Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

XX. évfolyam Zala-Egerszeg, 1901. julius 21. 29. szám, Előfizetési dij: Egész évre 8 Kor. Félévre 4 Kor. Kegyedévre 2 Kor. Egy szára ára 20 fill. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 18 fill. többszöri hirdetésnél 14 fill. Nyilt-tér petit sora 24 fii. A lap szellemi és anvagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bcrmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el Kéziratok nem küldetnek visszza. „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „Kanizsai és novai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek, Valamint a ,,I;égrádi takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet 'nek hivatalos közlönye. IMI e g j e 1 e m. ± m. i n d. e n "vasázcxxa^p. I kivándorlás állapota és a törpebirtokos llGlyzeíe Zalavármeyyében. i TT^.Tn

m Icözlem ény.) I. Bizonyára ismeretes a gazdaközönség előtt az a mozgalom, mely az ország központjából indulván ki. a kivándorlás ügyét, állását, okait és arányát kivánta megismerni az egész ország különböző vidékén — és egyúttal módot akart tálalni az ország egyes részeiből évről évre szaporodó kivándorlás korlátozására nézve abban is, hogy az ezt előidéző okok megszüntetésére országos mozgalmat indit. Igen szép a törekvés; — bár némi hasznát is látnók ; mert évről-évre növekedő számban hagyja el különösen hazánk felső megyéiben és székelylak la erdélyi részekből a munkaedzett fiatal népség e hazát, hogy vagy Amerikában, vagy Olákországban munkát, kenyeret és pénzt keressen. Nem oly fenyegető a kivándorlás vármegyénk területéről; csak bizonyos vidékekről költözködtek el a kis birtokosok a közeli Horvátszlavoniába, kivé! ölesen továbbra is; — leginkább azon okból, hogy sorsukon könnyítsenek. — De mégis érdekes dolog reánk, vármegyeiekre nézve, a kivándorlás jelenlegi állapotával megismerkednünk, mert a népesség szaporodásával, a megélhetési viszonyok nehezhitésével - mi is ott állhatunk idővel, hogy ezen ügygyei komolyabban is kell foglalkoznunk; — különösen akkor, ha az okok elháritására nem fordítjuk figyelmünket; ha a kivándorlásra leginkább hajlandó vidékeken ennek megszüntetésére és mellőzhetó'ségére időben nem törekedünk. Hiszen a kivándorlás ott, a hol már veszedelmes alakot öltött, járvánnyá fejlődik és a lelketlen ügynökök csábitgatásaiból, a már kíiloszágokban levő egyes családtagok hivogatásából kifolyólag, lázas állapotban a munkás népnek ezerei felszedik a sátorfát, és meunek jobb hazát keresni. És ezeknek nagyobb része örökre elvész a nemzetre nézve. Vármegyénkben (a 80-as és 90-es években) is egyes községekben egy ilyen lázas állapot keletkezett, a midőn a phylloxera kezdte pusztításait; de ezen kivándorlási hajlam majdnem teljesen megszűnt a legutóbbi időben. Közgazdaságilag nem is hagyott nagyobb hátrányokat ez maga után, csak egyes vidékeken érzik meg ennek hatását, a mely vidékeket a járásonkénti felsorolás alkalmával fogjak ismertetni. Ezt megnyugtatólag előre bocsájtoni. Hogy miért nem hagyott el ezidáig bennünket több kisgazda és kisiparos, azt még jobbára azon ragaszkodásnak köszönhetjük, mely népünket a hanthoz vagy ősi hajlékhoz fűzi és azon oknak, hogy a lelketlen csábítók népünk lelkületét még nem változtatták meg. Pedig ha mérlegeljük a birtokviszonyokat és a kisemberek megélhetési feltételeit, elég okot találnánk a kivándorlásra. A legutolsó nagyobb mezőgazdasági statisztikai felvétel adatai szerint van ugyanis vármegyénkben törpegazdaság: 1 holdon alul szántóföld nélkül . . 9.158 1 „ alul szántófölddel . . . 9.831 1—5 holdig szántófölddel .... 31.296 Törpegazu isag 50.485 Van továbbá kisgazdaság: 5—10 holdig 14.202 10—20 holdig 7.776 20—50 holdig 2.357 50—100 holdig 312 gazdaság. Középgazdaság: 100—200 holdig 123; 200—500 holdig 97; 500—1000 holdig 62 gazdaság. Nagybirtok ezeren felül van 95. IIa azonban a törpebirtokoknak arányát a többi gazdaságokhoz kívánjuk kutatni (mert a kivándorlók száma leginkább ezen kategóriából került ki^, ugy látni fogjuk, hogy Zalavármegyében: a gazdaságok összes számából esik: a gazd. összes területeiből esik: a törpebirtokokra 1-5 h-ig 66.77% 11.11% kisbirtokokra 5—100 h-ig 32.72% 36.35% középbirt. 100—1000 h-ig 0 38% 11.66% nagybirtokra 0.13% 40.88o/

0*) Hogy pedig a területek nagyságát is megismerjük, felhozom, miszerint a törpebirtokok összterül vármegyénkb. 89.933 K. h. a ki gazdaságok . „ 294 175 „ a középgazdaságok 94.380 „ az 1000 holdon i

v„k területe na.ybin . „ 330.840 „ A birtok fehts/.Usi és megélhetési viszonyok tehát a vármegye kisgazdáinak nagyobb szamara nézve aránytalanul kedvezőtlenek és n/. 50.485 törpegazdaság tulajdonosa közt igen sok találkozik, a ki sorsán kivándorlás utján is szívesen segítene, ha erre neki alkalom és mód nyilnék. Mert a tnegélhetőség csak az 5 K hold birtoknál kezdődik és még itten sem valami rózsás; a törpebirtokos maga birtokán megélni — a nélkül hogy valami más foglalkozást — péld. ipart v. napszámos munkát ne folytasson — alig tud. . De az ideiktatott számokból eléggé tisztán látjuk még azt is, hogy a nemzet legintelligensebb osztálya, a középosztály, vármegyénkben a birtoklásnál legközelebb áll a törpegazdaság tulajdonosai által birtokolt terület nagyságához a mi eléggé sajnos jelenség; — ellenben a nagy birtok az összes területnek 40.88Vo-át foglalja el; a mi nem egészséges, nem jó viszony! Es ha a statisztikában lapozgatunk, ezen 330.840 K hold területű nagybirtokból 146.470 K. hold a hitbizományi birtokok területe; — ezenkívül rengeteg sok a holt kézen levő birtok vármegyénkben. A kisbirtokos vármegyénkben nem is a nagybirtok, hanem a középbirtokos osztály rovására terjesztedik, a nagybirtok legnagyobb része le levén kötve, — a mi nein alkalmatos és kívánatos vi*) Jegyzet; Vagyis 95 nagvlrrtokos a vármegye gazdaságainak összes területében 40.hS°'o erejéig osztozkodik, ellenben öO 4»5 törpebirtokos (5 holdig terjedhető birtokkal) a vármegye gazdaságainak összes területéből csak 11.1 l'Vs-tólit nevez birtokának. A „Zalamegye" tárcája. A Vasúti őr. J". R. utón. franoJ á,"fc>ól. Jean Grenoux boldogan és megelégedetten élt feleségével és kis fiával. Öt év előtt nősült meg és házas élete semmi kívánni valót sem hagyott hátra. Feleségét szerette, négy éves kis fiuk csak tetézte boldogságukat. Ila anyagilag nom is volt valami fényes a helyzetük (Grenoux vasúti í'r volt), azért szükséget nem szenvedtek. Már ötödik esztendeje tartott ez az idili élet és azt hitték, sose lesz vege. Az ember a falusi magányban a százados fák között szinte az örökkévalóságban él és Greuoux-ék azt hitték, ez az idillük is örökké tartó. Grenoux mo?t is ott játszik gyermekével a réten. A tavaszi delelőtt előcsalta az apró állatokat és bogarakat. Grenoux fia, a kis József, egy kis pillangót hajszol. Az apa ott fekszik a fiiben és kacagva figye'i a gyerek pajkos ugrándoxásait. „Hopp! most meg van". „Még nincs raeg'S „Ugv, most meg yan". A fiu megfogta a pillangót, megcsodálta az apró jószágot, cifra szárnyait, hímporát és eleresztette. Megunta. Grenoux más mulatságot akart fia számára kieszelni. A vasúthoz vitte. A sinek mellé. Milyen kitűnően utánozza a kis József a vonatot. Most is. Fut ós azt kiáltja: „Csitta, csitta, csitta !" A gőzös hangját utánozza. Grenoux majd megszakad a nevetéstől. Beszalad a házba, kihívja a feleséget. Ezt neki is kell látnia. Grenouxné is kijön. Neki is tetszik ez. Kitűnő ez a kis gyerek, a mint végig szaladgál és folyton kiáltja : „Csitta, csitta

1" Most a sínekre szalad. Grenoux hirtelen, rémülten kiált fel: „József. József a vonat!" De késő, a vonat már elrobogott az őrház előtt ós a síneken ott hever egy csomó összezúzott csont, meg véres hus. * * * Grenoux kétségbeesése iszonyú. Beront a házba, hogy megölje magát. Felesége utána. Kérleli, de hiába. Grenoux mintha az eszét vesztette volna el. Oiülten fut fel és alá, őrjöng ós sir. És kerea valamit. Most megtalálja és ott van! Hirtelen megfogja a nagy konyhakést és ... De nem, felesége a karjaiba kapaszkodik. „Jean, Jean", hallgass ide! Ne öld meg magad! Ne tedd azt! Mondok valamit, eddig nem mertem bevallani, most úgyis mindennek vége! Megcsaltalak, József nem a te gyermeked! És Grenoux megfogja a konyhakést ós felesége mellébe máxtja. Erővel. Egyszer, kétszer, háromszor. * * * Grenouxné benn haldoklik. Nővére van mellette. Már alig lélegzik. Szemét is le-le zárja, csak néha nyitja fel és ilyenkor kinéz. Ott kinn ül egv padon Grenoux mozdulatlanul, tompán, mintha fából volna. Grénouxnó erősen vonaglik, melle zihál. Egészen rá fekszik nővére ós hozzá szól : — Akarsz valamit? Vizet? — Grenouxné a fejével int, „Nem"! — Hát mit? Talán valamit mondani? Grenouxné erőlködik, ajkait görcsösen összehúzza, de végié sikerül, szólni t?zd. Ezt mondja nővérének. Kedves Máita. majd később, hót három hónap múlva, ha Jean fájdalma csillapodni fog, mondd meg neki. hogv a mit előbb mondtam neki, nem igaz. Hazugság! József az ő fia és csak azért hazudtam, hogy meg ne ölje magát. Tanura rá az Úr, akinek nemsokára szine el" állok!" — És meghalt. ^^ochítsh-Saüerbrnnn, lQOl.jul. 16. Nagyságos Asszonyom! Legutolsó levelében ama kívánságának adott kifejezést. hogy az itteni életről egyet mást írjak meg. Még csak nyolc napja szivom az alpok domborulásai között az ozondűs levegőt, iszom a „Tempel" forrás vizét és igy a rohitschi életet még alaposan nem ismerhetem. Arról a képről, melyet a rövid idő benyomása alatt szereztem, csak ugy általánosságban a következőket írhatom, A legutolsó hivatalos kimutatás szerint a fürdővendégek száma 1200 ós ezek között legalább 800 magyar ember található. E körülményből sokféle tanulság vonható fel: 1) Rohitschraál'itólaggyomorbetegek kerülnek ós igv a magyarok nagy számából következik, hogv közöttünk sok a gvoraorbeteg s követk zik az is, hogy a raagvar konyha a legjobb konyha — mert ezek okozzák a gyomor szervi bajait. 2) A fü;dőveridógek között található nem kis szánni ideges emberből következtethetünk arra, hogy közöttünk sokan idegesek, amit különben nagyságos asszonyom elégszer tapasztalhatott saját kis társadalmi körében, hol az emberek c->upa idegességből uton útfélen beleütköznek egymás érdekkörébe; hol kicsinyes és szóra is alig érdemes dolgok az ideges emberek között szétszaggatják az összetartái szálait ós felszínre hozzák a rút torzsaikodist, az össze nem férés ideges formáját ós szokszor kivetkőztetik az embert, rendeltetésének formájából. 3) A nagy szám amellett bizonyít, hogy igaz az a gyakran felhangzó panasz, miként a magyarok szeretik az idegen és elhanyagolják a magyar füidőket. Ez i"V van és csak az orvosok tudhatnának tárgyilagos választ adni arra nézve, hogy miért van ez igy? A magyarok után a horvátok töltik ki a számarány Mai számunkhoz fél iv melléklet vara csatolva.