Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

A megyei állandó választmány gyűlése. A megyei állandó választmány dr. Jankovich László gróf elnöklósével f. hó 4-én tartotta ülését a februári közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyek előkészítése végett. Elnök az ülést megnyitván, a meghatottság hangján mlakezett meg a súlyos veszteségről, amely a vármegye örvényhatóságát egyik kimagasló alakjariak, Inkey László nagy-récsei nagybirtokosnak, gyászos elhunytával élte; addig is, még a vármegye törvényhatósága közgyűlésén méltó módon kifejezést adhat a súlyos veszteség felett érzett mély fájdalmának, indítványozza, hogy a temetésen a vármegye küldöttséggel képviseltesse magát s az el­hunyt ravatalára koszorút helyezzen. Az állandó választmány az indítványt elfogadta, a ravatalra „Inkey Lászlónak Zalavármegye közönsége" fel iiattal koszorút helyez s a küldöttségbe, melynek veze­tésére elnöklő főispánt kérte fel, tagokul Eperjeasy Sándor, Dervarics Imre, Koller István. Hertelendy Béla, V zlendvay Sándor, dr. Tuboly Gyula, Plihál FerencJ Vécsey Zsigmond, Yiosz Ferenc, Mattyánv Ernő gióf. Battvány József gróf, Bezerédy Lajos, Malatinszky Ferenc, Botka János. Hertelendy József, Lénárd Ernő, dr. Dunszt Ferenc, dr. Dezsényi Árpád, Szily Dezső, Csillagh Gvula, Skublics Jenő, Königmayer János, Deák Mihály, Hajós Mihály, Isoó Ferenc Magetthy Géza, Karabélyos Elek, Szmedits Viktor, Bogvay Maté, dr. Gyömörey Vince, Barcza László, Bogyay János törvényhatósági bizottsági tagokat választotta. A belügyminiszter körrendelete alapán a megyei tisztviselők és más alkalmazottal; után igenybe vehető temetkezési járulék tárgyában az állandó választmány szabályrendeletet készített, mely szerint 3200 K fizetésig ily cimen 3 havi fizetős, 3200 K-t meghaladó fizetés után pedig 800 K utaltatik ki abból az alapból, melyből az illető tisztviselő vagy alkalmazott fizetését kapta. A megyei házi pénztárban kezelt régi letétek ren­dezése tárgyában telt alispáni előterjesztést a közgyűlés­nek elfogadásra ajánlja. Hottó és Szent-Mihályfa kisközségek egyesítése tárgyában megindiitott eljárás beszüntetését s a ket köz­ség önállóságának meghagyását hozza javaslatba. A kis-faludi hegybirtokosok azon kérelmenek, hogy hegyőreiket lőfegyveiekkel láthassák el, elutasítását ja­vasolja. Jóváhagyásra ajánlja: Keszthely nagy-község szer­vezési szabályrendeletét, Sormás kís-közgég szervezési szabályrendeletté, Rigyácz és Eszteregnye kis-községeknek a körjegyzői fizetes felemelése tárgyában, Alsó-Domboru községnek kölcsön felvétele, Csáktornya, Kilimán, Puszta­Magyaród képviselőtestületeinek ingatlan szerzese tái­gyaban, Zala-Szent-Gróthnak végrehajtói állás szervezeze, \alamint, kisorsolt regale kötvenyének visszatérítése, Csáktornyának a tözsvagyon igénybe vétele tárgyában hozott képviselőtestületi határozatát. Az 1898. évi 21. t.-ce 8. íj ának a) és b) pontja értelmében gvakorlandó közsegélyezés módjáról és mér­véről Léyrád, Kis-Komáromé Komárváros, B.-Magyaród, Eszteregnye. Sormás, Rigyácz, Bajosa, Szépeik, Mura­Keresztur, Kollátszeg Eityeháza, Zala-Lövő köz-tégek és anemes-apátii körjegyzőséghez tartózó községek által alkotott szabá yrendelemek jóváhagyását ajánlja az állandó vá­lasztmány a k<5ygyülésnek. Községi pótadó törlése tárgyában Zala-Szent- Gróth, P.-Magyaród, Szent Liszló, Szent-Pördeföhl, lborfia, Rózsásszeg, Nagy-Lengyel, Onnándlak, Liczkó- Vadamos, Petri-Keresztúr, Kányavár, Mura-Csány, Mura-Király, Dráva-Egyház, Alsó-l)omboru, Becsehely, ['óla, Bazita, Dobronhegy, Göbréte, Gellénháza, ZalaPataka, Fernnkág, Zala-Mihály fa, Nagy-Görbő, Kis- Vásárhelg, Döbröcze, ühid képviselőtestületei határozatának jóváhagyását hozza a közgyűlésnek javaslatba az állandó választmány, mig Puszta-Szent-Péter ily iránya h itározalától a jóváhagyás megtagadását javasolja. A vármegyei tiszti főorvosnak a bába körök uj beosztására vonatkozó javaslatát, valamint az általa ke­— Igen, tudom, ugy mondják — felelt szinte gé­piesen Gyurka, s magában azon tünödött. hogy többet érne, ha a női szépséget olta'mazta volna így meg az alkotó hatalma. De jó, hogy épen jött a szép Uózsika. mert Gyurka már felt, hogy nagyon bele találja keverni az az asszony a szerelmi vallomasokba, aztán meg valami meggondo­latlanságot követhetne el. A leáry előtt hát más beszédbe keztek. Olyan mindennapi théma akad más is, mint a szerelem, vagy a sziv dobogá«ok theóriája. Csakhogy mi tagadás, minél többször járt át Gyurka bácsi a szép asszonyhoz, annál Unalmasabbnak találta a maga Ízlésesen bebutorozott egyhangú legény otthonát. A szép asszony Is, mintha napról-napra szívesebben látta volna, olyképen tűnt fel neki. Néha még kérdezősködött utána a fürdő orvostól: — Elég komoly embernek tartja doktor ur a Gyurkát ? — Kifogástalan az minden tekintetben nagyságos asszonyom. Alig várta, hogy szabadulhasson, sietett egyenesen a tanácsoshoz, mert megértette, hogy mire czéloz az asszony. — Gyurka te — kezdte, ahogv belépett — rosszul teszed, ha nem nősülsz meg. Mégis csak nagyobb bol­dogság az, ha van egy édesen csicseigő menyecske a háznál. Kovács Gyurka egy darabig szótlanul bámult maga elé, aztán hirtelen elhatározta magát: — Isten neki, hát a te kedvedért megteszem ! Légy olyan kegyes, kérd meg számomra a szép Komlóssy liózsika kezét , . . Jzitett bába^abályrendelet tervezetet tárgyalás s ennek alapján véleményes jelentés tétele végett égy bizottság­nak kiadatni javasolja a választmány, amely bizottság tagjaiul Csertán Károly alispán elnöklete alatt Árvay Lajos főjegyző, Thassy Kristóf főügyész, dr. Háry István fő rvos, Szulczberger Alajos főszámvevő, Skublics Jenő, Deák Mihály és Szily Dezső törvényhatósági bizottsági tagokit hozza javaslatba. Zala Szántó képviselőtestületének a tanítói lak át­alakítása tárgyában hozott határozatát, Köváyb-Ors— Révfii\öp hegyközségnek rendtartási szabályzatát, J'óth­Szent-Xlárton és Petri- Vente községeknek a N. Kanizsa— alsó-lendvai h. é. vasú'hoz törzsrészvénynyel yaló hozzá­járulását, Csáktornya nagy-községnek legelő-rendtartási szabályzatát. Nagy- Kanizsa r. t. városnak a város keril­I teinek, utcáinak ós házainak uj beosztása és elnevezése tárgyában hozott határozatát az állandó választmány el­fogadásra ajánlja. Lovas községnek a veszprémi káptalan elleni tény­leges birtoklás alapján tulajdonjog bekebelezési kérvényé­hez a hozzájárulást hozza javaslatba. Alsó Páhok Ileíési János és társainak a begy'jen való takhatás megengedése tárgyában, továbbá Becsehely és Póla községeknek a fogyasztási és italadó kezelése fejében a körjegyző és egyes községi lakósoknak jutalek megszavazása tárgyában hozott határozatának feloldását javasolja az állandó választmány. Az egyes szolgabírói hivatalok részére írógép be­szerzését javasolja az állandó választmány a házi pénztár taitalékalapjának a terhére. Végül javasolja, hogy a vármegye a közmivelődési alap terhére alapító tagul lepjen be a gazdasági mnnkás­és cselédsegélypénztárba 50 K, a budapesti bölcsészet­hallgatók segélyző egyesületébe 100 K, a szombathelyi községi közigazgatási tanfolyam hallgatóinak körébe 50 K alapitó díjjal. Alispáni jelentés a törvényhatósági bizottság február hó 11-én tartandó közgyűléséhez. Csertán Károly alispánnak a vái megye közigazga­tásának és az ezzel összefüggő ügyeknek állapotáról szóló s 1900. évi augusztus 1 - töt december végéig teijedö időszakot magába foglaló jelentése alapján közöljök a következőket: A felnőttek közegészségügyi állapota általában kielé­gítő volt, a hasihagymáz esetek száma magasra emelke­dett ugyan, de elég jó gyógyulási százalékot értek el, az utolsó hónapban pedig a nagyobb hideg és szeles idő­járás mellett a légző szervek hurutos és lobos megbete­gedéseit szintén többszőr észlelték. A gyermekek közegészségi állapota nem volt kielégítő mert a heveny gyomor, bél- és tüdőhurutok igen nagy számban fordultak elő s <«on kívül a kanyaró ós vörps Nagykanizsa város, a kanizsai, pacsai járásokban járványosán uralkodott s a roncsoló toroklob szórványos megbetege­dési esetei igen gyakran fordultak elő, melynél a halá­lozás 52°/o-ot ért el. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobhan beteg volt 138, gyógyult 58, meghalt 77, ápolás alatt maradt 5 ; vörhenybea beteg volt 72, gyógyult 54, meg­halt 14, ápolás alatt maradt 4; kanyaróban beteg volt 703, gyógyult 574, meghalt 29, ápolás alatt maradt 100; hólyagos himlőben beteg volt 1, gyógyult 1 \ bár 'nyhimlő­ben beteg volt 14, gyógyult lU, ápolás alatt maradt 4; hasihagymásban boteg volt 158, gyógyult 114, meghalt 19, ápolás alatt maradt 25 ; hökhu> útban beteg volt 60, gyógyult 55, meghalt 3, ápolás alatt maradt 2; fwtőmi­rigylobban beteg volt 94, gyógyult 94 ; vérhasban beteg volt 9, gyógyult 6, meghalt 3; vörösben beteg volt 838, gyógvu.t 778, meghalt 43, ápolás alatt maradt 17. Trachomás beteget gyógykezeltek 3203-at, ebből gyógyult 619, elhalt vagy távozott 83, maradt az év végén kezelés alatt 2501. Az 1900. évi véclhimlőoltást október hó 1-én be­zárták s a jegyzőkönyvek a belügyminisztériumhoz fel terjesztettek, melyek szerint először oltatott 13876egyén, ezek közül eredménytelen volt 149; ujraoltatott 12462 egyén. Boncvizsgálatot rendőri tekintetből 13 esetben tel­jesítetlek, ezeknél a halál legközelebbi oka volt 3 vizbe­esés, 1 felakasztás folytán fulladás, 3 szívszélhűdés, 2 mérgezés, 1 tüdolob, 1 agyrázkódás, 2 véres agyguta. Külső hullaszemle 55 esetben volt; súlyos sértést bejelentettek 32-öt. Öngyilkosságot 22 egyén követett el, ezek közül 2 villát, 1 mérget ivott, 9 felakasztotta magát, 6 agyonlőtte magát, 2 vízbe ugrott, 1 ereit felvágta és 1 hasba szúrta magát. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 28 egyén egyén f esett áldozatává és pedig: 5 vizbefullás, 2 terhes szekér által, 1 a bika általi, 5 a Iedülöföld általi, 1 a Jedülő fa állal agyonnyomás, 1 a villám általi agyon­ütés, 5 égési sebek, 3 leesés folytán szenvedett sérülé­sek, 1 alma evés közbeni fulladás, 1 arzénnal való véletlen mérgezés, 1 a malom kereke általi összezuzás és 2 leforrázás következtében haltak el. Elmekórnak 7 esete képezte a hivatalos beavatko­zás tárgyát, ezek közül 3-at mint közveszélyest, kórházba szállítottak, 4-et pedig házi ápolás alatt hagytak. Hét éven alul elhalt és orvosi gyógykezelésben nem részesültek száma 171: ezek miatt az első foku egész­ségügyi hatóság 75 elmarasztaló és 77 felmentő Ítéletet hozott. Ezen időközben a vármegye főonosa mégvizsgálta a pacsai, kiskomáromi, a nagykanízsri, zalaegerszegi két és a gelsei kézi gyógyszertárt, a nagykanizsai közkórházat, szegényházat, dajkaságba adottakat és szikyizgyárat, a zalaegerszegi szikvizgyárakat és a dajkaságba adottak nyilvántartását; a talált szabálytalanságok pótlásának elren­delése iránt tett előterjesztés folytán intézkedés té­tetett. A pacsai és kanizsai járások egyes községeiben talált községrendőri hiányok megszüntetése végett, vala­mint a hasihagymáz elleni óvó és elfojtó intézkedések megtétele iránt szintén lett intézkedés téve. A közegészségügyi rész záradékául közli a jelentés, hogy vármegyénk területén 1900. augusztus 1-től de­cember végéig született 7.211, meghalt 4.362 s így a szaporodás 2.909. A hasznos házi állagok egészségügyi állapota a ser­téseket kivéve, kedvezőnek mondható, mert a lefolyt idő­szak alatt semmiféle járványos, vagy fertőző betegség nem fordult elő. A sertésvész szűnő félben van, aineny­nyiben a vármegyének még csak 5 községe van zár­lat alatt. Az apaállatok megvizsgálása s az 1901. évi fedezésre bejelentett magánmének felülvizsgálata most van folyamatban. A vármegye területén a földmivelésügyí m. kir ministerium által engedélyezett 34 fedeztetés! állomáson 111 állami mén Fog a folyó évi fedeztetési idényre kihelyeztetni. A hasznos házi állatok járlati és kereskedelmi for­galmát illetőleg mult évi augusztus hó 1-töl deczember hó végéig a központból kiadatolt 75.288 drb 10 filléres, 24.178 drb 6 filléres marhajárlati üTlap, melyekért össze­sen 8.779 korona 48 lilléi bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. Az állalorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-cz. folyó évi január hó 1-én életbelépett s ez időtől kezdve a földmivelésügyí ni. kir minister által kinevezett törvényhalósági-, járási, — illetve városi m. kir. állalorvosok látják el az állatorvosi közszolgálatot. Vármegyénk területére kineveztelelt: 1 törvényhatósági,— 12 járási-és 1 városim Kir. állatoivos, kik közül a zala­egerszegi járásra kinevezett állatorvos a Zalaegerszeg városi állatorvosi teendők ellátásával is megbízva lett. jl vármegye népoktatásügyét illetőleg a tankötelesek száma 79.611, közülok 73.392 róm. kath., 8 gör. kath., 2.210 ev. ref., 1.476 ág. ev., 2 unitárius, 2.523 izr. Nyelvre nézve 59.434 magyar, 751 német, 15.193 hor­vát, 4.225 vend, 6 tót, 2 egyéb. A vármegye tanintéze­teit 64.853 tanköteles látogatta ; ezek közül elemi iskolába járt 24.356 fiu, 23.011 leány, az általános ismétlő isko­lába 7.223 tiu, 6.716 leány, gazdasági ismétlő iskolába 529 tiu, 452 leány, iparostanonc iskolába 375 liu, kereskedő tanonc iskolába 71 tiu. felső népiskolába 33 tiu, 3ő leány, polgári iskolába 637 íiu, 566 leány, felső kereskedelmi iskolába 22 liu, középiskolába 726 liu. Az iskolába járó tankötelesek közül 59.807 róm. kath., 8 gör. kath., 1.528 ev. ref, 1.210 ág. ev., 2 unitárius, 2 298 izr.; nyelvre nézve 50.762 magyar, 635 uemcjt, 5 tót, 10.332 horvát, 3.115 vend, 2 egyéb. — Van á vár­megyében 10 polgári, 2 felső nép-, 420 elemi, 8 iparos tanonc, 3 kereskedő tanonc, 20 gazdasági ismétlő iskola. Az elemi iskolák évi fenntartási összege 975.201 kor., amelyből az államiaké 255.212 kor., a községieké 163.908 kor., a felekezetieké 556.081 kor. Az évi len­tartás forrásai: 186.242 kor. ingatlanok jövedelme, 11.840 kor. tökepénzek jövedelme, 230.428 kor. állami segély, 150.518 kor. felekezeti forrás, 35.377 kor. iskolai pót­adó, 80.613 kor. tandíj, 248.303 kor. községi hozzájáru­lás, 30.880 kor. egyéb hozzájárulás. Az évi fenntartásból 745.182 kor. személyi, 230.019 kor. dologi kiadás. A népiskolai ingatlanok becsértéke 3,622.570 kor. a tőke­pénzek és alapítványok értéke 224.566 kor., összesen 4,052.170 kor. — A vármegye 10 polgári- és 2, felső népiskolájának évi fenntartása 189.180 kor. s így a vármegyei összes népoktatási tanintézetek évi fentartása 1,364.381 kor; az összes népoktatási tanintézetek ingat­lanainak becsértéke a polgári- és felső népiskolákéival együtt 4,052.170 kor. A tanítók száma 707 és pedig 638 képesített, 71 nem képesített. A kisdedvédelmet 19 kisdedovoda, 7 állandó gyermekmenedékhez, 35 nyári gyermekmenedékház szolgálja; évi fenntartásuk 36.715 korona. A vár megy 3 területén mult évben előírásban volt egyenes adónak es hadmentességi dijnak állását illetőleg egyenes adóban 1899. évi hátralék 1,272.475 kor. 34 fill, 1900. évi előírás 3,853.228 kor. 6U üli., összesen 5,425.703 kor. 94 fill., amelyből 1900. évben betizellek 4,120.564 kor. 51 fill. s igy 1900. év végén hátralék 1,305.142 kor. 43 üli; a hadmentességi dijná\ 1899. évi hátralék 155.105 kor. 10 üli., 1900. évi előírás 90.437 kor. 57 fill., összesen 245.542 kor. 67 fill., amelyből 1900. évben befizettek 98.989 kor. 36 fill. s igy 1900. december végén a hátralék 146.553 kor. 31 üli. A törvényhatósági közúti szolgálatra vonatkozólag a törvényhatósági közúti hálózat az I8tí9. évben 1191.879. kim. volt. Miután a törvényhatósági közgyűlés a galambok - komárvárosi útvonalnak a törvényhatósági utak sorá­ba való felvétele iránt ujabb határozatot hozott s miután ezen határozatot a kereskedelemügyi m. kir minister jóváhagyta; az 1899. évben kimutatott 1191.879 kim. út­hálózat 1196.744 kim. re növekedett. Ez okból szüksé­gessé vált egy utkaparói állás rendszeresítése is, minek folytán az utkaparók létszáma 150 töröl 151 főre emel­kedett. Ezen nagy kiterjedésű törvényhatósági kozut hálózat az államépitészeii hivatal személyzetének tevékeny­ségét nagy mértékben igénybe veszi. Az 1900. évre elő­irányzott és szabályszerűen engedélyezett fedanyag szállítása és az utfentartás bőrül felmerülő egyéb munkák és építkezések általában kellő időben fejeztettek be és szabályszerűen felülvizsgáltattak. A törvényhatósági közutak fentartására az 1901 —1904. években szükségtepdő fed­anyag szállításának biztosítása szabályszerű árlejtés utján kellő időben eszközöltetett. Az 1901—1902. évi törvény­hatos "'gi közüli költségelőirányzat az 1890. évi I. t. cz. rendelkezéseihez képest szabályszerűen összeállittatott s ugyja közigazgatási bizottsága mint, törvényhatósági bizott­ság által letárgyaltatott, jelenleg kormányhatósági jóvá­hagyás végett a kereskedelmi mínisteriumnál van. A nevezetesebb műtárgy javítások és építések: A lent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom