Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

A pénzláz. Társadalmunk beteg, nagyon beteg. Egyike ama betegségeknek, melyekben szenved : — a pénzláz. Társadalmunk minden rétegét a pénz után vaio lázas hajsza fogta el. S ha akad néha valaki, aki távol tartja magát e hajszától, ugy „különcének, „gyakorlatlan ember"-nek vagy idealistának tartják, aki a világ rendjébe nem tud beilleszkedni. S a többi praktikus ember a „bolondos kölönc" jószívűségét saját eb nyére hasznalja fel. Ha alkalmilag hasznot húztak belőle, ugy kinevetik, amikor azt hiszik, hogy észre nem veszi De nem akarunk ;ini a hiszékenyek e szelid osztályáról, akik az általánosságért fáradoznak, annélkiil, hogy ebből önmaguknak kézzelfogható hasznuk volna Nem a frissen lüktető életből ki akarjuk szemelni az úgynevezett „praktikus embereket." Hiszen számukjelentékeny. Nagyok, kicsinyek, tudósok és tudatlanok, férfiak, nők mindannyian futkosnak, rohannak a szerencse utáu.; A közvélemény szerint pénz nélkül nincsen boldogság. Az ideális szerelem, melyről a költő énekel, a gazdag hozomány utáni vadászatnak esett áldozatul ; az őszinte barátság, melyrea/ó-és középkorban oly lenyes példákat látunk, a legnagyobb ritkaságok közé tartozik ; a hűséget csak szórványosan láthatjuk néha-néha. Testvéri ós felebaráti szeretet csak addig érvényesül, mig pénz ós vagyon nem állja útját. Pénz a világ ura. Egyesek, ha ügyesség, szorgalom és takarékosság által nem juthatnak pénzhez, nem ír tóznak egy kis csalástól, egy kis lopástól, sőt még rablógyilkosságtól sem, csakhogy pénzt keríthessenek. Arra gondolnak csak, hogy finoman eszeljék ki a dolgot, nehogy napfényre kerüljön. „A pénznek, nincs szaga" tartja a közmondás igen jellemzően. S a gazdag előtt hajlonganak az emberek, ha közben gondolják is : „Ez se szerezte vagyonát becsületes uton.« Ebből is látszik a pénz ádáz hatalma. Csak gazdagnak kell lenni, hogy az emberek tiszteletére lehessen számítani A szegény ördöggel senki se törődik, ha még oly becsületes és tisztességes, ha még oly ügyes is. Mig a kereskedő seged mélyen meghajtja magát a vevő előtt, titokban azon töri a fejét, hogyan lehetne legrövidebb idő alatt önálló és gazdag. Vagyonosnak, tekintélyesnek lenni, az életet élvezni : minő kecsegtető kilátások ! A kézmives legény, talán már az inas is, pénz, sok pénz után sóvárog. A kis hivatalnok pénzrakásokról álmodik es a tőzsdén próbálkozik meg a szerencsével. S hánjan kallódnak el Monaco játékbarlangjaiban, meg másutt. Nincs olyan kis falu, melyben ue folynának szerencsejátékok. S még oiyanok is, kiket bőven áldott meg az Isten földi javakkal, ugy, hogy kényelmesen megélhetnének belőlük, nincsenek megelégedve. Minél többet bírnak, annál többet kívánnak; — panaszaik nem némulnak el soha. Sokan azok közül, kik kényszeríteni akarják a szerencsét, hogy betérjen hozzájuk, a Mammon körüli versenygésben tönkremennek. Másoknak sikerül ugyan, bizonyos vagyoni a szert tenni, de Fortuna istenasszony csalfa. A szerencse kerek, mint a golyó s aki ma milliomos, holnap már koldus lehet. A rossz uton szerzett pénzen nincsen áidás. A fáradságosan összecsalt vagyon ismét elúszik. Pórul járt pénzes emberek nem egy tragédiája játszódik le törvényszékeink előtt. A pénz és a pénz utáni hajsza sok nyomort hoz a világra. S mégis általános elvül tekintik, hogy a pénzszer/és az ember legszükségesebb teendője. Bár visszatérhetnénk ama régi felfogáshoz, hogy nem pénz és vagyon, hanem csak az Isten által nekünk rendelt sorssal való megelégedés kép s boldoggá tenni. Oktatni kell a fiatalságot, minő veszedetmes betegség a pénzesláz és megkiserelni az embereket tanítással, példával és szoktatással okosabb útra vezetni óceán egy pontjára, mig remegő ujja e^v felbukkanó tömegre mutatott. Szörnyű látvány! A felmerülő tömegben Willyre ösmertem. Nem tudni hogyan, tán rosszul volt a lepelbe varrva, vagy külső fizikai erők hatoltak közre, a holttest kiszabadult burkából es a hajó sodra ellenállhatatlanul vonszolta maga után. Iszonyú küzdelem fejlődött ki köztem es a félig megtébolyodott Mary közt. Folyton azt hangoztatta : — Willy hív, Willy hiv — s a holttest után akarteugrani. A matrózok erős karja segélyével tudtuk csak megakadályozni, hogy utána ne vesse magát. A hulla pedig nyakasan követett. Hol egyik percben elmaradt, s mi már megkönnyebülten lélegzettünk fel, hogy a másik percben már ismét más oldalról merüljön fel. A hajó egyre maga után sodoita, mintha mágneses erővel vonzaná. Mary ezalatt őrjöngve hevert kabinjában. Lázálmaiban egyre férje ne.'ét hangoztatta és folyton biztatta, hogy nem sokára eleget tes,. hívó szózatának. Két markos legény alig bírta megfékezni a szegény asszony indulatait. A kapitány kétségbeesve tekintett a makacsul üldöző holttest felé, attól tartott; hogy a hajósnépség, mely a babonára szörnyen fogékony, valami természeífölöttk" lát a dologban. Pedig ép most volt a legnagyobb szükség minden karra és erős férli szivre, merte napon jutottak a passzat-szelek zónájába. Két napig üldözött Willy holtteste s a kapitány már arra gondolt, hogy matrózaival kin; lásztatja a holttestet, hogy u\:a és jobban bevallják halotti leplebe. A megyei jegyzőegylet közgyűlése tárgyúban az elnökség a következő meghívót bocsátotta ki: Zalavármegye községi és körjegyzők egylete által az alapszabályok 11! §a alapján 1901. évi augusztus hó 19-ik napján délelőtt 10 órakor Keszthelyen a városház közgyűlési termőben tartandó évi rendes közgyűlésre s ezt megelőzőleg 1901. évi augusztus hó 18-án délután 4 órakor ugyanott tartandó választmányi ülésre. A közgyűlés táigyai: 1. Elnöki évi jelentés. 2. Mult közgyűlésről felvett jegyzőkönyv bemutatása. 3. Zalaegerszegen 1900. szeptember hó 9-én tartott választmányi ülés előleges intézkedéséről ttlvett jegyzőkönyv előterjesztése. 4. Az 1900. évi egyleti számadas megvizsgálása. 5. Az 1902. évi költségvetés megállapítása. G. A magyarországi községi és körjegyzők országos központi egyletenek járó hátralékom tagsági dijak utalványozása. 7. A szombathelyi községi közigazgatási tanfolyam igazgatójának megkeresése a tanfolyam segélyezése iránt. 8. A közigazgatás egyszerűsítése tárgyában a zalaegerszegi m. kii. pénzügyigazgatósághoz felterjesztett javaslatra vonatkozó leirat. 9. Az országos jegyzői közgyűlés képviselőinek^negválasztása. 10. Netán beérkező indítványok tárgyalása. 11. Jövő közgyűlés heljének meghatározása. Mely évi rendes közgyűlésre az egylet rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai meghívatnak azzal, hogy tekintettel a közigazgatás rendezésére — saját éidekünkben — a közgyűlésre mennél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek, A választmányi tag urak pedig felkéretnek, hogy figyelemmel az alapszabályok 17. § ának a) pontjára, a fent meghatározott időben es helyen tartandó választmányi ülésen megjelenni s a járásuk területén tényleg' alkalmazásban lévő kar társak névjegyzéket, az alapszabályok 19 §-a alapján vezetendő nyilvántartásba vétel végett a gyűlést megelőzőleg az egyleti főjegyzőhöz Galambokra küldeni szíveskedjenek. Kelt Légrádo , 1901. julius hó 24-én. Starzsiaszky György Kováts Gyula egyl. főjegyző. egy 1. elnök. Egyleti élet. A zalaegerszegi járás községi es körjegyzői folyó hó 3-án tartották járási évi rendes közgyűlésüket Kaszaházán, melyen jelen voltak Molnár István egyleti elnök szepetki, l'aulin József egyleti peuziainok teiső bagodi, Árvay Gábor egyleti jegyző nemesápátii, Újvár; József szentiváni, Somogyi József ságodi, Ujlaky IJela andráshidai, Kumpert Márton baki körjegyzők; — továbbá mint vendegek Hartl János nyugalmazott jegyző es Koltay Zsigmond oki. jegyző. A tárgysorozat első pontja az elnöki jelentés volt, melyben szomorú kötelessegkent emlékszik meg Takacs Lajos salomvári kartársnak f. evi február 4 en történt gyászos elhalálozásáról. A boldogult kartárs ravatalára az egylet nevében koszorú tétetett, temetésén testületileg részt vettek, snj ná< rövid bu;subeszed mondatott. A mély tudással készült elnöki jelentésből a mig egyrészről a urunkahalmaz súlyától görnyedő jeg ző belleletének viszonyait latjuk megvilagitva, másrésziől megtudjuk azt is, hogy a mindnyájunk előtt ismert országos mozgatrou közigazgatási egyszerűsítesei munkálatok eredménye legkevésbbe a jegyzőket elégítheti ki; pedig ha valahol, ugy íu volna szükség ugy a sajat, miut, a közönség jól ielfogott erdekeben is.Áttért ezek után a jelen tés az egyesületi élet kórén kivül eső s az általános jegyzői nagy kar, mint testületnek, „anyagi, erkölcsi és Ám a babonás hajúsok semmi áron sem voltak hajlandók eleget tenni a kapitány parancsának. Nehogy zendülés üssön ki a hajon a kapitány elállott e tervétől. Leszállt az est. A tro.kus, egőv csillagai egymásután kigyúltak es ezüst fenyőket szelíden hintették a tenger lagyan ringó hullámaira. A matrózok pihenőre tértek, csupán a soros legények egyhangú kopogása zavarta a csendes éjszakát. A mikor egy csoport matróz mellett elhaladtam, jól kivettem, amint egymás között suttogtak. — Addig nem hagy el minket a férj holtteste, mig az asszony utána nem ugrik, szuit az egyik. — Nem tudom a kapitany mit őrizteti annyira a/.t az asszonyt, ha a végzet azt határozta, hegy férje után menjen, minek avatkozik a sors útjába V. — mondta a má.-ik. Ebben a percben nagy robajjal nyílott fel egy kabin ajtaja ec óiúit rohammal szaladt fel a lépcsőn a fedélzetre egy fehér alak Kilontott haja messze lebegett utána. Mary volt. Egyenest a párkányzat fele szaladt. Egy matróz sem emelkedett fel, hogy kétségbeesett tettei megakadályozza. Én elkésve érkeí,íem. Mary e szavakkal — Willy már jövök — átveté magát a párkányzaton es a másik percben már elnyelte az ocean sötétlő örvényé. A kapitány lebocsájjtotta a mentő fcsónakof, a matrózok kedvetlenül szálltak a sötét tengerie. De minden eredmény nélkül, Maryt nem találtak meg. A felkelő nap rózsás fénykéveket .szórt az, azimzinl játszó vízre, semmi sem zavarta az tceáa végteh nsegét. Willy holtteste pedig már nem üldözte hajónkat ,. . munkaköri" viszonyai fejtegetésére; megemlíti itt, hogy az anyagi helyzet ja/itása iránt általános mozgalmat indítottak meg, de kedvező eredmény nélkül. — Az erkölcsi téren észlelhető haladást kezdetlegesnek, nem szilárd alapon nyugvónak nevezi, mert- még ma is nem ritkán fordul elé meghurcolás, megpiszkolás, de annál ritkábban valódi elismerés. Végül a munkaköri viszo nyokiól szólva világosan, megcáfolhatlanul bizonyítja be a, munkaerő ősidőnek aránytalanságát a munkakörhöz vizonvitva, valamint tarthatlanságát e helyzetnek. — E munkaköri viszonyokkal kapcsolatban megemlekszik a közigazgatú -i tanfolyamról is. s azt mondja, hogy mig a •egédi állások általános lendezést nem nyernek, addig a ezen uj intézményekhez fűzött nagy remények nem valósulnak meg; meit tanfolyamot végzett itjaink legnagyobb része nem tévén felvértezve az önmegtagadás erejével, képesítőjének elnyerése után többé nem hajlandó 10—1 .) kor. havi alamizsna mellett tovább segédkezni , hanem bár ideiglenes, de több haszonnal járó foglalkozást szerez mindaddig, mig önálló jegyzői állásra juthat. Váljon nnként fog az ily egyén az állam és polgárai érdekének, ezek jobbléte követelt súlyos feladatnak megfelelni csupán csak elméletileg szerzett, — de több evi, más íeren való foglalkozása mellett — ebben is megfog, átkozott tehetséggel és tapasztalattal? Legvégül az elnöki jelentés kitartást ajánl a további becsületes küzdelemre; ova inti a kartársakat a reményvesztéstől, a csüggedestöl; mert a küzdelem edzi csak az erőt és nemesíti a lelket! Második pontja e gyűlésnek a tagsági dijak rendezése volt, s egvhangulag elfogadtatott a választmány e tárgy u előterjesztése. Ezek után pénztárnok 1900. évi számadását olvasta fel, melyet 140 kor. bevetei ellenében 122 kor. 14 fill. kiadassál, 83 kor. 71 fill. takarékilag kezelt készpénzzel es 1/ kor. 75 fill. maradvánnyal elfogadott a közgyűlés. Megállapították" 1902. évi költségelőirányzatot. A 80 082 X. szamu miniszteri leirat folytán megbízta a közgyűlés elnökségét a használatban levő nyomtatvány mintáknak — járási hatóságuk utján — való felterjesztésevei ; e nyomtatvány minták beszerzése és csoportosítására pedig Ujlaky Pela tag nyert közgyűléstől megbízatást. Végűi Takács Lajos volt salomvári kartárs árváinak — a pénztár helyzetehez merten — 30 korona segelyt utalt ki a közgyűlés. Meg néhány indítvány letárgyalása után a közgyűlés bezaratott, elnöknek ügybuzgóságáert meleghangú elismeres tejez.tetvén ki kollégiái részéi ől. Ezekben adtuk^aitaiános kepét a kjegvzői testület egyik kisebb csoportjának, a zalaegerszegi járás jegyzői egylet tagjai kösgyülesenek. Sok megfigyelésre méltó dolgot hallottunk ott, főleg az elnöki jelentésben. Egyéni és sajátos helyzetük javítása iránti küzdelmüket jogosnak, méltányosnak és igazságosnak találjuk annál is inkább, mert e küzdelemhez megválasztott eszközök Oyiltak, nemesek, felvett fegyvereik jövőjük boldogságának kivívásához férfiakhoz illően becsületesek. A nyílt egyesülés, a megbontbatlan kartási összetaiL. ssal tömörülő eiő kilejtese azok a megnevezett fegyveieik, melyekkei küzdve hosszú eveken at nélkülü/ótt jobbleíet veinek szerezni maguknak és <lisnieiest betöltött hivatásuknak. Minden oldalról, az egész vonalon végig közigazgatási egyszerűsítési tet vezgeteseket hallottunk, melynek eredmenye ma mar a kesz törvény, küszöbén aílva vegrehajtásának. El kel! ismernünk, hogy e törvényt előző országos munkából t. i. a javaslatok készítéséből, is kiíeite az, oiszagos jegyzői kar a maga részét, kik tapasztalataikkal, tudatukkal yeltek ezui közvetlenül az állam és polgarai erdeket oly mélyen ermtő törvényjavaslator, mennel hasznosabbá tenni . . . Es dacaia e buzgalmuknak, egyszerűsítést otc, hol aiia leginkább szükség volna t. í. a községi adininistiatioban, legkevesebbet latunk . . . Igaz, hogy rossz, altalabau es minden részében síii-ós javítást igenyelt közigazgatási epületünk. De ép azért nemcsak a tetőt kellett, volna megjavítani, hanem az épület -.gyík leglontosabb részét, az alapját is. Kívánunk lehat ahhoz a nemes és nagy munkához, a melyet ugy a saját, mint az altala szolgait nagy közönség jövőjének eléréséért is tesza jegyzők kara — kiianást. nem csüggedő erőt az.z.al a reménységgel, hogy a mit neruhozott meg számukra a jelen, meghozza majd a szebb jövő. Ujialc^r. Ipar- és kereskedelem. Iparosok tanuljatok! Tagadhatlan, hogy arán jag fiatal iparunkat az iparosok törekvése vitte annyira, hogy a müveit szomszédok ipara mellett is megállja helyét, folytonosan mostoha viszonyokkal küzdve es egészen a legújabb időkig majdnem kizárólag magára utalva, sokszor meg sötétben tapogatózva es csak a serein munka helyes ösztönét Követve sikerült ma mar a magyar ipart olyan tisztes polcra emeini hogy más országok ipara mögött aligalig marad el. Peisze ii -m lehet követelni, le>gy neaáiiy évtizedes iparunk olyan eiös, olyan izmosodott legyen, mint a külföldi évszázadok óta fejlődött ipar. Nem lehet köw lelin m.'u a ért sem, mert ipírunk egészséges fejlődé, e i ló só-szói olyan akid.i lyok göidübek, melyeket k nagy erőfeszítéssel sikeiült valahogyan leküzdeni. A közön. • g eie: elete, melylyel a magyar készítmények iránt viseltetett s az ennek nyomán miit; tkozo vetelkedv hiány az. akadályok sorában első helyet foglalt el. Ez ma mar nagy részben megszűnt, mert a közönség kezdi