Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-05 / 18. szám

kültanácsosok napidijáról, azonban nem elég világos, miért is ezt a pontot a tanács javaslatának elfogadása mellett a közgyűlés következőleg bővítette ki: a kültanácsosoknak a város belterületén is a szemólyadó és közmunka összeíráskor, uj házak fe'vételénél ideiglenes házadó mentesség céljából, a m. kir. pénzügyigazgatóság által kiküldött tisztviselők által eszközlendő felülvizsgálatok alkalmával, tanköteles és ovodaköteles gyermekek összeírásakor, lószemléknél, telekkönyvi bíróságnál való megjelenés alkalkalmával naponként ós fejenként 4_4 korona napidíj, az országos vásárik alkalmával pedig ezen napidíjon felül étkezési dij címen még külön fejenként 1—1 korona számítható fel A vágóhíd mellett levő kert bérleje lejárván, tekintettel arra, hogy a szóban forgó kert is azok között a szétszórtan fekvő városi birtokok között van, melyeknek az eladását a képviselőtestület elhatározta, hogy az eladás alkalmával fennakadás ne támadhasson, a kertnek csak egy évre való bérbeadását határozta el a képviselőtestület. Végül Koronya Sándor mészáros- ós vágéhidi felügyelővel a szerződóst a vágóhídi épület bérletére nézve a "képviselőtestület a városi tanács javaslatára meghosszabbította. Vármegyei ntépitészet. A vármegye törvényhatóságának a törvényhatósági közutaknak 1899. és 1900. évi építési és fenntartási kiadásairól, másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről sz<íló záiószámadását a közigazgatási bizottság a vármegye törvényhatósági bizottságának májusi közgyűléséhez beterjeszti. A nyomtatásban kiadott zárszámadás alapján közöljük a következő adatokat: Az 1899 évben. Bevételek, a) Valódi bevételek: az uti kiadások fedezésére, rendelkezésre álló alapok jövedelme 3.462 ft. 30 kr., bírságpénzek 432 ft. 76 kr., különfele bevételek 1.023 ft. 27 kr., a százalék szerint fizetőkre kivetett útadó összege 215.651 ft. 30 kr = 220.569 ft. 63 kr. b) Számítási téritmények: 462 ft. 70 kr. c) Átjutó bevételek: felvett előlegek : 30.000 ft, visszatérített illetve visszanyert előlegek 10.016 ft, idegenpénzek 1.901 ft. 64 kr. = 41917 ft. 64 kr. Az 1898 évi 26.728 ft. 537a kr. pénztári maradvány hozzáadásával az összes 1899. évi bevétel 289.678 ft. 6OV2 kr. A kiadások, a) Valódi kiadások : S/emólyes járandóságokra 10.050 ft. 65 kr., dologi kiadásokra 10.619 ft. 57 kr., útépítés-, fenntartás- és felügyeleti költségekre 186.530 ft. 66 kr., új utak és hidak építése 271 ft. 32 ki., helyi érdekú vasutak létesítésének támogatására és segélyezésére 122 ft. 50 kr., utalapot terhelő egyéb kötelezettségek és tartozás 5.053 ft. 73 kr., előre nem látott kiadasok 5.046 ft = 217.694 ft. 43 kr. b) Hitel es pénztári müveletek : visszafizetett ter helő tőke 6.000 ft. c) Átfutó kiadások: visszatérítés mellett adott előlegek 8.000 ft., felvett előlegek visszatérítése 30.000 ft, idegen pénzek visszafizetése 1.901 ft. 64 kr. ~ 39.901 ft. 64 kr. s igy az összes kiadás 263.596 ft. 07 kr., amelyet a 289.678 ft. 5OV2 k .. összes bevételből levonván, pénztármaradvány 1899. év végén 26.082 ft, 43V2 kr. Az 1900-ik évben. Bevételek, a) Valódi bevételek: az uti kiadások fedezésére, rendelkezésére álló alapok jövödelme vagv köve telései 7.921 kor.' 30 fill., bírságpénzek 789 kor., különféle bevételek 2.265 kor. 05 fill., a százalék szerinti fizetőkre kivetett útadó 440.161 kor. 07 fill. —451.136 kor. 42 fill. b) Számítási téritmények: 3.424 kor. 39 fill. c) Átfutó bevételek: felvett előlegek 60.000 kor., visszatérített illetve viszonyért előlegek 24.000 kor., idegen pénzek 3.993 kor. 27 fill. — 87.993 kor. 27 fill. Összes bevétel az 1899 évi 52 164 kor. 87 fill. pónztármaradványnyal együtt 594.718 kor. 95 fill. Kiadások, a) Valódi kiadások: személyes járandóságok 20.480 kor., dologi kiadások 21.077 kor, 58 fill., útépítés-, fenntartás- és felügyeleti költségek 367.268 kor. 76.fill., vasúti állomások útjainak építéséhez és fenntartásához hozzájárulás 4 161 kor. 96 fill., utalapot terhelő egyébb kötelezettségek ós tartozás 7.000 kor, előre nem látott kiadások 2.117 kor. 88 fill. =422.106 kor. 17 fill. b) Átfutó kiadások: visszatérítés mellett adott előlegek 22.000 kor., felvett előlegek visszatérítése 60.000 kor., idagen pénzek visszafizetése 3.993 kor. 27 fill. zr 85.993 kor. 27 fill. Az összes kiadások 508.099 kor. 44 fil-t tesznek, amelyeket az 594.718 kor. 95 fill. összes bevételből levonván, pénztármaradvány 1900 óv végén 86.619 kor. 51 fill. Az 1900. éyi vagyonmérleg szerint az összes cselekvő vagyon cselekvő hátralékokban és pénztármaradványban 299.192 kor. 79 fill, amelyből fa 26.402 kor. 74 fill. összes terheket, melyekből 20.000 kor. terhelő tőke ós 6.402 koi. 74 fill. terhelő hátrelók levonván, marad tiszta vagyon 272.790 koroona 05 fillér. Városunk szabályrendelete az élelmi szerek piaci elárusitásáról. A belügyminisztérium által jóváhagyótf városi szabályrendelet az élelmi szerek piaci elárusitásáról: 1. §. Az élelmi szerek eladására nézve Zalaegerszeg r. t. város belterületén a mindennapi piac. ós heti vásárok alkalmával a következő intézkedés tétetik: 1. Az élelmi szerek eladási helyéül általában a Kazinczy tér és Körmendi utca jelöltetik ki. 2. Kenyér és pék sütemények eladási helyeül a Bárány szálló északi tele részén a gyalogjáró előtti tér kettős sorban. 3. A mészárosok és hentesek vágó sátrai a Kazinczy tér északi felén levő kuttól kezdve a sütő utca sarkáig. 4 Egyéb élelmi szerek u. m.: zöldség, liszt, burgonya, hagyma, tejnemüek, mindennemű gyümölcs stb. a kenyér eladási helytől egész a mészáros ós hentes sátrakig, ugy szintén ezek előtt folytatólag a sütő utca sarkáig a kocsi ut és gyalogjáró közötti részen jelöltetik ki. 5. Szárnyas álla tok és vadak eladására a Kazinczy téren levő közkuttól keletre a kenyérárulók előtt a városház bejárati kapujáig ps nyugatra a húsvágó sátrakig terjedő piaci térség. 6. Halak és sajtnemüek elárusitására az „Arany-Bárány" szálloda északi oldala a gyalogjáró és kocsi ut közötti rész a zsemlés sátraktól folytatólag a Horváth Miklós házáig. 7. Kocsikon árult gabona és más élelmi szerek, valamint hordókban árult italok eladási helyéül a Kazinczy tér déli fele a Horváth MiklÓ3 féle háztól kezdve végig s a Körmendi utca mindkét oldala a gyalogjáró és kocsi ut közötti rósz egész a lőgymnasium épületig. 8. Hizlalt és sovány sertések, szarvasmarhák, borjuk és mindennemű takarmányok el adására a vásártér jelöltetik ki. Mindezen kitűzött helyek azonban csak oly módon foglalhatók el, hogy közlekedés szabad legyen ugy, hogy két kocsi kikerülhesse egymást. A mennyiben az ezen szakaszban kijelelt elárus tási helyek áthelyezése vagy változtatása válnék szükségessé, e felett a városi képviselőtestület határoz. 2. §. Az első szakaszban kijelelt helyeken kívül, akár a gyalog járók mentén, akár a kocsi utak mellett alzártan bármi nemű élelmi szereket árulni egyátalában tilos, mig a város bizonyos pontjain gyümölcsöt kosarakban árulni csak a rendőr kapitány által kijelölt helyen szabad. 3. §. Ezen szabályrendelet eMen vétők, a monnyiben cselekiuenyük nem az 1897. évi XL. t. c. 119. §-ába ütközik, 1 koronától 40 koronáig terjedhető s a városi tiszti nyugdij alap javára fordítandó pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén 3 órától 2 napig terjedhető elzárással büntetendők. 4. §. Ezen szabályrendelet végrehajtásával a város kapitány, mint elsőfokú rendőrhatóság, bizatik meg. A rendőikapitány, mint I-ső fokú hatóság áltaJ, hozott határozat ellen az alispánhoz, harmadfokban a m. kir. belügyminisztériumhoz törtönhetik felebbezés. 5. §. Jelen szabályrendelet a felsőbb jóváhagyás után a kihirdetést követő nap elteltével lép életbe. Zalaegerszegen, 1900. október 31-én tartott képviselőtestületi ülésből. Várhidy Lajos s. k. polgármester, Németh Elek sk. v. főjegyző. 14812/V—C szám. M. kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet az 1879 XL. t. c. 5. § alapján azzal erősítem meg, hegy az 5 § ban „huszonnégvóra alatt négy nap" értendő. Budapest 1901. évi április 3 án. A miniszter helyett Gulner sk. államtitkár. Ipar- és kereskedelem. Takarékpénztári kettős kőnyvviteltan — cim alatt Balassa Benő, a zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolai tanár, lapunk munkatársa, pénzintézeti tisztviselők, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok használatára, különös tekintettel a gyakorlati követélményekre, munkát irt. mely a jövő hóban jelenik meg. Tájékozásul közöljük egész terjedelmében a kibocsátott előfizetési felhívást: „Takarékpénztári kettős könyvviteltan" cimü mun*kámat sajtó alá bocsátottam. A mű f. évi junius hóban jelenik meg. Gyakorlati alapon tárgyalok minden 1 észletet; mert főcélom áz, hogy a gyakorlat emberének oly könyvet bocsássak rendelkezésére, melynek használatival alapos ós vi'ágos képet nyerhessen a könyvelés minden részletéi ől, a zárszámadások eredetéről, helyességéről ós egyáltalában a számviteli munkálat egész menetéről. Ismertetem az intézeti könyvek berendezését, célját, vezetés módját ós lezárását; névszerint: a leltárt, beérkezett váltók, rovanyzóját, kiment, váltók naplóját, gyüjtönaplót, visszleszámitolási váltórovanyzót, visszleszámitolásl nyilvántartót, visszleszámitolási lejárati könyve', fohószámla könyvet. leszámítolt váltók lejárati könyvét, jelzálogkölcsönök folyószámla köuyvét, előlegkölesönök folyó számla könyvét betétkönyvet* letétnaplót, értékpapírok t vertpénzek nyilvántartóit, gyűjtelékes számlakönyvet, naplót, pénztárkönyvet, részvénykönyvet, bírálati naplót, főkönyvet stb. Súlyt fektettem arra, hogy könyvem tauulmánvozója a vagyonbecslést, leltározást, a főkönyv minden számlájának célját és zárlátáb, a kamatos folyó számlákat progressiv, retrográd ós angol nród szerint egyenlő, változó ós kettős kamatlábbal, az átmeneti kamatok keletkezését ós kiszámítását, a kétes és behajthatlan követelések könyvelését, a napi havi és évi zárlatokat, a forgalmi kimutatást, a mórlegszámla ós nyereség s veszteség számla adatainak képződését gyakorlati alapon tisztán éa világosan láthassa és megtanulhassa. Igazgatósági ós felügyelő bizottsági tagok az ügykezelést, az ellenőrzést csak úgy teljesíthetik hivatásszerüleg, ha a takarékpénztáii könyveléshez értenek; ha a milliókra lugó értékek helyes elszámolásához kellő szakértelemmel bírnak. Könyyem útbaigazít mindenkit. Bemutatom a takarékpénztári könyvelésnek három havi összefüggő elszámolását az összes könyvekben, a zárta: tokkal és zárszámadásokkal egvütt. Ara bérraentes küldéssel 4 kor. 40 fill. Felesleges kiadási költség megkímélése céljából tisztelettel kérem azokat, kik művemet megrendelni szándékoznak, hogy a szükségelt példányok számát bejelenteni kegyeskedjenek. Zalaegerszeg, 1901. évi április hó 25-ón. Balassa Benő. nt, kir. állami felső kereskedelmi iskolai tanár A keszthelyi ipartestület évi rendes közgyűlését Oppel Károly testületi einök elnöklete alatttaitotta Elnök a megjelent tagokat üdvözölvén, a közgyűlést megnyitja, mely után felolvasták a testület 1900. évi működését feltüntető jelentést, melyet a közgyűlés tudomásul vett 8 úgy az elnökségnek, mint az elöljáróságnak az 1900 ik évi működésüket illetőleg a felmentvónyt megadta. — A pénztári számadás ós vagyonkimutatás szerint a testület vagyona készpénzben 6 219 kor. 21 fill., hátralékos tagdijakban 2.006 kor., könyvtárban 1.200 kor., irodai felszerelésben 450 kor. vagyis összesen 9.885 kor. 21 fill. A közgyűlés a számadás megvizsgálására vonatko/.ó számvizsgáló bizottsági jelentést tudomásul vette és a pénztárnoknak a felmentvónyt megadta. — Az „Iparosok nyugdij egyesületé"-re vonatkozó alapszabálytervezetet a közgyűlés változatlanul elfogadta és annak szentesítés végett a minisztériumhoz való felterjesztését elhatározta. — Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés az elöljáróságuak azt az indítványát, hogy néhai Unteiberger Ferencnek, az iparosok felejthetetlen emlékű jótevőjének, volt lakóházát 1902. évi február hó 23-án mint a magboldogult elhalálozásának tizedik évfordulóján, emléktáblával jelelik meg s egyúttal megbízta az elöljáróságot, hogy ebben az ügyben a szükséges iutézkedóseket tegye meg. — Ezután Nagy István elnöklete alatt megválasztották a kijelelő bizottságot, melynek javistatához képest megejtették a választást, mely szerint elöljárósági tagok lettek: Bernáth József, Bisztrovits József, Gerstl Károly, Hermán Lajos, Laky Péter, Meizler Károly, Salamon János, Sujánszky József, Szalay lscván, Szerdahelyi Jenő, Ujváry Ferenc ós Veháp János; póttagok: Harasztovics Istvár., Farkas János, Nagy Elek, Lóber Ferenc, Perpics Ferenc és liácz József. — A számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Hofman Arnold, Veháp Ferenc és Fizáry Alajos. — Az 1901. évi költségvetést 2.751 kor. 03 fill. bevétellel. 1.462 kor. kiadással s igy 1.289 kor. 03 fill remélhető pénztármaradványnyal irányozták elő. Köayvkövete'ések perlése Az uj polgári perrendtartás tervezetének a kereskedőkre és a kereskedelmi forgalomra annyira sérelmes 34. §.-a ellen a budapesti ügyvédi kamara is állást foglalt. A kamara rendkívüli közgyűlésben tárgyalta a választmánynak e kérdésre vonatkozó véleményét, a mely oda célzott, hogy a tervezet 34 §-a. elejtendő s á, könyvkövetelések perlésére nézve az eddigi eljárás, hogy az ilyén követelések a',011 bíróság előtt is perelhetők, meiy a könyvek vezetésére nézve illetékes, továbbra is fentartandó. Á 'álasztraánynak ezt a yóleméiivét a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és az ügyvédi kamara ily ertelembeu intéz felterjesztést az igazságügy miniszterhez a törvénytervezet, kérdéses pontjának megfelelő módosítása rógett. A dunántúli kereskedelmi kamarák aj beosztása. A kereskedelmi minisztérium kebelében a dunántúli kereskedelmi- és iparkamarák uj beosztásának tervén dolgo/.nak. A terv s/ennt Veszprém vármegye területe a győri kamara területéből a soproni kamara területéhez, Fehérvármegye a budapesti kamara területéből a -győri kamarához csatoltatnók, végül Szombathelyen uj kereskedelmi és iparkamara alakíttatnék, melynek kerülete Vas- és Zalavárraegyékre terjedne ki. Szövőgyár Csáktornyán. Csáktornyán részvénytársulat alakult, amely 400 szövőszókkel gvárat óhajt létesíteni, ha a váios a terv megvalósításához megfelelő áldozatot hoz. A városi képviselőtestület a létesítendő gyár számára 10 hold ingyen telket és öt egyenlő részletben kifizetendő 20.000 kor. készpénzhozzájárulást és a tiz évi pótadómentességet ajánlott fel. Nyomdászok sérelme. A közigazgatás egyszerűsítésével előre láthatólag sok változás áll be a közigazgatási nyomtatványokban is. Úgy tervezik, hogy országszerte teljesen egyöntetű nyomtatványokat használjanak* Ezzel kapcsolatban hire járt, hogy a kormány elrendelazon nyomtatványoknak az állami nvomdából való bo. szerzését s igy a vidéki nyomdák egy fontos keresetfoirástól lennének megfosztva. A fenyegető veszély el hárítása végett néhány nagyobb vidéki nyomdatulajdonos^ mint a folyó évben Győrben tartandó nyomdatulajdonoj sok congressusának előleges kiküldöttei, tisztelgett Szól Kálmán miniszterelnöknél — mint belilgyminiszterne' Szavay Gyula gvőri kereskedelmi és iparkamarai titká

r vezetése alatt. A miniszterelnök nagyon előzékenyen fogadta a küldöttséget ét * kérdés élénk megvitatása után megígért*, hogy a vidéki nyoa&dák éidekeire való tekintetből a közigazgatási nyomtatványoknak decentráliaátié utján való beszerzését fogja elrendelni és a nyomdák érdekeit tőle telhetőleg támogatni fogja. Egyebekben pedig ajánlotta, hogy a többi nyomtatványok ügyében járjanak el a szakminisztereknél. Iparos nyúgdijegyeslllet Kesitbelyen. A keszthelyi ipartestület kebelében az önálló iparosok Kes thely ós vidéke részére a szegedi mintára iparos nyugdij egyesületet létesítenek. A szervezkedést a szegedi ipartestület által kidolgozott tervezett alapján kezdették meg. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. váios tanácsa ezennel hirdetménv utján felhívja az összes szőlőbirtokosokat, hogy a szőlőpenész (Peronospora viticola) elleni védekezés szempontjából a jogerős szabályrendelet 3-ik § a értelmében a permetezést évenként legalább 3-szor teljesítsék: és pedig 1-ször május 30-ig; 2-szor a szőlő elvirágzása után julius 25-ig; 3-szoi augusztus havában annálinkább. mert a mulasztók a várost szabályrendelet 4-ik §-a értelmében ós alapján 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 3 órától 2 napig terjedhető elzárással büntettetnek. Zalaegerszegen, 1901. április 30-án. Várliidsr Lajos polgármester.