Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

2202. Rendőri bóilözölást teljesítettek 21-szer. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 74-szer. Súlyos sértést bejelentettek 48-szor. Öngyilkosságot 28 egyén követett el. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 38 egyén esett áldozatául. Elmekórnak 17 esete képezte hívatalos beavatkozás tárgyát. Veszett eb 27 egyént mart meg a kik védoltás czéljából a budapesti »Pasteur« intézetbe szállíttattak. Szerencsétlen szülés előfordult 15 esetben. Hét éven aluli elhalt gyermekek orvosi gyógykezeltetését elmulasztották 408 esetben. A tavasz és a nyár folyamán a vármegye főorvosa a perlaki, csáktornyai és alsólendvai járások trachomás betegeit, úgyszintén 6 kivételével az összes nyilvános és kézi "gyógyszer tárákat, valamint a hévízi és balatonfüredi gyógyfürdőket megvizsgálta. A belügyminisztérium a perlaki járás részére egy állami trachoma orvost rendelt ki, — a csabrendeld fiók-gyógyszertárt pedig önállósította és a jogát Posgay Andor okleveles gyógyszerésznek adományozta. A lefolyt időszakban a vármegye területén született 9302, meghalt 6928 és igy a szaporodás 2374. A hasznos háziállatok egészségi állapota az elmúlt félévben teljesen kielégítőnek nem mondható, mert mig a félév első hónapjaiban, a sertésvész kivételével, a háziállatok közt alig fordult elő betegség, addig május, junius és julius hónapokban a lépfene 42 községben, a veszettség 27 községben, a takonykór 1 községben, az ivarszerv! hólyagos kiütés 25 községben, a rühkór 1 községben, a sertésorbáncz 10 községben, végűi a sertésvész 55 köz ségben lett hatóságilag megállapítva. Az állatorvosiközszolgálat államosítása folytán kifejt hető, nagyobb ellenőrzésből kifolyólag a betegségek fellépésének bejelentése körül valamivel kevesebb mulasztás tapasztalható, minélfogva a gyorsabban alkalmazható óvintézkedések kedvezőbb eredménnyel járnak. Az állategészség rendőri intézmények működése kielégitő volt: mulasztás nem észleltetett. A szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg folyó évi január hó 1-től julius hó végéig a központból az illető községi megbízottak részére kiadatott 118.180 db. 20 filléres,' 79.463 db. 12íilléres- és 57.184 db. 04 filléres marbajárlati űrlap, melyekért 35.466 kor. 92 fillért szolgáltattak át a m. kir. adóhivataloknak. Folyó évi január hó 1-től julius hó 31-ig a vármegye térületén előfordult tüzesetek száma 90 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték, a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 205.335 korona 50 fillért tett ki; ebből biztosítva volt 147.554 korona 25 fillérnyi érték s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 57.781 kor. 25 fillérre rug. A tűz keletkezésének oka, a teljesített vizsgálatok szerint 10 esetben gyújtogatás, 16 esetben gondatlanság, 2 esetben villámcsapás és 62 esetben kideríthetetlen volt. A szeméi// és vagyonbiztonság ajárási főszolgabíróktól beérkezett havi és a csendörségi esemény jelentések szerint a Iefoljt félévben a vármegye egész területén teljesen kielégítő- és megnyugtató volt; — fordultak elő ugyan egyes betöréses lopások és kisebb tolvajlások számos esetei, tettesei azonban a csendőrség által legnagyobb részben kipuhatoltatok s az illetékes hatóságoknak átadattak. Az egyenes adót illetőleg a vármegye területén hátrálék volt december végén 1,385.475 kor. 03 fill., a f. év első három negyedére az előírás 2,933.563 kor. 54 fill.. összes tartozás 4,319.038 kor. 57 lill., melyből julius végéig lefizettek 1,343.861 kor. 27 fill-ts igy julius végén a hátrálék 2,975.177 kor. 39 lill \ a hadmentességi díjnál december végén hátrálék volt 151.252 kor. 53 fill., ebből a f. évben juliu s végéig lefizettek 14.279 kor. 52 fill-1 s igy a hátrálé k julius végén 136.973 kor. 01 lill. Az évek bosszú során felszaporodott' hátralék azért tisztviselői szolgálat nem helytelen dolog, s nagyon is érthető az utána való vágyakozás. A pályaválasztásnál fontolja meg mindenki azt is, hogy mennyi jövedelmet hajt a kiszemelt állás és ha a jövedelem az ő egyéni szükségleteit kielégíti : csak bátran előre! A köztisztviselő már előre tudja, hogy mi lesz a iövedelme, s igy nincs'joga keseregni. Nem szabad kö vetelu/, hogy a munkánkért többet adjanak, mint a mennyiért mi magunk fölkínáltuk, ezt legföle'ob csak óhajtani szabad. A mi pedig az úgynevezett diplomás pályákat illeti: a derék és tehetséges ember hosszabb rövidebb ideig tartó küzdés után végre mégis csak érvényesül. A sikei titka : a kitartas és a folytonos szárnypróbálgatás. A szorgalom magában véve nem elegendő ; a gyertya nagyon jól világithat a véka alatt is, a nélkül, hogy sok hasznát vehetnők. Próbálgatni kell az érvényesülés módjait, de mindig ugy, hogy az emb:r biztos talajt érezzen a lábai alatt. Ha aztán egy kicsit kicsúszik is néha a talaj az ember lába alpi, az se nagy baj; fiatal csontoknak az nem árt, sőt némelyek szerint hasznos is ; csak el ne törjön semmi s ne érje veszedelem se a lelket, se a becsületet. A ki elesett, az még nem mind halt meg; ugorjék talpra, s aztán jobban vigyázzon. Senki sem születik a világra ugy, hogy mindjárt járni tud; az élet utjain is mindnyájunkat ért már egy-egy eltottyanás, a melybe azonban há' Istennek nem haltunk bele. Csak előre, csüggedés nélkül és mindig csupán csak a tisztesség utjáu, Ez a legjobb és legszilárdabb ut, akár csak a vasút, csak kisiklani nem szabad belőle, mert különben agyonüti magát az ember. * Elemi dolog persze az is, hogy az „ember ismerje azokat az életpályákat, melyek kőzött válogathat. Ezet a célt szolgálja ez a könyv, a melyben természetszel üleg a kevésbbé ismert életpályák vannak bővebben ismertetve, valamint azok, amelyek legbiztosabban ós legtöbb embernek adhatnak biztos kenyeret. nem volt teljesen rendezhető és behajtható, mert az uralgott mostoha gazdasági viszonyok mellett az adózók fizetésképessége teljesen kimerült. E téren mindazonáltal tetemes javulás észlelhető, mert 1900. évi junius hó végén mutatkozott hátralék egyenes adóban 2,419.251 korona 64 fillér, folyó évi junius hó végén pedig hátralék volt 2,193.199 korona 65 fillér, igv kedvezőbb a hátralék állapota 266.051 korona 99 fillérrel. A pénzügyi adminstratió terén fennakadás nincsen; minthogy azonban a lakosság csekély termését még nem értékesíthette, az adók és egyéb kincstári követelések csak szeptember és október hónapban fognak nagyobb mérvben befolyni. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg a mezőgazdasági termények állása a lefolyt félévben kielégitűnek nem mondható, amennyiben a rendkívül erős téli fagyok által megsanyargatott őszi vetések és lóheresek későn fejlődtek, kellően nem bokrosodtak ; — a tavasziak vetése pedi szokatlan késő időre esvén, ezek sem gyarapodhattak, leginkább azon okból, mert a nevelő májusi időjárás ez idén száraz, meleg jelleggel bírt s a junius hó második felében volt csapadékok a növekedésben beállott csökké nést nem voltak képesek helyreütni. Az aratás jobbára kedvező időben ejtetett meg, de vármegyénkben nagy átlagban silány eredménynyel végződött, mennyiségileg pedig jóval a mult évi középtermés mögött maradt. Vármegyei átlag volt: búzában katasztr. holdanként J6 03 kilogr, a mult évi terméshez hasonlítva 64.000 métermázsával kevesebb ; rozsban jobb termés volt, mint a mult évben, vármegyei átlag kat. holdanként 5'84m. mázsa, 53,000 métermázsával több mint tavaly s minősége is jobb. Árpában és zabban ismét hiány konstatálható a mult évi terméssel szemben. Árpában kat. holdanként 563 mm. a megyei átlag 19.000 mmázsával kevesebb, zabban 53 mm.^ az átlag, 27.000 mmázsával kevesebb, mint a mult évben. A repeze, ott, hol még az ősz folyamán a rovarok pusztításaitól megmenekült, kielégítő eredményt adott. Mig a gabonatermést illetőleg a vármegye egyes vidéke, daczára a közepes átlag termésnek, tűrhető viszonyok közé jutott, általános a panasz a silány takarmánytermésre, a legelők siralmas állapotára, tehát oly tényezőkre, amelyek a marhatenyésztést képesek megrendíteni. Már az aggszéna termés és a mesterséges takarmányok termése 20—40%-kal kevesebb eredményt adott, mint mult évben; — a zölden aratott takarmány félék is a nagy szárazságban alig fejlődtek, mihez hozzájárult azon sajnos körülmény, hogy a sarjuszénatermése a vármegye legnagyobb részében megsemmisült az aszály folytán, a legelők, kisültek, a lóheresek második kaszálása alig adott némi eredményt,szóval az állattartás és állattenyésztésre nézve rendkívül aggodalmas állapotok fejlődtek, miből kifolyólag a szarvasmarhának óra már eddig is hozzávetőleg 30°/o-kal csökkent. Mindezen állapotokat és termésviszonyokat összevetve, vármegyénk közgazdasági állapota igen nehéz viszonyok közé jutott, a melyből, a rosz értékesítési viszonyokra való tekintettel, csak igen nehezen fog kibontakozhatni. Nagyobb mérvű elemi csapások nem fordultak elő, amennyiben fagy és árvízzel nem kellett küzdeni a gazdának. A jégkárok is kisebbteriiletre szorultak; május hó közepe és vége felé voltak jégkárok: Zalaszentbalázson, Bazitán, Tagyon, Monoszlón, Felsőeőrsön, Szentlíszlón, Bánoksztgyörgyön, Csapin, Ujnépen, Salomvárott és Felsöbagodon 5—15—20°/o. károkat okozván, Junius hónapban kisebb jég a csáktornyai járásban; jelentékenyebb Sormás községben és Becselyen. Julius bó folyamán is volt jégeső és pedig a julius hó 14-én dühöngött jégeső a Balatonederícsi szőlőket verte tönkre. A káros növény parasiták irtására, a peronospora elleni permetezésre és az oidium szőlőpenész elleni porozásra a megyebeli gazdák a járási főszolgabirák, illetve községi elöljáróság utján kellő időben felhivattak, szóval a káros állatok és növények irtása az 1894. évi XII. t. cz. értelmében általában foganatosíttatott. A törvényhatósági utak fentartására a fedanyag szükséglet az u ti bizottságok meghallgatása mellett a kir. államépitészeti hivatal által inegállapittatván, s a vonatkozó tervezet a közigazgatási bizottság által jóváhagyatván, a fedanyag szállítás kellő időben megkezdetett és oly erővel eszközöltetett, hogy a fedanyag nagyobb része már ki is szállíttatott. Az 1901/2. évi utíentartási költségelőirányzat terhére foganatosítandó műtárgy javításokra és újból építésekre, a kir. államépitészeti hivatal szabályszerű terveket és költségvetéseket készített, s miután azok illetékes helyen jóváhagyattak, a munkálatok végrehajtása árlejtés utján biztosíttatott. A törvh. közutak állapota teljesen jó; — az útadót nem fizetők által teljesítendő munkák részben ledolgoztattak. Vasút- posta- és tdvirdaügyek terén említésre méltó esemény nem fordult elő. A tőrvényhatósági utádót illetőleg a vármegye területén december végén a bátralék volt 204.192 kor. 52 fill., az 1901. évi előírás 463.542 kor. 41 fill.. összesen 667.534 kor. 73 fill; ebből a f. évi julius végéig lefizettek 107.491 kor. 24 fill-t s igy a hátralék július végén 560.243 kor. 49 fillér. A különböző vármegyei pótadókat illetőleg: az összesített vármegyei pótadánál a mult évi hátrálék 66.955 kor. 29 lill., ebből a f. évi julius végéig befolyt 43.330 kor. 56 fill., hátrálék julius végén 23.534 kor. 73 lill : a jegyzői nyugdijalapnál a f. évi kivetés 11.472 kor. 35 fill , lerovás julius végéig 5.355 kor. 95 fill., julius végén a hátrálék 6.116 kor. 40 lill; az erdészeti alapnál a mult évi hátrálék 1.388 kor. 57 lill, f. évi kivetés 11.009 kor. 08 hll., összesen 12.377 kor. kor. 62 fill., melyből julius végéig lefizettek 6.033 kor. 16 fill-t s igy a hátrálék julius végén 6.364 kor, 49 lill; az ebadónál mult évi hátrálék 167 kor. 76 fill., ebből lefizettek julius végéig 166 kor. 68 fill-t s igy julius végén a hátrálék 1 kor. 08 fillér. A vármegye törzsvagyona áll 3013 kor. 13 fill. takarékpénztári betétből és 1500 kor. magánkötvényből | a cselekvő hátrálék 3.463 kor. 46 fill. s igy az összes cselekvő vagvon 7.956 kor. 59 fill és a szenvedő hátrálék 689 kor. 12 fill. A vármegyei közigazgatás összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását illetőleg a mult év végén a hátrálék volt 10,683 ügydarab ; a f. évben január 1-től julius végéig beérkezett 132.656 és igy elintézésre várt 143.299 ügydarab, amelyből a f. év julius végéig elintéztek 133.612 úgydarabot s igy julius végén hátralékban maradt 9.687* ügydarab. Pályázat posta segédtiszti tanfolyamokra. A m. kir. posta, távírda és távbeszélő elnökiga<gatója a posta-, távírda- és távbeszélőkezelési szolgálatban alkalmazandó ós a XI. fizetési osztályban 1000 koronától 1400 koronáig emelkedő évi fizetéssel, to/ábbá az 1893 évi IV. törvénycikk által megállapított lakpénz/.el javadalmazott posta- és távírda segédtisztek kiképzésére /. 1901. évi október hó 15-től hat hónapra terjedő gyakorlattanfolyamokat nyit a köyetkező posta- és távirdahivataloknál : 1. a budaposti posta- és távirdaigazgatóság kerületében Kecskeméten és Selmeczbányán; 2. a kassai pestaés távirgaigazgatóság kerületében Eperjesen ós Sátoraljaújhelyen; 3. a kolozsvári posta- es távirdaigazgatóság kerületében Brassóban és Kolozsvárott; 4. a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság kerületében Aradon és \Debreczenben; 5. a pécsi posta- és táviidaigazgatóság kerületében Keszthelyen és Mohácson ; 6. a pozsonyi posta- ós távirdaigazgatóság kerületében Nyitrán és Léván; 7. á soproni posta és távirdaigazgatóság kerületében Székesfehérvárott és Szombathelyen ; 8. a temesvári posta- és távirdaigazgatóság kerületében Szabadkán és Verseczen; 9. a zágrábi posta- és távirdaigazgatóság kerületében Eszéken es Zimonybaa. Ezekre a tanfolyamokra hallgatóul felvétetnek : a) első sorban az 1873 évi II. törvénycikk 5 §-a értelmeben kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igónyjogosultsággal biró igazolványos katonai altisztek; b) postamesteri vagy posta- és távirdakiadó minőségben szolgáló olyan férfiak, akik a gymnasium, reáliskola vagy polgári iskola negyedik osztályát esetleg ezekkel egyenlő rangú más iskolák megfelelő osztályait sikerrel elvégezték; c) ugyanezen iskolai előképzettséggel biró ós 18. életévüket meghaladott más férfiak ; d) végül ha ily pályázók kellő számmal nem jelentkeznek, a fenti iskolai előképzettséget igazoló, 16 óletóvöket betöltött ifjak is. A fölvételre megkivántatik továbbá annak igazolása, hogy a folyamodó 1., magyar állampolgár; 2. 35-ik életóvót még nem haladta túl; 3. magyar, illetve, ha horvát-szlavocországi illetőségű, a horvátnyelvet szóban és Írásban tökéletesen bírja; 4. feddhetlen előéletű; 5. a posta- és távírda szolgálatra testileg is teljesen alkalmas, mely utóbbi körülmény közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolaudó. A tanfolyamok hallgatói tandíj cimén fejenkint 20 koronát kötelesek fizetni és ezen dij lefizetése alól csak az igazolványos katonai altisztek mentetnek fel. A tanfolyam szabályszerű elvégzése és az előírj szakvizsga letétele után a hallgatók posta- ós távirdasegédtiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta- és távirdasegédtisztjeleltek létszámába felvétetnek és a segédtiszteknek költségvetésileg megállapított létszámában beálló üresedéshez képest posta- ós távírdasegédtisztekké neveztetnek ki. Akik ezen tanfolyamokba belépni óhajtanak, sajátkezűleg irt folyamodványukat, születési, orvosi, erk.Hcsi és iskolai bizonyítványukkal felszerelve, folyó évi szeptember hó 30-ig éspedig a már szolgálatban állók fölöttes hatóságuk utján, a többiek pedig az illető főszolgahiró vagy polgármester közvetitésével, a tanfolyam helyére nézve illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be. Ipar- és kereskedelem, A fegyenc iparról. Esztendők óta, kiváltkóp a legutóbbi időben, mind hangosabban nyilvánul iparos körökből az a panasz, hogy a fegyházakban űzött kézműipar egyenetlen versenyt folytat a hazai szabad iparral ós ebből kifolyólag ezen verseny számos iparág kifejlődését megzsibbasztja. Az igazságügyminiszter is bJátta, hogy az iparosok panasza nem jogtalan ós nem méltánytalan, elhatározta, hogy némely iparágat, melyet a fegyházban fiznék; fokozatosan be fog szüntetni ós csak azokat az iparágakat kultiválja, melyeket rendszeresen nem űznek iparosaink és igy nekik versenyt nem csinálnak. Az összes fegyházakban ós börtönökben 23 iparágban évente átlag 2150 fegyenc foglalkozik iparral. Amint tehát a számadatokból látható, az iparosságnak nincs egeszen komoly oka aggódni a fegyencipar terjedése fölött. S habár itt-ott kétségtelen, hogy az eg^es helyi piacokon kisebb megrendelések, szerzések s a fegyházi készítményeknek nyilvános üzletekben vagy vásárokon sátrak alatt törtónt eladása tekintetében a helyi piacok néha érzékeny versenyt voltak kénytelenek szenvedni, mégis a fegyenc ipar egyes helyi piacok kivételével a hazai kézműiparnak nem oko/, számbavehető kárt. Egy izben már fel is vetették a kérdést egy nagyobb értekezlet tárgysorozatában : Mennyiben szükséges ós lehetséges a fegyházak, börtönök ós fogházak iparUzleti rendszerén változtatni'! Minő óvrendszabályok szükségesek az iparosok sérelmeinek megszüntetésére? s végre, hogy a mezőgazdaságot nem lehetne-e ezen intézetekben nagyobb mérvben művelési alá venni ? E kérdéseknek minden oldalról történt tüzetes megvitatása alkalmával nem zárkózhatott el azon fontos