Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

2 ZALAMEGYE 1901 december 22. gának gátul szolgálhatott volna. Szóval a betlehemi csodás fény a fizikai embert a morális emberrel összekapcsolta; mert az ember többé nem mint fizikai individium jött tekintetbe, hanem értékét morális becse adta meg. És ebből a morális érzésből született az a mindenható erő, amely a társadalomnak minden egyes tagját a legbensőbben fiizé egymáshoz és a szivekben a kölcsönös testvériség érzelmét kelté fel s ... ez a szeretet! Igen! a hit, remény és szeretet angyalai testvéri csókok között ölelkeztek a betlehemi jászol felett és innen röppentek szét az összes égtájak felé, hogy a föld lakóinak megvigyék a legdrágább örömhírt: «Örvendj halandó, mert ismét ember vagy és az Égnek gyermeke lettél !» Zala Vármegye felirata Miirakóznak a zágrábi érseki egyházmegyéből a szombathelyi püspöki egyházmegyéhez való csatolása tárgyában. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én tartott rendes közgyűlésében, mint lapunk mult számában megírtuk, Gaal Ödön bizottsági tag indítványára elhatározta, hogy Muraköznek a zágrábi érseki egyházmegyéből a szombathelyi püspöki egyházmegyéhez való csatolása tárgyában feliratot intéz a miniszterelnökhöz, a vallás és közoktatásügyi miniszterhez s az országgyűlési képviselőházhoz A képviselőházhoz intézett felirat elmondja, hogy Zalavármegyének a Mura és Dráva folyók közt fekvő félszigete, az úgynevezett «Muraköz», az 1848/9-ik évi események után Zalamegye területéből kiszakittatott, területileg és politikailag Horvátországhoz, egyházi fenhatóság tekintetében pedig a szombathelyi püspöki megyéből a zágrábi püspöki megyéhez csa

foltatott. Alkotmányunk helyreállításával vármegyénk emiitett kies vidéke területileg és politikailag visszacsatoltatott ugyan vármegyénk területéhez : azonban egyházilag az időközben érsekséggé átalakított zágrábi egyházi hatóság alatt maradt Ez a tényleges állapot — a felirat szerint — éles ellentétben all nemcsak ősi hagyományainkkal s a történeti múlttal, hanem országos alaptörvényeinkkel is, amelyek hazánk területének épségét, elidegenithetlenségét, sértetlen fentarlását biztosítják; mert ez az integritás nemcsak a területi, hanem a politikai épségből, integritásból is, ez pedig közjogi szoros értelemben véve nemcsak abból áll, hogy a haza minden legkisebb területe is részt vehessen annak politikai működésében, hogy az ország igazgatási szervezetéből kiszakítva ne legyen s hazai törvények szerint és hazai hatóságok által kormányoztassák, hanem abból is, hogy egyáltalán véve semminemű tekintetből se álljon idegen intézmények és hatóságok alatt, mert egyedül az felel meg az államhatalom teljességének, a honpolgári állás, viszonyok és jogok egyenlőségének, az ország művelődése, biztonsági és nemzeti érdekeinek. De ezt kívánja ezeréves ősi alkotmányunk, országos önállóságunk és nemzeti függetlenségünk is. Ennélfogva a vármegye közönsége több izben felszólalt — mint a felirat előadja — ezen általános nemzeti érdekű kérdésben és ismételten kérelmezte az illetékes tényezőknél Muraköznek a szombathelyi püspöki megyéhez való visszacsatolását. S Őfelsége, csáképzelőtehetségii ember is tudná ugy elképzelni például a Madách «Ember tragédiái-jának világraszóló jeleneteit, ahogy azokat a rajzón legnagyobb mestere. Zichy Mihály, megrajzolta kartonjain, amelyeknek remek reprodukciói fogjak díszíteni a Remekírók Képes Könyvtárának Madách-kiadását; vagy melyikünk tudna csak képzeletben is versenyezni azokkal a mesteri képekkel, amelyekkel egy Bihari Sándor, Garay Ákos, Gergely Imre, Hegedűs László. Rétin Lajos, Neogrády Antal, Telegdy László, Tull Ödön stb. fogják díszíteni, magyarázni és szemléltetni a Remekírók Képes Könyv tárában megjelenő összes klasszikus müveket ? Sokat lehetne még elmondani annak a nagy vállalkozásnak jelentőségéről és kulturális hatásáról. De az eddig elmondottak eléggé mutatják nagy horderejét s azt, hogy minden más, még külföldi vallalatot is túl fog szárnyalni. A magyarokat együtt adja a külföld klasszikusaival ; nagy esztétikusok útmutató tanulmányával; elsőrangú mesterek illusztrációval s mindezt párját ritkító díszes köntösben : a nagy irók domborművű medaillon képével díszített kötésben ; ez valóban a magyar műveltség bibliája, a művelt magyar család szellemi oltára, amely a legnemesebb gyönyörűséget, a nagy szellemek alkotásainak és gondolatainak élvezését, megértését fogja megtalálni. Ezt igéri a már megjelent hét kötet s ezt a további kötetek tervezete, aminél szebb, becsesebb ünnepi ajándékot a magyar irodalmi kultura hosszú évtizedek óta nem kapott. Az ilyen vállalkozásért az elismerés és a hála el nem maradhat, kivált mikor a kiadócég nagy áldozatkészségét, melylyel e vállalkozást létrehozta, azzal tetézi, hogy a 250 korona áru könyvtár megszerzésére a legméltányosabb feltételekkel nyújt módot. Ez áldozatkészség révén havi 3 korona részletfizetésért minden, még a legegyszerűbb polgári család is megszerezheti magának az otthonnak ezt a szellemi kincsestárát. szári és apostoli Királyunk, meg is hallgatta kél elmünket, amennyiben 1875. évi november hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával Muraköznek a zágrábi érseki megyéből való kikeblezését és a szombathelyi püspöki megyébe való bekebelezését s ennek egyházi kanonizálása céljából a tárgyalások megindítását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Ez a legkegyelmesebb királyi leirat méltán eloszlatta — mondja folytatólag a felirat — aggodalmainkat, amelyek abból eredtek, hogy Muraközben a tényleg fentálló egyházi kapcsolat alatt a magyar hazafiasság legüdvösebb törekvései nemzeti érdekeinkkel ellenkező oly idegen befolyással állanak szemközt, amely a muraközi nép hűséges érzületében nem talál ugyan kedvező talajt a terjeszkedésre, de zsibbasztó hatásában nem kicsinyelhető és annál veszélyesebb; mert a kedélyekre ható oly eszközökkel rendelkezik, amelyek nem ellenőrizhetők. Uj remény töltötte el keblünket, amint a legkegyelmesebb királyi leirat jogaink határkövét újból felallitá. Reményeink azonban — fajdalom ! —- az ellenoldalról gördített akadalyok miatt nem nyerhettek valósulást s ennélfogva vármegyénk közönsége azon alkalomból, hogy a zágrábi érseki szék megüresedett, 1891. évi március hó 16-án tartott rendkívüli közgyűléséből újólag feliratot intézett a nagyméltóságú miniszterelnök és a vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz az 1875-ben megindított tárgyalások folyamának fölvétele, a muraközi egyházi kérdés megoldasa iránt. A felirat szerint ezen, hazafias kötelesség érzetből származott mozgalom nemcsak céljában, hanem eszközeiben is oly jogosulatlan ellcntnozgalmat ébresztett az ellenoldalon, amely kétségbevonhatlan bizonyítékul szolgált arra nézve, hogy Muraköznek a zágrábi érseki megyétől való elválasztása semmi halasztást nem tűr; mert addig, amig az Őfelsége által elvileg jóváhagyott elcsatolas ténynyé nem válik, Muraközben az államnak általán ismert óriási áldozatai dacára sem lehet consolidált viszonyokat teremteni s a magyar nemzeti állameszme hivei csak uj kísértéseknek és támadásoknak lesznek ott kitéve s az ily eszközökkel vivott küzdelem a legveszélyesebb nemzetiségi izgatássá fajulhat. Ennélfogva a vármegye közönsége ugyanazon évi május hó 4-én tartott rendes közgyűléséből szükségesnek látta az ellenmozgalomról jelentést tenni és előző feliratának sürgős elintézését kérelmezni. Mindez azonban — sajnos — nem vezetett a kívánt eredményre s ma is ott állunk, ahol 50 évvel ezelőtt állottunk. Sőt, ha tekintetbe veszszülc, hogy az a nemzetiségi eszme és irány, amely allainok bomlására vezethet és a Muraköznek horvát anyanyelvű népét Horvátországgal természetszerűen összekötőnyelvrokonságból bő tápot nyer, mindinkább utat tör magának s emellett vallási érdekek kerülnek a haza és nemzet érdekeivel szintén bomlasztólag ellentétbe : kétségtelen lesz előttünk, hogy a mai tényleges állapot, amely szerint Muraköz róm. kath. népe összes egyliázi és iskolai ügyeinek intézésében a horvát nemzeti egyház befolyása, vezetése és hatósága alatt áll, sohasem volt a magyar nemzeti állameszmére és kulturára nézve veszélyesebb, mint manapság. Jól tudjuk — mondja továbbá a felirat, — mily óriási nehézségek tornyosultak az elvileg eldöntött kérdés gyakorlati végmegoldása elé és nem ismeretlenek előttünk a magas kormánynak a folyamatban volt tárgyalások alatt kifejtett fáradozásai sem. Jól tudjuk azt is, hogy az említett nehézségek még nincsenek elhárítva; hogy a magas kormány azóta is folytono san foglalkozik a kérdéssel és hogy ez lehetőleg békésen, testvériesen ugy döntendő el, hogy győző és legyőzött felek ne legyenek. Ámde jól tudjuk és hazafias aggodalommal érezzük azt is, hogy ha a kívánt orvoslás késik, fölötte komolyan lép elő az a kérdés, hogy miként bírjuk Muraköznek mintegy százezer lelket számláló népét a hazának és magyarnak megtartani? Igaz, hogy százezer lélek nem sok a népek millióinak tömegében ! De sok, igen sok azon a kis magyar szigeten, amelyet teljesen idegen nemzetek végtelen tengere nyaldos körös-körül! Ne feledjük, a legnagyobb magyar azt mondotta, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni, oly kevesen vagyunk ! A felirat befejezésül ezeket mondja : Valóban, nem festjük sötétebbre a helyzetet, mint amilyen és nem tulozunk, ha a nagy rómaival felkiáltunk : videant consules ! Mély tisztelettel kérjük tehát a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy Muraköznek a zágrábi érseki megyéből a szombathelyi püspöki megyéhez leendő csatolása iránt az intézkedéseket megtenni méltóztassék. Teljes tisztelettel felemiitjük, hogy ez érdemben egyidejűleg a nagyméltóságú Miniszterelnök s a Vallásés közoktatásügyi m. kir. Miniszter urakhoz is feliratot intéztünk. Tisztújító közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Jankovich László gróf főispán elnöklésével tisztújító közgyűlését f. hó 16-án tartotta, amelyen a bizottság tagjai mintegy négyszázan vettek részt. Elnöklő főispán szívélyes szavakban üdvözli a nagy számmal megjelent bizottsági tagokat; utal arra a nagy és fontos feladatra, amely a bizottság tagjaira a mai napon a tisztviselői kar megválasztásával vár; abbeli reményének ad kifejezést, hogy a bizottság tagjait ebbeli működésűkben nem a személyes érdek, hanem a közérdek vezeti s olyan tisztviselőket válaszi tanak, akik a legjobb akarattal, odaadó buzgalommal s közmegelégedésre töltik be hivatalos állásukat. A bizottság tagjait újból üdvözölvén, a tisztújító közgyűlés megnyitja. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés Háczky Kálmán és Udvardy Ignác bizottsági tagokat választotta meg. Ezután Csertán Károly alispan utalva arra r körülményre, hogy a tisztviselői kar mandátuma a folyó év végével lejár, maga és tiszttársai nevében köszönetet mond a beléjük helyezett bizalomért, a vármegye pecsétjét átadja elnöklő főispánnak. Koller István bizottsági tag szólalt fel ezután ; nem akarja — úgymond — a közgyűlés türelmét és idejét sokáig fárasztani, mégis arra kéri a bizottság tagjait, hogy mielőtt legszebb alkotmányos jogukat, a tisztviselők valasztását, gyakorolnák, fejezzék ki a lelépő tisztviselői karnak buzgó működésűkért hálás köszönetüket és elismerésüket. A közgyűlés tagjai zajos éljenzéssel fogadták a tett indítványt, mire azt elnöklő főispán közgyűlési határozattá emelte. Ezután áttért a közgyűlés a tisztújításra, miután elnöklő főispán a tisztújító közgyűlés tartamára Hajik István bizottsági tagot jegyzőül, dr. Szigethy Eleméibizottsági tagot pedig tiszti ügyészül kérte fel. A kijelölő választmányba tagokúi a főispán Bogyay Maté, Bareza László és Ziegler Kálmán bizottsági tagokat kérte fel, mig a közgyűlés tagokul dr. Gyömörey Vince, Koller István és Szily Dezső bizottsági tagokat választotta meg. Amennyiben a tisztújítás alatt névszerinti szavazás kéretnék, elnöklő főispán három szavazatszedő küldöttséget nevezett ki; az első küldöttségnek, ahol a tapolczai, sümeghi, szentgróthi, novai és keszthelyi járásbeli bizottsági tagok szavaznak, dr. Bárdió György elnöklete alatt Glazer Sándor és Ányos Kálmán, a második szavazatszedő küldöttségnek, ahol a joacsai, nagykanizsai és zalaegerszegi járások és Nagykanizsa és Zalaegerszeg r. t. városok bizottsági tagjai szavaznak, dr. Hauser János elnöklete alatt dr. Fábián Zsigmond és Udvardy Ignác, a harmadik szavazatszedő küldöttségnek, ahol az alsólendvai, letenyei, perlaki és csáktornyai járások bizottsági tagjai szavaznak, Hajós Mihály elnöklete alatt Tóth István és Laubhaimer Oszkár bizottsági tagokat nevezte ki szavazatszedő küldöttségi tagokul. A kijelölő választmány működésének tartamára elnöklő főispán a tisztújító közgyűlést felfüggesztette. A kijelölő választmány működését befejezvén, a felfüggesztett közgyűlést elnöklő főispán folytatólag megnyitja s ajánlja első sorban azoknak az állásoknak a betöltését, amelyekre csak egy pályázó jelentkezett s igy a kijelölő választmány az illetőt egyedül jelelte ki. Ilykép egyhangúlag zajos éljenzés mellett megválasztattak s megválasztott tisztviselőkül elnökileg kimondattak : Csertán Karoly alispánnak, Árvay Lajos főjegyzőnek, Czukelter Lajos I. aljegyzőnek, Vizy Géza II. aljegyzőnek, Bődy Zoltán III. aljegyzőnek, Kaufinann Mátyás IV. aljegyzőnek, Bubics Tivadar V. aljegyzőnek ; Thassy Kristóf tiszti főügyésznek, Marton László főpénztárnoknak, Vidóczy Pál alpénzlarnoknak; az árvaszéknél: Trsztyánszky Ödön elnöknek, dr. Zarka Zsigmond helyettes elnöknek, Málics József, dr. Csák Károly, Csesznák Ödön, dr. Kadák Pál, Ellmann Ödön, Czebe Károly, dr. Abra/tám Ernő ülnököknek, Hánn János jegyzőnek, Tuboly Sándor, Véges János, dr. Marik Pal aljegyzőknek, Vörös György pénztárnoknak; jőszolgabiráknak: Szentmiklóssy Gyula a tapolczai, Fázik Gyula a sümeghi, Malatinszky Lajos a szentgróthi, Viosz Ferenc a nagykanizsai, Gaál Miklós a pacsai, Thassy Lajos a zalaegerszegi, Merkly Antal a letenyei, Kovács Rezső a perlaki, Kolbensehlag Béla a csáktornyai, Takács Imre a keszthelyi, Mayer István a novai járásba. Az alsólendvai járásban a főszolgabírói állásra a kijelelő választmány a pályázó szolgabirókat a következő sorrendben jelelte ki : Székely Emil, dr. Blaha Sándor, Szalmay József, Sólyomy Tivadar, Dénes Sándor. Husz bizottsági tag írásban névszerinti szavazást kérvén az alsólendvai főszolgabírói állas betöltésére, elnöklő főispán a névszerinti szavazást a már megválasztott küldöttségi tagok közreműködése mellett elrendelte és a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztette. A névszerinti szavazás befejeztével elnöklő főispán a felfüggesztett közgyűlést folytatólag megnyitotta s kihirdette a névszerinti szavazás eredményét, amely szerint a beadott 354 szavazat közül Székely Emil 144, Sólyomy Tivadar 78, Szalmay 71, dr. Blaha 61 szavazatot kapott s igy Székely Emilt szavazattöbbséggel megválasztott alsólendvai főszolgabírónak a közgyűlés lelkes éljenzése között kimondotta. Ezután egyhangúlag szolgabiróknak megválasztattak dr. Saághváry Jenő, Karácsonyi Kálmán, Dénes Sándor, Pálffy László, Molnár János, Bogyay György, dr. Blaha Sándor, Gájásy Lajos, Sólyomy Tivadar, Szalmay József, Csák Árpád, Mezreczky Jenő eddigi szolgabirók. A megüresedett egy szolgabírói állásra a közgyűlés közfelkiáltással a kijelelő választmány altal első helyre kijelelt Farkas István tiszteletbeli szolgabírót valasztotta meg. Ezután elnöklő főispán dr. 'luboly Gyula eddigi tiszti alügyészt ez állásában, továbbá dr. Czinder István ügyvédet, volt tiszteletbeli főügyészt, ebbeli állásában megerősítette, Hajik István ügyvédet tiszteletbeli főügyészszé kinevezte í továbbá dr. Krásovecz Ignác, dr. Lukonich Gábor, dr. Böhm Szidney, dr.