Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-24 / 8. szám

mai 31 km. menetrendszerinti sebesség helyett, egy gyorsabb vonatot engedélyezzen; továbbá, hogy a balatonparti vasút kiépülte után ugyancsak a nyári hónapokban egy közvetlen I/II. oszt. kocsi közlekadjék Budapest és Tapolcza kőzött Veszprémen át. Ha a két kívánalmat annak idején a keieskedelemügyi kormány teljesiti, az nagy fontossággal fog birni az egész északi Balatonpart forgalmára, mert ekként a Budapest déli vasútról reggel 8 órakor induló utas már 12 óra 30 perckor átszállás nélkül Tapolczán lehetne. Hegedűs miniszter a bizottságot a legszívesebben fogadta ós ígérte, hogy a vasút létrejöttét a maga részéről, a mennyire csak az állam pénzügyei engedik, a legmelegebben támogatni fogja. A kereskedelemügyi miniszternek átadott fel

;rat: Nagyméltóságú miniszter! Kegyelmes urunk ! A Baltonvidék északi része lakossága a balatonparti vasúttól várja évek óta közgazdasági hanyatlásának megszűntét. Mig a Balaton déli partja a fővárossal való kitűnő összeköttetés miatt rohamos fejlődésnek indult: addig az északi part, noha hazánknak egyik legbájosabb vidéke, ép oly mértékben hanyatlott. Kellő közlekedés hijján szorgalmas népe nem tudta azon előnyt kihasználni, melyet élvezett, hogy a nyaranta ezrével ott üdülő fürdő közönséget élelmezze és kiszolgálja. Az északi pait valamikor hazánk egyik legelső szőlőtermő vidéke volt; a szőlők pusztultával az egykor vagyonos lakosság elszegényedett, mit bisonyit az is, hogy az államkincstár tervezett vasutunk mentén levő 15 körjegyzőség területén Felsőőrstől Tapolcáig évi 201.386 kor. adóleengedéssel káiosodott. A derék magyar lakosság nagyban vándorol ki Amerikába, de főkép Szlavóniába, hol a magyarságra nézve örökre elveszett. A vidól- főhelyének, a különben élénk kereskedelmi! Tapolczának, lakossága az 1901. é\i népszámlálás szerint nem szaporodott. A szőlők megújításának költségei a jómódú gazdákat is adósságba keveite, noha a megújított szőlők most már újra termésnek indulnak, de a termés kellő közlekedés nélkül megfelelően nem értékesíthető. A balatonparti vasút szükségének érzete hozta össze a zalai birtokosságot 1897. december 21-ére Keszthelyen, melyen az érdekeltség megalakult, elnökévé dr. Jankovich László gróf zalavármegyei főispánt és a végrehajtó bizottság elnökévé Hertelendy Ferenc lesenczetomnji földbirtokost választotta meg. Néhány héttel később 1898. évi január 30, a veszprémvármegyei érdekeltség alakuló gyűlésén Veszprémvármegye részéről a végrehajtó bizottság elnökévé Reé Jenő földbirtokos, a veszprémi takarékpénrtár igazgatója, választatott meg. Nagy méltóságod hivatali elődje Hertelendy Ferencnek és Reé Jenőnek 1898. ápril 26-án kelt 23335/III. sz.leiratával az előmunkálatiengedélyt a győr—Veszprém— dombóvári helyiérdekű vasút „Veszpiém város" állomástól Szentkirályszabadja, Vörösberény, Almádi, Balatonfüred, Aszófő, Akaii, Szepezd, Révfülöp, Badacsony, Tördemicz, Gulács, Tapolcza községek érintésével, vagy Tördemicztől Szigliget ós Balatonederics érintésével Keszthelyig, a Balatonszentgyörgy—keszthelyi h. é. vasút állomásáig vezetendő helyi érdekű, gőzlokomotiv vasútra egy évre megadta ós ezen engedelyt nagymóltóságod 1899. május 17-én k. 32558/V. sz. leiratával villamos üzem esetleges alkalmazásának alapul vételével eszközlendő tervezés megengedése mellett további egy óv tartamára meghosszabbítani méltóztatott. Hertelendy Ferenc az 1899, évi szeptember 3-áu Keszthelyen tartott nagyérdekeltségi ülésen a tapolcza— keszthelyi részre biit engedélyesi jogainak fentartásával a végrehajtói bizottsági elnökségről lemondván, helyette e gyűlés a végrehajtó bizottság elnökévé Szüts Béla mérnököt, a Danubius—Schveichen—Hartmann egyesült hajó és gépgyár r. t. műszaki igazgatóját választotta meg. Nagymóltóságod volt kegyes 1899. évi május 17 én 32558 sz. rendeletével kiadott előmunkálati engedély társtulajdonosának Szüts Bélára történt átruházását az 1899. évi december hó 8-án 74608. sz. rendeletével tudomásul venni. A Badacsonyban 1900. évi október 14-én tartott végrehajtóbizottsági ülésen Hertelendy Ferenc bejelentette, hogy a tapolcza—keszthelyi vonalra az engedélyezési tárgyalás megtartatott ós ne hegy e szakasz immár lehetséges kiépítése halasztást szenvedjen, ezéit a résznek kiépítése és a Dunántuli h. é. vasúttal való egyesülése ügyébtn tárgyalások folynak, melyek előre láthatólag eredményre fognak yezetni. A tapolcza—keszthelyi vonal a tervezett balatonparti vasúttól ekként külön válván, részünkre a Veszpiémtől Almádi, Balatonfüred, Révfülöp, Badacsony érintésével Tapolczáig vezetendő mintegy 80. km. hosszú h. é. vasút megvalósítása jutott feladatul. A badacsonyi végrehajtó bizottsági ülés egyszersmint az eléje terjesztett beható költségvetések és tanulmányok alapján a nagy költségekre való tekintettel kénytelen volt az érdekeltség kedvelt eszméjéről, a vasútnak elektromos üzemmel való tervezésérő I, lemondani. A veszprémmegyei érdekeltség e közben a veszprémbalatonfüredi 314 km. hjss;:u szakasz nyomjelzését elvégeztette és a szakaszra n "zve a közigazgatási bejárás 1900. évi október hó 12—14 napjain megtartatott. A balatonfüled—tapolczal szakasz nyomjelzéset az 1901. év avaezán óhajtjuk végrehajtatni. A törzsrészvényekre való aláírások gyűjtése e közben szakadatlanui foiyt. Zalavármegye törvén] hatóságának 1898 évi szeptember 26 án tartott rendem kö/gvülésén a megye területére eső minden kilometer után 30u0 irtot hozzájárulást, szavazott, meg. Minthogy a megye területére vasutunkból s mintegy 65 km. esik, e/. a hozzájárulás 195000 frt. Ugyané gyűlés elhatározta, hogy uagymáltóságodlnz faliratot inté? és ebben már előzetesen kéri excellentiádat hogy a balatonparti vasút fontosságát figyelembe véve, ha a vármegye egyedül az útadó igénybe vetelóvel ad hatná meg a kivánt segélyt, az ez iránt hozandó ujabbi határozatot kegyesen jóváhagyni méltóztassék. Veszprémvármegye törvényhatósága 1898. május 2-án taitott ülésén a megye területére eső mintegy 13 km. hosszra 45000 frtot szavazott meg, mely határozat a nagyméltóságú minisztérium által 66507/1898. V. sz. a. jóvá is hagyatott. Veszprém rendezett tanácsú várostól is tetemes törzsrészvényjegyzés van kilátásba helyezve, a vonalmenti 24 község pedig összesen 43300 frtot irt alá. S nagyobbára elszegényedett kisebb községek száma és az aiáiit összeg mulatja, mennyire óhajtja e vidék rég tervezett vasutját. Iieé Jenő és Szüts Béla végrehajtó bizottsági elnököknél eddig összesen 60750 frt törzsrészvény van aláírásban. Eddig tehát 374050 frt törzsrészvény jegyzését értük; a vonalmenti nagybirtokosoktól, a Tapolczavi dóki községektől és magánosoktól még számos aláírás várható. Kegyelmes urunk ! Vasutunk célja az élénk kereskedelmi! Tapolczát Veszprémvármegye székhelyével Veszprémmel mindenütt lehetőleg a Balaton partján menve, összekötni és ekként az északi Balatonpart lakosságának régi vágyát megvalósítani. Teherszállításunkat főkép bor és kő, fa, friss gyümölcs, csemege szőlő, gabona, nád fogja a vidéknek megfelelően képezni. Tetemes forgalom várható a szőlőterületre szükséges trágyából és karóból, melyben a vidék jelenleg szűkölködik. A teherszállítás mellett a nyári személyforgalom oly fontos szerepet játszhat tervezett vasutunknál, hogy arra már az előleges tervezéskor különös figveíemmel kell lennünk. A Balatonnak a fővároshoz való közelsége miatt számithatunk arra, hogy nyáron a fővárosból, mint a déli part példája is mutatja, igen számosan fognak vonalunk mentén levő fürdőhelyeken Almádiban, Balatonfüreden, Ilévfülöpün, Badacsonyban nyaralni. A budapesti közönség, melynek idege drága, megkívánja azonban, hogy gyorsan utazzék, szívesen megadja a gyorsabb utazás többköltségét, de a helyi érdekű vasutak rendes lassú járása nagyobb távolságra kedvére nincs. Tőlünk, mint a ba'atonparti vasút tervezetőitől, a vidék közönsége méltán megvárhatja, hogy oly vasutat építsünk, melynek sebessége megfelel a balattni fürdők ós a főváros közt utazó közönség kényelmének. Nekünk a nyaraló közönséget vidékünkre kell édesgetnünk nemcsak vaautunk személyforgalma szempontjából, de azért is, hogy az elszegényedett lakosság a nyaralók kiszolgálása és élelmezése révén uj keresethez jusson. Célunk nyáron naponként egy oly vonatot járatni Veszprémtől Tapolczáig és vissza lehetőleg nagy sebesseggel, mely vonal csupán a fontosabb helyeken állna meg, tehát gyorsított személyvonat lenne. A többi, minden kis állomáson megálló vonatok járhatnának lassabban. A gyorsított személyvonatnak természetesen kapcsolatban kellene lennie Székesfehérváron Veszprémnél a Budapestről induló legmegfelelőbb gyorsvonattal. Ma a Budapestről 8 órakor reggel induló utas 9.31-kor indul Székesfehérvárról, 10.45 kor érkezik Jutasra, 11.10-kor Veszprémbe. Tehát a Székesfehérvár ós Veszprém közti 51 kmt. 1 óra és 39 perc alatt teszi meg, tehát óránként 30.9 kmt. Mire az utas Veszprémbe ér, addig a déli vasút gyorsvonata közel van Balatonszentgyörgyhöz, tehát már elhagyja a Balatont. Ily körülmények között a mi vasutunk természetes nem log soha versenyezhetni a déli vasúttal, vagyis a fiirdő és nyaraló közönség ily közlekedéssel tovább is a déli vasút mentét fogja felkeresni és a mi tervezett vasutunk nagy részben céljai téveszti. Az előadottakból kiviláglik, hogy a Székesfehérvár ós Veszprém közti 51 km. szakaszon, mely Jutásig első rendű pálya gyanánt épült, a nyári hónapokban gyorsvonat szükséges. E vonat a Balaton északi partján nyaraló közönséget a m. kir. államvasutak Székesfehérvár— jutási részére terelné, tehát a mostani gyér személyforgalmat a nyári hónapokban tetemesen növelné. Hogy ez állitás mennyire áll, mutatja ismét a déli vasút példája, melynek Budapest d. v.-ról kiindulva, tetemes személyforgalma C

Sak addig van, mig a balatoni fürdőzés tart. A közönség kényelme, úgyszintén a magyar királyi államvasutak Székesfehérvár—jutási szakaszának, végiil a a mi tervezett vasutunknak- érdeke megkívánná, hogy Budapest k. p. vagy talán még helyesebben Budapest d. v. állomásról naponként a reggeli gyorsvonattal a nyári menetrend tartama alatt egy I/II osztályú közvetlen kocsi Székesfehérváron Veszprémen át egyenest menne Tapolczáig. Ugyané kocsi Tapolczáról még az nap az esti 9.20 kor Budapest d. vasútra érő gyorsvonattal visszatérhetne : Tervezeit vasutunkat saját üzemünkben óhajtjuk vezetni. Az előadottak alapján tisztelet'el kérjük nagymélíóságodat, méltóztassék nekünk a tervezett veszprém — tapolczai h. é. vasútra, melynek országos érdekét elvitatni nem lehet 1. törvényes kedvezményeket megadni és azt lehetőleg nagy hozzájárulásban részesíteni, 2. a Székesfehérvár—jutási szakaszát a magyar királyi államvasutaknak akként berendeztetni, hogy azon legalább a nyári menetrend tartama alatt gyorsvonat közlekedhessék, 3. megengedni, hogy Budapest és Tapolcza között tervezett vasütunkon a nyári menetrend tartama alatt naponként egy I/II. oszt. közvetlen kocsi közlekedjék. Nagyméltóságodnak kiváló tisztelettel Budapest 1901. február 14 ón. kész szolgái: Reé Jenő sk., Szüts Béla sk., a tervezett Veszprém—tapolczai h. ó. vasút nagy végrehajtó bizottságának elnökei. Ipar- és kereskedelem. — Es ha azt követelném, hogy esküdet szegd I meg ? — Soha!... Inkább életemet, csak azt az egyet •e. . . alávaló ember lennék ... — És ha mégis akarnám ? — viszonzá Gitána, miközben közelebb lépett hozzá ós szemei villámokat szórtak. — Semora kegyetlen vagy. — Tehát visszautasítod a .szerelmemet? — Kell. Nem tehetem meg, kérj mást . . . légy jó; tekintsd, hogy nőm, kit mindenek felett szaretek, otthon sirva tölti napjait s két gyermekem hasztalan kereM apját, adj vissza nekik . . . — Nem, magamnak akarlak . . . Gondolkozzál ! Egy óra múlva eljövök s megkérdezlek utoljára, addig is Isten veled . . . Magára hagyta foglyát, ki zokogott. Ő pedig egykedvűen ment le a kertbe, hol öreg cselédje levéllel várt rá. Megismerte az írást. Don Alvareztől jött, egy régibb szeretőjétől, a kitől szabadulni akart, mert megunta. Édes Gitándm. Tegnap éjjel ismét vesztettem 5000 pv: stert; légy szíves, adj mkem annyit kölcsön. Ha megteszed, ugy megígérem, hogy soha többé nem veszek ke ztmle kártyát s tied leszek, mert nagyon szeretlek. Alvarez. Gitána felkacagott és eldobta a levelet. Majd egyet gondolt. Megnézte, mennyi pénze van. Alig volt 2300 piasterje. Kezébe vett egy újságot s lapozott benne. Olvashatta, hogy Don Pedro de Diaz összeesküvő fejére 3000 piasteit tűztek ki. Most már tisztában volt pokoli tervével. Ha ma nem kapok kedvező választ, akkor?.. Gondolta magában és sietett foglyához. — Nos Don Pedro, utoljára kérdezlek, mí a válaszod V — Nem tehetem sennora. — Tehát nem?. .. Lásd, ugy szeretlek [Elmennénk innen messze, nem tudna felőlünk a világ semmit . . . — Esküm kötelez, nőmet, gyermei-eimet szeretem — Te rajtad múlott ... — mondá Gitána és boszura gyuladva, elsiet. Leül Íróasztalához s két levelet ír. Egyikkel elküldi cselédjét. Nem sokára katonák jelennek meg a háznál s Gitána ördögi mosolvlyal vezeti őket, foglyához kit azonnal va verfiek, a tiszt pedig nagyobb pénzösszeget ad át a nőnek. Gitána egy gyanútlan pillanatban a fogolynak azt súgja: — íme az én válaszom . . . Mire amaz bánatosan tekint reá s el kezd könvnyezni. Eszébe jut neje s két kicsi gyermeke ... M kor elhurcolják, még egyszer hátra tekint (ritánára, de amaz nem bírja a pillantást eltűrni s elfordul tőle . . . Majd betér a házba, megolvassa a kapott vérdijat; kiegészíti sajátjából, borítékba teszi a másik levéllel s elküldi szeretőjének . . . Másnap reggel hajnalban a vár egyik udvarára kivezetik Don Pedro de Diazt, bekötik szemeit " s a következő pillanatban a nemes s/iv megszűri dobogni. Még távolabb, Andalúziának egy kis helyisedében, szerény hajlékban, egy nő két kicsi' gyermeket, öltözte

1, majd elmondatja veli'k a reggeli imát s midim azt rebegik: „ . . . és add vissza nekünk édes jó apónkat" . . , Akkor a nő szemei megtelnek könnyekkel s még buzgóbban imádkozik gyermekeivel . . . Oh, ha tudná!. . . Árpád. Az iparos segédek- és tanouczok országos kiillitása Budapesten. Ilegediis Sándor kereskedelemügyi miniszterünknek a kisipar versenyképességének előmozdítására irányzott törekvései közepette, nem kerülte el figyelmét az a jelentőség, melylyel az országos jeli di s idoszakonkint ismétlődő tanoncz- és segédmun., ki,mintások bi rnak Az ily kiálli.ások ugyanis, miken' a t az ezredéves kiállítás keretében rendezett hasonló ki.üli'áx is bebizonyította, egyfelől tanulságosan inul . i : ; l>e a jövő ipares nemzedék képzettségét és pi-dn egymás mellett a fővárosi és vidéki segédek és tanonc •» 1 . úgy a szákkörök, miut a nagy fogyás'.tó közönség e! . r. • igy a/ iparfejlesztés jö/ő iránya tekintet ibeh is né.ni u mutatást ujujtauák; másfelől emelik a tanouczok cs segódek önérzetét s úgy őket, mint a tanító mester* l t továbái haladásra serkentvén, az iparos szakképzettség hathatos tényezőiként jelentkeznek. Az ily kiállítások j. leiitósége indította mindenre gondoló miniszterünket arra, liogv azok rendszeresitésénrk ügyével foglalkozzék s 1' első i'y kiállítás rendezését, melyet még ezen év io mnn Budapesten kivin megtartani, az előkészüli k m.a most megtegye. A helybeli ipartestület tudomásunk r int nagyobb mozgalmat indít meg az iránt. ho_\ ÜO uuk iparos segédei és tanonczai a ten<ze't kiai:, n minél nagyobb számban reszt vegyenek. Nem kéteik d <ak aljban, hogy iparosaink segédeiket és tanonc/ni it rkenteni fogják a rész-vételre, ezekünk az anyagra t-i időre nezve segédkezet nyújtanak, oktató és bnzdiiu ui.»aigazításokkal -'szótgálnak, hogy az országos, kiállításon városunk is is kellőképen képviselve legyen. A aagyar ipar dicsöségs. Nagy ml i esett B sben. 45 ezer métermázsa vastartóra páházatot írj ki Bécs város községtanác^a — s a szállítást négv vet ínytárs közül a magyar resiczai bánya nyerte el. A tanulság ebből az, hogy iparunk képes tért hódítani, a mint versenyképes az. Külföldi „Ernke rum". A kereskedelemügyi miniszter