Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-31 / 13. szám

Most már szigorúbban fogják ellenőrizni az egyesületeket s remélhetőleg gondoskodni fognak a hatóságok, hogy a szegény emberek fillérei lelketlen „egyesületi" svindlerek zsebébe ne vándorolhassanak. Életuntak. A halálozási statisztikának van egy rovata, amely éyről—évre ijesztő mértékben növekedik. Ez a rovat ... az öngyilkossági esetekről összeállított kimutatás. Ha ezt a százalékos kimutatást kissé figyelmesebben sznmügyre veszszük: úgy azt kell tapasztalnunk, hogy az összes haláleseteknek majd4% ka az önkéntes halottak-é; azoké a szerencsétlen embereké, akik meghasonlottak a világgal és önmagukkal és akik önakarafukból dobták el maguktól az életet, örökre leszámolva azzal és az egész társadalommal.. Szomorú tanúsága ez a napról-napra emelkedő sötét szám a magyar társadalmi elet hanyatlásának, amihez némileg a mostani nehéz megélhetési viszonyok is hozzá járulnak s az öngyilkosoknak ezen egyre emelkedő százaléka maholnap utol fogja érni a tüdőv||zben kimultakét, amely pusztito kór pedig, mint köztudomású, nagyon is nagy számban szedi hazánkban áldozatait. És ha vizsgáljuk, hogy melyik társadalmi osztályból kerül ki az öngyilkos, még elszomorítóbb eredményre jutunk. Mert amint a ragadós betegségek a legalsóbb néposztályt tizedelik meg rendesen ós ilykópen a társadalmat részben megszabadítják a dologkerülő, léha söpredéktől: azonkópen az öngyilkossági mánia is jórészt egy osztályát pus/.titja a magyai társadalomnak és pedig a legszámot tevőbb és legszorgalmasabb osztályt: a müveit középosztályt. Ugyanis a legtöbb öngyilkossági eset az intelligens emberek sorában konsta'álható. Az öngyilkosság korunk nyavalája és pedig bátran állithatjuk, ogy épen olyan ragadós betegség, mintakár a kolera vagy a difteritisz. Esetek igazolják, hogy ahol öngyilkosság fordul elő, csak hamar az öngyil kos jeleltek egész tömegével gyűlik meg a dolga a hatóságoknak. Mintha csak a levegőben úszkálna az a milliónyi apró mi az ma, amely az embereket öngyilkosságra készteti: olyan ijesztő mértekben szaporodnak tna napság az öngyilkossági esetek A jelen kornak jellemző sajátsága az életnek semmibe vevése Az öngyilkos mit sem töiődik azzal, hogy meggondolatlan cselekedetével egész családok boldogságát dúlja fel és hozzátartozóit igazságtalanúl a legrettenetesebb fájdalomba 'dönti. Nincs benne szeretet, amely a sziv szaván és erős a'arat, amely az ész jogán meggyőzné szándékának téves voltáról s visszatartaná sötét tervének a keresztülvitelétől. De nincs benne hazaszeretet sem. Mert ha volna, az megtanítaná arra, hogy életével nem rendelkezik egyedül é* függetlenül, hanem tartozik azzal a hazának is, amely (iának fogadta és a társadalomnak, amely jövendő munkásságának a reményében felnevelte. Azonban erkölcsi szempontból is nagy visszaesést mutat az öngyilkossági esetek gyakorisága; mert az a gyávaság és az erkölcsi elzüllós terjedésének megcáfolhatlan bizonyítéka. Elmúlt már az idő, amidőn az öngyilkosokat hősöknek tekintették, mint akiknek oly nagyfoka bátorság lakozott sziveikben, hogy a bizonytalan létből önkényt omlottak a biztos enyészet karjaiba. A modern pszihologia kimutatta, hogy az öngyilkosság a g\ászaságnak a legnagyobb foka; mert az öngyilkos megijedve az élet küzdelmeitől, ez elől menekül a halálba. S valóban mi is az': tartjuk, hogy gyávaság az életet egyszerűen eldobni akkor, amidőn annak terheivel megküzdeni a legférfiasabb kötelesség volna. Az Öngyilkosságok megakadályozása első sorban a társadalomnak és nem a hatóságnak a kötelessége. S ez a kötelesség anyagi és erkölcsi kötelesseg is egyszersmint; mert az öngyilkos amellett, hogy korai elhalálozása következtében nem teljesiti azokat a szolgálatokat, amelyeket a társadalom minden egyes tagjától jogosan megkövetelhet : még erkölcsi kárt is okoz, mert tettének hirével megmételyezi a fiatalságnak minden rosz iránt olyannyira fogékouy, erőtlen lelkét. Nem szándékunk jelen sorainkkal a ballépéstől visszatartani azokat, akik önhibájuk folytán hasonlottak meg a világgal; meit aki nem tartja magát méltónak arra, hogy tovább is a társadalom tagja maradjon, az nem érdemli meg, hogy a társadalom csak egy mozdulatot is tegyen megmentésére. Ellenkezőleg azoknak az érdekében emeljük fel tiltakozó szavunkat, akik a társadalom mai téves felfogásának áldozatai gyanánt egyedül és kizárólag azért akarnak megválni az élettől, hogy a gyávaság megszégyenítő bélyegét a homlokukra ne süssék. Remélhetőleg a közel jövőben mind nagyobb tért fognak hódítani a modern psziholcgiának az öngyilkosságról hirdetett, fentebb ismertetett tanai s akkor azután hovatovább kevesbedni fog azoknak a szerecsótleu embertársainknak a száma is. akik meggondolatlanul önkezűleg dobják el maguktól az életet. Ipar- és kereskedelem. A zalaegerszegi kerületi bctegsegélyző pénz'ár közgyűlése. ,V zalaegerszegi kerületi betegsegélyző pénztár f. hó 24-en tartotta rendes évi közgyűlését a kiküldöttek nagy érdeklődése mellett. Ková s László elnök melegen üdvözölte a megjelenteket ós a gyűlést megnyitotta. A mult közgyűlésről szóló jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az igazgatósági évi jelentés ós zárszámadás keiültek napirendre. Gráner Géza kiküldött a tiszta nyeremény nyilvántartásáia tett észrevétele u

fán a közgyűlés ezeket helyeslőleg tudomásul vette. Előterjesztetett az 1901. évi költségvetés 38370 kor, 57 fill. bevétellel és 34459 kor. 21 fill. kiadással, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Az alapszabályok értelmében évenkint az igazgatóság tagjai közül hat tag kilép ós ezek helye újra betöltendő, még pedig: kettő a munkaadók és négy a rendes tagok sorából A kilépett tagok : Kovács László, Breisach Sámuel, SchupfeDhauer Frigyes, Jámbor Sándor, Baksa Kálmáu, és Baksa István. Ezek helyébe beválasztattak: Kovács László, Breisach Sámuel, Baksa István, Jámbor Sándor, lladó Henrik és Shupfenhauer Frigyes. Az igazgatóság póttagjaiul megválasztattak : Fángler Gyula. Lónyai Ferenc, Singer Miksa, Szigethy Erdős írnák, Unger Sándor ós Weisz Mór. A felügyelő bizottságba: Gráner Géza, Morandini Tamás, Fuschs Jenő, AusJánder Lajos és Spitzer Károly; a választott bíróság tagjaiul pedig: Bencze György, Puer István, Lövy Henrich, Hegyi Ferenc, Ilübsch Emil, Zsazsa Vince; póttagokul: Németh Gábor, Pécsi Mihály ós Hegyi Gyula választattak meg. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével Gráner Géza, Pfeifer Henrik, Radó Henrik ós Kovács Mór kiküldötteket bizták meg. A napirend letárgyalása után elnök örömmel jegyzé meg, hogy mig máskor alig tizenöt kiküldött jelent meg a közgyűlésen, ez idén a szám .36-ra emelkedett, amiből örvendetes haladást ós a humánus intézmény iránt való érdeklődés fokozását látja és abban a reményben, hogy a nagyobbfoku érdeklődés a pénztár anyagi ós erkölcsi felvirágozását fogja eredményezni, a gyűlést befejezettnek nyilvánította. Békéltető bizottsági tagok választása. A zalaegerszegi ipartestület békéltető bizottságba a következő segédtagok lettek megválasztva: Puer Gyula, Na;y Ferenc, Hollósy György, Andris István, Bedő József, Lendl Gyula, Meskó Ferenc, Kiss Károly, Nagy Antal, Simon József, Goldtinger Dezső, Bichtcr Ede, Kötfer Károly, Vörös Géza, ifj. Schufenhauer Frigyes, Illés Elek, Unger Sándor Hegyi Gyula, Ileigli János, Néraoth József, Bakos István, Fehér Zsigmond, Baranyái Péter ós Lang János. Kereskedő- es íparossegédek figyelmébe. A késmárki m. kir. állami szövőipari szakiskola iparos- ós kereskedősegédek számára, kik textilipari termékkel fcg lalkoztak, különösen szabósegédek és konfekciós üzletekben alkalmazott kereskedő segédek számára 1901. éprili15-től május 25-ig hathetes ingyenes tanfolyamot fog tartani A taufolyamba minden önálló, felnőtt segédet felvesznek, a ki ismereteit ily módon óhajtja bővíteni. A tanfolyamon heti 35 órában ugy elmeletileg, mint gyakorlatilag a szálas anyagok ipartanát, a kötéstant, a szövetelemzést és számítást, a szövetek és fonalak vizs gálatát fogják tanítani, a jelentkezők igényeihez alkalmazva. A Késmáikon való hatheti tartózkodás költségei körülbelül 50—60 koronát tesznek. Jelentkezéseket, a fentnevezett késmárki szakiskola igazgatósága f. évi április hó 10'ig fogad el. A megrendelések gyűjtését eltiltó törvény életbe léptetése elölt a kereskedelemügyi miniszter a keresk.- és iparkamarákhoz a következő leiratot intézte ; Az 1883. XVII. t. c. ipartörvény 50. §-ának a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezései módosításáról szóló 1900. évi XXV. t. c. végrehajtása iránt mielőbb intézkedni óhajtván, tekintettel arra, hogy a végrehajtási rendeletben a hivatkozott törvény 3. §-ábnn nyert felhatalmazás alapján azokat az üzletágakat és iparcikkeket is megállapítani szándékozom, amelyekre a törvény 1 §-ának első bekez dése alól kivételek teendők, felhívom a kamarát, hogy a rendelet tervezet ide mellékelt 6 § ára vonatkozólag, mely az általam kijelelendő kivételeket felsorolja, véleményes nyilatkozatát legkésőbb f. évi március végéig terjessze elém. Az idézett törvény 3 §-ábao nyert külön felhatalmazás alapján a megrendelések gyűjtésének korlátozása alól a következő kivételeket engedélyezem : l) a háziipar előmozdítása érdekében a házi ipar cikkekre, de azon feltétel alatt, ha a megrendelést gyűjtő a cikk háziipar jellegét helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja; 2) a tudomány és műszaki képzés érdekében a műszerekre és tudományos eszközökre; 3) a következő cikkekre, melyek általában a vidéki ipar és kereskedelem tárgyait nem képezik u. m. varrógépekre, cséplő, vető és aratógépekre, gőzmozdonyok és lokomobilokra és gőzekékre, gőzszivattyukra, malomberendezésekre, villamos erőátviteli és általános világítási és távbeszélő berendezésekre. Hi-vatalos-rovat. I. A m. kir. földmivelósügyi minister urnák 21453/VIII. számú rendelete folytán figyelmeztetem a szőlőbirtokosokat, hogy az elpusztult SZŐIIŐK felújításához házalóktól szőllő oltványokat ós szőllő vesszőket egyátalában ne vásároljanak, hanem ha oltványokra, szőllő vesszőkre szükségük van, forduljanak a ker. szőllőszeti ós borászati felügyelőkhöz, vagy a helybeli állami szőllőtelep vezetőségéhez, a kik készséggel adnak útbaigazítást a beszerzési forrásokról. Ugyanazokhoz fordulhatnak útbaigazításért akkor is, ha oltványaik, vagy a szőllőveszszők minőségére nézve alapos kételyeik volnának. r Zalaegerszegen, 1901. március 23-án. II. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1877 óvi XX. tvc. értelmében 1900 évi gyámpénztári zárszámadás és vagyonmérleg az idézett tvc. 300-ik §-a értelmében 1901 március 28-tól ápril 12-ig azaz tizenöt napon át a v. főjegyző irodájában az eseti eges észrevételek megtehetóse végett közszemlére kitétetett, — ahol is azok a hivatalos órák alatt az érdekeltek által betekinthetők. Zalaegerszegen, 1901. március 27-ón. Várhidy Lajos s. k. polgármester. Selgi, megyei és vegyes hírek. Az új évaegyed alkalmával kérjük az előfizetés szíves megújítását. A lap kiadóhivatala. {

Balaton József

] apát-plebánoknak temetése óriási részvét mellett volt f. hó 24-én délután 4. órakor A tem jtesi sze.'t irtást Ratkovics Vendel zalaegerszegi főesperes, szombathelyi apát-kanonok fényes segédlettel végezte. Nagy számmal volt képviselve az egyházmegyei papság; itt voltak Kiss Pál alsó-lendvai esperes-plebános, Tiborcz György zalaszentgyörgyi esperesplébános, Dáncsecs János pákai esperes-plebános, Vajda János nemesapátii, Németh Gábor csácsi, Farkas Sándor háshágyi, Pajtliy Elek söjtöri, Simon István egervári, Vinböffer Dezső salomvári, Schmidt István p.'magyaródi, Lóránth Antal győrvárí, Kopcsándy Sándor szarvaskendi, Táncsics József alsóbagodi, Berkovits József szepetneki plébánosok, Páter Egyed Dominikánus {rendű szerzetes, vasvári adminiszrator, Desics Géza, Németh Géza zalaegerszegi, Angyal György alsóbagodi, Nagy László salomvári segédlelkészek, Kun Vilmos főgymnasiumi hittanár, Bődy István Pécs-egyházmegyei áldozár. A temetésen testületileg, zászló alatt vett részt az ipartestület, a tűzoltó testület, az iparos ifjak önképzőköre, a kath. legényegylet. Képviselve voltak a temetései az összes helybeli hatóságok, testületek; kivonult a főgymnasium, felső kereskedelmi iskola, polgári- és elemi iskola róm. kath. ifjúsága tantestületeik vezetése mellett. A menetet Kun Vilmos hittanár rendezte; az óriási közönség példás rendben vonult ki a Kossuth Lajos utcán keresztül a temetőbe, ahol a város által felajánlott diszsirhelyeu készített sírboltba helyezték sokat szenvedett apát-plébánosunkat örök nyugalmi helyére, Béke poraira! A megyei közpon i választmány Csertán Károly alispánnak, mint a központi válaszmány elnökének, elnöklete alatt 1. hó 27-én ülést tartott, amelynek egyedöli tárgyát az előző gyűlésen a választók összeírására megalakított küldöttségek egyes tagjainak lemondása következtében megüresedett küldöttségi állásoknak új törvényhatósági bizottsági tagokkal való betöltése képezte. Hagyomány jótékony célokra. Balaton József, zalaegerszegi apát-plebános, végrendeletileg a következő jótékony hagyományokat tette: az egyházmegyei nyugdijalapra 200 koronát, a papnövelde és egyházmegye alapjára 100—100 koronát, a váczi siketnémák intézetének, a budapesti vakok intézetének, a Szent István társulatnak, a Szent László társulatnak egyenként j50—50 koronát; a zala-egerszegi, pákai és németgencsi templomoknak egyenként 200—200 koronát, a zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyesületnek 100 koronát; a zalaegerszegi karácsonyfa egyletnek, nőegvletnek, népkonyhának és az iparos ifjak önképző egyletének egyenként 50—50 koronát. A vármegyei igazoló választmány f. hó 27 ón Hajile István bizottsági einök eln.iklete alatt ülést tartott, amelyen a mult évi december hó 27-ón és f. évi január hó 14-én tartott pótválasztások eredményét bírálta el. A zalaegerszegi, lentii, nasykapornaki, zalaszántói kerületi választásokat igazolta. A zalarpítii választás ellen felebbezés adatván be, az igazoló választmány a járási főszolgabírót felhívja annak megállapí'ása végett, hogy Nagyradán a választás napját a szokásos módon kihirdették -e vagy sem, mert ezen az alapon támadja meg a felebbezós a választást. — A haki választó kerületben dr. Ruzsicska Kálmán választását a bizottság igazolta, ellenben a másik bizottsági tagnak megválasztását a felebbaz ésben felhozott s beigazolt indok alapján megsemmisítette . — Az ukki választást, mivel a teljesített vizsgálat ad atai szerint a közöttük. Csak mikor észrevették, hogy már eltávozott, akkor kockáztattak meg egy-két semmit mondó feleletet. Kovách Gyurkával meg egyszerre forogni kezdett a ruhatár. — Hogyan? Az ő feleségét az az éhenkórász fiskális vegye el? Abból nem lesz semmi, akkor inkább el sem válik tőle. Az előszobán keresztül kiosont a ruhatárból s láb újhegyen távozott, hogy a többiek észre ne vegyék. Rohant egyenesen haza a feleségéhez. A szép asszony már épen elvégezte az uti készülődéseket, mikor félje benyitott s le szándékozott feküdni. Kovách Gyurka szó nélkül átölelte szépséges szép feleséget, akit most még szebbnek látott, mint az esküvőjük napján s ahogy minden tiltakozás ellenére össze-vissza csokolta, megesküdött neki, hogy jobb lessz hozzá, mint valaha volt. A szép asszony egészen elérzékenyedett s újra lángot vetett szivében az a szikra, melyről már azt hitte, hogy végképen kialudt. Beleegyezett mindenbe. Csak még az nyugtalanította, bogy mit mondjon majd az ügyvédnek, hogy miért nem válik. — Mondd, hogy csak meg aknrtad tréfálni — tanácsolta a boldog férj szerelemittasan. — Igen, csak tréfa volt — ismételte gépiesen az asszony s másnap ezt irta az ügyvédjének : „Az Istenre kérem, el ne árulja, hogy csak tréfából hireszte e, hogy válni akarok az uramtól. Már ki békültünk."