Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-30 / 44. szám

Frigyes, Zichy István, dr. Tuboly Gyula, Schvarcz Gusztáv, Skublics Imre, Kemény Andor, llirschler Ármin, Rapoch Gyula, Lengyel Sándor, Rosenfeld Alajos, Bogenrieder József, Hirscbl Ede, Fiirst Benedek, id. Iláczky Kálmán, Plihál Ferenc, Eperjessy Sándor, Habóchay György, Eiscber László, Deák'.Mihály. Dervarics János, Nagy Károly, Scherz Richárd, Szűcs Dezső, ilj. Fesselhofer József, Gadó Mátyás, Breier Bernát, Csertán László, dr. Kayser Emil, Talabér Kálmán, Csendes József, Marton Gyula, Csutor János, Naumann Miksa, Ziegler Kálmán,Peczek György, KönigmaVer János, Matisz Lajos, Kohn Gáspár, Vágner Károly, Hetyey Károly, dr. Schvarcz Adolf, Reiséhl Vencel, Nag\ László, dr. Krasovecz Ignác, Gayer Lajos, Epinger Sándor, Lövinger Ignác, dr. Hauser János, Sélley Pál, Deutsch Lajos, dr. Bentzik Ferenc, gróf Battyány Pál, Makrai Sándor, Bezerédj Lajos, Skublics Zsptmond, Botka János, Szűcs ' Zsigmond, Ószterbuber Lajos, GyörllY Géza, Gyömörey Gáspár, Filipics Lajos, Eitner Zsigmond, Leszner Samu, BÍau Adolf, Leszner Ferenc, Hajós Mihály, Sipos Károly, Vurglics Gusztáv, ífj. Háczky Kálmán, Nagy Aladár, Külley József, Szabó Lajos, Schlezinger Sándor, Isoó Ferenc, Hajik István, Unger I.'llmann Elek, Bogyay Jenő, Stankovánszky István, Strém Vilmos, Thassy Kristóf, Strérn Tódor, Szakmáry József, Skublics Jenő, Sebestyén József, Skublics Gyula, Rosenfeld Adolf, Amou Jakab, Kaufer József, Ivánics György. Lázár Ignác Sándor, Erényi Ignác, Szabó Imre, Szanveber József, Tannenbaum Efrain, dr. Szekeres József, Grunner Ernő, Ilaba József, Mild Mihály, Weltner Adolf, Fiscbl Pál, Schmidt Emil, Práger Béla, Herényi Jenő, Szemetké József, Steril .1. Mór, Stern Sándor, Miltényi Sándor, dr. Kele Antal, Tánczos Lajos, Vidor Samu, Nunkovics Vilmos, Iielus Lajos, dr. Berger Ignác, Bossányi Ferenc, Zerkovitz Albert, Zerkovitz Lajos, Rajky Lajos, Licbtenstein Sándor, Schütz Sándor, Kis Pál, dr. Obcrsohn Mór, Wollák Itezső, Langer Aladár, dr. Bárdió György, Baka Boldizsár, Eisler Károly, Oroszváry Gyula, Benedíkt Ede, Kollay Jeromos, Bezerédy László, Kaszter Sándor, Büchler Jakab, Neumann Mór, Imrey Ferenc, Krosetz János, Berger Vilmos, dr. Hajós Ignác, Neubauer András. Hoffmann László, Frisch Lipót, Neumark Ignác, Ley József, Hoffmann Béla, Juk József, Zathureczky Márton, Leszner József, Kondor Ferenc, Oroszy József, Imreh Antal, Viosz Ferenc, Miltényi József, Grünhut Henrich, Grünhut Alfréd, Grünhut Fülöp, Stádel János, Farkas Gábor, Blau Lajos, Varga Lajos, Kis Sándor, Rosenberg Mór, Dobrovics Miklós, dr. Huray István, Riedl Ferenc, dr. Hanny Ödön, Varga János, Botka László, Handler István, Grünbaum Ferenc, Nusál János, Számek D. Adolf, Nuzsy Mátyás, Molnár Elek, Preszburger Aladár, Bogyay János, Horváth Károly, Méhes Kálmán, Golub János, Baianyay Ödön, Eisinger Henrich, Hegedűs Béla, Veltner Jakab, Győrífy János, herceg Szulkovszky Viktor, Bosenberg Zsigmond, Rosenberg Sándor, Boschán Gyula, Tavasz István, Morandini Román, Gaal Ödön, Hcncz Antal, Forster Ferenc, Ebenspanger Leo, Oszmánn Pál, Mojzer Ferenc, Nagy István, Tóth Sándor, Laubhcimer Oszkár, Eory Miklós, Thomka Endre, Fridrich Márkus, Bakó Gyula, Skublics István, Dávid János, Steiner Simon, Farkas József, dr. Gerő József, Simon Gábor, Lővy Adolf, Koö József, Meller Manó, Tolnay Tivadar, Berg Bódog, Mayer László, Blau Lázár, Blau Mór, Szegő Gyula, Deutsch Ferenc, Huchvald Lipót, dr. Dick József, Fischer Pál, Győrtfy Pongrác, Nagy József, Branilovics Miklós, Mayer Mór, Baboss Árpád, Hajmássy Ferenc, Plosszer Ignác, Páskecz Miksa, Szommer Sándor, Ruzsicb Károly, Marton Ignác, Keller Ignác, dr. Tripámer Rezső, Kukoreli Pál, Berger Adolf, Reicbenfeld Gyula, Veisz Adolf, Danneberg Jakab, Sartory Oszkár, Ács Ferenc, Bartholos István, Hajba Ferenc, Abelesz Ignác, Fuss Nándor. Póttagok: Geíschlager József, Hodászv Béla, PálfTy László, Eitner Sándor. gyászba borult szülői ezen elfelejthetetlen fiuk hamvai emlékére, mely alá majd egykor maguk is jutnak, emeltették". . . . Két testvér . . . „reménydús ifjúsági életük 17-ik s tekintve 22-ik tavaszán". „Eszén sötét sirhalom alatt nyugszik néhai Gáspár József Kir: Soo Áruló hitvestársával Molnár Thereziával együtt eme 1823-ban jul. 23-án életének 39 ama pedig 1816-ban martius holnapnak 5-én életének 40 esztendejében". A verseknél többet ér, mert hangulatosabb s elég jellemző a következő: „Tarnosi Csontos Károly T. Z. M. Főcsendbiztosa 1845. A sors hatalma alatt súlyosan megviselt halottnak érdemeit ki ismerte: békével haeryja nyugodni". A verses megnyilatkozások csak akarásnak mondhatók. A tartalomról nem is szólva, nemcsak hogy a rythmusaikba nehéz belézökkenni, de többnyire a mechanikai szótagszámlálást sem végzik el, s néha a nyelvben is „kocsintanak". De ha jobb lyránk nincs, kénytelenek vagyunk ezzel maradni. Ez a miénk, t. i. zala-egerszeieké. pl. „Fájdalom, a földön élni megszüntetek, Utóditok lelkéből ki nem hal emléketek". más: „A fiúi szeretetnek vértanú áldozata lettél, Jutalmad, hogy ártatlanul kiszenvedtél. Másnak a lelke adózik kioltott ifjú életedért, Te nyugodj békén! bő imánk zeng üdvödért". más: „Küzdött, fáradott, gond között élt Soká. Majd pihenni vágyott. Pihenést vonta meg tőle az ég, Helyébe örök nyugalmat adóit". más: „Korpits László sirhalmára e gyászoskő tétetett, ki nem többet 8 évnél e világon élhetett, 1814-ben született, A népies gazdasági téli tanfolyam tervezete. A földmivelésügyi minisztérium által elrendelt gazdasági téli tanfolyamok Zala vár megyében a községekben már megkezdődtek. A Zala Egerszegen ós Nagy Kanizsán az 1898-ik évi teli hónapjaiban tartandó népies gazdasági téli tanfolyam terveze'e a következő : November 14 én cl. u. 2—4-ig Kanizsán. A trágyakezelés és okszerű trágyázásról. Előadó: Czakó Bola gazd. int. tanár. November 15-én <I. e. 9—1 l-ig Egerszegen. A trágyakezelés és okszerű trágyázásról. Előadó: Czakó Béla gazd. int. tanár. November 15-én d. u. 2— 4-ig Kanizsán. A gyümölcsfa szaporítás és nevelésről. Élőadó : Farkas Sebestyén gazd. int. főkertész. November 16-án <1. e. 9—1 l-ig Egerszegen. A gyümölcsfa szaporítás és nevelésről.Előadó: Farkas Sebestyén gazd. int. főkertész. November 21-én d. u. 2 — 4-ig Kanizsán. Az okszerű talaj mi velésről. Előadó: Czakó Béla gazd. int. tanár. November 22-én d. e. 9—11-ig Egerszegen. Az okszerű talaj mi velésről. Előadó: Czakó Béla gazd. int. tanár November 22-én d. u. 2—4-ig Kanizsán. A gyümölcsfajok választása és faültetésről. Előadó : Farkas Sebestyén gazd. int. főkertész. November 23-án d. e. 9— 11-ig Egerszegen. A gyümölcsfajok választása és faültetésről. Előadó: Farkas Sebestyén gazd. int. főkertész. November 28-án d. u. 2—4 Kanizsán. A vetésről és vetés forgókról. Előadó: Czakó Béla gazd. int. tanár. November 29-én d. e• 9—11 Egerszegen. A vetésről és vetés forgókról. Előadó: Czakó Béla gazd. int. tanár. November 29-én d. u. 2—4 Kanizsán. A gyümölcsfák gondozásáról. Előadó : Farkas Sebestyén gazd. int. főkertész. November 30-án d. e. 9—11 Egei-szegen. A gyümölcsfák gondozásáról. Előadó: Farkas Sebestyén gazd. int. főkertész. Deczember 5-én d. u. 2—4 Kanizsán. Az állattenyésztés szabályairól. Élőadó : Czakó Béla gazd. int. tanár. Deczember 6-án d. e. 9—11 Egerszegen. Az állattenyésztés szabályairól. Előadó: Czakó Béla gazd. int. tanár. Deczember 6-án d. u. 2—4 Kanizsán. A fontosabb zöldségfélék magtermeléséről. Előadó: Farkas Sebestyén gazd. int főkertész. Deczember 7-én d. e. 9—11 Egerszegen. A fontosabb zöldségfélék magtermeléséről. Előadó : Farkas Sebestyén gazd. int főkertész. A kereskedelmi cégek megmagyarosításának akadálya. Kirchknopf Frigyes, a soproni kereskedelmi- és iparkamara kiváló tevékenységű titkára, a kamara legutóbbi közös ülésén nagy fontosságú, kellő részletességgel megindokolt indítványt terjesztett, elő a kereskedelmi cégek magyarosítása érdekében, amelyet, valamint a kamarának a tett indítvány alapján hozott határozatát, egész terjedelmében közöljük. A titkári előterjesztés: „Tekintetes Kamara ! Ujabb időben mind sűrűbb és sűrűbb egymásutánban találkozunk azon törekvésekkel, a melyek a magyar állam hivatalos nyelvének a kereskedelmi forgalomban való érvényre emelését célozzák. Csak nem rég indított a „Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete" a magyar nyelven a kereske kit Borbála jó testvére 14 év utóbb követett ő is 1813-ban született és rá jövő 36-ban e sírboltba tétetett". Egy érdekesnek mutatkozó vers következik most, kár, hogy a história érdekességét is csak sejtjük. Kardos András 21 éves ifjú tragikus véget ért, de kár, hogy erről semmi felvilágosítást sem ad ez a hosszú vers: Angyal kellő égbe s az ur elvitt téged, Magyar Káin által ontván honfi véred, De megnyugszik lelkem, mert ám meg van írva, Hogy csak a porhüvely száll alá a sírba Mig a szellem folyvást övéi közt időz, Várván a Megváltó által ígért időt, Melyben egyesülve földi salakjával Teremtőjéhez száll régi alakjával. Örök béke lengjen sírodon gyermekem, Nemsokára véled pihenek e helyen, Hol ha megállsz, vándor! ejls részvevő könyet, Had legyen ezáltal közös álmunk könnyebb. Fi könyből fakadjon kis hervatag virág, Mely jelképezendi, mint fizet a világ". Elég folyékony vers, de többet érne egy rövid prózai mondat, mely megmondaná, hogy ki bántotta a iiut, és miért ? íme egy hazafias enyelgés: Itt nyugszik Szilágyi Vilma, ismét Vilma és Mihály . . „ Három rózsa egy bokorról s mindannyija bimbó még Mielőtt kinyíltak volna, letépte őket az ég. Szüleiknek fájhat szivük, kiknek voltak kedvesek, S méltán, mert a nemzet három kis magyarral kevesebb". Értelmesen van rímbe szedve a következő gondolat: „Letört virág, Szeretett Nő, Hamvad e sírbolt alatt, Kit bús férje s két árvája Felejthetetlenül sirat. Futó csillagként tűntél el Drága alak előlünk, S mosta hit, hogy még meglátunk Egyedüli reményünk". delmi utazók körében való terjesztésére mozgalmat, mig a pancsovai „Gromon Dezső" magyarnyelv-terjesztő egyesület az idegen cégföliratoknak és üzleti hirdetéseknek üzent háborút, reklámadó kivetését követelvén azok használatáért. Bár az utóbbi követeléssel, a kereskedelem magyarosodásának legsajátabb érdekében, mely minden erőszakot kizár, nem rokonszenvezek, a követelés indító okát magát a legmelegebben üdvözlöm. Mert magam is fölötte kívánatosnak tartom ha/ám kereskedelmének megmagyarosodását. Kívánatosnak nemzeti, politikai és közgazdasági szempontból. Nemzeti szempontból; mert egy igen nagy, intelligens és gazdag elemmel gyarapodnék a magyar nemzet teste; politikai szempontból, mert letörölné kereskedelmünkből a kis nemzeteknél meg nem engedhető nemzetközi jelleget; közgazdasági szempontból, mert egyöntetűvé s ez által erősebbé tenné kereskedelmünket. Ep azért, mindig hazafias fájdalommal töltött el, ha cégjegyzékeink lapozgatása közben azt tapasztaltam, hogy igen számos s hozzá régi, előkelő cég csakis idegen, a mi kamaránk trülétén német nyelven van bejegyezve. Mert hisz „a cég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja s melyet aláírásul használ" (K. T. 10. §.) s ezen névből következtet a külföld a magyarországi kereskedelem magyar vagy idegen voltára. S ezen idegen nyelven bejegyzett cégek száma nem csekély. Moso'n-, Sopron-, Vas- és Zalamegye, valamint Sopron sz. kir. város törvényhatóságait felölelő kamarakerülétünk területén nem kevesebb, mint 432, kizárólag német nyelven bejegyzett egyéni és társas céget tüntet föl a kereskedelmi bíróságok cégjegyzéke s meg vagyok győződve róla, hogy az idegen nyelvű lakossággal biró területeket felölelő többi hazai kamaránál hasonló viszonyok uralkodnak. Ehhez járul, hogy ezen kizárólag német nyelven be* jegyzett egyéni és társa9 cégek legnagyobb része a régi cégjegyzékből vétetett át a K. T. 550. §-a alapján nyitott uj cégjegyzékbe, tehát legrégibb s legismertebb cégeink azok, a melyek kizárólag német nyelven vannak bejegyezve s terjesztik a magyar kereskedelem német hirét ugy benn az országban, mint annak határain túl. Pedig maguk a cégbirtokosok időközben már jórészt megmagyarosodtak s nem zárkóznik el az állami nyelv használata elől. Honnan van tehát, hogy cégeiket még sem jegyeztetik be magyarul, vagy magyarul is? | Onnan, mert az illéteki díjjegyzék 13. tételszámának 16. pontja a) bekezdésében azon rendelkezést tartalmazza, hogy a „kereskedelmi cégek vagy más bejegyzett cég vagy cégbirlalók változásának bejegyzése iránti beadványok 1 ive után 10 frt bélyegilleték fizetendő, ha azonban a bejegyzett vállalat egyévi egyenesadó fejében — tekintettel a bejegyzési müvelet időpontjára — 100 frtnál többet, tartozik fizetni, ugy ezen adótöbblettől tiz százalék készpénzben fizetendő, mely százaléknak kivetése az illető adófelügyelő (illetékes hivatal) által eszközöltetik". Ezen mivel sem indokolt s nem egy esetben százakra rugó illeték tartja vissza régi, kizárólag német nyelven bejegyzett cégeink tulajdonosait cégeik magyar nyelven való bejegyeztetésétől s ez tart vissza minket is, hogy őket oly nagy költséggel járó cégmagyarosításra sarkaljuk. El kell tehát hárítani ezen, a hazai cégek magyarosodásának útját álló akadályt. S ez nem is ütközhetik nagy nehézségbe. Hisz a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság Harsányi (Hartstein) Dezső debreceni kereskedő ügyében 1887. évi május hó 12-én 4664/886. szám alatt hozott s a nevezett bíróság 1887. évről kiadott döntvényei és elvi jelentőségű határozatai 137. lapján 887. szám alatt közzététt elvi jelenmás: „E válságnak keresztje Hideg tetemeknek Jeléül áll itten páros személyeknek, Farkas József s Kovács Éva hitveseknek, Kiket gyermekei végképen tisztelnek". Ebben is megvan a rythmus : Még éltünkben állíttattuk ezen gyászos emléket, Mely árnyéka majdan fedi mulandó teteminket, Keresztes Ferencnek". Nem áradozó s őszinte meleg érzésről tanúskodik a következő néhány kis vers: IliUdiez: „Mély bánatomban imádkozva kérem Istenemet: Éngedje őködni felettem áldott jó lelkedet". más: „Bús emlékedre áll e szobor. Á sok köny, mely érted hull E sírkertnek csendében, E hanton majd kivirul". más: „Kora legszebb virágában lehullt, Szüleinek boldog szemefénye, Az egyetlen gyermek örök búra Pihen, élte hajnalán siréjben . . . Korán elköltözött jó leányka! Drága hamvad nyugodjék békében". más: „O légy üdvöz te sirhalom, Ki előtt ez emlék áll, Mert férj s anya testét feded, Kit lerontot a halál Megnyugtatod bajaitól A hív keresztény vándort S itt várja feltámadását A teremtő atyától". Összeszedte Baran Goló.