Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

György, Mitteler János, Jakócs István, Kovács István cipész, Takács István, Janzsó Sándor, ifj. Agg Pál, Németi) Gábor, Lendvay Iialázs, Steíanecz József, Pál Ferenc, Simonics Mihály, Hajgató István, Háiy Károly, Nagyffy József, Cséber Imre, Szalóky Géza. Póttagok : Schvarcz Mór, Németh Ferenc, Kis Károly, Sipos Antal. A házépités ügyét a napirendi öl levették. A kerezkedök és kereskedelmi alkalmazottak törvénye. A kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyait szabá­lyozó törvényjavaslat az érdekeltsegi korÖKben kettős hatást keltett. Az alkalmazottak között nagy öiömöt s még nagyobb lelkesedést, ellenben a főnökök körében elégedetlenséget idézett elő. Az iljusági egyletek ország­szerte ünneplik a népszerű ministert; gyülekezési meg­nyilatkozásaikban a törvényjavaslat mellett foglalnak állást, ennek minden egyes pontját elfogadják és üdvös­nek tartják. Folyó hó 3-án Budapesten országos értekez­letet tartottak, melyen az ország minden vidékéről körülbelül 600 kiküldött jelent meg. Megindult a felszó­lalások özöne telve lelkesedéstől, a jobb lemenyekbe vetett bizalomtól, hogy ünnepélyesen manifestálják jogos törekvéseik első csillagának megjelenését. Az értekezle­ten Mezei Mór, Visontai Séma és Pichl ei Győző ország­gyűlési képviselők is megjelentek, felszólalásukkal az alkalmazottak lelkesedését csak növelték. A kéreskedők is gyűléseznek minden valamire való városban, bizonyítgatják a törvényjavaslat egyes pontjai­nak sérelmes voltát, egyoldalúságát és különösen azt a körülményt, hogy a javaslat az alkalmazottaknak csakis jogait emliti ós ezek kötelességeit ügyeimen kiviil hagyja; mig a főnökökkel szemben csakis kötelességekről bes zél és ezeknek jogait agyonhallgatja. A fő es székváros két legtekintélyesebb kereske­delmi egyesülete foglalkozott a javaslattal. A fővárosi kereskedők egyesülete és a budapesti kereskedelmi tes­tület. Helyeslik a miniszternek abbeli gondoskodását, hogy az alkalmazottak jogviszonyait szabályozni igyekszik; de kifogásolják : 1) az ülőszékek bevezetésére vonatkozó rendelkezést, mint teljesen fele-Jegest ós az űzi eti tény­kedésnek meg nem felelőt ; 2) óhajtják, hogy a 12 órai munkaidő legalább nyáron 13 órában állapíttassák meg; 3; sérelmesnek tartják az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. c.-nek az összes ünnepekre való ki'eijesztósét, mert a kereskedés legtöbb agazatánál ép ünnepnapokon van a legnagyobb forgalom ós a fogyaszto közönség is ünnepnapokon er legjobban reá szükségleteinek fedezésére ; 4) kívánják a békéltető bizottsá­gok szervezését, mely a segéd és főnökök között felmerülhető vitás ügyeket elbírálja es elsőfokulag ítélkezik; (Zala egerszegen a kereskedelmi kör és kereskedő ifjak egy­lete között ép most folynak ? tárgyalások a bókéltető bizottság szervezésére nézve); 5) kívánják, hogy a segéd­személyzet felmondás nélkül akkoris elbocsátható legyen, ha szerencsejátékot üz; 6) a büntető határozmányok közül a fogházbüntetést töröltetni óhajtják; 7) a tör­vényjavaslatot nem időszerűnek jelentették ki, mivel a mostani válságos üzleti viszonyok mellett mi sem in­dokolja annak sürgősségét s végre a kereskedők ugy vetekednek, hogy a törvényjavaslat mai formájában csak a segédszemélyzet számának apasztásáttogja eredményezni, mivel sok főnök a t.rvénv súlya alatt — mely reá csak kötelességeket ró — szabadulni igyekszik majd a. segé­dektől és a törvény által contemplált sok szünetelés a fizetések leszállítását vonja maga után, ami majd meg­zavrrja az alkalmazottak és főnökök között eddig fenn­állott jó viszonyt. A sok gyűlésekből kifolyólag Hegedűs miniszter elé a vélemények tömkelege kerül ; nem könnyű dolog lesz kiválasztani azokat, a melyek a miniszter egészséges szociális törekvéseit képviselik, meg azokat is, amelyek az egyoldalú jogosztási megszüntetik és főnököket, alkal­mazottekat a törvény keretében olyan jogi viszonylatba hoznak, hogy mindkét társadalmi osztály igényeit kielé­gítve — ezeknek egyéni érdekszálait ne szétszakítsa, egymástól eltávolítsa, hanem a közös munkából eredő szolgálati viszonyt az eddigine! is bensőbbé, szorosabbá és állandóbbá tegye. Az alkalmazottaknak nem szabad a lelkesedós 'le­vében a szélsőségnek arra a magaslatára helyezkedni, hol az egyéni egyoldalú előnyök mellett a főnök minden jogos érdeke liátterbe szorul; hol az alkalmazott minden vágya és kívánsága diadalát üli a főnök amúgy is nehéz a gondtelje? hely/etének hátrányára. Hanem arra is kell gondolnia, hogy előbb utóbb maga is főnök lesz, amikor ő is élvezni lógja a főnökök küzdelmének gyü­mölcsét és érezni lógja az ifjúság lelkesedésebői fakadó amaz előnyök hátrányát, melyekért ma rajong, melyek ifjú s lomlatla n lelkét ina elragadják az idealizmusnak arra a fokára, hol kenyér adójának üzleti éideke súlyos megpróbáltatásnak van kitéve. Viszont a kereskedőknek sem »szabad az üzleti ér­dek rideg terén megmaradni; az alkalmazottak előre­haladása, ezek állásának biztosítása, szolgálati viszonyai­nak szabályozása, a felmondás rendezése, egyáltalában az uj törvényjavaslatban lefektetett fontos érdekek gyakorlati érvényesülése elé nem gördíthetnek ezerféle akadályt kicsinyes üzleti s egyéni szempontokból; hanem kell, hogy ők, mint tapasztaltabbak, öregebbek, a középutra térjenek s megnyilatkozásaikben a minisztert oly irány­ban imformáljak, hogy ő a mindkét fél jogos kívánalmai­hoz szabhassa a törvényjavaslatot, mely ebben a formá­jában csak iidvcs lehet. Midőn helyes gyakorlati érzékkel bíró miniszterünk a törvényjavaslat beterjesztése előtt, a kereakedőség ím alkalmazottak véleményét óhajtja tudni : akkor nein helyes dolog, ha a főnökök ós segedek két ellenséges táborba sorakoznak s a minisztert mindegyik érdekcso­port airól gjőzi meg, hogy az önérdek határán túl egyik jel Hm tue! kiemelkedni a gyakerlati követelmények jogos mezejére; hanem igenis a miniszter megtisztelő előzé­kenysége követeli, miként mindkét fél hozzájáruljon ahhoz, hogy az eddigi sok tekintetben visszás s a inai igényeknek meg nem felelő szolgálati viszonyok oly módon legyenek törvényileg szabályozható, a szétszórtan előforduló eddigi törvényes rendelkezések oly képen legyenek módosíthatók, hogy a főnökök és alkalmazott­jaik összes vitális jogviszonyait fejlődő kereskedelmünk mérvéhez és ifjuságunk mindinkább emelkedő int.elligen­tiájához lehessen szabni. Meggyőződésem az, hogy a javaslatot mielőbb fogja követni a záróra szabályozását tárgyazó második és a kötelező nyugdíjazást elrendelő harmadik javaslat, me­lyekkel Hegedűs miniszter örök hálára kötelezi közgaz­dasági életének egyik hatalmas tényezőjét — az összke­reskedőséget — meb ne - hazafias munkásságától oly sokat követelünk és még többet várhatunk. Balassa Benö. lelgi, megyei és vegps hírek. | Paiini Inkey László | n.-récsei nagybiitokos, a köz­élet lelkes haicosa, a Zaiavármt gyei nemesi pénztári választ­mánynak évek hosszzu során át buzgó és köztiszteletben álló einöke, a nagykanizsai választókerület volt ország­gyűlési képviselője, 1848/9-iki honvéd, f. hó 2 ári rövid betegség után 72 éves korában Budapesten elhunyt. Benne kihalt, az ős Pallini Inkey család nagv rácséi ágá­nak utolsó félti ivadéka. Temetésén, mely óiiási részvét mellett ment végbe f. hó 5-én N-Récsón, a vármegye törvény­hatósága dr. Jankovics László gióf főispán vezetése mel­lett tekintélyes számú küldöttséggel volt kep-iseUe, koszol ut, helvezve a vármegye közönsége neveben az elhunyt ravatalára ; testületileg vett részt a temetésen a Zalamegyei nemesi pénztári választmány, hogy lerój* a kegyelt adóját fzeretett elnöke irányában s koszorút he­lyezzen a boldogult ravatalára. Béke poraira. A nem-si pénztár választmánya a következő gyászjelentést, adta ki elnökének elhunytáról: Zalavármegye nemesi pénztári alapítványi választmánya mély fájdalommal tudatj i. hogy forrón szeretett elnöke: nagyságos paiini Inkev László nr, f. évi febiuár hó 3 án Budapesten meghalt. A boj­dogult f. évi lebrnír 5-én d. u 3 órakor fog Nagy­Récsén örök nyugalomro tétetni. Zalaegerszegen, 1901. évi február hó 4 én. Áldás hamvai) a! Képviselőtestületi gyűlés. A városi képviselőtes­tület Várhidy Lajos polgármester elnöklésével f. hó 9-én rendkiviili gyűlést tartott. — Miután a jegyzőkönyv hite­lesítésére dr. Fürst János ós dr. Thassy Gábor képvise­lőket elnöklő polgármester felkérte, beszámolt budapesti útjáról, amit a közgyűlés tudomásul vett. — A közgyű­lés tárgysorozatának két első pontját t. i. a város tulaj­képezö és szétszórtan fekvő kisebb ingatlanok eladása és a Baross-ligeti vendéglőnek emeletre való felépítése —• a közgyűlés nem tárgyalhatta, mert a képviselők a tor vényben előirt számban nem voltak jelen; m két tárgynak harmadszori tárgyalására határidőül február hó 25 ét tűzték ki, amikor is a megjelenő képviselők — tekintet nélkül a számarányra — érvényes határozatot hoznak. — A városi árvapénzek gyümölcsöztétése iránt az 1877. évi XX. t. c. 291. § a értelmében a képviselötesttile t névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy az eddig érvényben volt határozathoz képest az 1901 -ik évben is helybeli három pénzintézetnét egyenlő arányban helyezi el az árvaértékeket. — Két rendőr elbocsátása ügyében hozott határozatra vonatkozó tanácsi előterjesz­tést a közgyűlés elfogadta. — Dr. Thassy Gábor városi közkórházi segédorvosnak fizetését a közgyűlés felemelte s határozatát további illetékes intézkedás végett a köz­igazgatási bizottsághoz beterjeszti. Gyászhír. Rákótri Parcseti.cs Ottó csász. és kir méntelep százados, a jjulini teleposztály parancsnok^.­akinek vármegyénk bén' a lótenyésztés körül kiváló er­demei vannak, f. hó 4-én rövid ki nos betegség után, élte delén, 43 éves korában elhunyt. Halála szélefs köriben keltett mély részvétet. Béke poraira! kihunytáról a következő gyászjelentést adták ki: »Özv. Parcsetics Ottóné szül. Kollár Irma a mágá, mint anyósa ö'zv. Parcsetics Mátyásné, sógornője özv. Steyer Kálmánné s unokahuga Steyer Irmin, mégis édes atyja Koller István s édes anyja Koller llertelendy Bózsa s a széles körű rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti forrón szeretett, felejthetetlen jó férjének, a szerető tiu, testvér, nagybátya, vőnek, rákótzi Parcsetics Ottó cs. és kir. méntelepi szízadosnak, a paiini teleposztály parancs­nokának, folyó hó 4-én hajnali 1 órakor, a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után, életének 43-ík évében, rövid, de kinos szenvedés után, tüdővizenyőben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 6-án délután 3 órakor fognak Palinban beszenteltetni s a paiini róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó fi án délélőtt 10 órakor Nagy-Kanizsán a Szent János egyház templom­ban és ugyanakkor Qelsén tog az Urnák bemutattatni. Oly könnyű legyen neki a sírhalom, Mint minő nehéz az Öt kísérő fájdalom! Palin, 1901. február 4.« Ifjúsági hangverseny. A zalaegerszegi állami fő gymnasium tanuló ifjúsága f. hó 2-án az intézetnek erre az alkalomra szépen feldíszített tornacsarnokában igen sikerült hangversenyt rendezett, amely a kibocsátott mű­sorban közölt sorrend szerint folyt le. Kiváló sikert arat­tak Mibalovits Béláné gyönyörű énekével, amelyet köz­kívánatra meg kellelt ismételnie, Mibalovits Béla tanár a perzsákról tartott érdekes felolvasásával, valamint az ifjúsági énekkar Mihalovits Béla énektanár vozetése mel­lett főkép a cigánykar énekkel. Staniszlavszky Ervin 1., Schweiger László VI., Ileich Antal VI., Andalics Lajos VI. osztályú tanulók közhelyesléssel találkozott szavala­tukkal, Takács József II., Thassy Lajos III., Graner Imre V., (Jzinder Jenő VII. osztályú tanulók elismerést érdemlő hegedű illetve zongorajátékukkal sok tapsot és éljent kaptak és érdemeltek ki. A hangverseny befejeztével kezdetét vette a tánc, amelynél szintén kitett magáért la tanuló ifjúság. A mnlatság 400 koronát jövedelmezett az I ifjúsági segéivegyesület részére. A mulatságon, jelenvoltak: Árvay Lajosné, Antal Béláné, Baján Ferencné, Bertalan IV Józsefné, dr. Czinder Istvánné, Czukeller Lajosné, Csertán Károlyué. özv. Fílipanich Lajosné, Grünvald Ödönné, Graner Gózúné, Hajmásy Gyulaié, dr. Halász Miksáné, Heincz Jánosáé, Jámbor Józsefné (Nagypáli), Kardos Saniuné, Krosetz Gyuláué, Ivrosetz Istvánné, Kölni Ja­kabné, Kovács Istvánné, Lányi Kálmánné, Lángler Józsefné, Makray Sándorod (Egervár), Mihalovits Béláné, Marginean Sárdorné, Nyikita Györgyné, Paukovits Györgyné, Rutijp Sándorné, Bohónczy Istvánné, llerara Józsefné, Schwei­ger Lajosné, Salamon Károlyné, Scliill Imréiir, Sztauisz­lavszky Adolfné, dr. Szigethy Elemérné, Spiegel Iguácné, Szeutistváay Sándorné, Tuczy Jánosrjé, Thassy Lajosné, Thassy Kristófné, Takács Józsefné, Trsztyanszky Ödönné, Tichler Samuné, Varga Vilmosáé, Vörös Ferencné, Zsi­linszky Sándorné, Graner Blanka, llalek Böz^ike, Hajnal Sieti, Hajmásy Ilonka, Laufhauer Juliska, Luu\ Gizella, Kardos Teréz, Makray Aranka. Makaia Mária, Nyikita Ida, Nagy Irma, Pániéi 1 Blanka, lletnm Ella, Bozner Szidónia, Biedl Ilona (M.-Szerdahely), Schweiger Renée, Salamon Juliska, Trsztyanszky Ilonka, Von., (ii/.ella. Vörös Etelka, W eisz Berta, eisz Gizella, Zsilinszk\ Irma. EijdCjrZés. Ifj. Kitner Sándor salomvári földbirto­kos f. hó 2-án eljegyezte Zalaegérszegen Szabó Eleiké kisasszonyt, Szabó Zsigmond kolkedi (vasmegyei) föld­birtokos kedves leányát. A sümegfci Vörösköreszi egyM evi rend s köz­gyűlését Darnay Kajetámie elnök elnöklete ala t tar­totta. A közgyűlés kimondotta, liogv a zalaegerszegi választmányhoz nem csatlakozik, liane.n ezután is, mint Sümegh vidéki választmány, kivan működni. — A/ elhunyt Talabér Károlyné pénztárnok emlékezetét jegy zók inyvileg örökítették meg. — Az elnök jelentése szerint u kötőkör estein befolyt 80 koronát, 100 koronári kiegészítve, a líamazetter szoborra adták. — A fiókegyesület 11 be­teget 43 kor. segélyben részesített. - A liókegyesiilet bevet,ele 1.774 kor, 95 fill., kiadása 5S1 kor. 36' fill. s így pénztári maradványa 1.193 kor 59 fillr., a választ­mány bevétele 2.427 kor. 20 fill., kiad i-t Hl kor. s igy pónztármaradványa 2 347 kor. 20 Ilii. volt. A számvizs­gáló bizottság a számadást, rendben taláK i, a közgyűlés a pénztárnoknak a f< Imentványt megadta V megüresedett pónztárnoki állásra dr. Bátdió Györgynét választották meg, mig a választmányban eltávozás folytán megürese­det, két állásra Kiisztinkovícs Józaefnét es llaile Jó­zsefné t. Tanári kinvezés. A vallás- és közoktatásügyi mir niszter Kereskedő László zalaegerszegi állami főgynrnasiumi rendes tanárt, saját kérelmére, hasonló minőségben a IX-ik fizetési osztály 2-ík fokozatába való sorozás mellett, a szatmári kir. kath. főgynasiumhoz rendes tanárrá Ki­nevezte, viszont dr. Vida Sándor szatmári királyi kath főgymnasiumi helyettes tanárt, ugyancsak saját kérelmére, a zalaegerszegi állami fögymnasiumnál alkalmazta helyet­tes tanári minőségben. A nagykanizsai Pol ;ári Egylet évi rendes köz­gyűlését dr. Beutzik Ferenc elnök elnöklete alatt f. hó 2-án tartotta. Az évi működést feltüntető jelentést Eper­jesy Gábár titkár olvasta fel. A tagsági dijat 2q K-ra szállították le. — A tisztviselő választásnál a következő változások állottak be: dr. Bozenberg Mór titkár lett, Eperjesy Gábor pénztárnok, Brandhoffer Antal gondnok, Simon Gáibor ügyész; választmányi uj tagok lettek Kalcsók Leó és Szauermann Mihály. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi takarékpénz­tár részvénytársaság a népkonyha, nőegylet, tűzoltó egy­let, íészére 70—70 kort, a karácsonyfa egyletnek 40 kort, a Chanuka egyletnek, kenyér egyletnek, beteg.se- gélyző egyletnek ó< közkórháznak 30—30 kort, a felső kereskedelmi, iskolai és fogy mnasiumi ifjúsági segély­egyesületnek, Vöröskere.vt egylet zalaegerszegi fiókjának, as iparos és kereskedő tanonciskola növendékeinek jutal­mazására 20—20 költ, a polgári leányiskolái sególyegve­siilé'nek, a kereskedő ifjak önképző egyletének 10—10 kort, az elemi iskola szegény gyermeke részére tansze­rek beszerzésére 24 kor. 72 fillt adományozott, mely kenyes adományokéit n vezett egyesületek elnökségei a nyilvánosság utján fejezik ki köszönetüket. A nagykanizsai keresztény iótékom. nőegylet evi rendes közgyűlését f. hó 3-án tartotta Stiiling sándorné alelnök elnöklete alatt. Eperjesy Gábor titkár részletesen beszámolt az egyesület évi működéséről, amelyet helyes­léssel vettek tudomásul. A pénztári kimutatás szerint a bevétel az előző évi pérztártármaradványnyal 5.S10 K 94 f„ a kiadás 2.765 K 42 f., a pénztármai'adv iny 3.045 K 52 f. volt. A közgyűlés a pénztárnoknak a felmentést megadta. A lemondás folytán megüresedett II. titkári állásra Iíálóczy János tanárt választották meg. Nyilvános kö~zó'nel. Egv magát megnevezni nem akaró vármegyei ár vészé ki tisztviselő ur a Zalavármegyei 1848/9-es honvédegylet részére két koronát volt szives küldeni, melyért köszönetét fejezi ki 'az egylet elnöke. A Csáktornyái nőé^yieiae* Beroy.ik K. oly né elnök elnöklete alatt tartott évi rendes közgyűlésén Brauner Lajos id. titkár előterjesztette jelentését, mely szerint az egyletnek 1 alapító és 77 rendes tagja van: 31 szegényt részesítettek rendes havi segélyben, azon kivül 24 pár meleg lábbelit osztottak ki a szegényebb tanulók közt és 24 köbmeter tűzifát adtak a szegények­nek. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul JcivV Gusztáv nyug. igazgató-tanítónak a titkári állásról való lemondását, amelyet két évtiteden keres/tűi ritka odaadás­sal töltött be s buzgó működéséért jegyzőkönyvileg fejeztö ki köszönetét s tiszteletbeli titkárnak megválasztotta. — Az 1900. évben a pénztári jelentés szerint a bevétel 959 K 43 f., a kiadás 952 K s igy a pénztármaradvány 7 K 43 f. volt; az egyesület vagyona 1900. december végén 6.156 K 53 f. a számvizsgáló bizottság javaslatihoz képest

Next

/
Oldalképek
Tartalom