Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-27 / 4. szám

Melléklet a ,,ZALAMEGYE" -1901. évi 4-ik számához egymásból folyó 'felépülését, az ezek közöt levő szervi összefüggést, mennyiségtani alapokon nyugvó következést tudja ós aki végzett munkájával oly tükröt állit a közön­ség elé, melyből a számvitel mnden egyes phásisa részle­teiben és végeredményében világosan kitűnik. A könyvelés valamely üzletben, vasútnál, gyáraknál, közkereseti, betéti vagy részvénytársulatoknál, szövetkezetek­nél vagy akár az államháztartásnál oly egészet képező gyakorlati tudás, melynél ki van zárva még a lehető­sége is annak, hogy valaki a részlet munkálatok közül egyiket — avagv másikát ne tudná és mégis mint köny­velő működik, A ki a könyvelés összefüggő, egymásból következő gyakorlati kiviteléből valamely részletet nem tud azt címezhetik könyvelőnek, adhatnak kezébe dip­lomákat, de mint könyvelő helyét meg nem állja, állást kapva, feladatának megfelelni nem fog soha. A ' miből következik, hogy minden könyvelő mérlegképes ós ha nem mérlegképes, nem lehet könyvelő. Ha pedig „nem mérlegképes" könyvelők nincsenek : akkor „a mérlegképes" szó üres frázis, mely csak arra való, hogy a könyvelés gyakorlati ismeretét tudálékos köntösbe öltöztesse, a közönséget megtévessze ós a könyvelőket minden meg­magyarázható ok nélkül két csoportra ossza. Mérlegképes könyvelők rlatt oly könyvelőket akar­nak érteni, kik mérleget tudnak készíteni. Ebből követ­keznék az is, hogy a kön/velők kétfélék: 1. olyanok, kik könyvelni is tudnak és mérleget is képesek felállítani; 2 olyanok, kik könyvelni tudnak és a mérleg készítéshez nem értenek. Hogy ez a felosztás sántikál éa minden reális alapot nélkülöz, világosan kitűnik a követke­zőkből : Az egyszerű könyvelésnél mérleg alatt a leltárból készült, annak összevont adatait feltüntető oly kimuta­tást értünk, melyen a cselekvő és szenvedőleges vagyon egymással szembe van állítva azért, hogy az üzleti tiszta vagyon kitűnjék, mely utóbbit a teher közé irjuk, csak azért, hogy a mérleg két oldala egyensúlyban legyen, vagy mint mondani szokás: „ki legyen egyenlítve". No már most merő képtelenség még gondolni is arra, hogy valamely egyszerű könyvelést practizáló üzlet könyvelője ne tudná a vagyon és teher egybeállításából a tiszta vagyont kiokoskodni; ha pedig ki tudja okoskodni mér­leget is tud készíteni s igy az egyszerű könyvelést értő minden könyvelő mérlegképes. A kettős könyvelésnél a mérleg a személyi és dologi számlák zárlati adataiból épül fel olyanformán, hogy nevezett számlákon a meglevő állományokat mérleg szó­val fejezzük ki és ezek a mórlegszámla két oldalán egy­másutánban gyűlnek össze; egyik oldalon a cselekvő vagyon, a másik oldalon a szenvedő vagyon ós a különb­ség egyéni cégeknel a tiszta vagyont, rószvénytársulatok­nál és szövetkezeteknél az évi nyereséget tünteti fel. Ha a könyvelőtől megkívánjuk, hogy év végén a számlákat lezárja, akkor fel kell róla tételeznünk annyi ismeretet, miként határozottan tudja a képzelt, dologi ós személy számlák lezárását; ós tisztában van a könyvelés amiu elemi ismeretével, a melynek segélyével a különböző számlák egyenlegeit a megfelelő számla kifejezéssel át. képes írni a kisebbik oldalra; ha pedig erre képes, akkor feltétlen fogja tudni a zárlati adatokat csoportosítani vagy a mérleg számlán, vagy a nyereség-veszteség szám­lán. Ha valaki azt hiszi, hogy a könyvelő a kettős rend­szer számla tömkelegeben könyvelni tud és lezárni nem, az a könyvelést nem értheti, a sokféle számla szervi kapcsolatával tisztában nincs ós a könyvelő munkaköré­nek egészéhez nem is konyit. A ki könyvelni tud, az a zárlatokat is elkészíti és a mérleget is felállítja; ha pedig a záráshoz nem ért, a mórlegszámlát ós ezzel kap­csolatosan a nyereség éz veszteség számlát elkészíteni nem képes; az könyvelni sem tudhat; mert a kettős számvi­tel könyvelése, lezárása ós ebből folyó mórlege oly szo­ros . zervi kapcsolatban van, hogy egyiknek tudása felté­telezi a többinek teljes ismeretét és valamelyiknek nem ismerése kizárja a másiknak tudását. A miből követke­zik, hogy minden könyvelő tud mérleget készíteni, vagy ha valakinek jobban hangzik, „mérlegképes* 1; ha pedig nem tud, a'kor az nem könyvelő, hanem tanonca köny­velősóg terén, kinek sokat kell gyakoroluia ós még többet tanulnia, míg a „könyvelő" elnevezésre reá szolgál. Azért ne ámítsuk a világot üres szókkal ; ne vet­kőztessük ki a gyakorlati tudást eredeti formájából; ne nevezz k könyvelőnek azt, ki mérleget készíteni nem tud és ne lássuk el minden ok nélkül „mérlegképes" jelzővel azt a könyvelőt, ki hivatását érti, mesterségét begyako­rolta és a könyvelés végcélját és főfeladatát képező mór­leget a rendelkezésére álló számviteli adatokból egybe­állítani, megérteni, megmagyarázni és mindeukor annak helyességét bebizo yitani képes. Balassa Benő, Iparhatósági megbízottak választása. Keszthelyen Csák Árpád járási szolgabíró elnöklósóvel megválasztották az 19Ql-ik évre az iparhatósági biztosokat, akik alakuló gyűlésükön llotfmann Arnoldot elnökké, Vas Sándort és Veháp Jánost a lajstromok elenőizósére, Buchberger Gusztávot, Fizáry Alajost, Hoftmann Arnoldot, Rosenberg Manót a tanonc iskolák látogatására, Friesz Ferencet, Hajdú Jánost. Prisznyák István a gyárak vizsgálására, Albert Ferencet, Fábsics Jánost, Gödbaum Jánost, Paűnz Zoltánt, Laáb Józsefet, Veber Istvánt, Orbán Jánost, Simon Györgyöt, Balogh Mihályt ós Mindszenty Jánost a műhelyek és egyes munkatelepek megszemlélésére jelelték ki. A betegsegitő pénztárak reformja, Tíz esztendeje iinmár, hogy néhai Baross Gábor életbeléptette a beteg­segitő pénztár intézményét. A gyakorlati élet azonban sok kivetni valót talált rajta s ezéit Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy ezt a törvényt reformálja. A reformtervet tavaly nyáron raegküldötte "a miniszter a fővárosnak, a városi és megyei törvényható­ságoknak, a betegsegitő pénztáraknak, az összes keres­kedelmies iparkamaráknak 3 az ipartestületnek. Mindezek­nek a véleménye immár megérkezett a minisztériumhoz. Ezek­nek a véleményeknek az alapján Hegedűs Sándor minisz­ter most ankét összehívását határozta cl ós ennek határ­idejét február hó 15-ére tűzte ki. A zala-egerszegi ipartestület köréből. A zala­egerszegi ipartestül évi rendes közgyűlését február hó 3-án délután lVa órakor tartja a városháza nagytermében a következő tárgysorozattal: az elnökség évi jelentése; az ipartestűlet 1901-ik évi költségvetésének megállapítása ; az elnökség leköszönóse ; elnök és a választmányi tagok választása; a testületi ház megépítése tárgyában határozat hozatal; indítványok. — A meghíváshoz csatolt kimutatás szerint a testület lek az 1900-ik évben 413 tagja volt; óv kö ben elhalálozás vagy az üzlet beszüntetése folytán a testületből 13-an léptek ki. — Az óv közben befolyt a pénztárba az 1.346 kor. 60 fill. pénztármarad­ványnyal együtt 8.339 kor. 27 fill., a kiadás volt 8.009 kor. 47 fill., pénztár maradvány 329 kor. 30 fill., A kiadások között 4.400 kor-t fordítottak kölcsön vissza­fizetésre ós 739 kor. 84 fill-t zászlóavatásból az elaggott alapnak. A karácaonyfaegylet mulatsága. A zala-egerszegi karácsonyfa egylet szokásos téli mulatságát f. hó 19-én tartotta a »Korona« vendéglő nagytermében, mely minden részében a lehető legjobban sikerült. Az első négyest 34 pár táncolta. A zenét Csicseri zenekara szolgáltatta, még pedig oly odaadással, hogy 2 órásnál rövidebb csárdás nem is^volt. A kedélyes múla­tás reggeli 5 órakor végződött. Ez alkalommal az összes bevétel volt 596 kor. 38 fill., melyből a kiadás 210 kor. 12 fill. s igy a tiszta jövedelem 286 kor. 26 fill. A mulatságon jelen voltak: Ruzics Károlyné, Erdős Gézáné, Krosetz Istvánné, Krosetz Gyuláné, Remm Jó­zsefné, dr. Czinder Istvánné, Varga Vilmosné, Kovács Lászlóné, Thassy Lajosné, Thassy Kristófné, dr. Háry Istvánné, Hrabovszky Flórisné, Unger Domokosné, l'au­kovits Gvörgyné, Özv. Makray Zsigáné, dr. Zarka Zsigáné, Schmidt Józsefné, Hagymásy Gyuláné, Szentistváni Sán­dorné, Travnik Lajosné, Telman Sándorné, Balogh Gyuláné, Rutich Sándorné, Köller Edéné, Preszler Gyuláné, Fángler Mihályué, özv. Csesznák Sándorné, Hajik Istváuné, Göndöcs istvánné, Skublics Jenöné, dr. Szigethy Elemérné, Rohonczy Istvánné, Grész Irma és Elza, Göndöcs Irén, Paminer Blanka, Hagymásy Ilonka, Schmidt Irma, Travnik Vilma és Ilonka, Preszler Vilma, Domonkos Jlonka, Henczman Ilona, Hajnal Stefi, Slemmer Irma, Remm Ella, Háry Glarisse, Somosy Mariska, Steril Olga (Rátka), Antos Róza, Zechmeister Franciska (Náprátfa), Laufenauer Juliska, Szigethy Elvira, Bogdán Emília, Dervarits Gizike, Csesznák Meláni és Stefi, Skublics Gizella, Lenke és Irma. A mulatság alkalmával felülfizettek : Ka fik a-féle vizsgálati alap 24 kor. 80 fill., dr. Jankovich László gróf 18 kor. 80 fill., Skublics Jenő 5 kor. 20 fill., Vágó János 4 kor. 80 üli., dr. Hárv István, dr. Halász Miksa 4—4 kor., N. N. 3 kor. 80 fill., Köhler Ede 3 kor. 60 fill., Veisz Tivadar 3 kor., dr. Szigethy Elemér, Varga Vilmos, Kászter Sándor, dr. Graner Mihályné, Krosetz Gyula, Szöcs Mihály, Krosetz István, Ödor Géza, Kun Vilmos, Németh Géza, Desits Géza, Goldfinger Jánosnó 2—2 kor., Hangay Gézáné, Dervarics János (Kozmadombja), Domokos Ignác 1 kor. 80 fill.. Trsztyánszky Ödön, N. N., Unger Domokosné 1 kor. 60 fill., liemm József, Siposs József, N. N., N. N., Péterffy József, Tisinszky Károly, Krosetz János, Horváth István, dr. Kadák Pál 80—80 fill., Hagymásy Gyuláné, Göndöcs Ferenc 60—60 fill. Ételnemüeket küldtek: Malits Józsefné narancsot, Hajmássy Imréné sonkát és borjúhúst, dr. Isoó Jánosné salátákat és kompótot, Preszler Gyuláné pulykát és kom­pótot, Varga Vilmosné kappant, Vörös Ferencné süte­ményt, dr. Háry Istvánné sonkát és kenyerét, Ján Ferenc narancsot és süteményt, Schmidt Józsefné 60 drb. császár zsemlyét, Travnik Lajosné tortát és süteményt, Magyar Lajosné sonkát és kenyeret, özv. Erdős Gézáné sonkát áspíkkal, Budai Károly süteményt, Hajmássy Gyuláné sonkát és kenyeret, Bödy Józsefné sonkát és préselt kalbászt, Fángler Mihályné pulykát, kenyeret és kompó­tot, Szalay Lászlóné malacot, dr. Szigethy Elemérné pulykát és kenyeret, Medgyesi Lajosné sonkát és süte­ményt, dr. Ruzsicska Kálmánná sonkát és malacot, özv. Rotífy Lajosné narancsot, Paukovits Györgyné süteményt, Antal Béláné malacot és fánkot, Szirmay Béláué tortát, özv. Tahy Rozália sonkát, dr. Kele Antalné kompótot, kenyeret és malacot, Ruzsits Károlyné nyelvet, Grész Károlyné sonkát, kompótot és kenyeret, Thassy Lajosné 22 drb. indián fánkot, Schlemmer Károlyné sonkát, Domokos ígnácné malacot, gálántint és kenyeret, Rutich Sándorné malacot ós gálántint, Tiborc Györgyné malacot, Csertán Károlyné malacot, Halász Vilmosné tortát, Dervarics Lajosné pulykát és süteményt, Csoknyáy Jánosné nyelvet és kappant, Hangay Gézáné borjúhúst és kenyeret, Krosetz Gyuláné almát, Baján Ferencné süteményt, Pál Józsefné kenyeret, Bertalan Pálné csirkét, dr. Csák Károlyné ma­lacot, Thassy Kristófné kappant, Remm Józsefné sajtot, Szigethy Margit pogácsát, Trsztyánszky Ödönné malacot és kenyeret, Pásztor Károlyné sonkát és süteményt, Somossy Nándorné csirkét, Veisz Samu pecsenyét és kalácsot, Farkas Lajosné nyelvet, Lázár Antalné pecsenyét, Csesznák Sándorné kenyeret és csirkét, Thassy Gáborné tortát, özv. Nagy Imréné süteményt és kappant, Kiss Lajosné sonkát, Göndöcs Autalné sonkát, dr. Zarka Zsigmondné kappant, dr. Keresztury Józsefné sonkát és kenyeret, Hutás Józsefné tortát, Gyenge Sándorné tor­tát "és sonkát, dr. Czinder Istvánné pulykát és narancsot, Fitos Mártonné kenyeret és parizert, Skublics Jenöné pulykát, Unger Domokosné tortát, Udvardy Vincéné kap­pant, Várhidy Lajosné kappant, Nagy Sándorné süte­ményt, Papp Ferencné tortát, Puskás Kálmánná tortát. Pénzt küldöttek : Rohonczy Istvánné, Rutich Józsefné 10—10 koronát, özv. Handler Istvánné 6 koronát, Zá­borszky Józsefné, Marton Lászlóné, Szentistvánvi Sán­dorné, Udvardy ígnácné, özv. Kántor Pálné, Morandini Tamásné 4—4 koronát, Hajik Istvánné, özv. Hidegh Józsefné, Rechnitzer Miksáné, Tuczy Jánosné, Czukelter Lajosné, özv. Rózsás Lajosné 3—3 koronát, özv. Pauliny Zsigmondné, Telmann Sándorné, Vidóczy Pálné, Nemes Gyuláné, dr. Gombás Aladárné, Pál Sándorné, Mattuschek Rikárdné, özv. Fitos Károlyné, Sanits Sándorné, Csutor Jánosné, dr. Zarka Zsigmond, Vizy Gyula, dr. Graner Mihályné, Kovács Károly 2—2 koronát. Úgy a szives felülfizetőknek, valamint akik a köz­vacsorára ételnemüt, vagy ennek megváltása fejében pénzt küldeni kegyesek valának, a nyilvánosság utján hálás köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. A város tanács ezennel közhirré teszi, hogy az 1900 évben egyeseknél beszállásolt katonaság utáni be­szállásolasi téritmény összegek a városi pénztárnál bélyeges nyugtára az illető házbirtokosok által felvehetők. Zala-Egerszeg r. t. város 1901 január 23-án tartott tanácsüléséből. Várhidy Lajos polgármester. lelyi, megyei és vegyes hirek. Gyászhír. Báró Harkányi Károly zala-szent-gróthi nagybirtokos, a főrendiház tagja, vármegyei törvóuyható­sági bizottsági tag, 69 éves korában, t. hó 24-ón Buda­pesten elhunyt. A szabadságharc alatt nemzetőr volt ; 1867-ben Zemplénvármegye tiszteletbeli aljegyzőnek, 1869-ben a megyaszói kerület ország'gülési képviselőjének választotta meg. Ezt a kerületet 1875-ig mint a Deák­párnak, azután pedig mint az egyesület szabadságelvü pártnak a tagja, képviselte. 1884—1887-ben a nagy­bereznai kerületet, 1899—91-ben Újvidék városát képvi­selte szabadelvű párti programmal. Néhány óv óta szent;gróthi birtokán gazdálkodott, amelyet minta gaz­dasággá tett. A király 1895-ben bárói ranpra emelte és a főrendiház örökös tagságát adományozta neki. Két fia és kiterjedt rokonsága gyászolja. Béke poraira ! Képviselőtestületi gyüles. A városi képviselőtes­tület f. hó 24-én Várhidy Lajos polgármester elnöklósó­vel rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester az ülést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesitesére Keszly Ferenc és Udvardy Ignác városi képviselőket kérte fel. — Elnöklő polgármester jelenti, hogy a belügyminisz­ternek rendelete a szarvasmarha- es lóvásártér megna­gyobbítása és ennek alapján a megnagyobbitáshoz szük­séges terület megvétele, esetleg a kisajátítási eljárás megindítása tárgyaban, képezi a közgyűlés első tárgyát, amely harmadszor tűzetvén ki, a községekről szóló törvény értelmében a jelenlevő képviselők határozatképesek. Németh Elek városi főjegyző ismertette a napirenden volt ügyet, mire a kellő felvilágosítások megtétele után a képvise­lőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a tervrajzon feltüntetett 11 kat. hold 133 |~| öl területet megveszi, a polgánmestert megbízta, hogy a párcellák tulajdonosaival a vételre nézve a barátságos egyezséget kísérelje megsamennyiben ez eredményre nem vezetne, a szóbau forgó területek megvételére nézve a kisajátítási eljárás megindítása tárgyában a szükséges intézkedéseket tegye meg. — A képviselőtestület tudo­másul vette a vármegye törvényhatósági bizottságának határozatát, mellyel I5orso3 János ós társai Zala-Eger­szeghegyi lakósoknak a hegyben való lakhatás eltiltása ellen megfelebbezett képviselőtestületi határozatot jóvá­hagyta. — A Wlassics-utcai ovoda udvarán levő üres magtárhelyiség eltávolítását a közgyüléi elhatározta oly­kép, hogy árverés utján eladja az épület anyagát oly kikötéssel, hogy a megvevő köteles azt onnan saját költ­ségén eltávolíttatni. — A közgyűlés végül tudomásul vette a polgármester abbeli bejelensósót, hogy a városnak Budapesten az egyes minisztériumoknál levő ügyei érde­kében a szükséges informatiók megtétele végett Buda­pestre fog utazni s amennyiben szükségét látjs, a polgári leányiskola épitós ügyében esetleg küldöttségnek felmene­telére nézve előterjesztését a legközelebbi képviselőtestü­leti gyűlésen megteszi. A Vötöa-kereszt egylet tapolczai ílókja. A Vörös kereszt egylet központi vezetősége felkérte dr. Kovács Vilmosnét Tapolczán fiókegyesület létesítésére, aki a felkérésnek engedve rajta volt, hogy tagokat gyűjtsön s miután mintegy 60 tagot gyűjtött, megtartották az alakuló gyűlést, amelyen Ley József plébános elnökölt, aki buzdította a jelenvoltakat az egylet támogatására s hálás köszönetet mondott dr. Kovács Vilmosnénak, aki fáradhatlan buzgalmával az egyletet mintegy halottaiból feltámasztotta. Majd megalakították a választmányt, melynek tagjaivá lettek Csendes Józsefné, Glazer Sándorné, Hirsch Lipótné, ifj. Leszner Józsefné, id. Leszner Mórné, dr. Lőke Mórné, dr. Singer Bernátnó, Vastagh Jánosnó, Ley József, Glazer Sándor, dr. Mányoky Gyula és Szent­miklóssy Gyula. A pénztárnoki teendők végzésére egyelőre dr. Koyács Vilmosnét kérték fel, jegyzőnek pedig dr. Singer Bernátot. Igazságügyi kinevezés Az igazságügymiHiszter Horváth János győri kir. Ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyzőt jelen alkalmazása helyén való meghagyása mellett bírósági jegyzővé, Haris Andor zala-egerszegi kir. törvényszéki eljegyzőt a zala-egerszegi kir. törvény­székhez jegyzővé nevezte ki. Eljegyzés Békány Mihály csáktornyai állami tanitó­képezdei tanár eljegyezte Margiiai Ilonka kisasszonyt Margitai József csáktornyai tanitókópezdei igazgató kedvea leányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom