Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-14 / 15. szám

Melléklet a „ZALAKEGYE" 1901. évi 15-ik számához. voltak ugyan, de a vételkedv a hanyatló húsárak mellett alább hagyolt. Az egész télen át uralkodott pangás után nehezen fentartott gabonaárak egy kissé emelkedő félben vannak s különösen a íozs és zab keresett cikk lett Sajnos, hogy mindkét cikkben a vármegyének a mult évben silányabb termése volt és igy ezen áremelkedést nem sok gazda tudja élvezhetni. I minden hangzatos íriuia és önkényt befog következni, a |mi után annyira vágyakozunk: honi iparunk fellendülése, j pártolása és védelme. Balassa Benő. Ipar- és kereskedelem. Kis iparosok országos szövetsége. Húsvét hétfőn tartotta meg nagygyűlését a kis ipaiosok országos szövetségének szervező bizottsága Budapesten. A gyűlés iránt óriási érdeklődés nyilvánult; különösen a kézmüiparosok voltak nagy számban képviselve. A bizottság letárgyalta az alapszabály tervezetet, melyet több apró módositással elfogadott. Az országos szövetség célja erkölcsi s anyagi támogatásban részesíteni ugy a kis iparosokat, — mint egyes kisipari testületeket. A szövetség kebelébe tudakozódó irodát, kölcsönös segélyző pénztárt, raktár szövetkezeteket letesit; kiizd a gazdasági önnállóságért és befolyását a választásoknál érvényesiti, sőt olyan kerületekben, a hol a kisiparosok nagy számban vannak, önálló jelölteket i» állit. A tagsági dij egész évre 6 kor, melynek fejében a tagok a szövetség lapját és kiadványait díjtalanul kapják. A .szövetség alakuló közgyűlését e hó 21-én tartja, a melyeu számos vidéki iparos egylet küldöttekkel képviselteti magát. Végre valahára megmozdul a kis iparosok nagy tömege, hogy országos szervezkedésével elfoglalhassa létérti küzdelmében azt a biztos pozsitiót, amelyre közgazdasági feladatainál fogva hivatott, hogv i nagy tőke és gyári ipar mindinkább térthóditó hatalmával szembeállítsa az erők és vállvetett munkásság tömörülését; hogy az uton-utfélen hangoztatott phrazisok helyett a tisztes munka egyesülésében juttathassa diadalra "a kisiparos jól felfogott érdekeit ós hogy ez. a nagy osztály megtegye önmagáért azt, a mit századokon keresztül másoktol hiába várt. A „Honiipar" cégére alatt napvilágot látott hangzatos jelszavak a pusztában elhangzott feljajdulások maradnak mindaddig, mig iparos osztályunk öntudatra nem ébred. Az öntudatra ébredés első és elengedhetlen kelléke nem az iparosság érdekében feljajduld panaszok és lármák tömkelege, hanem az ipari mesterségeknek oly mérvű elméleti és gyakorlati elsajátítása, hogy ezek minden tekintetben ugy a piaci, mint a nemzetközi verseny tüzpróbáját kiállhassák. Mi tűrés tagadás a dologban, hogy a „Honiipar" ápolása, terjesztése és fejlesztése hangzatos reklámokia szorult: annak oka első sóiban az ipaiosságban keresendő. Ez a nagy osztá'y és rendkívül fontos közgazdasági tényező századokon keresztül a maradiság határait alig lépte túl; munkakörébe teljesen elszegényedett, elárvult és a legtöbbször az iskolákból kilökdözött gyermekseregeí vonta bele és igy nagyon termeszetes, hogy a képzettség teljes hiányában a tanonc tömegből oly iparos nemzedek serdült fel, mely minden lehetett, csak versenyképes nem. Pedig versenyképesség az ipar fellendülésének sarkalatos alap feltétele, elengethetlen kelleke. Látjuk városunkban, tapasztalhatjuk egyebütt, hogy a mesterségét elméletileg és gyakorlatilag értő szorgalmas iparos munkájából gondtalanul megel és gyarapszik: mig a nagyobb rósz éppen azért, mert a versenyképesség elemeivel nem rendelkezik, a legnagyobb szorgalom mellett is csak áttengi eletét, óriási gondokkal küzd és a társadalomtól várja sorsa jobbra fordulását. Tanonc-, közép- és felsőfokú iskoláink ugyan sokat lendítettek leendő iparosaink szellemi látókörének emelésén; de még mindig nem érték el azt a célt, melyet kitűztek és a melyet a művelt nyugati államokban találhatunk. A francia, augol és német ipaiosok értelmisége és ezzel kapcsola'osan a mesterség gyakorlati tudása nagyon felülmúlja azt a fokot, melyet iparosaink eddig elértek; minek egyik fő oka az, hogy ottan az ipari mesterséget senki le nem nézi; hogy ott az ipari foglalkozás társadalmi elismerésben részesül és nem derogál senki fiának ; hogy ott a tanonc szakszerű elméleti oktatáson kiviil alapos tanítást kap mesterségében és hogy ott felszabadult segédek tovább képző tanfolyamokban szélesbitik ismeretkörüket, hogy az életbe kikerülve edzett szellemmel és a g^akorlatiság minden fegyverével győzelmesen küzdhessenek a nagy verseny piacán. Nálunk ez idő szerint a dolog nem igy áll. Nézziik csak meg a tanonc sereget, a tanonciskolák nagyon is elemi fokon mozgó vergődesét, a mesterségen kívül követelt sokfele szolgálatot és megkapjuk azt a képet, a melyből ipaiunk versenyképességét hiába várjuk. Mig ipaiostanoncnak az iskolák hulladékait adják; mig az ijaios tanonciskola szakoktatás helyett a. b. c.-vel kénytelen foglalkozni; mig a tanonctól a háziteendők sokaságát követeljük és mig a segédek szakszei ü elméleti kikepezteteséről nem gondoskodunk : addig honi iparunk diadalra nem fog jutni. Az országos szövetség az erők tömörüléséből akaija azt a fegyvert megkovácsolni, mely iparunkat méltó magaslatára eljuttassa. Tanulmányozni akarja az iparosok ba,ait, hogy ezeket radikilis gyógyszerekkel kellő orvoslásban lészesithesse és küzdeni akar azon balfelfogás ellen, mely az iparosságtól századokon keresztül a társadalmi érvényesülést megtagadta. Ölömmel üdvözöljük a kis iparosok tömörülését, nagy nmenyekkel vájjuk a kitűzött magasztos célok eleieset és nem ketelkedünk abban, hogy iparosaink lelke stdéssel sorakoznak szent ügyük zászlaja alá, a melyre tündöklő betűkkel van feliiva ez a két szó: „Honiipar." Ha iparosaink igy megértve a kor intő szavát, előre haladnak erőben és szellemben: akkor felesleges lesz ttirdui itclpm, rDindtu kiabálás, mirden védelem és lelyi, megyGi és vegyss hirek. Nemzeti ünnep. Az 1848-iki törvények szentesité sének emiekezetere április 11-ere törvény hozásilag elren delt nemzeti ünnepen d. e 9 órakor volt hálaadó isten tiszt»let, amelyet Németh Géza plébános helyettes tar tott. Mise alatt a tögy.-nnasiurai énekkar énekelt, mely nek énekét Mikálovies Beíáné és ifjú Czukelter Lajo solo énekei váltották lel. Az ünnepélyes isteni tiszteletei résztvett a vármegye tisztikara Csertán Károly alispái vezetése mellett, a kir. törvényszék, kir. járásbíróság kii. pénzügy igazgatóság, kir. tanfelügyelőség, kir. állam építészeii hivatal, ir. postahivatal, városi hatóság éi az összes tanintézetek tanulói tantestületeik /ezetési mellett. Az isteni tisztelet befejeztével az iskolák meg tartották a miniszteri rendelettel elrendelt iskolai ünnep séget. Az állami elemi iskolánál mindegyik osztály külöi tartotta meg az ünnepélyt. — A polgári leányisk-1; növendékei az el.ső osztályba gyűltek egybe s a Hym nússza 1 kezdődött az ünnepély, mely után Bődy József tanár tartotta x megnyitó és az ünnep jelentőségét méltató beszédei ; ezt követték Schvaicz Klemi. lvosztelicz Gizella, Puer Irén III, • Bart,a Lujza, Koibai Tiniké, Kai dos Jolán, Weisz Sarolta, Vörös Etelka, Klüger Józsa, Drucker Kata IV-ik osztályú tanulók szavalata s bezáiták Szózat eléneklésevel. - A felső kereskedelmi iskolánál az ifjúság énekkara nyitotta meg az ünnepélyt, ezt kövei te Udvardy Ignác igazgató megnyitó beszéde, Fangler Lajos középső osztályú szavalata, Holczer Lajos felső osztályú tanulónak az ünnepet méltató felolvasása, Katona Zoltán középosztályunak cimbalomjátéka, Kohu Gyula középső osztályúnak szavalata, az ifjúsági zenekar előadása, Glasgail Vilmos alsó osztályúnak az 1848-iki eseményekre vonatkozó szabad előadása, Siposs Ernő alsó osztályú szavalata; végül az ifjúsági enekkar a Szózatot énekelte. — A főgymuasiumban a Szózattal kezdték az ünnepséget, a megnyitót Medtiyesi Lajos fő gymnasiutui igazgató, a méltató beszédet dr. JVida Sándor tanar tartotta, Czukelter József, Andalíts Lajos és Hofluiann Ailhur VI. o. tanulók szavaltak, közben az ifjúsági zenekar egy kuruc nótát, zátadékul pedig a Himnuszt énekelte. A nemesi pénztári választmány, f. hó 10-én Tarányi Ferenc alapítványi elnök elnökletealattévnegyedes gyűlést tartott, amelyen az elhalálozás következtében megüresedett egy tagsági helyre Nunkovich Vilmos getyei földbirtokost választották meg. A választmány alapszabá lyait módosították; a kiküldött bizottság nevében a módosító javaslatot dr. Gyömörey Vince választmányi tag terjesztette elő. Végül folyó ügyeket tárgyaltak. Állandó választmányi gyüles. A törvényhatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén felveendő 19U0. évi vármegyei, házi pénztári és a vármegyei pénztárban kezelt összes alapok — mégis a zalavátmegyei — továbbá Zalaegerszeg- és Nagykanizsa rendezett tanácsú városok gyámpénztári számadásai tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány üleselÓOl. évi április hó 25-én; ugyan a fent kitett bizottsági gyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági Kgyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi üles 1901. évi május 4-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyűlés termében fog megtartatni. Miniszteri köszönet. A vallás és közoktatásügyi m. kir miniszter a \asvdrszombathelyi székeskáptalannak a zalaegerszegi állami íőgyimnasiumi Ifjúsági Segítő Egyesület részére tett kétszáz korona adományáért köszönetét nvilvánitotta. Gyászsir. Csesznák János, Zalavármegye egykori alispánja, f hó 8-án este 8 órakor Pusztamagyaródon eletének 91 éveben, végelgyöngiilésben elhunyt. Nagy részvét mellett volt teme'ése. Béke poraira 1 A család részéről kibocsátott gyászjelentés: Csesznyák Benő és neje Darázs Irma, Özv. Csesznák Sándorné szül Laky Amália, Csesznák Ilona és férje Laky Kristóf, Csesznák József és neje Szádár Mária, Csesznák Ödön ós neje Simon Ilona és gyermekei bánatos szívvel jelenlik szeretett éde» atyjuknak, illetve nagyatyjuknak, Csesznák János volt alispánnak 1901 évi április 8-án este 8 órakor Pusztamagyaiódon életének 91. évében végéigyöngülésben történ' gvászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 10-éii délután 4 órakor fognak beszenteltetni s a pusztamagyaródi sírkertben ölök nyugalomia tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 11 én délelőtt 9 9 órakor fog a pusztamagyarodi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni Pusztamagyaród 1901. évi április hó 9-én. Áldás és béke lengjen hamvai felett 1 Vá/asztó gyű'és. Tapolca város tisztújító gyűlését Székelv Emil járási szolgabíró elnöklete alatt taitotta. Városbírónak egyhangúlag, nagy lelkesedéssel, ellenjelelt nélkül Glaser Sándor volt városbirot választották meg, akinek a város körül már is kiváló érdemei vannak. Helyettes bíró Szollár György lett: községi pénztárnok Tibola János, adópénztárnok Fodor József, közgyáin Wallner Károly. Elöljárók lettek: Csendes József, Handlery Gusztáv, Aranyodi János, Frisch Lipót, Nyirádi Ferenc és Dér Kálmán. Miniszteri elismerés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Burány Geigely keszthelyi főigazgatóhoz intézett leiratában neki, valamint a vezetése alatt álló egész főgymnasium tanári karának elismerését fejezte ki a gymnasium mintaszeiü vezeté-seert és az ifjúság példás oktatásáért és rendtartásáért. Halálozás. GadóMátyás légrádi róm. kath. plébános, Zágráb egyházmegyei áldozár, megyei 1 örvény hatósági bizottsági tag, légrádi községi képviselő, a légrádi öhkenytes tuzoito egylet elnöke és a nagykanizsai hadastyán egylet t. elnöke f. hó 5-én éjjel rövid', de kinos szenvedes es a halotti szentségek ájtatos felvetele után 58 éves koraban elhunyt. Nagy részvét mellett temettek el f. hó 8-an délután 4 órakor. Béke jioraira' Elismerés a párisi newzeiközi kiállítás alkalmából. A keseskedeiemügyi minisztei Czakó lieia és dr Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági tanintézeti tanároknak, mint a párisi nemzetközi kiállítás első csoporbizottsága tagjainak, a kiállítás előkészítése körül tanúsított buzgoságukéit ő Fehége, a király parancsára elismerését fejezte ki. Evangélikus református isten/tisztelet lesz f ho 14-en delelőtt IOV2 órakor úrvacsora kiosztásával az állami főgymnasium épületében. A sűmeghi önkénytes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését Mojzer József elnök elnöklete alatt tartotta. A pénztári számadás szerint a bevétel 7 58 kor 37 tili., a kiadás 532 kor. 22 Üli., s igy a pénztarmaradvány 220 kor. 15 fill. voll ; az egyesület vagyona hazban és felszerelésben 11.690 koi. 51 fill. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentése alapján Bánfi Alajos pénztárnoknak — elismeréséneK nyilvánítása melleit — a ,felmentvényt megadta. — Az 1901 évi kóliségvetést 680 kor. 15 tili bevetellel és 582 kor. 60 fill. kiadással irányozták elő. — A működő tagok száma 43 ; tartottak 17 gyakorlatot Az ehuki jelentésben foglalt javaslati a elhatározták, hogy a tüzőrséget teljesítők 20—20 fill. dijat kapnak őrsegenként s megkeresik a városi elöljáróságot hogy tiiz esetén előfogatok előállítására utasítsa a rendőrséget. — A közgyűlés utolsó tárgyát a választás kepezte, melynek eredménye: Mojzer József elnök, dr Kellemen Károly alelnök, Eles Károly titkár, Bánfi Alajos pénztárnok, Surgoth Miksa ügyész, dr. Lukonich Gábor orvos, Kiiaztinkovich József főparancsnok, Holba József, helyettes parancsnok, Szíjártó György, Simon Lajos^ Molnár Ferenc, Gróf Lajos, Gróf Tivadar osztályparancsnokok, Bricht Viktor segedtiszt, Krajczár Imre szertárnok Választmányi tagok : a) a pártoló tagok közül: Sümegi Tivadar, Talaber Károly, Láng Sándor, Tóth József, Epstein Ödön, Kondor Lajos, Csutorás Jóssel, Klein Gábor; b) a működő tagok közül : Molnár Kristóf, Molnár Endre, Juk Mátyás, Liszli Gyula, Varga István' Németh József, Bogor Károly. Meghívó. A „Zalamegyei ált. tanítótestület" „Muraközi tanitoköre" ez évi rendes közgyűlését május hó 18-án d. e 9 órakor, Perlakon, az áll. népiskolában a következő tárgysorozattal fogja megtartani: 1. Megnyitó. 2. Evi jelentes. 3. „A tanítók betegségeiről" értekezik dr. Szabó Zsigmond orvos. 4. „Az iskola és az egyház a nemzeti ügy szolgalatában" ciinü tételt fejtegeti Zrínyi Károly tanár. 5. Az Eötvös alapot méltatja Brauner Lajos tanító. 6. A közgyűlés elé tartozó folyo ügyek. 7. A jövő közgyűlés helyeuek kijelölése. 8. Esetleges indítványok. A közgyűlést ünnepélyes „Veni Sacte" előzi meg; ezt követi Gasparics Márk emlékoszlopának megkoszorúzása. E közgyűlésre a „Muraközi Tanitokör" tagjait es a tanitásügy barátait tisztelettel meghívja Csáktornyán, 1901. április hó 10-én Mencsey Károly a „Muraközi Tanítókor" elnöke. A zalaegerszegi kenyéregylet évi rendes közgyűlését f. ho 8-an délután 2 orakor tartotta a felső kereskedelmi iskola emeleti nagytermében. A közgyűlés tudomásul vette a jegyző által felolvasott évi jelentést az egyesület egy evi tevékeny működéséről, valamint a pénztárnoknak jelentését az egyesület inulc évi bevételelés kiadásairól. Az egyesület az elmúlt telen 1.554 daiab kenyeret osztott szét a szegények között 621 kor. 60 tili., értékben. Az egyesület az évi számadás lezárásával 1.332 kor. 49 fill tőkevei reidekezik. Közgyűlés. A zalaegeiszegi ipartestületf. hó 14 én d. e. IOV2 orakor rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyedüli tárgyát az ipartestület házának a megépítése kepezi. A keszthelyi önkénytes tűzoltó testület Nagy István alelnök elnöklete alatt tartott közgyűlésén a lemondás következtében megüresedett elnöki állásra Schadl János választmányi tagot választották meg egyhangúlag. — A számvizsgáló bizottság jelenteje alapján a pénztárnoknak a felmentvényt megadták. Megállapították a választmány javaslatához kepest az 1901. évi költségvetést. Lendvay József volt elnöknek éidemeít jegyzőkönyvileg örökítették meg. Névváltoztatás. Bász Jakab Károly dukai illetőségű zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai tanuló nevellek „Bodrogi"-ra kélt átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Gyógyszertár átruházás. Kádár (Kmetykó) Gyula és Katona Ágoston Antal okleveles gyógyszerésznek közös kérelmére a belügymniszler megengedte, hogy az alsódomborui „Isteni Gondviseléséhez címzett gyegyszertár személyes üzleti joga Kádár Gyuláról Kitona Ágoston Antal okleveles gyóg/szerészre ruháztassek. Meghívás. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egylete f. evi április hó 21-én délután 2 órakor az elemt iskola tautermeben rendes évi közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai meghívatnak. Tárgysor: 1. Elnöki jelentes. 2. Titkári jelentós az egyesület mult évi működéséről. 3 A mult évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv leiolvasása. 4. Az évi z. rszamadások előterjesztése és felülvizsgálása. 5. Az egyesület tisztviselőinek, továbbá a rendes tagok sorából a választmány rendes és póttagjainak, valamint a 3 számvevőnek megválasztása. 6. Az evi költségvetés megállapítása. 7. Indítványok. — Zalaegerszegen, 1901 évi áp/il 12-én. Body József elnök, Balaton Sándor titkár. Feloszlatott jótékonyság/ egylet A városi kapitányi hivatal t évi 830 sz. a. a közönség tájékoztatása céljából a következő hirdetményt bocsátotta ki: „A zalaegerszegi rendőr kapitányi hivatal ezenuel közhírré teszi miszerint a 11 melto. m. kir. belügyminiszteiium 1901 évi 28579/V sz. alatt hozott rendeletével az „Első Újpest