Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-30 / 26. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 26-ik számához. tojást ezután ennek értékéhez képest megfelelően értékesíthessék — a délvidéken — elsősorban azokban a községekben, ahol inár tejszövetkezet létezik, tojásgyüjtő állomásokat vagy más szóval tojás-értókesitő szövetkezetet létesített. A szervezés munkája nem volt oly könnyű, a minőnek látszott, mert mig más tárgyú szóvetkezetek ala látásánál az érdekek — melyeket az illető szövetkezet működése érint — nagyobbak és messzebb fekvők, a tojásértékesitő szövetkezetek létesitésénel ^olv érdekek lették érintve, melyek kisebbek, de közelebb fekvők s a gazdák a tojásértékesitésnek szövetkezeti uton való eladás módja s a tojáskolák vagy tyukászoknak való eladás módja közti óiiási anyagi, illetve pénzkülönbözetet azonnal felfogták s a szövetkezetek megalakítását üdvösnek találták. 1900. évi március hó 18-ától kezdve a mai napig a Délvidéken, Temes, Torontál, Krassószörény és Bácsbodrog vármegyekben 50 tojáséi tékesitő szövetkezet keletkezett, melyek eddig dacára a nagy versenynek, szépen és szabatosan működnek s azzal, hogv a szövetkezetek életbeléptetésével a tojásárakat 30—40 %-kal tudták felemelni s e magaslat ban tartani, igen megvannak elégedve. Az végre senkit sem zavarhat, ha a faluban bárki is szed tojásokat — az szabad mindenkinek — ha azt az árt megfizeti, mely árt a községben levő szövetkezet tagjainak mindenkor biztosit. Sok hely yan, ahol egyenlő árak mellett a nép inkább adja ínég a tojásokat a régi vevőnek, mint a szövetkezetnek, meit azt mondják, ha minden költség nélkül itthon i3 megkapjuk a tojás teljes árá

f, minek foglalkoznánk a csomagolás és szállítással, a miben részben igazuk is van, de eljárásuk nem helyes, mert az embernek elveiéit is kell vaiamit áldozni és sakkal helyesebben és az elhatározásukhoz hívebben játnak el azok a községek, melyek a régi vevőnek csak akkor adják el a tojást, ha az a helybeli áraknál 1—2 °/o kai nagyobb árt tizet, ellenesetben a szövetkezet veszi át ós szállítja el. Az ily médon a szövetkezetek által összegyűjtött tojások ma egy vállalkozónak adatnak át, ki azokat részint angol, részint német, részint más külföldi piacokon értekesiti ami kezdetnek elég helyes megoldás volt — jobb hiányában, — de a<>t hisszük, hogy a már meglevő és hovatovább még alakit/otó szövetkezetek éí-deke ugy kívánja, hogy a szövetkezetek központot létesítsenek és szövetkezeti alapszabályzataik értelmében gondoskodjanak vagy vállala'i, vagy házi uton a tojás értékesítéséről, vagy ha már azt akarjuk hogy a Budapesti Vásárcsarnok Ellátó vállatok, vagy kereskedők, kiviteli részvénytársaságok kezében hag-assék meg az ér ekesités, akkor ezen amúgy i« nagy tőkével dolgozó felek a falusi tojásszövetkezetekkel kapcsolatban létesítsenek az egész országra szóló részvénytársaságot, miáltal Budapesten a hazai tojásnak világpiacát létesíteni ieginkáob és leghamarább kepesek volnának. Sőt azt/ásszük, uj szövetkezetet létesíteni nem is kellene, ott van a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Kilátó Szövetkezete, melvet a miniszter amúgy is szubvencionál — ezen életre való szövetkezetet kellene valami uton módon az ahhoz értő szakférfiaknak ugy kibővíteni, átalakítani, hogy az orszá g minden részéből Budapestre — egy nagy kiterjedésű tojásexport-telepre érkező összes tojások itt piacképessé feldolgoztatván, azok a részvénytársasági kereskedő tagok által ismert és uralt piacokon a legjobban értékesíthetők lennének. De másra is kell a baromfitenyésztőnek vigyázni és ez nem is kis <1 dog, mert nem egyébről van szó, mint az amerikai versenyről. Csak meg kell figyelni a napi- es szaklapok közleseit és látni fogjuk, hogy itt i-< ijesztően gyors lépésekkel tért foglal Amerika. Mióta ugyanis Amerikában a szemes termenvek árai nagyon hanyatlottak, egész birtoktesteket rendeznek be tisztán csak baromfitenyésztés céljából, hogy ezen az uton és gyümölcstermelés u

fján pótolják azt a hiányt, mely jövedelmükben beállott. Ugy, hogyha kellőkép nem vede kezünk, megeshetik, hogy rövid idő múlva még amerikai baromfi is fog piacunkra kerülni, mint két óv előtt az amer ikai alma Igvekezzünk tehát oly árut piacra küldeni, mplylyel megnyerhetjük a világpiacokat is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Oroszország ezen gazdasági üzletágban is igen nagv konkurrensiink, sőt ami az allatok mennyiségét es jövedelmét illeti, e'ső helyen áll az európai kiviteli államok között. Mig ugyanis 1899. évben tojáskivitele 153.000 métermázsa volt, 1895 évben már a 371 000 méter mázsán leiül volt. tehát megkétszeieződött a kivitel hat év alatt. Ugyanígy van az élő baromfi kivitelével is. Oka ennek abban található fel, hogy a baromfitenyésztés fontosságát az orosz gazdák hamar felismervén, igyekeztek mentül több szakszerű baromtitenyésztőtetep felállítása által a fajtabaromtitenyésztest széles kőiben tenyészteni. Legnagyobb fogyasztója a baromfinak és termékeinek Angolország. Tőlünk azonban csak közvetve kapja meg Anglia a baromfit Ausztrián es Nemetországon át, a mennyiben tőlünk vett sovány baromfiak ott feljavittatnak, ugv vitetnek ki Angliába. Igy vagyunk a Bécsbe vitt libamájjal is, melyet Párisba szállítanak. In 1 kilójáért — amikor idénye van — 8—10 koronát is fizetnek. Ebből láthatjuk, mennyire fokozható még baiomfitenyésztésünk, ami kívánatos is, nehogy más államok a piacokat előlünk elhódítsák ; mn>i is íi<en sok magyar tojás vitetik Németország kereskedői által Angolois/ágba, de amely mint német tojás szerepel. A'mag) ar tojást azért nem ismerik és nem méltányolják a külföldön eléggé, mivel nem osztályozzuk azokat idehaza. Egyetlen egy tojást sem volna szabad ládába tenni, mig nincs megvizsgálva, hogy jó e. továbbá egy gyűrűn megmerve, vájjon megfelel-e nagysága a normál tojásnak? Ezen osztályozást, ha a legnagyobb lelkiismeretességgel eszközöljük, néhány nagyobb szállítmány u'.an minden piacot könnyen meghódíthatnánk, miután meg- j bíznának eljárásunkban. A mostani viszonyok mellett | azonban mar eleve levonnak a kereskedők mindenfiilej kiadást, mihelyt hallják, hogy magyar tojással van dol- ' guk. Tehát itt is ismét a termelő adja meg az árát felületes eljárásának. A baromfi es ter mékeinek értékesítésénél a következőket kell szemelőtt tartani : Hizlalt, élő és vágott baromfit inkább ősszel küldjünk p

;acra, tavasszal p-dig a fiatal baromfi al lehetőleg korán jelenj ink meg, mert ekkor ez a legdrágább. A levágott, tisztított baromfi és libamáját is télen szállítva, kevesebbetszenved a szállítás által az átu és hosszabb utat is könnyen megtehet. A tojás osztályozására és "somagolására különös gondot kell fordítani és mindig egyenlő és friss árut küdjünk csak piacra; o!v tenyésztő, aki hibá*, rosz árut csomagol be, hamar elveszti "hitelét. Összefoglalva az elmondottakat, a következőre kell figyelnünk: 1. A tojásgyüjtés ós értékesítés által, ha azt a szövetkezet eszközli, a tojásért sokkal nagyobb árt tudunk elérni, mint eddig, mivel a közvetítők egész serege kizáratik a tojás-gyűjtés és értékesítés folyamatából. Tudjuk, hogy a közvetítők ingyen nem dolgoznak s igy a közvetítési összeg a szövetkezetnek marad. 2. A szövetkezeti tojásgyüjtés által eleijük azt, hogy minden gazdasszony csak azt a tyúkot fogja tartani, a melyik nagy és szép sárgás színű tojást tojik és szám >n tartjamajd, hogy mennyittojik egy év alatt; az oly tyúkot, mely 120 tojásnál kevesebbet tojik, Ki togja a tenyésztésből zárni. Ennek az lesz a következménye, hogy többe és csak jó tyúkot fog tartani a g azdasszony. 3. A szövetkezeti tojáserfékesités köyetkeztehen a tagok nagyobb takarékosságra lesznek utalva és mégis havonta egyszer nagyobb összeghez fognak jutni, mintáz eladott tojás havi ertékéhez, mely nagyobb összeggel, egyszerre kapva azt, sokat segíthetnek imgukon. 4. A nemes himbaromfiak,kicserélése által a barom fiak testben nagyoboodui fognak s ennek természetes következménye az lesz, hogy a nagyobb testű tyúkok nagyobb tojást, fognak rakni, amelyet ep úgy, mint a nagyobb tesü baromfit, jobb áron lehet értékesíteni. ipar- és kereskedelem, soknak alapja és most épülő saját háza berendezésének javára nagyméretű nyári mulatságot rendez. Iparos nyugdíj egylet Kőszegen A kőszegi iparosok, Követve néhány nagyobb város iparosainak kezdeményező példáját, rokkant és nyugdijegyesületet alapítottak és most közli a hivatalos lap, hogy a kőszegi iparosok rokkant és nyugdijegyesület alapszabályait a magyar kir. belügyminisztérium a bemutatási záradékkal ellátta. Iparosaink ma már tudatára jötitiek annak a körülménynek, hogy ügyeiket társadalmi uton kell diadalra juttatniok es hogy nem szabad fdytoiios jajkiáltások mellett fölülről várni a segélyt. Iparos>águuk 'lég hatalmas anyagi erőt képvisel és egy kis jóakarattal városszelte megalakíthatok a nyugdijegyesiilerek, melyek ha kisebb keretben mozognak is: ha az ellátásban az eszközök elégtelensége miatt szűkhatárok közé szorítkoznak is, azért egyesületi uton fontos társadalmi feladatot teljesíthetnek. Meggyőződésünk az, hogy vátosunk százakia menő iparossága is mielőbb m :ginditja a mozgalmat a nyugdijegyesület megalakítására; a mostani derék vezetőséget mindenkép rátermettnek tartjuk az eszme megvalósítására é3 a közhasznú iutézménynek biztos alapokra való fektetésére. Borhamisítási ügyben a belügyminiszter elvi határozatként kimondotta, hogy az a borkereskedő, akinek pincéiében mesterségesnek nyilvánított bor van raktáron, az elkövetett kihágásban vétkes akkor is, In az. zálogként van nála. Továbbá akinél mesterséges bort találnak, az összes borok vegyvizsgálati költségeit artozik viselni. Takarékpénztári ket'ős könyvviteltan különös tekintetttl a gyakorlati követelményekre. Takarékpénztári tisztviselők, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok használására. Irta: Balassa Benő, a zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola rendes tanára; szerző tulajdona Ára 4 kor. 40 fill. Nyomatott Zalaegerszegen, Unger Antal könyvnyomdájában. — A lapunkban is közölt eiőfi/.etési felhívásban jelzett időben aszóban forgó mű megjelent egy vaskos kötetben 344 lap terjedelemben. Szerző müvében igéretehez képest gyakorlati alapon tárgyal minden részletet ; a gyakorlat embereinek oly könyvet bocsátott rendelkezesiikre, melynek használatával aiapos és világos képei nyernek a takarékpénztári könyvelés minden részletéről, a zárószámadások eredetéről, helyességéről, egyáltalában a számviteli munkálat egész menetéről. Ismerteti könnyen érthető in don as intézeti könyvek berendezését, célját, vezetésmódjat és lezárását, nevezetesen a leltárt, a beérkezett váltók rovanyzóját, kiment váltók naplóját, a gyüjtőnaplót, visszleszámitolasi váltórovanyzót, visszleszainitolasi nyilvóntartót, vissz leszámítolási lejárat könyvet, folyószám la könyvet, leszámítolt váltók lejárati könyvét, jelzálog kölcsönök folyószámla könyvéi, elölegkölcsönók folyószámla könwét, betétkönyvet, letétnaplöt; értékpapírok es vett pénzek nyilvántartóit, gyüjtelékes számlakönyvet, naplót, pénztárkönyve', részvénykönyvet, bírálati naplót, főkönyvet. A k .nyv tanulmányozója elsajátíthatja belőle a vagyonbecslést, leltározást, a főkönyv minden számlájááak célját ós zárlatát, a kamatom folyószámlákat a progressiv, retrográd és a igol mod zzerint egyenlő, változó és kettős kamatlábbal; az át.meueti ka mátok keletkezései és kiszámítását, a kótes.é^ behajthatlak követelések elkönyvelesét, a napi, havi és évi zárlatokat, a forgalmi kimutatást, a mérlegszámla es nyereség-veszteség számla adatainak a képződését. Ezt az elméleti reszt, mely maga is tisztán gyakorlati irályban mozog, követi a gyakorlati tesz. amelyben egy pénzintézet három havi üzleti eseményeit dolgozza fel az előző évi mérleg adatait véve kiindulási pontul — az. ö,szes könyveken, az ott feltüntetett adatokból egybeállítja az évi mérleget, nyerasóg-veszteaég számlát, forgalmi kimutatást, valamiül mindegyik hóra külön-külön a próba merleget. Takarékpénztári tisztviselők nagy előnynyel használhatják a szobán forgó inunkat, melyből minden irányban alapos es bő utb igazítást találnak. — De előnyös a ínnnka takarékpénztári igazgatósági és felügyelő bizottság: tagokrészére is, mert általa megismerkedhetnek intézi tűk ügykezelésének menetével es így a/ elLnőraést biztosabban es alaposabban gyakorolhatják. Szerző nem végezett felesleges munkát, midőn könyvét megírta, ellenkezőleg a gyakorlat embereit annak közi ebocsátásavali hálara kötelezte. Mindazoknak, akik a takarékpénztraká pénzkezelésével és könyvelésével megismerkedni óhajtanak, a legmelegebbben ajánlj tik i A betegsegélyzö pénztárak reformja \ b< tegsegélyző pénztárak reformjáról szóló törvényjavaslat mar nem kerül a mostani országgyűlés ülésszak l elé tárgyalás végett. A terv esti pán az volt, hogv az uj tm-vény, már 1902. január 1-én életbe lép: de az országosan megindult ellenmozgalom során annyi uj eszme, kívánság került felszínre, hogy a miniszter a különben ké<z jav.ishtot. tekintettel nagy társadalmi fontosságára, a jöv< országgyűlési ciklusra halasztotta, hogy a felhangzó panaszok a javasia ban kellő méltánylással beleille zthetők legyenek. Ipartestületünk nyári mulatsága. A zalaegerszegi ipartestület f. évi augusztus hó 4 én az Jelaggott iparolelyi, megyei ós vegyes hirek. Lapunk jel n száma ebben az évnegyedben utolsó leven, kérjük az előfizetés szives megujitását. A lap kiadóhivatala. Kesziliely város képrisölőtasUilate Nigy Istvin városbíró elnöki sével f. hó 22 en gyűlést tartott, amelye í a Siemens és Halske elektromo>sági részvénytársaságnak a város elektromos világítása tárgyában beadott ajánlatát tudomásul vették s az..

1-, tiísete tárgyalás é> ennek alapján jelentós tétel céljábói egy aió.zo síguik adták ki, melynek tárgyalásira meghívják a rnsz vény társaság képviselőjét K M jd felolvasták a városi ügy- és pénzkezelés felülvizsgálatát teljesített miniszteri kiküldötteknek a vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyve, amelyet a vármegye törvényhatósága a városnak leküldött s a közgyűlés a jegyzőkönyvben foglaltaknak raegfelelőleg a szüksége.- intézkedéseket megtette. Végül megállapították a község által I. Ferencz József koronázási jubileumi alapítvány" címmel tett alapító levél szövegét, A za'ai ág. ev. egyházmegye évi rendes közgyűlését Kővágóeőrsön tartotta Czuppon Sándor e-peres, egyházi ós Purgly Sándor világi elnük elnöklete alattt A közgyűlés első sorban tudom ísul vette az esperes áltae előterjesztett évi jelentést, mely szerint az egyh i/.megy.k ügyei rendben folynak ; majd jegyzőkönyvi köszönete t. szavaztak Purgly Sándor fölügyelőnek, aki az egyházmegye közigazgatási céljaira 100 koronát ésegv szegény zalai egyházmegye felsegélyésére szintén 100 koronát adott, hasonlóan köszönetüket fejezték ki a földmivelésíigyi miniszternek, az az egyházi szőlők felújítására oltványokat, karókat- és S/,énkéneget adományozott s egyúttal a minisztert táviratilag üdvözölték. A folyó ügyel elintézése után elfogadták az esperes részéről tett indítványt, hogy az egyházmegye addig is. míg az 1S84. évi XX. t.-c. szellem • sz»riiü. azt megillető támogatásban részesül, kérjen közigazgatási kiadásainak fedezésére megfelelő államsegélyt. Tanulmányút. Városénk világításának kérdése még mindig nincs megoldva, de hogy a végleges berendezés esélyeit tapasztalatok utján mérlegelni tmlja és a sok rendszer közül a legjibnt e< legj utányosabbat kiválaszthassa: Várhidy Lajos váromnk polgármestere, Sebők Samu fogymn. tanár és Gaál Károly városi kvpitánv kíséretében f h > 24. és 25-en tanulmány uton volt s Nagykanizsa város villamos világítását és Pettau (Stájerország) varos vizgáz világítását tanulmányozta. Kivált az utolsó oly annyira megfelel a mi különös visz nyainknak, hogy biztos kilátás van arra n v.ve, hogy nemsokára városunk teljesen modem és igen olc.n vil igitást nyer. A tervet jövő számunkban részletesen megismertetjük és méltatjuk. Etjegvz s. Sshneider Gábor zalaegerszegi kir ügyész eljegyezte Mayer Mariska kisasszonyt Dunaföld várról. Pál ffy László pacsai járási szzlgabiró eljegyezte. Várhelyen Véssey Ilonka kisasszonyt. — Dr. Ábrahám Ernő zalavármegyei árvaszéki ülnök eljegyezte Pipin Ida kisasszonyt Halasról. Harmincz éves tanári jubileum. Sclmltz Imre pécsi tanitóképezdei tanárnak harminc éves lubileumát tisztelői és tanítványai f. évi julius hó 1-én ülik meg Pécsett, mely célból reggel 9 órakor a sétatéren lesz a találkozás, utánna hálaadó isteni tisztelet a belváro.i plébánia templomban ; a jubiláns, akiért küldöttség megy Schmidt Boldiolár üdvözli s a tanítóság nevében átadja az ünnepeltnek az aláírásokkal ellátott, díszesen kiállított üdvözlő beszédet; Bodonyi Nándor elszavalja az alkalomra irt ódáját; ezután következik a tanítóegyesületek üdvözlése és pedig a baranyamegyei általános tanítói testület nevében Reberics Imre elnök; a pécsi tanítói egyesület nevében Mihálovics Antal elnök ; a sa-dvidéki r. k. tanítóegyesület nevében Uj János elnök; a mohácsvideki í. k. tanító egyesület nevében Szendey Mátyás elnök; a siklósvidéki r. k. tanitóegylet nevében Miiller Imre elnök. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Baumgar'ner József nyűg, kii. törvényszéki biró, a maga, valamint az egész rokonság nevében mely fájdalommal jelenti szeretett nővérének és rokonnak özv. Laufer Andrásné születt Bauuigartner Máriának f. hó 28-áu reggeli