Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 1-ső számához­Légrád ról nem jelenhetvén meg, a közgyűlést Molnár István alelnök nyitotta meg, üdvözölvén a rendkívüli időjárás és a nagy elfoglaltság dacara elég szép számmal megjelent tagokat; az" ügy előadására Starzsimzky György főjegyzőt, a jegyyőköüyv vezetésére Koltay Lajos egyleti jegyzőt, a jegyzőkönyv hitelésitésére pedig Rámán Lajos és Tóth Gyu.a egyleti tagokat kérte fel. Ezután Starzsinszky György előadó felolvasta az elnökség részéről nagy gonddal és körültekintéssel egy­beállított javaslatot. a közgyűlés a javaslatot általánosságben elfogadta a nagy fáradtsággal járt dolgozatért az elnökségnek köszönetet szavazott, az egész javaslatot a belügyminisz­terhez, annak egyes pontjait pedig kivonatozva az alispáni hivatalhoz és pénzügyigazgatósághoz beterjeszti s ahhoz Lohonyay Elek indítványára még azt csatolja kivánat­képeo, hogy a marhajárlati űrlapok a kir. adóhivataloknál esetleg a járási szolgabiróságoknál kezeltessenek könnyebb hozzáférhetőség céljából. Végül a közgyűlés elnök indítványára Csertán Ká­roly alispánnak hálás köszönetét fejezte ki a teremnek a közgyűlés céljára való átengegéseért és egyébb tárgya a gyűlésnek nem lévén, elnök az bezárta. A belügy minisztériumhoz intézendő memorandumban kérni fogja a vármegyei jegyzőegylet : 1. az adóügyek kezelésének a községi- ó» körjegyzőktől való elvételét úgy, hogy minden községi és körjegyzőségben egy telje sen önállóan és felelősség mellett működő adóügyi jegy­zőre vagy adótisztre bizassék az adók kezelése; 2) a jelenleg érvényben levő és lajstromokban esz­közlandő adókivetési munkálatok teljesen mellőzendők; 3) a kincstári követelések és bármily néven neve­zendő végrehajtások teljesítése alól a jegyzők mentesse­nek fel 8 azok egy, e célra alkalmazandó külön egyén által végzendők; 4. az adó és egyéb kincstári követelések a kir. adóhivatalokhoz a hó utolsó három napjain egv részletes kimutatás és nyugtatvány mellett postán szállitandók be; 5. az adólőkönyv az előírási oldal hitelesítése végett ne vitessék be az adóhivatalokhoz, hanem csak a főkönyv kivonat küldessék be; [ 6. a lajstromokban eszkozlendő kivetési munkálatok mellőzendők az útadó ós törvényhatósági pótlóknál is s ezek is posta u ján szállitandók be ; Ns. 7. az országos betegápolási pótadó az összevont ^t^larru^egyenes adura, ne pedig külön-külön minden adó­Sft'rmeivatéessók ki; ^ jí %?a.z I. és II. osztályú kereseti adó összeírásánál cselédtígok ne soroltassanak fel névszerint; ^ 9. az adófőkönyvek ne házszám szerint, hanem betű­E-oriendben vezettessenek; 10. megszüntetendő a külbiitokosság adóhátralékai­nak az illető községi elöljárósághoz leendő áttétele alkal­mával eddig megkívánt az az eljárás, hogy az adófőkönyvi njomtatványon történjék; 11. a kincstári követelések eredményéről havonként csak egyszer, a hó végén készíttessék és terjesztessék be kimutatás a főszolgabirákhoz; 12. a behajthatlanság cimén törlendő, valamint az ingó vagyon hiányában az ingatlanokra vezetendő körtar­tozások biztosítására vonatkozó javaslatok elkészítésének határnapjául február vége tűzessék ki; •s^. < 13. az összes adók összeirási ós kivetési munkála­i tainak elkészítésére januártól április hó végéig terjedő ^ ^-idő osEtüssek be ; 1^. a törvény katósági útadó kivetése az összesített ' föí vóuyhalósági és községi pótlók főkönyvbe illesztessék be ; ' 15. az útadó kivetési munkálatoknál a törvényható­ság területén, de idegen községben lakó adózók adóalap­járól ne csatoltassék névszerinti kimutatás az átküldő község lajstromához, hanem azok a főkönyv végén köz­ségenként részletezve egy összegben soroltassanak fel; 16. a törvényhatósági pótadó az előző évi adó alapján a községi pótadóval együtt vetíessók ki; 17. az utado és törvényhatósági pótlók mellé az állami adó kezelésénél alkalmazásban levő fizetési iv (pagáIis) vezettessék; 18. az egyesület által javasolt s a vármegye köz gyűlése által már elfogadott összesített adó kiskönyvecske életbe léptetendő; 19. mellőzendő a községi költségelőirányzatoknak a telekkönyvi helyrajzi számok szerint való összeállítása 20) a községi pénztárak egyik kulcsa ne a jegyző nél, hanem a birák mellé a képviselőtestület által vá­lasztott egyik tanácsbeli tagnál legyen ; 21. egy példányban készíttessék el az ebadó kive­tési lajstrom, valamint a községi közmunka és a tankö­telesek összeírása s ellenőrzés céljából az illetékes ható­sághoz csak a végösszesités kivonata küldessék el; 22. a lovak ós szekerek csak 3 évenként, az osztá­lyozás évében Írassanak össze ; 23. a gyámsági és gondnoksági esetekről úgy a szolgabiiák, mint a jegyzők közvetlen a vármegyei árva­széktől kapjanak egy végzési példányt; 24 a hivatalból adandó anyakönyvi kivonatok ne egész terjedelmükben Írassanak le, hanem oly kivonat készítendő, amelyből kitűnjék a teljes adat, amelyre szükség van; 25. a téves vagy hibás anyakönyvi kiigazítások ne birói uton, hanem a jegyzők utján történjék azon esetek kivételével, hol bűnös cselekmény esetei forognak fenn 26. a bűnvádi nyomozások teljesítése alól a jegyzők felmentendők; 27. a szokásos körlevelek küldözgetésének mellőzé sóvel, azok a belügyi hivatalos közlönyben, ai alispáni és p nzügyigazgatósági körrendeletek pedig egy megyei hivatalot közlönyben közöltessenek; 28. az adóügyekben kiadott rendeleteket a jegyzők közvetlenül a pénzügyigazgatóságtól kapják ; 30. a törvény és rendelet gyűjtemény és füzetek árai óv véggn egy összegben küldessenek be; 31. a nemleges zálogolási iratok, adótörlési ós be­kebelezési javaslatok, kórházi ivek és egyéb községi bizonyítványok láttamozása végett no kíilddssenek be a szolgabírósághoz; 32. valamely irat kivánatán il kisérő levél nem kül­dendő; 33. a jelentéseknél a hosszadalmas körülírás mellő­zendő, valamint a nemléges jelentések totele ; 34. hatályon kivül helyezendő a szőlőtörköly meny­nvhég évi öss/eí ása; 35. az általános jelit gü id íközi jtlentések mellő­zendők ; 36. a „határidő", „sürgős" jelző In Ívesen és az ügy erdeméhez mért köiiiltekintéssel alkalmazandó; 37. elegendő az általános közigazgatási, község bíráskodási, mezőrendőri és kézbesítési iktatók ve­zetése ; 38) a rendelkező és megkereső hatóságok közvetlen és az általános ügyekben egyöntetűen érintkezzenek a községi tisztviselőkkel, akik a megkeieséseket színién közvetlen küldjék vissza ; 39) eltörlendő az a törvényes intézkedés, mely szerint a pusztai birtokosok a község közigazgatási költségeihez csak fólszázalók pótadóval járulnak ; 40) megkönnyiteudő a községeknek a vagyonszerzési jog s a községi törvénynek ide vonatkozó rendelkezései egyszerUsitendők; 41) a községbirói, valamint a közgyárai állások megszüntetésével közgazdai állás szervezendő, az összes hivatalos jog- és hatáskörrel pedig a jegyzők ruliázan­dók fel; 42) végül mielőbb megalkotandó és életbe léptetendő a községi tisztviselők szolgálati pragmatikája, ügyviteli szabályzata ós fegyelmi ügyeik rendeztndők; kérik fi­zetéseik felemelését, nyugdíjügyük rendezését, ennek keretében a szolgálati időnek 30 évre való leszállítását. lelgi, megyei és vegyes hirek. Lapunk folyó évi első számát mult évi előfize tőink roindegyikenek megküldjük. Akik a folyó évben lapunkat járatni nsHi akarják, szíveskedjenek ezt jelen szám egyszerű visszaküldésével értésünkre adni, hogy a beszüntetés iránt az intézkedést megtehessük. Lapunk előfizetési ára maiad a régi: egész évre 8 korona, fél­évre 4 korona, negyedévre 2 korona. Községi és kör­jegyzőknek, valamint tanítóknak lapunkat a folyó évben is évi 4 korona kédvezméuyes előfizetési áron adjuk. Balaton Füred Blaha Lujzának Balaton-Füred képviselőtestületének ülésén Nánay Sándor képviselő in­dítványozta, hogy a község képviselőtestülete Spíenyi Ödönné bárónét, Blaha Lujzát, hazánk egyik legnagyobb színművésznőjét, a nemzet csalogányát, a népszínháznál eltöltött huszonötóves művészi jubileuma alkalmából, üd­vözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s megbízta a községi birót es jegyzőt, hogy e határozat, jegyzőkönyvi kivonatának megküldésével üdvözölje a ki­váló művésznőt huszonötéves művészi jukileuma alkal­mából s fejezze ki a képviselőtest letnek azt a jó kíván­ságát, hogy a Gondviselés őt jó erőben és egészségben még sokáig taitsa meg úgy kedves övéi, mint a haza dicsőségére — A hivatalos irat a karácsonyi ünnepekre érkezett meg s nagy örömöt okozott a nemzet csalogá­nyának, aki azt oda tette a sok emlék melié, melyek mind meg annyi kedves tanúságai annak a nagy szere­tetnek és elismerésnek, amelylyel Blahánót az ország egész társadalma körülveszi. -S'flmeBh város képAiselötestfllete Pozsonyi József városbíró e'nöklésevel lendkivüli közgyűlést tartott, ame­lyen a legelő rendezése ügyében, a városbíró jelentette, hogy a közbirtokosság ós a képviselőtestületi bizottsága értekezletet tartottak ; a közbiitokosság kivánja, hogy a szóban forgó területek a város nevéről reá írassanak, ami ellenben a váras bizottsága nem lát akadályt; n"városbíró egyúttal ismertette azokat a terheket, amelyek a köz­birt"kosságra háramlanak, de azért a bizottság ragasz­kodott az átíratáshoz. A képviselőtestület a városbíró előterjesztésének meghallgatása után kimondotta, hogy a törvény órtelmóbeii 30 uap múlva ebben a tárgyban gyűlést tartanak. — Az alapítványok számadásaira nézve & rvllás- éa közoktatásügyi minisztériumtól követelt rendszer szerint áilitjak össze a számadásokat s ily irány­ban adtak utasitást a városi elöljáróságnak. — Megala­kították az iskolaszéket és annak tagjaivá Eitner Sándor, Eitner Zsigmond, Darnay Kajetán, dr. Lukonich Gábor, Mojzer J zsef. Epstein Vilmos, Barkóczy Károly, Luiszer Lajos és Kovács Mihály városi képviselőket választották meg; ugyanezek lettek egyúttal az ipariskolai bizott­ságnak tagjai — A gyűlés végén elnöklő városbíró — megrendült egészségi állapotára való hivatkozással — lemondott állásáról, de a képviselők felkérésére kijelen­tette, hogy a számadások megvizsgálásáig megtartja' hi­vatal* állását. Esküdtbirósáji elnökök kinevezése. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke a nagy.kanizsai kir. törvényszéknél mű­ködő esküdtbíróság elnökövé az 1901-ik évre Tóth László kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökóvó Mi/cos Géza kir. táblai cimmel ós jelleggel felruházott kir. törvény­széki bírót nevezte ki. Szilveszter bél. Mint minden évben, az idén is egy mulatsággal fejezte be a vármegye fiatalsága az ó ó\et. Fényes volt a bál, ragyogott a pompától, csak az a kár, hogy olyan kevesen voltak Ugy látszik, Szilveszter egészen elveszti régi jetentőségét; valamikor az volt gyülhelye a megye előkelőssógének, ez volt legelső bálja a fiatal leányoknak. — A mulatság erkölcsileg igen sikerültnek mondható, azonban mint mindig, ez idén is elég nagy volt a defic ;t. Jelen voltak : Csertán Károlyné, Barthelraes Vilmosnó. özv. Erdős Gózánó, özv. Iláry Sán­dornó, dr. Háry Istvánné, Hertelendy Gyulánó (N.-Gencs), Hertelendy Józsefnó (Vindornyalak), ifj. Ocskay Rudolfnó (Páka), Skublics Jenőné, Somogyi Gyulánó (Palin), Thassy Lajosnó, Thassy Kristófrió, Travnik Lajosné, Takács Je­nőné (T.ipolcza). özv. Vóssey Lászlónó (Várhely), dr. Zarka Zsigmt ndnó, Bogdán Emília, Dervarics Gizike, (Koz.ranilombji), H.íry Clarisse, Hertelendy Mariska és Pau'a (N.-Geucs), Hertelend\ Ilonka (Vindornyalak), Ócskav Mieik) (Páka), Skublics Gizella, Lenke ós Irma, Somogvi Antik,t, Szigethy Elvira, Takács Etta és Margit. (Tapolcza), Travnik Vilma, Vóssey Ilonka es Róza (Vár­hely) urhöigyek. A fiatalság reggel 8 órakor oszlott szót. Gazdasági tanfolyam. A pacsai járás gazdaköre a földmivelésgyl minisztérium segélyével f. hó 20*tól február 17-ig Paosán a nagyvendéglő nagytermében va­sárnaponként gazdasági tanfolyamot nendez, a melynek tervezete a következő; január 20-án Tus Antal tapolczi', vincellér-iskolái igazgató előadása d. u. 2—4 óráig: az amerikai alanyok ismertetése, anyatelepek kezelése, a sima és gyökeres vesssők kezelése, fásojtások koszitóse stb.; január 27-ón d. u. 2- -3 óráig Póterffy József gazdasági szaktanító előadása : a rétek és legelők ápolásáról; január 27 án d. u. 3—4 óráig dr. Winkler József körorvos előadása: Az emberek egészségének fentartása ós véde­kezések a járvánvos bántalraakuál; február hó 2 án d. u. 2—4 óráig Tus Antal előadása: védekezések a szőlő betegsóeekkel szemben stb.; február 3-án d. u. 2—3 óráig Czakó Béla gazd. tanintézeti tanár előadása : a trágyáról és a trágyakezelósről; február 3-án d. u. 3—4 óráig Stankovics János gazd. tanintézeti tanár előadása : házi állataink takarraánzozísa, különös tekintettel a hiz­lalásra ; február hó 10-ón d. u. 2—3 óráig Czakó Béla tanár előadása: a vetésről, a vetések ápolásáról, különös tekintettel a gyomirtásra; február 10-én d. u. 3—4 óráig Stankovits János tanár előadása : házi álla­ta nk egészségének fenntartásáról; február 17-én d. u. 2—3 óráig Czakó Bela tanár előadása.- a vető forgó célszerű berendezése ós átmenetek más vetőforgókra ; február 17-ón d. u. 3—4 óláig Stankovits János tanár előadása : vó­dekezesek ragályos bántalmaknál, különös tekintettel a sertósvészre. A tanfolyam hallgatás* ingyenes. Szorgalmas tátogatok között gazdasági füzetek lesznek ingven kiosztva. Felkóretik az egész vidék intelligensebb közönsége aria, hogy ezen gazdasági tanfolyamot minél nagyobb részvéttel támogassa, az ismerős kisgazdákat pedig a látogatásra sikerrel buzditsa. Nem mindennap kínálkozik ily kedvező alkalom ismereteink kibővítésére és ne is sajnáljuk a pár órai időt erre fordítani; hiszen a „tud ís hatalomKelt I'acsán, 1900 december hó 28. A járási gazdakör el­nöksége: Koller István alelnök, Gruner Lajos a gazd. egy. titkára, mint jegyző, KtE2öne1nyiívánitas. A zala-egerszegi felső keres kedel mi iskola s> gel) egyesület a javára özv. Handler Ist­vánné uihölgy énagysága tiz koronát volt szives ado­mányozni, melyéit köszönetét fejezi ki a sególyegyesület elnöksége. Hymenbír. Domokos Sándor zala-egerszegi kir. törvényszéki aljegyző eljegyezte Ilosszufaluban Kisfaludy Jolánka kisasszonyt. A Sümeghvidéki gazdakör Szűcs Zsigmond gazda­köri elnöí elnöklete alatt Siimeghen rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen M lyer István köri jegyző vett búcsút a gazdakörtől, melynek elnöke meleg hangon emlékezett meg a távozó jegyző érdemeiről s távozása teleti sajná­latánakjegyzőkönyvilegadott kifejezést a kör - Az igyjmeg­üresedett jegyzői állásra a közgyűlés Mojzer Imrét vá­lasztotta meg. Az iskolaszék utolsó ülése, a zala-egerszegi iskolaszék hatásköre alá — az elemi iskola államosítása s a polgári fiúiskola megszűnése után — a polgári leány­iskola s az ovoda tartozott. Mivel azonban a polgári leányiskolát az 1900-ik évben a vallás ós közoktatásügyi miniszter a város kérelmére államosította, a kisdedovoda részére pedig a felügyelő bizottságot a város képviselő­testülete december hónapban megalakította : ilyk ip ez a két intézet is kikerült az iskolaszók hatásköre alól s tulsjdonképeni működése megszűnt. Az iskolaszék, mint ilyen, utolsó gyűlését december hó 30-án tartotta a vá­rosháza kistanácstermében dr. ltuzsicska Kálmán kir. ta­nácsos, vármegyei tanfelügyelő elnöklósével, aki beszé­gében jelezte, hogy a zala-egerszegi községi iskolaszók, mint az ország egyik legrégibb iskolaszéke, működését mindenkor egész odaadással teljesítette s megszűnése al­kalmából a vallás ós közoktatásügyi miniszter őt fel­hatalmazta, hogy kiadott rendeletére való hivatkozással a zala-egerszegi polgári leányiskola volt iskolaszékí elnö­kének: Hajik István ügyvédi kamirai elnöknek és a völt iskolaszék többi tagjainak ezen minőségükben a népok­tatás terén mindenkor tanúsított ügybuzgalmukért a mi­niszter elismerését nyilvánissa, végül kérte a tagokat, hogy jövőben is meleg érdeklődéssel viseltessenek a város tanügye iránt. Az iskolaszók nevében Ilajik Istyán elnök mondott köszönetet a miniszteri elismerésért ; méltatta a vármegye tanfelügyelőjének a város tanügyének fejlesz­tése köiiil elévülhetlen érdemeit s kérte, hogy jövőben is hathatós támogatásába részesítse a város tanügyi tö­rekvéseit. A vármegye tanfelügyelőjének lelkes éltetésével ért véget az iskolaszók utolsó gyűlése. A nagyskaniz?ai kaszinó Elek Lipót kir. keres­kedelmi tanácsos elnök elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitó után dr. Rotschild Samu titkár felolvasta az évi jelentést, amely szerint a kaszi­nónak van 222 rendes ós 23 kültagja a jelentésből örömmel vették a tagok tudomásul, hogy a tagok tömö­rülése és a céltudatos vezetés folytán a kaszinó erköl­csileg és anyagilag egyaránt gyarapodik, valamint hogy tekintélyes budgetjót a tagok nagyobb megterhelteténe nélkül rendes bevételeiből fedezni képes. — Az 1901-ik évi költségelőirányzatot megállapították. A közgyűlés utolsó táigya a választás volt. Elnökké egyhangúlag ismét Elek Lipótot, alelnökké pedig Weiser Józsefet válasz­tották meg. a választmányba uj tag lett Zerkovitz Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom