Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

Melléklet a „ZALAKEGYE" 1901. évi 6-ik számához. regedei uton 11. és 16. számú fahidak újból építése, 23 drb. uj beton áteresz létesítése, a zalaegerszeg—zalabéri uton levő 1. sz., — a zalaegerszeg—zalalövői uton a 1(3. és 18. sz., — a salomvári szárnyuton levő 1., 2., 3., 4. sz., — a felsőrajk—hahóti uton 3. SÍ., —a keszthelybaki uton levő 17 sz., — a zalabér—keszthelyi uton levő 4. és 17. sz., — a Csáktornya—kotori uton levő 15. és 19. sz., — a muravid — kakonyai uton levő 6 sz., — a muraszerdahely—ráczkanizsai uton levő 5. és 22. sz., — a muraszerdahely—dráskoveczi uton levő 8. és 10. számú hidak gyökeres javítása, azonkívül 34. drb. híd kisebb mérvű javítása. Egyébb ut fentartási munkálatok közül: akiskomárom—komárvárosi törvényhatósági közút 2.5 -4.3 kim. szakaszának folytatólagos kiépítése, a keszthely—szentmihály—baki uton az árvíz által megrongált »Zalatöltés« helyreállítása, a Csáktornya—kotori ut 31.9—32.5 klm.nek hengerezése stb. Az utfentartás körül az 1900-ik évben teljesített munkák : I) Az utkaparók (száma 151) végeztek az 1900. évben 9.596 kupac kavicsteritést, 20.346 m. ujárok metszést, 220.767 m. régi árok tisztítást, 139.104 m. utpadkanyesést, 41.000 m. utpadkafeltöltést, 2.007 napon sár és porlehuzást, 13.532 napon kerékvágás és kátyú betöltést, 8.447 napon vizleeresztést, 1.471 napon hid• tisztítást és javítást. II) A készpénzben fizetett segédnapszámosok 1.477

1/2 napon át végeztek 309. halom kavicsteritést, 3.020 m. uj árok metszést, 480 m. ut padka feltöltést, 442 napon kerékvágás és kátyubetöltést 2,134 korona 64 fi 11. összeg erejéig. III). Az átkelési szakaszokon a községek végeztek 2.974 kupac kavicstörést, 223.148 m. régi árok tisztítást, 1.840 m. útpadka feltöltést, 443

l/2 napon sár- és porlehuzást, 246 nap kerékvágás és kátyú betöltést; erre felhasználtak 9.009 kézi, 1.943 igás napszámot. 1 V.) A te mészetbeni utmunkára. kötelezettek leszolgáltak 5.256 napszámot, hátralékben maradt 2.019 napszám. Végeztek 4.946 kupac kavicsteritést, 7.930 m. uj árok metszési, 81.273 m. régi árok tisztítást, 10.175 útpadka nyesést, 11.380 m. útpadka feltöltést, 43 nap sáros porlehuzást, 143 nap kerékvágás és kátyubetöltést 5.111 kor. 22 fill értékben. V.) Utrendöri kihágást 133-at jelentettek be, ezek közül 63-ban Ítélet hozatott s a pénzbirságból befolyt az útadó alapba 275 kor. A törvényhatósági útadó alapnál 1900. augusztus 1-én hátralék az előírásokkal együtt 550.536 kor. 60 fill. erre 1900. december végéig befolyt $46.344 kor. 28 íill. s igy a hátralék 204.192 kor. 32 fill. Tűz volt 84, melyeknél az elhamvasztott érték 20(3.819 kort képviselt, melyből megtérült biztosítással 158.493 kor. A tüz 16 esetben gondatlanságból, 15 esetben gyujtogatásból, 1 esetben a villámcsapás által származott, 52 esetben nem volt kíderithető. a közgazdasági viszonyokat illetőleg az összes termények október hó folyamán betakarittattak, s az őszi vetések a kedvező időjárás következtében bevégeztettek. A vármegye területén a jobb módúak csekély borkészletük eladása és marháik értékesítése által fedezik szükségleteidet; a köznép trágya kihordással és taszükséglelének beszerzésével van elfoglalva, a városok közelében lakók jé" fuvarozással találnak keresetet. A szegényebbje uradalmi erdőgazdaságoknál tűzi-, öl- és épületfavágás, illetve faragással jut kenyérhez. Gabonanemüekben a feleslegeta gazdak már az őszszel értékesítették kincstári, községi és megyei tartozásuk fedezés; czéljából ugyany nyira, hogy ma már eladni való gabonája a gazdáknak nincsen. Bortermés a balatonmelléket kivéve, höl a mostanihoz hasonló jó szüret már rég nem volt, a philloxera és a nagy mértékben fellépett peronospora és lisztharmat pusztítása következtében csekély: különösen ott, hol a v édekezés nem szakszerűen eszközöltetett, oly rosz minőségű, hogy az egyáltalán nem értékesíthető, a nagyobb gazdák pedig az eladás alá kerülő boraikon az alacsony árak miatt túladni nem képesek. A hasznos háziállatok, kivéve a sertéseket, meglehetős árban értékesíthetők, a sertések, daczára a lertésvész pusztításának, oly alacsony áron kelnek, hogy a beruházási költséget alig fedezik. Általában véve, tekintettel a kamatláb felszökésére, a rosz pénzviszonyokra, az általános gazdasági váltságra, a lakosság megélhetési viszonyai nagyon nehezek, teljes erőfeszítéssel kell küzdeni a mindennapi megélhetésért. A lefolyt időszak alatt nagyobb elemi csapások a lakosságot nem érték. A vármegye, különböző alapjainak állását illetőleg az összesített megyei pótadónál tartozás 248.076 kor. 60 lill.. lerovás 181.111 kor. 31 fill., hátralék 66.965 kor. 29 1111. . jegyzői nyugdíjnál tartozás 7.342 kor. 90 fill., lerovás 7.454 kor. 35 fill., túlfizetés 111 kor, 45 fill.; erdészeti pótadónál tartozás 9.180 kor. kor. 96 fill., lerovás 7 792 kor. 39 fill., hátralék 1.388 kor. 57 fill.; ebadónál tartóz, s 9.281 kor. 7l fill., lerovás 9.113 kor. 95 íill., hátralék 167 kor. 76 fill. A rneyyei törzsvagyon áll 2.979 kor. 60 fill. takarékpénztári betét és I.dOO kor. magán kötvény böl, készpénzmaradvány 61 kor. 19 Íill., cselekvő hátralék 3.564 kor. 44 Íill., tiszta cselekvő vagyon 8.108 kor. 23 Íill., a szenvedő hátralék pedig 600 kor., a gazdasági biztosító szövetkezet rész vény törlesztésére. A vármegyei közigazgatási összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmát illetőleg 1900. julius végén hátralékban volt 10.659, 11)00. december végéig- beérkezett 90.302 s igy elintézés alá került 100.951 ügydarab, amelyből december végéig elintéztek 90.318 dbot s igy 1900 december végén hátralékban maradt 10.643 ügydarab. h országos orvos szövetség zalarae^yeí fiókjának közgyűlése. Az országos orvos szövetség zalamegyei fiókja f. hó 6-án Zalaegerszegen dr. Háry István elnök elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgyát a munkásoknak betegség esetere való biztosításáról szóló törvé iyjavaslatiuk az orvosi kart érdeklő pontjainak tárgyalása és eniiek alapján az Országos orvos szövetség igazgató tanacsához küldendő javaslat pontozatainak megállapítása képezte. Az uj törvényjavaslat ugyanis jelenlegi szövegezésében oly súlyosan érinti hazánk orvosi karát, hogy ha abból ebben az alakjában törvény válik, az nem jelent egyebet, mint az orvosi gyakorlat teljes elkobzását, a humanismus örve alatt egy, erdemekben gazdag, tudományos és mindig csak áldozatkészséget mutatott o iztálynak nem csupán teljes anyagi, hanem erkölcsi tönkretótelét is. Kifejezé.-t is adott a közgyűlés ebbeli nézetének s a törvényjavaslatnak az orvosi karra vonatkozó csszes pontjai beható megtárgyalása után a követkevőkben állapodott meg: 1. Tagok a beteg-pénztárnál csak azok lehetnek, akik fizetéseiket havi- vagy hetibérek alakjában kapják; a havi- vagy hetibérek összege azonbui egy évben 1.600 K-t túl nem haladhat. 2. Feltétlenül és e-észben törlendő a javaslat 4. §-ának a) és c) pontja, mely a miniszter belátására hizza az uj tagok besorozását, még pedig oly terjedelemben, hogy ha az megvalósul, csak a mágnások, nagybirtokosok személye, nagy bankárok maradnának a privát praxis számára3. Feltétlenül törlendő a 6. §., mely msgengedi az önkéntes tagok felvételét. 4. A 8. § a tervezettel épen ellenkezőleg oda módosítandó, hogy a lakbéi, jutalékok a fizetésbe biszámitandók s ezek együttvéve 1.600 K-t meg nem halad hatnak. 5. A járulékok a betegpénztáraknál °/8-ban a szükség mérvéhez képest állapittassnak meg, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, miut a Zalamegyei betegsegélyző-pénztárakriál, ahol a 2

0/o kivetesénel a minimális kiadásokat vették fel, minek következménye, hogy ezrekben tartoznak a kórházaknak s a gyógyszerek árában. 6. A 44. §. 1. pontjára uézve a közgyűlés, tekintettel d Keszthelyen tartott közgyűlésén már meghozott határozatára, a szabad orvosválasztás mellett foglal állást azzal, hogy amennyiben ez nem volna keresztül vihető, hasson oda az országos orvosi szövetség igazgató tanácsa, hogy lealább minden ötszáz tagra égy orvos essék. 7 A 45. §. 4. pontját, mely szerint a biztosittottal egy háztartásban élő családtagok ingyen gyógykezeltetésben iészesitendŐk — elhagyandónak javasolja a közgyűlés annyival is inkább, mert a 117.988/1898. számú belügyminiszteri rendelet és szabályzat szerint a szegények gyógykezeltetése az országos betegápolási alap teihére történik. 8. A 87. §. a) pontja — a szabad orvos választás mellett — mint felesleges, törlendő; az f) pont oly kép módosítandó, hogy fegyelmi fígyben a vármegyei t. főorvos által teljesített előzetes vizsgálat alapján a közigazgatási bizottság dönt. 9. A 109. § olykép módositandó, hogy szabad orvos választás chec-rendszer mellett a belügyminiszter által megállapított negyedik dijfokozat melletti fizetéssel. 10. A 109. § 2. pontja töilendő; mert a törvény a hatósági onosokink a magán praxis gyakorlását megrngtdi. 11. A 111. §. törlendő, mert a szabad orvos választás mellett külön intézkedés szükségewége nem forog fenn ; a miniszter pedig nem kötelezheti a községi-, körös jarásorvoaokat, hogy a betegsególyzőpónztár betegeit gyógyítsák. A közgyűlés elhatáiozta, hogy ezeket a sérelmeket a kellő megokolással memorandum alakjában sürgősen beterjeszti az országos orvosi szövetség igazgató tanácsához, kérre, hogy a javaslat elfogadása mellett a tervezetnek ily iiányaban való megváltózlatása tárgyában a -zükséges lépéseket tegye meg; a memorandum it kiuyo matva mes'üldi a zalamegyei fiók összes tagjainak, valamint a társfiókoknak ; egyultal a zalamegyei fiók elnökét felkérte, hogy az igazgató tanácsnak f. hó 10-én Budapesten ttrtandó gyűlésén, amelyen ezen javaslat tárgyalásával foglalkoznak, megjelenni szíveskedjék. A zalaegerszegi takarékpénztár közgyűlése. A zalaegerszegi takarékpénztár részvény-társaság 32-ik évi rendes közgyűlését f. hó 2-án délután 2 órakor tartotta llajik István elnök elnöklete alatt. Elnök a megjelent részvényeseket üdvözölvén, jelenti, hogy a közgyűlésen 20 részvényes 120 szavazatképviseletében megjelent s így a közgyűlés határozatképes; a közgyűlést megnyitja, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetésére Boschán Gyula egyleti ügyészt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Weisz Annin cs dr. Vajda Manó részvényeseket kéri fel. Az igazgatósági évi jelentés kiegészítéseképsn felemlíti, hogy a részvénytársaság vezetése körül oly kiváló érdemeket szerzett volt tlnöknek, dr. Mangin Károlynak, arcképét az intézeti il'ésf.erem számára az igazgatóság lefestető és hogy a tisztviselők kitaitó ós eredményes munkásságát a közgyűlés figyelmébe a legjobb leiekkel ajánlhatja. Az igazgatóságnak é3 felügyelő-bizottságnak jelentését, mely nyomtatásban a részvényeseknek megküldetett, a közgyűlés tudomásul vette. A zárszámadás ós mérleg b-.mutattatván, a közgyűlés azt elfogadta, valamint a 61.217 korona 15 fillér tisztanyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot, amelyet a felügyelő-bizottság is eltőgadásia ajánl. E szerint egy egy részvényre kamat és osztalék fejében 70 K esik; tartalékalapra 4.621 K 72 f., külön tartalékalapra 904 K 34 f.. felosztatlan maradna az alapszabályszem levonásokon és a közhasznú célokra eső 3.164 K •20 f'.-en kivűl 16.602 K 80 f., melyből az igazgatóság javasiatahoz képeit 2.709 K 12.-t fordítanak a tartalékalap Külön javadalmazására, 5.290 K 88 f.-t a házérték leírására, 8 000 K-t nyeremény gyanánt, átvisznek az 1901. évre, 602 K 80 f.-t pedig az intézet egyes közegei es szolgájanak jutalmazására fordítanak. A közgyűlés ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak az 1900-ik évi működését illetőleg a felmentvényt megadta. Ezután a közgyűlés az igazgatóságnak évi jelentésében foglalt javaslatait ós pedig hogy dr. Magin Károly kir. tanácsos, elnöknek, aki 1891. ev óta oly odaadó buzgósággal vezette a részvénytársaság ügyeit" s akinek bölcs és tapintatos vezetése mellett a részvény-társaság a haladásnak oly szép fokáia emelkedett, emléke a közgyűlési jegyzőkönyvben megörökítessék, továbbá, hogy Boschán Jenő díjtalan könyvelői gyakornok részére 1901. januártól lógva havi 30 K stipendium állapittassék meg, Szigethy Erdős írnák stipendiuma pedig navi 20 koronávl felemeltessek, végül hogy mindhárom könyvelőnek, valamint a pénztárnoknak az 1901. évre fejenként 200—200 K szavaztassák meg negyedévi előleges részletekben való kifizetes mellett — a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette illetőleg közgyűlési határozattá emelte. Az alapszabályokban előírt időben indítvány nem adatván be, a közgyűlés utolso tárgyát egy igazgatósági állásnak titkos szavazás utján való betöltése kepezte. mely célból Udvardy Ignác elnöklete alatt Stolczer Jakab és Schwaicz Mór részvényesekből álló szavazatszedő küldöttség közreműködése mellett megtőitént a titkos szavazás, melynek befejeztével a szavazatok összeszámoltatok és Hajik István elnök kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint a beadott 109 szavazattal egyhangúlag dr. Rosenthal Jenő részvényes választatott meg igazgatósági tagnak, amit a közgyűlés élénk é'jenzéssel vett tudomásul. Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem levén, elnök azt bezárta. Ipar- éz kereskedelem. Az [ipartestület közgyűlése. Hogy az egyesületek élén állók gyakran az egyesület tagjai részéről mily igaztalau mjgtámadtatást szenvednek : szomorúan tapasztalhattuk a zalaegerszegi ipartestületnek f. hó 2-án taitott közgyűlésén. Keserű szemrehányással illették egyesek ugy az elnököt, mint az elöljáróságot, sőt keresztül vitték, hogg azt az elöljáróságot., amely évek óta kellő körültekintéssel, dicséretre méltó buzgósággal vezeti az egyesület ügyeit, a kért titkos szavazással kibuktatták s egészen uj elöljáróságot választottak. S minő kisszerű okból!! A zászlóavatási ünnepélykor — amint az illem és ősi magyar véndégszeretef hozza magával — a szegek beverésenel elsőséget adtak a meghívott vendégeknek az ipartestületi tagok előtt, akik tulajdonképen a házigazda szerepét vitték s azok részére egy más napot tűztek ki a szegbeveré.-ie. A másik szálka meg az volt, hogy a zászlóavatás sikere körül kiváló érdemet szerzett egyleti elnöknek, aki egyúttal évek óta közmegelégedésre vezeti a testület ügyeit, arcképet az elöljáróság hálából a tanácskozó terem szamára a testület költségén lefesteté, de egyúttal kimondotta, hogy emlékül a testiiletnuk volt elnökei arcképét is elkészítteti. Na már mi ebbun a két dologban épen nem látunk akkora séielmet, ha ugyan annak Jehetne venni, hogy ezért oly szenvedélyesen támadják azt az elöljáróságot, mely tulajdonképon elismerést érdemelt volna azért a nagy munkáért, amelyet a zászlóavatás rendezése körül kifejtett 8 amely ünnepsegnek anyagi sikere 2400 kor. ós 1400 koit érő egyleti zászló s amely ünnepség emellett oly nagy erkölcsi sikert szerzett az ipartestületnek. Magát a gvülés lefolyását a következőkben adjuk: Kovács László testületi elnök a közgyűlést megnyitja, annak határozatképességét megállapítja, üdvözli a tanacs képviseleteben a gyűlésén megjelent Németh Elek főjegyzőt, valamint Dervarics Lajost, az elsőfokú iparhatóság által kiküldött iparbiztost s a jegyzőkönyv hitelesítése Nagyffy József, llauk Ferenc és Rózer József testületi tagoKat kérte fel. A közgvülés az elnökség évi jelentését tudomásul vette s egyúttal Skublics Jenőné yolt zászlóanyának jegyzőkönyvileg fejezte ki hálás köszönetét. Az 1901-ik évi költségvetést 3.003 kor. 20 fillér bevétellel, 1.830 kor. 56 fill.kia dással es igy 1 092 kor. 64 fill. remélhető pénztál mai advvánnyal irányoztak elő. A költségvetés tároyalásánál tört ki a vihar a fentebb jelzett sérelmek miatt, amelyre vonatkozólag az elöljáróság egyes tagjai a kellő felvilágosítást pontosan megadták A költségvetés letárgyalása u

fán elnök leköszönt, azonban a kösgyülés zajos éljenzéssel újból megválasztotta elnökuek, amit — megköszönve a bizalmat — elfogadott. Mivel az elöljárósági tagok választására 10 tag iiásban titkos szavazást kélt, elnök az alapszabályok értelmében azt elrendelte Stefanecz József, Baly Béla, C^éber Imre és Varga Gyula tagokból álló sza vazatszedo küldöttség közreműködése mellett; a szavazás tartamára elnök az ülést felfüggesztette. A szavazás befejeztével a szavazatokat összeszámlálták és kihirdették az eiedtmínyt, amely szerint számvizsgálók lettek : Pfeifer Henrich, Morandini Tamás, Keszly Ferenc; á választmány tagjai lettek: Garai Lipót, Nagy József, Mentes Györgv, Baján József, Bita Károly, Heigly