Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-07 / 14. szám

XX. évfolyam. Zala-Egerszeg, Í90Í. április 7. \ M OTV^Jc'knapló j n/j/yrrtr 14. szám. Előfizetési dij: Egész évre 8 Kor. Félévre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egy szám ára 20 fill. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 18 fill. többszöri hirdetés­nél 14 fill. Nyilt-tér petit sora 24 fii. társadalmi, közművelődéi és gaászatí hetilap. A lap szellemi és' anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bi'rmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el Kéziratok nem küldetnek visszza. L A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „Kaqlzsai és novai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek, Valamint a ,,hégrádi takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet '-nek hivatalos közlönye. 3VL egj e 1 e n i k jool in d. e n i föltámadás ünnepén. Harangok zúgása, a hivők lelkes gyülekezése, buzgó imádsága hirdeti a kereszténység nagy napját, a feltámadás magasztos ünnepét. Az enyészet nem úr az élet fölött. A három napi kinos szenvedést, a szivek mély gyászát, ké­telyét, aggódását égből jövő szózat oszlatá el: „Nin­csen itt, mert feltámadott, amint megmondotta. Jöjjetek ide, lássátok a helyet, ahol íeküdt az Ur!« Feltámadott! A geczemani kertben töltött szo­morú éjszakát, a meggyaláztatást, a tövis koronát, a keresztfa kínjait a feltámadás, a megdicsőülés követte. Leszállott hozzánk, hogy emberi alakban át­kiizdje, átszenvedje a szivnek minden gyötrelmét, azt az erős harcot, amelyet a jó, a nemes lelkek vivnak éltök folyamán. Leszállott, hogy átérezze az elhagyatottak, a nyomorultak, a kétségeskedők tusakodását, a bénák, a koldusok szenvedéseit. Leszállott, hogy megalázza a gőgösöket, a földi hatalmasságokat; megalázza s egyszersmind felemelje, Istent dicsérni s embert megbecsülni tanitsa -— a szeretet által. Leszállott, hogy mindenek között a szeretet érzését hirdesse s az ebből eredő bocsánatot: bocsá­natot ellenségeinknek. Hirdette, hogy az ember az Isten képére al­kotott teremtmény, kinek életcélja itt a földön, ameddig életpályája kiterjed: a szeretet! Kereszt re feszitették! Meghalt és feltámadott! Feltámadott, hogy visszatérjen oda, honnan jött, az Atyaistenhez; hogy bűnbocsánatijukért esengjen s ugy tartson Ítéletet elevenek és holtak felett! Ne féljetek, feltámadunk mi is! A világon, a természetben örök törvény ural­kodik : — Isten törvénye. A létező meg nem semmisülhet! Tudomány és szeretet ezt hirdeti. Az Ur jó, nagy, kegyelmes és irgalmas. Küz­delmeink közé a szeretetet, kételyeink közé a hitet küldé vígasztalásunkra, enyhülésünkre. Oh higyjetek! Oh bízzatok! Feltámadunk mi is. Kiben az igazság lelke lakozik, kiben a sze­retet lelke lakozik: az meg sem is halhat, az örökön él! Örökön él az igazság — Isten törvénye — az emberi lelkekben. Felébred mindig, amikor az el­nyomottak sóhaját, a kétségbeesettek panaszát hallja. Fölébred mindig nemcsak az üldözöttek, hanem az üldözők kebelében is. Örökön él az igazság! Szenved vértanúságot, megköveztetést, de csak azért, hogy diadala annál fényesebb legyen! Örökön él a szeretet! Vagyon, kincs, szépség, hatalom — mind az, amit örökségül az utódokra hagyhatunk, mind mulandó, mind elpusztulhat: a szeretet megmarad mindörökké. Gyarapodik az em­lékekben, irgalmasságot művel és áldásoknak lesz a kútforrása; mert a szeretet. Isten törvénye a szí vekben, a földön az emberi társaság fenntartója. Igazságnak, szeretetnek a földi küzdelmekben koronája: — a hit! A názáretbeli vak bizott Jézus szavában, hitt és eloszlott előtte a homály, látott! Lázár hitt Jézus szavában és feltámadott! A bűnös asszony bűnbánattal közeledett hozzá és bűnei megbocsát­tattak ! Higyjetek mindig, mindeuütt: a küzdelemben, az elnyomattatásban, a sirnál higyjetek! Nem válunk el ölökre, feltámadunk! Húsvét a feltámadás ünnepe. Jézus Krisztus az igazság, a szeretet, a hit hirdetője — a föl­dön. Az égben majd biránk leend! Ne féljetek! Ö, aki közöttünk élt, mint ember, megismerte törékeny szivünk gyötrelmeit, megismerte nemesebb vágyódását is! (3, aki a melléje feszitett gonosztevőt is ezekkel a felemelő szavakkal vigasz­talá „még ma velem leszesz a paradicsomban" : igazságos itélőnk, bűnbocsátó biránk leszeu. Az ég sötét felhői között nincs szivárvány. Az élet ezer bajai között enyhülés — húsvét, a fel­támadás ünuepe! A tanítványok aggodalmát angyali szó oszlatta teljes életünk ünnepi harangszó gonddal az el. Szivünk kételkedését, kicsinykedését oszlassa el imára hívó hangja. Imádkozzunk mi is! Krisztus feltámadott! Az igazság, a szeretet meg sem halhat! Örö­kön él! Ezek az eszmék buzdítsanak bennünket ünnep­lésünk alatt! Termékenyítsék meg életünket nemes gondolatokkal, jó cselekedetekkel! A gazdasági egyesület közgyűlése. A „Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" f. hó 2-án Zalaegerszegen az egyesület helyiségében Hertelendy Ferenc egyesületi elnök elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelynek tulSjdonképeni táigyát az az indítvány képezte, amelyet Koller István egvesületi al­elnök „a titkári qualiücatió megállapítása és a titkári állás rendszeresítésére vonatkozólag szükségesnek mutat­kozó intézkedéseknek az alapszabályokba való pótlólagos felvétele, illetve az alapszabályok 32 és 33 §§-ainak meg­változtatása" tárgyában már a f. evi március hó 11-en tartott rendes közgyűlésre beadott, amikor azonban mivel a tagok az alapszabályokban előirt számmal nem voltak jelen, érdemlegesen tárgyalni nem lehetett, hanem az alapszabályoknak megfelelőleg tárgyalásra a mai rendkívüli közgyűlésre tüzetett ki Elnök a megjelent tagokat üdvözölvén, a rendkívüli közgyűlést megnyitja s első sorban is^árgyalásta bocsátja a beadott indítványt,, melyre nézve a közgyűlés — tekintet nélkül a megjelent tagok számára — határozatképes. A beadott indítványhoz hozzá szóltak Szili/ Dezső, Fábiánics Gyula, Nusszer János, Malaliuszky Ferenc, Várhidy Lajos, Udvardy Ignác egyesületi tagok, valamint maga az elnök; végül egyhangúlag elhatározták, hogy az alap­szabályok 32 §-ából a „titkár" szó törlendő, míg a 33 §. bekezdésébe felveendő a következő : Titkárul gazdasági akadémiát vagy gazdasági tanintézetet, végzett oly egyén választható, aki végbizonyítvány nyal bir; fizetése 2000 kor. ós 400 kor. lakbér; egy óvi próbaidő után vegle gesittetík, mely után áliásából csakis fegyelmi uton mozdítható el, míg a titkár félévi felmondás ucán hagy­hatja el állását. A titkárt pályázat utján a közgyűlés választja. A „Zalamegye" tárcája. Aj gyermek. Hogy Bánkyék családi életében nem volt minden rendben, azt mindenki tudta. — Az egész kis város tele veit mende mondával. Szörnyű dolgokat meseltek a bot­rányvadás^ó hölgyek az öt órai teáná', mely nem rég divatba jött Giliczeházán. Amitől mindenkinek tudomása volt, az ugy látszott, legkevésbbó bántotta épen az érdekelt feleket, mert kor­rektebb férjet keresni sem lehetett Bánky Adorjánnál és az aranyifjúság tagjai közül egy se.n dicsekedhetett azzal, hogy Bánkynó csak egy mosolyával is viszonozta volna valaha azokat a csodálattal teljes pillantásokat, ra^ijeket feléje löveltek. A két, házastárs, úgy látszik, a legnagyobb egyet­értésben élt a világ előtt; otthon azonban — mint a cse'éd ség révén kiszivárgott, — egymást meglehetősen kerültek. Cs-ak a külső látszat megóvása céljából jelentek meg eyyütt a színházban, a mulatságokon ós sétáltak végig karonfogva esténként a város főutcáján. A pletykára készl cselédség kikürtölte, hogy hazatérve, mindegyik szobájába vonul vissza, külön étkeznek ós soha egy szót sem szól­nak egymáshoz. Pedig Bánky Adorján, a régi nemesi családból szár­mazó földbirtokos. már egyszer felköltötte maga ellen a rosz nyelvek megszólását, midőn sok tervetszövő anyának számítása ellenére, annak a züllőfélben levő, nyugalomba küldött kapitánynak, Kérdi Józselnek, jsodaszép leányát, mostani feleségét, jegyezte el s lővidesen nőül is vette. Roppant kétséges helyzetből szabadította ki Bínky Adóiján feleségét,, mert, apját képesnek tartották arra is, hogy a legelső nővadászriak kői mei közé játssza leányát, persze bőséges jutalmazás fejében. A fiatal leány­ról meg a trécselő nénikék sem tudtak egyebet, mondani, mint hogy a helyőrség egy csinos tisztjébe volt szerel­mes, de az a viszony annyira a tisztesség határai között volt, hogy a legkisebb szemrehányás sem illethette sem a leányt, sem a férfiút. A tisztet elhelyezték, az anyagi romlás szólén álló atya pedig hálába folyton oiy férfi­társaságot vitt, melynek erkölcsei nem a legkifogástala­nabbak voltak. Mint mentő angyal jelent meg hát Bánky Adorján s a szép Margit félje lett. Adorján ismerte fiatal felesége történetét, szere­lemre vágyó szívvel közeledett feléje s igaz hajlamtól vezérelve, bánt vele azzal az elnézéssel és gyengédség gél, melylyel jellemes férfiú viszonszerelemért küzdeni szokott Isy multak el az évek. L?.ssan-lassau simultak a hitves társak egymáshoz, két gyermekük nevelése körül támadt gondok egyesitették őket még jobban és kőlcsö nös tiszteletben eltek egymás mellett. Az asszony gyengélkedni kezdett. Nagy jószágainak kezelése visszatartotta Adorjánt a városban, melynek kö­zelében azok voltak. A fiatal asszony egyedül ment a für­dőre A férj mély szenvedélylyel csüggött feleségén, epedve várta a leveleket, melyeket a fürdőhelyről neje irt, de a levelek hangja és a szenvtelensóg, mely minden soruk­ból kirítt, aggodalomba és nyugtalanságba ejtette. Végre megszűnt a levelezés. A férj sürgönyére megjött a fürdőigazgatóság válasza, hogy Bánkynó már egy héttel ezelőtt utazott el, hogy hova, azt nem tudják. A megrémült férj pillanatnyi elhatározás után útra kelt abba a városba, a melyben feleségének volt ked vese állo.náson volt. Két nap múlva megjött, a sápadt resz ető asszonnyal s azóta fejlődött ki közöttük az a viszony, melv a giliceházai pletykának folyton anyagot szolgáltatott! A zavarosban halászni szerető fiatalság pad g azóta ugy körülrajongta a szép asszonyt, hogy nála ünnepeltebb hölgy nem volt az egész városban, de egy sem volt közöttük, aki az asszony különös kegyével dicsekedhe­tett volna. A férj a legnagyobb hidegvérrel nézte a fiatalság viselkedését. A fürdőben történtekről szerencsé­sen nem tudott meg a városban senki semmit, úgy hogy az asszony a világban megtarthatta csorbítás nélkül azt a helyet* melyet férjének vagyona és állása szerzett számára. A helyi lapok nemsokára azt a hírt közölték, hogy az tiszt, aki évekkel azelőtt a városi helyőrségben szolgált, a kórházban hosszas szenvedés útán meghalt. Párbajban nyert sebe sehogyan sem akart begyó­gyulni. Ujabb műtétnek vetette magát alá, hogy a benn rekedt goly tói megszabaduljon. A régi seb megüszkö­södött s ugy vesztette el a hadsereg egyik legjobb tiszt­jét. A szemfüles riporterek még azt is tudták hírül hozni, hogy a tiszt végrendeletében kardját és néhány csekély értékű ékszerét Bánkynéra hagyta. E hir hallatára ismét megindult a pletyka a szegény asszony ellen, kit már hetek óta sehol sem lehetett látni. ^íost már mindenki mindent megakart érteni. Hogy mi az oka a házaspár elidegenedésének ; miért oly sáppadt és bús az asszony, miért oly komoly és hoszáférhetlen a férj?! Most már valamennyien bizonykodtak, hogy íme ők mondták, hogy e házasságnak nem lesz jó vége ; most már mindenki esküdözött, hogy a végzetes páibaj­ban a férj volt az ellenfél. E találgatások között alig, hogy az ősznek bús­komor, nedves ideje beköször.tött, diftéria lépett fel a városban s alig volt család, melyben e gyilkos kór ré­mületet és gyászt ne ejtett volna. Bánkyék első gyer­meke a kis Jolán volt. Egy szende szőke angyal, a kinek faötétkék szeméből a paradicsom elvesztett fénye sugár­zott a zárkózott a zárkózott atya borongós, elkeseredett kedélyére. Végtelen szeretettel ragaszkodott hoszá a sze­rencsétlen ember, ki gyermekének leplezetlen rokonszenvé­Ma.! számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom