Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

II. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhiné teszi, hogy Zalavármegye törvényhatósági bizottsága Zalaeger­szegen 1901. május 13-án és folytatva tartott rendes közgyűlésének 8810/ni. 901—171. jk. sz. határozatával Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestületének a város tulajdonát képező kisebb ingatlanok eladása tárgyában 1901. február 21-én 25/kig. 901. sz. a. hozott határo­zatát jóváhagyta. Ezen jóváhagyó határozat a vonatko­zatos iratokkal együtt a v. főjegyző irodájában 1901. junius hó 1-től junius 16 ig í«zaz : tizenöt napon át az esetleges megfelebbezhetósek végett közszemlére kitéte­tett, a hol a hivatalos órák alatt bárki által betekint­hető. — Zalaegerszegen, 1901J május 31-én. Várliidy Lajos polgármester. lelyi, megyei és vegyes hirek. A miniszterelnök Válasza. Alsólendváról a szabad­elvű párt alakuló gyűléséből táviratilag üdvözölte Széli Kálmán miniszterelnököt, aki a figyelmet a következő táviratban köszönte meg: »Meleghangu üovözletüket őszinte örömmel vettem. Fáradozásom bő jutalmát leli abban a bizalomban és ragaszkodásban, amelyet eddigi működésem kelt. Kérem, támogassanak a jövőben is és fogadják szives táviratukért legmelegebb köszönetemet. Darányi miniszter nemes tette. Köztudomású, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter f. évi március hónapban körrendeletet intézett valamennyi törvényható­sághoz a mezőgazdaságról és raezörendörségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 57. és 58. §-a alapján a mező­gazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében. Ezen körrendelet alapján Bedő János zalaapátii urodalmi erdőőr járőrben menet az erdőben három 18. 19. óves suhanccal találkozott, akik madárfészket szedtek. Kettőnek elvette baltáját és nevöket jegyzökönyvébe felirta; a harmadiktól is, midőn a fáról lejött, baltáját kérte s e közben nevét felakarta irni; mig az erdőőr a nevet irta, a suhanc baltájával az erdőőr fejére oly súlyos csapást ütött, hogy az nyomban meghalt. A három suhanc elmenekült. A nyomra a szeiencsétlen véget ért erdőőr jegyzökönyve vezetett, ahol a kettőnek nevét már felirta s a csendőr­ségnek sikerült a három suhancot elfogni s az igazság­szolgáltatásnak átadni. — A megrendítő esetről Darányi miniszter a lapok utján értesülvén, táviratilag tett kér­dést dr. JaukoVich László gróf főispánhoz a kötelességének teljesítése közben szerencsétlen véget ért erdőőr családi állapatáról s midőn a főispán távirati válászára megtudta, hogy az erdöör özvegyet s több árvát hagyott bátra, az elhunyt családja részére 400 korona segélyt utalványozott ki a vármegye főispánjához intézett következő levél kísé­retében: »Méltóságodnak má vett távirata következtében és tekintettél arra, hogy Bedő János zalaapátit urodalmi erdöör fennálló rendeletem végrehajtása körül tett szol­gálata közben szenvedett halált, teljesen vagyontalanul hátramaradt özvegye és árvái segélyezése céljából 400 koronát engedélyeztem és az összeget Méltóságodnak bélyeg nélkül való nyugtájára a zalaegerszegi adóhíva­télnál folyóvá tettem. Felkérem méltóságodat, hogy ezen összeget nevezett erdöör hátramaradt családtagjai közt. legjobb belátása szerinti arányban felosztani és az illetők által kiállított és bélyeggel ellátott nyugtákat hozzám kül­deni szíveskedjék. Egyűttal méltóságod szives jelentését várom az iránt,'hogy Bedő János erdőőr hátramaradott­jainak segélyezése tekintetében a szolgálatadó urodalom miképen intézkedett. Fógadja Méltóságod tisztelem őszinte nyilvánítását Darányi s. k.« A függetlenségi párt szervezése vármegyénk­ben. A Bartlia Miklós elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt f. hó 10-én tartotta Nagykanizsán az egész vármegyére kiterjedő szervezési gyűlését, amelyre meg­hívásra a fővárosból leutaztak Bartlia Miklós, Holló Lajos, Molnár Jenő országgyűlési képviselők, továbbá Bartók Lajos, Lázár Pál, Sümegi Vilmos, akiket a vasútnál a rendező bizottság fogadott s a felső templom előtti térre vonultak hosszú kocsi sorban népgyűlésre, amelyet Tuboly Viktor ügyvéd nyitott meg, üdvözölvén a párt vendégeit; utána Holló Lajos, Bartók Lajos, Molnár Janó, Lázár Pál, Bartlia Miklós, Sümegi Vilmos tartottak beszédet a nagy számmal egybegyűlt közönséghez; majd felolvasták Ugrón Gábor bécsi sürgönyét, melyben a delegációban való részvétellel menti elmaradását s üdvözli a népgyűlést; végül a népgyűlés elnökének indítványára Holló Lajost kiáltották ki képviselőjeleltnek s azután Kiskanízsára mentek, ahol Holló Lajos, Bartha Miklós és Bartók Lajos tartottak lelkes beszédeket. — Este 7 órakor a Szarvas vendéglő nagytermében tartották mog a vármegyei párt­szervező gyűlést. A megyei pártszervező bizottság követ­kezőleg alakult meg : Bogyay János elnök, Csillagh Gyula, Dervarics Imre, Vizlendvay Sándor, Csertán László, Eitner Zsigmond, Szalay Lajos, Bakó Gyula, Nagy László, Der­varics Ákos, dr. Kele Antal, dr. Gsempesz Kálmán, itj. Tbassy Imre társelnökök; a nagykanizsai kerület elnöke Dervarics Imre, helyettes elnöke Vizlendvay Sándor, al elnöke Bakó Gyula lett. A központi végrehajtó bizottság tagjai: Szalay Lajos elnök, Dobrovics Milán társelnök, Baboss László főjegyző, Kálóczy János jegyző. Katona orvosok gyakorló utazása. F. hó 24-íke és julius hó 3-ika között Szurmay Sándor vezérkari őrnagy vezetése alatt honvédorvosi gyakorló utazás lesz. Az utazásban résztvevők Zalaegerszeget, Zalalövot, Örí­szentpétert, Szentgotthárdot, Körmendet és Németujvárt fogják érinteni. Előmunkálati engedély meghosszabitása A keres kedelmi miniszter Reó Jenő veszprémi és Szüts Béla budapesti lakosnak, mint a teryezett balatonparti helyi érdekű vasút érdekeltsége által megválasztott nagy végrehajtó bizottság elnökének, a győr-veszprém-dombo­vári helyi érdekű vasút Veszprém város állomásától Szent-Király-Szabadja, Vörösberény, Almádi, Balatonfüred, Aszófő, Akaii, Szepezd, Révfülöp, Badacsony, Tördemicz és Gulács községek érintésével a tervezés alatt, álló tapolcza-keszthelyi illetve a dunántuli helyi érdekű vasút Tapolcza állomásáig vezetendő gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra hivatali elődének 1898. évi ápril. hó 26-án kiadott és a villamos üzem alkalmazásának alapul véte­lével eszközlendő tervezés megengedése mellett, 1899 óvi május hó 17-ón meghosszabbított előmunkálati en­gedély érvényét egy további óv tartamára megújította. Meghivó. A „Zalamegyei Alt. Tanítótestület" ez évi rendes közgyűlését Perlakon, julius 3 án és 4-én fogja megtartani a következő renddel: Julius 3-án d. u. 6 órakor alőértekezlet az állami iskolában. Utána ismer­kedés a nagyvendéglőben. Julius 4-én reggel 8 órakor „Veni Sancte". Mise után Gasparits Márk szerzetes­szabadsághős emlékoszlopának megkoszorúzása az elnök beszédje kíséretében. 9 órakor közgyűlés a „Társaskör" nagy vendéglői helyiségében következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. — 2. A mult évi közgyűlés jegyző­könyvének hitelesítése. — 3. Évi jelentés. Irta és fel­olvassa : Valigurszkv Antal alelnök. — 4. „a házi és iskolai nevelés napjainkban". Irta ós felolvassa: Nagy Ferenc draskoveczi tagtárs. — 5.„ Az állatvédelemről". Irta: Hajgató Sándor. Felolvassa: Farkas Vilma tag­társnŐ, — 6. „A növényvédelemről". Irta és felolvassa: Kaan Irma tagtá.snő. — (10 perc szünet.) 7. „A testi fenyíték az iskolában". Irta ós felolvassa; Banekovich János nagykanizsai tagtárs. — 8. „A s/eretet és bot". Irta: Körmendy Pál, felolvassa: Kertész József. Ülés után társasebéd a nagyvendéglőben. A közgyűlésre a m. t. tagokat ós érdeklődőket meghívja: Nagykanizsa, 1901. junius 12. Szalay Sándor testületi elnök. A sümeghi lövészlársutat Sümeghi Tivadar elnök­elnöklete alatt tartotta óvi rendes közgyűlését, amelyen elnök beszámolt a lefolyt évben történtekről; a társu latnak van 88 sümeghi, 7 vidéki ós 3 tiszteletbeli tagja. — A pónztárnoki jelentés szerint a társulat vagyona 1884 kor. 22 fill. A közgyűlés a Itamazetter szoborra 100 koronát szavazott meg. — A választás eredménye: Sümeghi Tivadar elnök, Hlady János főlövészmester, Janisch Alajos ós Conya Sándor lövószmesterek, Sugár Jákó jegyző, Eitner Jenő pénztárnok. Talabér Kát oly pályagondnok; választmányi tagok: dr. Bárdió György, Éles Károly, Fűzik Gyula, dr. Kellemen Károly, dr. Lukonich Gábor, Mojzer József, Németh János, Takács Zsigmond. Hadapród növendékek tórképfelvételi gyakorla­tai. A budapesti cs. és kir. hadapród iskola növendéke­inek f. évi térképt'elvételi gyakorlatai vármegyénk terü­letén julius 23-tól augusztus 9 ig lesznek. Erre a gyakor­latra a növendékeket öt csoportra osztják, mindenik csoportban 15 növendék lesz egy-egy tiszt vezetése mellett. Az egyes csoportoknak Kővágóörsön, Köveskállán, Szentantalfán, Nagypécselyen és Balatonfüred községben lesz az elszállásolása. Tanítói gyűlés. A Zalamegyei általános tanitói testület keszthelyi járásköre Csathó Alajos járásköri elnök elnöklete alatt Cserszeg-Tornajon tartotta tavaszi közgvil­lósét, amelyen az elnök melegen üdyözölte Kozma János helybeli tanítót, ak> negyedszázad óta működik a tanitói rögös pá/yán. A jubiláris gyűlés Vörösmarty Mihály nagy költőnk méltatásával folytatódott; Pnsch Zsigmond Vörösmarty költészetét szépen kidolgozott, választékos irályu felolvasásában méltatta; Nagy Margit a Vötös­marty mÜTeiben fellelhető nevelői motívumokra tette fi­gyelmessé a tanítókat a nála megszokott élénk, érzelmes modorban ; min d két felolvasónak elismerését fejezte ki a közgyűlés. — Szollár István Ábrányinak Vörösmarty «imű költeményét hatással szavalta el. Méltó záradéka volt a közgyűlésnek Schaller Irénnek a művészeti érzék fejlesztése a népiskolában címmel felolvasott s közhelyeslóst aratott felolvasása. A zalaegerszegi kath. legényegylet f. hó 9-én a kaszaházi kertben szépen látogatott, sikerült táncmulat­ságot tartott tekeversennyel kapcsolatban, azonban egé­szen nem fejezték be, hanem a versenyt f. hó 16-án f'olytatjk s ennek eredményéhez képest állapítják meg a tiszta jövedelmet. Körjegyző választás. A lemondás folytán megüre­sedett zalakoppányi körjegyzői állásra Keresztury Ödön eddigi helyettes jegyzőt választották meg. A földadó revíziója. A földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg felhívta az ország gazdasági egyesületeit, hogy válasszanak bizalmi férfiakat, akik a földadó-kataszter helyesbítési munkájánál támo­gatni fogják a kiküldött közegeket. A kataszter helyesbí­tése az adórevizió alkalmával válik aktuálissá s a gazda­sági egyesületnek a munkálatokba való bevonása az ér­dekelt gazdaközönségnél csak helyesléssel találkozhatik. Jótókonycélu mulatság. A zalaegerszegi ipartestület az elaggott ipaiosok javára ós a testületi új ház beren­dezési költségeinek részbeni fedezésére augusztus hó 4-én jótékonycélu mulatságot rendez. Gazdasági iskola ügy. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a zalaegeiszegi önálló gazdasági ismétlő isko­Iához adandó városi járulmányok végleges megállapítását elrendelte. Célszerűtlen vasúti összeköttetés. A közigazga­tási bizottság már többször irt fel a kereskedelemügy i miniszterhez Ukk—Tapolcza, valamint Tűrje—Balaton­szentgyörgy kö/.ött célszerűbb vasúti összeköttetés végett, hogy Türjón, illetve Ukkon az átszállásnál ne kellene oly sokáig várakozni, amely Idő májustól fogva meg­hosszabbodott. hogy Zalasgerszégről az eddig d: u. 5 ó. 53 perckor elindulni szokott vonat május óta már 4 ó 12 p.-kor indul el. A juniusi ülésből a közigazgatási bi/ottság ujabb felterjesztést intéz a közönségre nézve türhetlenné válló helyzet javítása érdekében. Évzáró vizsgálat. A zalaegerszegi m. kir. állami elemi iskolával kapcsolatos önálló gazdasági ismétlő isko Iában az 1900 -1901. tanévi záróvrzsgálat f. évi junius hó 16-án a csácsi utcai iskolában tartatik és délután 2 órakor veszi kezdetét, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. Vármegyénk 1900-ik évi termése a m. kir, köz­ponti statisztikai hivatal kimutatása szerint: 555.816 hectár területen 6,691.228 q őszi búza, 286.602 hectár területen 2.871.690 q őszi rozs. 2,809 hectár területen 29.106 q tavaszi roz;, 10.731 hectár területen 76.010 q kétszeres, 11.427 hectár területen 136.036 q őszi árpa, 236.631 hectár ter ületen 2,612.622 q tavaszi buza., 169.256 hectár területen 1,939.628 q zab, 266.628 hectár terü­leten 3,935.364 q tengeri, 119 744 hectár területen 12, 106 597 q burgonya. Záróvizsgálat. A balatonfüredi Erzsébet-szeretetház növendékeinek záróvizsgálata I. hó 18-án d. e. 9 órakor órakor és d. u. 3 órakor kezdödőleg lesz, amelyre az árvák iránt érdeklőket meghívja Kanovics György igaz­gató. A stratifícatió. Az uj szőlőojtás mód, melylyel el­lehet érni, hogy 3 hót alatt megforradt ós gyökerezett oltványt kapunk, már is sok ivet szerzett magának. F. hó 12-én a gazdasági egylet közgyűlése alkalmával al egylet tagjai, helybeli és vidéki érdeklődők nagyszámban rándultak ki az állami szőlőtelepre, hol'fusAntal tapolczai vincellórkópezdei igazgató bemutatta és egyenkint ismer­tette a riparia, solonis és monticola amerikai fajtákat Ezután részletesen megmagyarázta a ládába ojtás kivitelét és eliskolázását. Az eredmény, mint arról a telepen meg­lehetett győződni, tényes ugy aunyira, hogy jövőbe lehet 30 írtért kapni 120 frt helyett az oltványok ezerét. Uj megállóhely a Balaton mellett. A kereskede­lemügyi miniszter megengedte, hegy a déli vaspálya üzletigazgatósága a budapest—csáktornyai vonal mentén Lepsény és Siófok állomások közt a 133. számú őrháznál megállóhelyet létesítsen. A megállóhelyet személy- és podgyászforgalomra rendezik be a nyári évszak tartamára, neve Balaton-Világos lesz. A megállóhelyen a most ér­vényes menetrendszerint közlekedő személyvonatok fognak föltótelesen megállani, A tényleges távolság után esedékes menetdijakat a vonatkísérő személyzet fogja pótlék fel­számítása nélkül a vonaton beszedni, a podgyászt pedig utánfizetés mellett szállítják. Ajánlati tárgyalás élelmi szükségletekre. A m. kir. V. honvéd kerületi parancsnokság részéről kibocsátott hirdetmény szerint a parancsnokság kerületében elhelye­zett m. kir. honvédcsapatok ólelems/ilkségleteinek aján­lati tárgyalás utján való biztosítása iránt az ajánlati targyalás Székesfehérvárott Székesfehét vár és Veszprém kiszolgáltatási állomás számára julius 2 án, Sopronban Sopron ós Kőszegh állomás számára julius 4-én, Pécsett Pces, Kaposvár és Keszthely állomás számára julius 8-áu, Nagykanizsán Nagykanizsa ós Körmend állomás számára julius 11-én, Pápán Pápa ós Zalaegerszeg állomás számára julius 15 én lesz s a szükségletek biztosítása sz.ól 1901. óvi szeptember 1 tői 1902. óvi augusztus 31-ig, Vetőmagvak. A mult hét óta változás csak annyiban történt, amennyiben tarlbrépamag a keresettebb cikkek sorába lépett. Muharmagnak továbbat is jó kelendősége volt, de a készletek már fogytán vannak. Szintúgy a zöldtakarmány magvaknak forgalma is kielégítő; here félékből azo iban cssk biborhere iránt mutatkozott, érdek­lődés. Ilyen időtájban más években a biborherér • vonat­kozó tudósítások már egymást érték, ez idén azonban még ily tudósítások nem érkeztek. IRODALOM. A magyar stylus. Művészi és nemzeti érdekből egyaránt igyekeznek ujabban magyar stylust teremteni, a sikernek kevés jeleivel találkozhatni azonban e téren, mert a stylusnak szabatos fejlődése megkívánja, hogy a kultuiával együtt fejlődjék és hirtelen uj stylusnak az alakulása teljességgel lehetetlen. A régi stylusok hozzá­nőtr.eK az épülethez, elemei nem voltak a régi, egyszerűbb kis épületek elemein és mint az épület nőtt széltében és a magasság felé, a szerint változtak elemei is és ugy nőtt a styl és nagy épületek. De mai kialakult építésze­tünkre egyszerre ráadni a magyar stylus uj ruháját, igen merésznek látszik, annyival inkább, mert komolyan véve, a szó szoros értelmében, ezzel a magyar stylussal is alig vagyunk tisztában. A népies, a népnél használat­ban lévő dolgokon, kisebb tárgyakon, ládákon, ágyakon, cserepeken, korsókon található motívumok sokkal kisebbek, hogy sem épület díszéül alkalmasak lehetnének. A magyar ház nemzeti jellege kivihetetlen a mi bérházaink óriási arányaiban. Igy sem díszítő, sem alkotó elemet nem nyújthat a magyar stylus a már egészen kifejlett épü­letnek, vagy legalább nem paracsszóra. Az épületben, mint a ruhában, a kozmopolizmusegészen kiölte a nemzeti és egyéni jelleget s a világszerte egy módra épült házaknál már csak igen kis elenyésző részben lehetne uj elemekei alkalmazni. Magyarországon különben is alig volt stylus, mely gyökeret verhetett volna. Régebbi épületeink mind elpusztultak, alig mandt egy-két emlék. A maga nemé­ben legszebb építészeti emlékünk a román stvlü jáki templom, melynek sikerült reproductióját találni a Nagy Képes Világtörténet 113. füzetében. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik egyetemi tanár, az V. kötet szerzője dr. Mika Sándor. Egy-egy kötet ára díszes fái bőrkötésben 16 kor. füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvéiek írod. Int. Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyv­kereskedés utján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom