megváltoztató határozata ellen pedig a közigazgatási bizottságnoz van felebbezésnek helveKet lénjegileg összhangzó határozat ellen tzvábbi felebbezésnek nincsen helye. 12. §. Ha a fél a kapott épitési engedélyen időközben lényeges változást kiván tenni, ezen szándékát a főszolgabírónál bejelenteni tartozik és ez esetben a szabályrendelet 6. és 7. §-ában körülirt eljárásnak van helye. 13. Birtok változás esetén a nyert, de még fel nem használt épitési engedélyt egy éven belül az uj tulajdonos is érvényesítheti tartozik azonban ezen szándékot. a járási főszolgabírónak bejelenteni. 14. §. Az építkező fél és az épités vezetője a jóváhagyott tervek pontos végrehajtásáéit és az épités engedélyben köiülirt feltételek betartásáért egyaránt felelősek és attól ujabb bejelentés és engedély nélkül semmiféle tekintetben el nem terhetnek. v 15. §. Az épitési engedéty jogerőre emelkedése előtt az építkezést megkezdeni nem szabad. lö. g. Az épitő tulajdonos az építkezés megkezdését 48 ólával e/ő di a községi elöljáróságnál bejelenteni, a községi elöljáróság pedig felügyelni tartozik, _ hogy az épitési engedély és felfelelek, ugy e szabályrendelet 111. részeben foglalt rendelkezések szigorúan betartassanak. Az eszlelt szabalytalanságok a községi elöljáróság által a főszolgabírónak bejelenfendők 27. Az építési engedély érvénye megszűnik, ha az épitkezes az engedély kézbesítésétől számított egy év alatt meg nem kezdetik. 18. g. Az épiws vezetője úgy a járó-kelők, mint az építésnél foglalkozók biztonságára szükséges óvintézkedéseket megtenni s az 1890. évi I. t. c. 135 g-ának rendelkezéseit beíartani köteles. II. Rész. Az utcák szabályozásáról. 19. Uj utcák csak egyenes vonalba-i nyithatók. Már letező utcában foganatosítandó ópitkezéseknel a házsor és az ut iránya betartandó s uj épülétek az épitési vonalon kivül nem emelhetők. Az épitési vonalon belül történő építkezéseknél az épitő tulajdonosok telkeiket az épitési vonal irányában kerítéssel tartoznak ellátni. 20. §. Oly utcák létesítésénél, melye'c egyszersmind állam', vagy törvényhatósági utak, melyek 100 méternél hosszabbak, vagy ha rövidebbek is, de élénk közlekedésre nyújtanak kilátást, különösen vasúti állomásokhoz vezetnek, az utca szélessége 20 méternél, egyéb utcák szélessege pedig 15 méternél kevesebb nem lehet, 21. §. Zsák utcák nem létesíthetők és a létezők — amint a község vagyoni ereje megengedi — megnyítandók. 22. §. Városi jelleggel biró községekben az utcák és terek szabályozása céljából a helyi viszonyokra való tekintettel szabályozási vonalak a község képviselőtesfttlece által megdiapitand ik és ezen vonalak a község rendelkezése alatt álló, vagy újból elkészítendő tói képbe btrajzolandok. E terkepek ezen szabályrendelet, életbeléptét kö/et ő 2 ev alatt a jáiási főszolgabíróhoz jováhagyas végett beterjesztendők, ki a jóváhagyást szakértő mérnök közbenjöttével a község költségén foganatosítandó helyszíni szemle alapján adia meg. A szabályozási vonalon kivül uj épületek nem emelhetők Uj épitkezéséknél a szabályozási vonalhoz képest a telekhez csatoland > részt a telek tulajdonosi a/, utcához, eső területet pedig a község tartozik átyenui megfelelő kai pótlás mellett.