Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-24 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 12-ik számához. ki bocsátotta az uj perrendtartásról szóló törvényjavaslatot, melynek 34-ik §-a a cégbejegyzett kereskedőkről oly formán intézkedik, hogy ezek a cégbejegyzett kereskedők ellen fennálló könyvköveteléseiket tiz éven belül azon bíróságnál perelhetik, melynek térületén a könyvelés töitént. E pont kereskedőcégünkre nézve több szempontból rendkívül sérelmes : 1. mert csakis cégbejegyzett adósokkal szemben szabad a helyi hatóságnál perelni, már pedig köztudomású dolog, hogy valamely kereskedő künnlevő követelései közül a legnagyobb rész be nem jegyzett kereskedőknél s igen gyakran nem is kereskedőknél van elhelyezve s ezekre a hivatkozott §. kedvezménye ki nem teijeszthető, ez utóbbiakon a követelési jog csakis saját illetőségű helyükön éivényesithető ; 2. a be nem jegyzett kereskedők egyáltalában ki vannak zárva a törvényes rendelkezé- kedvezményéből, már pedig kereskedőségüuk 60% nincs bejegyezve, mert a bejegyzés kötelezettsége világosan megállapítva nincsen, amennyiben a bejegyzési kritérium a kisipar körének túlhaladásához van kötve, ami pedig annyira relatív dolog, hogy ezen a dolgon még a törvénytudó urak is állig tudnak eligazodni. Mindezekből folyólag kereskedelmi köreink országosan foglalkoznak e §. sérelmes voltával s a kérvények sokaságával lepik el a minisztériumot, melyek mind oda céloznak, kogy a ter vezett 34 § oly kép módosítandó, mikép an nak rendelkezése az összes kereskedőkre kiterjesztessék. — vagy amennyiben a cógbejegyzett kereske dőket kívánják csak azzal a joggal felruházni, hogy kö veteléseiket a helyi hatóságnál érvényesíthessék : a/.t kérelmezik, hogy a cégbejegyzett kereskedőknek ne csak a bejegyzett adósaikkal, hanem minden rendii adósokkal szemben joguk legyen hiteles könyvkivonatta! igazolt követeléseiket saját hatóságuknál pereltetni. Iparesok a parlamentben A hazai ipai testületekországos központi bizottsága a napokban Budapesten ülést tartottt, melynek lefolyása után az ipartestületek és a kamaráknak megjelent képviselői értekezletet tartottak. Az értekezleten Rátli Károly elnök egyhangú megállapodásként kimodotta, hogy az értekezlet kívánatosnak és a mostani viszonyok között opportunusnak tartja egy bizottság kiküldését, amely magát érintkezésbe tegye az ország összes ipartestületeivel s buzditólag hasson a hazai összes iparosokra, hogy igyekezzenek a közelgő képvi\elő választásokon minden befolyásukkal odahatni, hogy ahol lehet — első sorban iparosok — továbbá az ipari érdekek hivatott szószólói választassanak meg képviselődül. Magyarország egy millió iparosa végre is rátermett arra, hogy a törvényhozásban néhány taggal képviselve legyen; a parlament 433 képviselője között egy két iparos az ipari érdekek szempontjából nagyon is kívánatos volna. A kerületi papság a következő gyászjelentést adta ki: „A zalaegerszegi esperesi kerület pipsága fájdalomtól megtört szívvel jelenti nagyságos és főtisztelendő Balaton József c. apát, ker. esperes-tanfelügyelő, zalaegerszegi plébánosnak folyó évi március hó 22-én délelőtt 10 órakor hosszas szenvedés ós a haldoklók szentségeinek ájtatos feivétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme folyó évi március hó 24-én d. u. fél 4 órakor fog a helybeli sírkertben a boldog föltámadás reményében nyugalomra tétetni. Az engésztelő szent misnáldozatok pedig f. hó 26-áu délelőtt 9 orakor fognak a Mindenhal'ínak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1901. évi március hó 22 én. Örök világosság fényeskedjék neki ! A zalaegerszegi kerületi papság. BALATON JÓZSEF 1837-1901. A r^m. kath. templom ormáról s a plébánia lakról lecsüngő fekete zászló szomorúan hirdeti a lesújtó gyászt, amely a város róm. kath lakosságát felejthetlen emlékű esperes plébánosának, Balaton József apátnak, elhunytával érte. Bár tudtuk, hogy ki nos szenvedés, hosszú haldoklás élete: mégis oly megdöbbentő vak mindnyájunkra bekövetkezett halálának lesújtó hire. A boldogult N.-Gencsen (Vasvármegyében) született 1837 évi március hó 9-en ; áldozárrá szentelték 1861 évi julius hó 28 -án. Felszentelésétől kezdve egész haláláig kizárólag vármegyénk területén működött. Mint uj áldozárt, Dobrónakra küldötte püspöke gegédlelkészi minőségben, majd 1865-ben Letenyére, 1867-ben pedig Alsolendvára, ahonnan 1872-ben Pákára neveztetett ki plébánosnak, 1887-ben pedig Zalaegerszegre. 1888-ban a kerület esperese lett, míg 1894-ben az egyház terén szerzett kiváló érdemeinek elismerései)! 0 felsége a visegrádi cimz. apátságot adományozta neki. A városunkban töltött 14 évi lelkészkedése alatt teljes odaadással fáradozott a hitélet emelésén. Nagy tevékenységet fejtett ki a közélet terén is, amelyre társadalmi állásánál fogva is kiváló hivatottsággal birt. Az utóbbi években azonbin a közpályától egészen visszavoult s kizárólag egyházi hivatalának élt. Harmadik éve betegeskedik. Betegsége meghűlésből származott, melyből tüdőbaj keletkezett. Ehhez járult régi szívbaja, mely évről-évre fokozottabb mérvben 'cpett fel. Utolsó egyházi tunctióját 1898. december 8-án, Boldogasszony szeplőtelen fogantatásának ünnepén, végezte, mikor is prédikált. Azóta misét is csak egy kétszer mondott. Két izben is volt hosszú időn át délvidéken Arcoban, honnan két héttel ezelőtt az ottani kezelő orvos taná csáia haza jött. Itthon jött rá, érezve a nagymérvű elgyengülést, hogy miért küldték haza. Csendesen hunyt el f. hó 22 én reggel 10 óra tájban, miután az nap újból meggyónt és megáldozott, sőt végrendeletének egy-két pontján is változtatást tétetett s környezetétől könnyes szemmel úgy búcsúzott el, hogy ő a delet meg nem éri. Sejtelme megvalósult Fél óra múlva a halál megszabadította szenvedéseitől. Ravatalát a plébánia lak emeleti nagytermében állították fel virágok között. A íavatalt szebbnél szebb koszorúk díszítik, amelyeket a keiületi papság, a rokon ság, a jóbarátok és tisztviselők helyeztek oda búcsú emlékül. Temetése f. hó 24-én dólttán 3V2 órakor lesz. A beszentelést Ratkovics Vendel szombathelyi kanonok fogja végezni. Bizonyára fényesen fog megnyilatkozni a végutjára való elkísérésnél az a köztisztelet ós közszeretet, amely életében osztatlanul övezte! Béke a sokat szenvedett drága poraira! Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város tenácsa közhírré teszi, hogy a Vármegyeháztéren lévő tüzifapiacot a Kossu.h Lajos utcai szarvasmarha vásártérre helyezte át. Zalaegerszeg r. t város 1901. március 16-án tartott tanácsülésből. Németh Elek főjegyző. Várhidy Lajos polgármester. lelyi, megyei és vegyes hírek. Március 15-Ót, nemzeti ujraébredésűnk hajnalhasadásának dicső napját, a zalaegerszegi kereskedő if jnság Önképzőköre f. hó 16 án este ülte meg szép számú közönség jelenlétében saját helyi-jégében. Az ünnepséget a Dalkör nyitotta meg, amit követett Balassa Benő elnök tartalmás és hazafias szellemű megnyitója, majd Eisner József szavalta nagy tűzzel a Talpra magyar-t, ezt követte Tuczy János főgyranasiumi tanár ünnepi beszéde a nagy napról, annak elózményeiiől es kihatásáról közönség lelkes óljenzéssel adózott a közhelyesléssel találkozott ünnepi beszédért; Stern Zoltán Ábrányinak Erős hit cimü költeményét szavalta nagy lelkesedéssel; Lachenbach Pál hazafias szellemtől áradó záróbeszéde után a Dalkör éneke zárta be a hazafias, s a jelen v'olt közönséget teljes mértékben kielégített ünnepélyt. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület április hó 2-án d. e. 10 órakorsaját helyiségében iendes közgyűlést tart, amelynek tárgya: 1. A titkári qualificatió megáliapitása és a titkári állás rendszeresitesére vonatkozólag szükségesnek mutatkozó intézkedéseknek iz alapszabályokba való pótlólagos felvétele, illetve az alapszabályok 31 és 33 §§-ainak megváltoztatása. 2. Fo!yó ügyek ós esetleges indítványok tárgyalása. A uagykanizsai irodalmi es művészeti kör igaz gató tanács« f. hó 18-án tartotta alakuló gyűlését, amelynek eredménye: az irodalmi szaosztályban elnök: Horváth György, tagok: Fai kas Vilma, dr. Havas Hugó, Hoff mann Mór, Kalcsok Leó, dr. Neumann Ede, Révész Lajos, dr. Rosenberg Mór, Szatay Sándor, Sauerrmann Julia, dr. Villányi Heuiik; a művészeti szakosztály elnöke: Böhm Emil; tagjai: Blumenschein Vilmosnó, Deák Póterné, Gürtbr Ferenc, Hofrichter Emma, Irmler József, Lendvai Samu. Mágus Ferenc, dr. Rotschild Sarauné, Szauermann Mihály, Szigeti Soma, Sterneck Zsigmond; a társadalmi szakosztály elnöke: Deák Péter, tagjai : Csizmadia Vilma, Elek Géza, Grünhut Henrick, Linzer Béla, dr. Lőke Emil, dr. Ollop Mór. Cbzterhuber László, Radnai Jenő, Vécsey Zsigmond, Vidor "amuné, Vidos József. Az igazgató tanács alakuló ülésén elhatározta, hogy a kör tagjai részéie f. hó 30-án este társas összejövetelt rendez. Közjegyzőhelyettes kirendelése A pécsi kir. közjegyzői kamara az elhalt Plihal Ferenc nagykanizsai kir. közjegyző irodája részére helyettesül Zsubory István kir. közjegyző helyettest rendelte ki. Kinevezés. Az iparfelügyeleti és kazánvizsgálati ügyek egyesítése alkalmából az egyesitett szolgálat teendőinek ellátására a kereskedelemügyi m. kir. miniszter Vágó Bertalan szombathelyi kazánvizsgáló biztost első osztályú ipari segédfelügyelővé kinevezte és Moson-, Sopron-, Vas- és Zalamenyék, valamint Sopron törvényhatósági joggal felruházott víros területére kiterjedő hatáskörrel a soproni iparfelügyelői kerület vezetésével megbízta. A Chanuka egylet közgyűlése. A zalaegerszegi Chanuka illetve szegény izraelita gyermekeket felruházó egylet f. hó 17 én tartotta rendes évi közgyűlését. Elnök ás alelnök hiányában a választmány a közgyűlés vez tésére Balassa Benő felső kereskedelmi iskolai tan,írt kérte fel. A gyül sen az egylet tagjai nagy számban jelentek meg. Balassa Benő méltatta az egyesület szép és humánus céljait, a tagokat összetartásia és az egylet minél hathatósabb támogatására buzdi'otta s az ülést határozatképesnek nyilyánitván. azt megnyitotta. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint az egylet jelenlegi vagyona 524 kor. 37 fill.; a pénztárt rendoati találták, minek alapján Rechnitz Éva pénztárosnak a felmentvéuVt a számvizsgáló bizottság javaslatához képest, a közgvüles megadta. A mult évi közgyűlés határozatához kepest az alapszabályok több pontját a közgyűlés módosította, a módosított alapszabályoknak a belügyminiszterhez jóváhagyás végett való felterjesztő ét elhatározta. Ezzel a tárgysorozat letárgyalta'váu, következett, a tisztújítás, melynek eredménye a következő: elnök*: dr. Grauer Adolfné, alelnök: Balassa Benőné, titkár: Balassa Benő, jegyzők: Schuürmacher Zsigmondné és Weisz Ignácne, j pénztáros : RechnitzSatnuné. Választmányi tagok. Boscháu | Gyuláné, Berger Henrikné, Büchler Jakabné. Deutsch Ferencné, Engelsmanu Izraelné, Fischer Pálné, Fai kas Ignácné, Fenyvesi Miksáné, Fürst Salamo ,né, Gyarmati! Vilmosné, Heinrich Zsigmondné, Lachenbach Ferencné,

1 dr Ubersohn Mórné, Pfeifer Henrikné, Pauk Edéné.

1 Rosenberg Zsigmondné, Schütz Sándorné, Wimmer Li- ! pótnó, Fuchs Samu, Tichler Sarauné. Száravizsgálók: Beiger József, Eisner József, Fenyvesi Simon. Mondschein Samu, Neumann Albert és Schütz Frigyes. A választás kihiidetésekor a közgyűlés egyhangú * határozattal dr. Gráner Mihálynét — a jótékonyság terén hosszú időn keresztül szerzett elévülhetlea érdemeinek elismer, seiil, — örökös tiszteletbeli elnökké megválasztotta. Mivel ugy a tiszteletbeli, mint az újonnan megválasztott elnök a közgyűlésen nem volt jelen, őket küldöttségileg a közgyűlésre meghívták, hol Balassa Banő a tagok nagy lelkesedése mellett a legszivélyesebben üdvözölte és egyben arra kérte őket, hogy a szép múlttal bíró és a nemes célért küzdő egyletet jóakaró támogatásukban részesíteni szíveskedjenek. Mindkét elnök kijelentette, hogy örömmel meghajol a bizalom előtt s készséggel fognak minden eszközt s módot megragadni arra nézve, hogy a szegény gyermekek javáért küzdő egyletet szép múltjához hiyen képviselhessék s íelvirágozásáéít a tőlük telhetőt megtegyék. Gyászhír Skvarenina József zalaegerszegi adóhivatali ellenőr f. hó 20-án 52 eves korában elhunyt Béke poraira! Elhunytáról a zalaegerszegi m. kir. adóhivatal tisztikara a következő gyászjelentést adta ki: „A zalaegerszegi ru. kir. aduhivatal tisztikara szomorú szívvel tudatja szeretett kartársuknak Skvarenina József ni. kir. adóellenőrnek folyó évi március hó 20-án este 9 órakor életének 52-ik évébui, a halotti szentség ájtatos félve tele után töité,:t elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme folyó évi március hó 22 én d. u 4 órakor fog a római katholikus egyház széttartásai szerint a zalaegerszegi köztemetőbe örök nyügalomra tétetni Zalaegerszegen, 1901. évi március hó 21 Áldás hamvaira !" Evangélikus istenitisztelet lesz f. hó 25-én d. e. féltizenegy órakor a felső kereskedelmi iskola emeleti nagytermében. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi népkomha részére a Zalavái megyei takarékpénztár részvénytársaság a liz koronát adományozott, melyért hálás köszönetet mond a népkonyha vezetője. Pén-űgyi kinevezes. A m. kir. pénzügyminiszter Fenyvesi József zalaegerszegi segélydijas pénzügyi s/ámgyakornokot a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság mellé rendelt fzámvevőséghez pénzügyi számtisztté, Szendy Gábor zalaegerszegi díjtalan pénzügyi számgyakoinokot a zalaegerszegi pénzügy-igazgatóság melle rendelt számvevőséghez segélydijas pénzügyi száragyakornokká nevezte ki. An//akó'nyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Rantes Ményhért tanítót felsőmihályfelyai anyakönyvvezető helyettessé teljes hatáskörrel kinevezte. A hernyóirtás tárgyában a polgármesteri hivatal a kővetkező hiidetményt bocsátotta ki: „Az 1894. évi XII. t. c 50 §-a elrendeli, hogy minden bit tokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit ós bokrait a kártékony hernyóktól, hernyófészkektől s lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött férgeket elégetni. — a később mutatkozó hernyók megjelenésük alkalmával pusztifandók. A ki ezen hernyó írást a hatóság figyelmeztetése ellenére is elmulasztja, kihágást követ el s a hivatkozott törvény 95 § a alapján S/áz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik s ezei, felül az irtás kötelességére a hatóságáltal fog foganatosít tatni. Ezen hirdetmény kibocsátásával felhivaífk minden birtokos ezen költségének pontos teljesítésére s a tapasztalt mulasztásoknak alulírott hatóságnál leendő bejelentésére. Zalaegerszegen, 1901. március 20-án. Várhidy Lajos polgármestei. Közlekedés a Balatonon A Balatonparti Gőzhajós Részvénytársaság máicius 23 án nyitja inpg a rendes hajóközlekedést Biglár és Rév fül ip állomások közön,, személyek és áruk szállítására. A h íjó a nevezett állomások között naponta kétszer közlekedik oda és vissza. Ezenkívül minden szombaton a Budipestről délután 1 óra 30 perckor induló és este 6 órakor Boglárra érkező vonathoz is létesítettek csatlakozást R ívfiilöp felé; az a csatlakozó hajó este 6 óra 45 percker indul Boglárról. Siófok és Balatonfüred állomások k izó t április n i minden szombaton, vasárnapon és ünnepiapon közlek-lik a személyszállító hajó. Az iiidul í i idő Siófokról mindenkor 11 óra 15 perc délelőtt. Balatonfüredről pedig 3 ón 30 perc délután. E,

rósz uszályrakományokra terjedő szállítmányokat az összes állomásokról a Balaton birmely pontjára felvesznek szállítás céljából. Kirándulók es nagyobb társaságok számára, előleges bejelentés után, külön hajók állnak rendelkezésre. Névváltoztatás. Neufeld Hermán, valamint kiskorú gyermekei Gizella, Magda és Hilda vének -»Nádas"-ka iért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter megengedte A zalaegerszegi népkonyha a folyó évi fe'uuár lóban a szegények reszére kiszolgáltat >t.t 844 ebéd után 36 fillérrel számítva, 303 korona 84 fillért tizetett ki. Az építőipar szabályozása. A kereskedelmi rniliszferiumbin a minis.zter összehívására Budapesten újból vükebbköiü értekezlet volt, amelynek célja az építőipar szabályozására szolgáló intézkedesek tervezetének megvi;atása és kidolgozása. Az értekezleten a kereskede Imi niniszterium szakférfiaín kívül résztvettek az építőiparosok kiküldöttei is. Heraldika levelezőlapok Zseniális és minden ízében eredeti ötlettel, csaknem korszakot alko'ó újításra íbrednek a képes levelezőlap gyűjtők: ezek a 16-fele színnel, kövön nyomott képes levelezőlapok az ország issz.es vármegyéinek hű képmását mutatják; mindeniken rajta van az illető vármegye székvárosa, továbbá a megye ís a város címere, pompás művészeti kivitelben. Ez a iiváló újdonság az „AtMnaeum" irodalmi és nyomdai :észv. táisulat kiadásában Budapesten jelent meg és űinden könyv , papír

1kereskedésben és Jévelezőlapárusi:ónál kapható.