Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

városi űj kórháznak 1899. évi októberre való felépiteset a városi hatóság biztos kilátásba helyezte. A jelentést a bizottság azzal vette tudomásúl, hogy a városi hatóság a szolgabiróság utján esetről-esetre tegyen jelentést az építés állásáról. Koller István bizottsági tag felemlíti, hogy tudomasa szerint a Nagy Kanizsán levő fürdőkben minden orvosi engedelem nélkül űzik a köpölyözést. A bizottság tudomásúl vette dr. Háry István megyei tiszti főorvos azon kijelentését, hogy az ügyet megvizsgálja, a szükséges intézkedést megteszi és annak eredményéről jelentést fog tenni. A közigazgatási bizottság tárgyalta a vármegye alispánjának terjedelmes indokolása alapján a jövő évi megyei utfentartási költségvetést és azt — figyelemmel a járási utibizottságok részéről tett egyes javaslatokra — megállapította. Előterjesztetett a miniszter leirata, mely szerint a közig zgatási bizottságnak kérelmét a zala-egerszegi helyt érdekű vasutak menetrendjének célszerűbb beosztása tárgyában - figyelembe nem vehette. A közigazgatási bizottság újabb előterjesztést tesz a fenálló baj gyökeres orvoslása tárgyában. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előauja, hogy ez időszakban a dobrónaki, bagonyai, eserencsóczi és bellatinczi vendvidéki fárák iskolázási ügyeivel foglalkozott és pedig részint újabb állomások szervezése-, részint államsegélyek igénybe vétele —, vagy iskolai csatlakozások rendezésével. "— A miniszter rendeletére tárgyalt Filócz és Melincz községekkel; Filócznak Bagonyával való további csatolása az egész központi iskolázásnak szellemi és anyagi sikere érdekében mutatkozik kívánatosnak. Melincz község részletes ajánlatokkal támogatta állami iskola elnyeréseért beterjesztett kérvényét. — Megtekintette a ganicsai áll. elemi iskola épületét s az ott tapasztalt hiányoknak mű szaki felvétele iránt intézkedett. — Ugyanitt győződött meg az állami állandó gyermekkmenedékház dicséretes működéséről. Egyben intézkedett, hogy a bérbeadó a hiányokat eltávolítsa. — Csáktornyán járási főszolgabíróval az iskolátlan községek államosításának függőben levő ügyeit megtárgyalta. — Zala-Szent-Gróthon megtekintette az áll. iskolai építkezést és meglátogatta a kisdedovodát. — Bellatincon az elöljárósággal egy oly kisdedovoda szerve zéséről értekezett, melyben a vendvidék viszonyainak megfelelő, úgy az állandó, valamint a nyári gyermekmenedékházak vezetésére alkalmas egyének képeztessenek. — A miniszter rendeletére ez időszakban megindítatta a tárgyalást Zala-Egerszeg város képviselőtestületével egy ott felállítandó és önálló szaktanító által vezetendő gazdasági ismétlő iskola ügyében, a melyhez a váios 10 hold bekerített, kúttal ellátott és jó részben megtrágyázott földterületet ajánlott fel. Előterjesztetett a ságodi körjegyző jelentése az ottani r. kath. iskola jellegének községivé változtatása ügyében. Tekintettel az iskola ingatlanainak jellegére s a tanító fizetésének kiszolgáltatása módjára, a közigazgatási bizottság az iskolafentartót az egyházi főhatóság beleegyezésének saját hatáskörében kieszközlésére utalja. Egyebekben figyelmezteti az iskolafen tartó közönséget, hogy amennyi ben az iskolafentartás költségeinek méltányos és arányos kivetése után a tanító fizetésében hiány mutatkoznék, ez az 1893. évi XXII. t.-c. értelmében államsegélylyel fedezhető. A felső-szemenyei iskolázás ügyében az iskolafentartó közönség felhivatik, hogy a második tanítói állásnak szeptemberben szervezése és a tanteremnek megfelelő bérhelyiségben elhelyezése iránt haladéktalanul intézkedjék; amennyiben pedig az új iskola szervezését jövő tavaszszal meg nem kezdené, hatósági beavatkozás utján fog az eszközöltetni. A máhomfai csatlakozás ügyében a megtartott tárgyaláson felhozott indokok alapján Máhomfának KerkaTeskándhoz való iskolai csatlakozása elrendeltetett s az iskolailag csatlakozó községek felhívatnak, hogy az új iskola Deák visszaté ésre intette a rohamra közeledőket, de azok nem is figyelték rá. Eire aztán harsány hangon így szólott: — Ez az illyr katona átadta a kardját, tehát foglyunk : nektek semmi jogotok sincs felette, majd elitéli őt a hadi törvényszék. De e szavaknak sem igen volt hatása, csak neki akartak menni, hogy szétfürészelik. A kapitány odakúszott Deákhoz, átkarolta lábát, mire az felemelte pisztolyát s így kiáltott mérgesen a tömegre: — No hát, aki ehhez az illyrhez hozzányúl, menten lelövöm. Erre a határozott föllépésre aztán mégis csak megretiráltak az üldözők. Az illyr kapitány hálálkodva emelkedett föl, s leszedve melléről mind a négy érdemjelét, Deáknak nyujtá. — Ezeket mind a vitézségemmel szereztem, de meggyaláztam most a családomért; vegye tőlem uiam és tartsa meg kardommal együtt hálám jeléü'. — A kardot megtartom, mert kötelessége átadni, de az érdemjeleit nem vehetem el. — Ila emlékül semmi áron sem fogadja el, legyen még legalább annyi jósággal irántam, fegye el és őrizze meg a részemre; majd ha csendesebb lesz a világ, föl fogom önt keresni, ha megengedi, és akkor majd átveszem azokat. — Azt megtehetem; — felelte Deák, mire a kapitányt velük vitték Kanizsára és átadták a katonai hatóságnak. Deák sokáig várta az illyr kapitányt, de bizony annak soha hírét- sem hallotta többet. A kard és az átvett érdemjelek máig is megvannak a Deák család birtokában. Horváth Ferenc. és tanítólakás felépítése, esetleg a tavaszig megfelelő elhelyezése iránt haladéktalanul intézkedjenek. A bagonyai r k. iskola személyi és dologi ügyeiről felvett jegyzőkönyv tudomásúl vétetett oly meghagyással, hogy a harmadik tanterem már szeptember hóban múlhatlanúl elhelyeztessék s a tanítónői állásra a pályázat kiirassék. A káptalan-tótii második tanítói állás államsegélyéhez beérkezett egyházmegyei főhatósági beleegyező nyilatkozat a minisztériumhoz feiterjesztetik, valamint az udvarnoki r. k. iskola kérvénye a második tanítói állás államsegélye ügyében. A gelsei, ujudvari és csesztregi nyári menedékházak megnyitásáról szóló jelentések, valamint a zala-egerszegi játás főszolgabirájának jelentése a járásabeli gyermek menedékházak ügyében tudomásúl vétettek. A zala-koppányi iskola államosítása ügyében a bizottságy felterjesztést tesz a miniszterhez. Az eszteregnyei községi iskolai tanítóválasztásnál az elnökség ellátásával Berkovits József iskolaszéki elnök bízatott meg. A kővágó-őrsi r. k. iskola részére a miniszter 71 frt évi államsegélyt engedélyezvén, a rendelet másolatának kiadasával erről érdekelt község értesíttetik. A nagy-kanizsai községi iskolánál több elemi iskolai tanító évötödös korpótléka ügyében hozott iskolaszéki határozatot — a beadott felebhezés elutasításával — a bizottság jóváhagyta. A kiküldött bizottság jetentése az évötödös korpótlékoknak államsegélylyel fedezésére reá utalt községekről előterjesztetvén, a közigazgatási bizottság, figyelemmel az államsegélyre utalt esetek szigorú elbírálását célzó 1898. évi 46 527. számú körrendeletre, a kiküldött bizottság által javaslatba hozott és teljesen felszerelt kérvényeknek azonnal való felterjesztését elhatározta, a hézagosak beküldőit pedig a gyors pótlásra felhívja; az indokolatlan esetekben az iskola fentartót kérvényének fel nem terjesztéséről értesíti és felhívja, hogy a tanítót az 1893. évi 20. t.-c. alapján megillető évötödös pótlékot saját pénztárából kiszolgáltassa. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál junius hó végén hátrálék volt 15.395, julius hóban beérkezett 3.663, összesen 19.058 ügydarab, melyből julius hóban elintéztek 4.505 dbot s így julius végén hátralékban matadt 14.553 ügydarab. Az irodánál junius végén hátralékban volt 1.463, julius hóban leirás végett kiadatott 4.505, összesen 5.968 ügydarab; ebből julius hóban leírtak és expediáltak 4.887 dbot s így julius végén hátralékban maradt 1.081 ügydarab A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint julius hóban a vármegye területén egyenes adóban befolyt 133.274 frt 16 kr. Á folyó év január 1-től julius végéig összesen befolyt 1.137,824 frt 30Va kr., amely az 1897. év hasonszakában befolvt 1.113.686 frt 7V2 krral szemben a f. évben a befizetés 24.138 frt 28 krral kedvezőbbb. Julius végén hátralékban maradt: 1.785,632 fit28Vakr. egyenes adóban, 92,039 frt 92Va kr. hadmentességi dijban, 1.085,940 frt 43Ví kr. szőlődézsmaváltságban, 397,717 frt 99Ví kr. bélyeg- és jogilletékben, 11.101 frt 70Ví kr. illetékegyenértékben, 31,527 fit 51Ví kr. fogyasztási-és italadókban, 11.760 frt 43V» kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 3,415.720 frt 29 Va kr. Leírásba hozatott a folyó évben: a) egyenes adóban 31.415 frt 14V2 kr., b) hadmen'ességi díjban 2,283 frt 44 kr. Fizetési halasztás engedélyeztetett julius hóban 6 esetben 399 frt I6V2 kr. adótartozásra; ideiglenes házadómentesség 7 esetben. BalatODi-Wazeum-Egyesület. Még a mult év nyarán történt, hogy a BalatonMuzeum ügye iránt érdeklődő 21 lelkes férfiú a nevezett intézmény megteremtése szempontjából a keszthelyi városháza nagytermében népes értekezletet hívott össze, a mely a Balaton-Muzeum-Egyesület megalakulását kimondta. Ez az alakuló-ülés 12 tagú végrehajtó bizottságot delegált azon megbízással, hogy az alapszabály tervezetet dolgozza ki s a taggyüjtést indítsa meg s az első rendes közgyűlést annak idején hivja össze. A bizottság — élén dr. Lovassy Sándor gazdasági tanintézeti tanárral és Csák Árpád szolgabiróval, mint a Balaton-Muzeum lelkes apostolaival — az előmunkálatok befejezése után az első rendes közgyűlést folyó hó 8-ára hivta össze. A közgyűlésen, a mely a keszthelyi városháza nagytermében folyt le, igen nagy számú tag és vendég vett részt. Először dr. Lovassy Sándor, mint a végrehajtó bizottság elnöke, számolt be a feladatát immár befejezett végrehajtó bizottság működéséről. Bemutatta az alapszabály tervezetét s jelentette, hogy a még be nem fejezett taggytijtés eredménye már is negyedfélszáz tagot mutat föl, közöttük 50 alapító tagot. A tagok sorában lőuraink s főpapjaink neveivel is találkozunk. A taggyüjtés körül az érdem oroszlán része Csák Árpád szolgabiróé. Ezután a közgyűlés elnökéül dr. Lovassy Sándort, jegyzőjéül pedig Csák Árpádot választották meg. Tárgyalás alá vette ezután a közgyűlés az alapszabály tervezetet, a melyet, mint kellőképpen átgondolt tervezetet, egyhangúlag elfogadott s a záradékkal való ellátás, majd kinyomatás s a tagoknak való megküldés céljából teendő intézkedés végett a megválasztandó igazgató választmányhoz utasította. Következett ezután az egyesület tisztikarának és igazgató választmányának alapszabályszerü megválasztása a következő eredménynyel: elnök lett dr. Lovassy Sándor, alelnök: Hencz Antal, titkár Csák Árpád, pénztárnok: Lehrmann Ferenc. Muzeumi szakvezetők : az archelogiai osztályban : Csák Árpád, a természetrajziban : dr. Vuts/cits György, a tájrajziban : dr. Illés Ignác. Az alapszabályszerü 36 igazgató választmányi hely közül csak 29-et töltött be a közgyűlés, hogy a még folyó taggyüjtés alapján, kőiébe vonhassa a jövő évi pótválasztáskor mindazokat, akiket a létesítendő Muzeum érdekében szükségesnek vél. Igazgató tagokká választattak : gróf Festetics Tassiló, gróf Széchenyi Imre, gróf Jankovich László, Tallián Béla, Beck Sándor, Bezerédy Lajos, dr. Burány Gergely, dr. Csanády Gusztáv, Darnay Kálmán, dr. Dezsenyi .u'pád, Grü ihut Fülöp, Gyömörey Gáspár, Győrfty Endre, Hertelendy Ferenc, Hoífmann Soma, Huszár Károly, Imrik János, Kranitz Kálmán, Léránd Ernő, Nagy István, Oltay Guidó, dr. Óváry Ferenc, Rainprecht Antal, Reischl Imre, Schreiner János, dr. Schwarcz Zsigmond, dr. Szukits Nándor, Takách Imre és Ullmann Vencel. Viharos éljenzést eredményezett az indítványok során Csák Árpád azon kijelentése, hogy a Balaton vidékén évek óta folytatott archelogiai ásatásainak nem csekély eredményét az emelendő Muzeum oltárára teszi, amivel annyira előre vitte az intézmény ügyét, hogy az bár egyenlőre ideiglenes helyiségben a jövő tavaszra már a nagyközönség számára megnyitható lesz. Ugnancsak éljenzéssel fogadta a közgyűlés dr. Illés Ignácnak azt a bejelentését, hogy a keszthelyi csónakázó egyesület 150 koronával az alapító tagok sorába lép. Miután elnök jelezte, hogy a muzeum ügyében úgy a muzeumok országos bizottsága, valamint más magas tényezők erkölcsi és anyagi támogatást helyeztek kilátásba s igy a minden oldalról tapasztalt érdeklődés alapján az ügy nemcsak ideális eszme, hanem a megvalósulás stádiumában levő kulturális intézménye a Balaton vidéknek, Keszthely városának, amelyhez a további érdeklődést kérve, a közgyűlést berekesztette. Kereskedelmi alkalmazottak mozgalma. Budapest fő- és székváros kereskedő ifjúságának egy kis töredéke utóbbi időben a jogos törekvések útjáról átcsapott a socialisticus szélsőség ösvényére; — arra a lejtőre, a melyen a felfelé való haladásnak útját állja a munkát szerető, törvényt és társadalmi rendet tisztelő és egészséges gondolkozással biró munkás tömeg; arra a lejtőre, melyen csak lefelé haladhatni az elzüllés, a megsemmisülés felé. E töredék fellépése amennyire veszélyesnek látszott, annyira jó szolgálatot tett a kereskedelmi alkalmazottak összeségének. Ugyanis a józan elem megragadta a jogos törekvések zászlaját és ezzel az egyetlen fegyverrel leverte — tönkretette a felzúdult és utat tévesztett kis csapatot. Ez az a zászló, a mely köré ma már 60.000 kereskedelmi alkalmazott sorakozott, hogy okosan, céltudatosan, a munkát tisztelve, haládhasson előre közgazdasági szép feladatának ama magaslata felé, hol szellemileg és anyagilag megerősödve, járulhasson hozzá a társadalom egységének megerősödéséhe?, a közjóiét emeléséhez és a soha nem feledett haza felvirágozásához. E zászló alatt látott napvilágot a fő- és székváros kereskedelmi alkalmazottainak országos egyesülete; ez adta meg az inpulsust az úttörőként jelentkező és tavai Budapesten megtartott első' országos congressusra, nemkülönben a folyó évi julius hó 31-én Temesvárott nagy érdeklődés mellett megtartott II. országos congressusia. Kormány, kamarák, szaktestiiletek és ifjúsági egyletek képviseltették magukat a congressuson. Számszerint 400 résztvevő jelentkezett, ami annák tudandó be, hogy a tárgysorozat minden egyes pontja mélyreható anyagi érdekszálakat pengetett meg. A hozott határozatok közül különös figyelmet érdemelnek a következők : 1. A „Baross menhely" létesítése elaggott és keresetképtelen alkalmazottak számára részint társadalmi mozgalom, részint a magas kormánynál kieszközlendő nagyobb sorsjáték utján ; 2. a törvényes felmondási idő szabályozandó oly formán, hogy szabad egyezkedésnél is a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottak minimalis felmondási ideje két hó, a kevésbbé fontos teendőkkel megbízottaké egy hó legyen és hogy a felmondás kölcsönösét) csakis a hó elsején történhessék ; 3. a helyközvetítés szervezése egy Budapesten székelő országos bizottság utján, hol kereslet és kínálat állandóan nyilvántartatnak és főnökök, valamint alkalmazottak érdekei díjtalanul kielégíttetnek ; 4. a mintabőröndők vasúti viteldijának leszállítása iránt kérelmezés; 5. a vasárnapi munkaszünet és a záróra szabályozása; 6. az alkalmazottaknak a kerületi keieskedelmi kamrákban való képviseltetése; 7. a tanoncviszony szervezése oly formán, hogy csakis 6 elemi, vagy 2 középiskolát végzettek vehetők fel tanoncnak és ezek csak akkor szabadíthatók fel, ha a kereskedő tanonciskola 3 osztályát elvégezték; 8. a kötelező nyugdíjintézmény behozatala oly formán, hogy minden fix fizetéssel alkalmazott, tekintet nélkül korára, köteles leend a nyugdíj intézet tagja lenni és évenkint egy előre megállapított csekély összeget befizetni. Az erre vonatkozó részletes tervek elkészítésére budapesti szakemberek kéretnek fel. A kormánytól semmiféle hozzájárulást nem kérnek, csakis a kötelező nyugdíjintézmény törvénybe iktatását óhajtják ; — mert e nélkül ily nagy horderejű és 60.000 ember létérdekét oly közelről érintő ügyet sikeresen megoldani lehetetlen. As előjelekből következtetve, a magas kormány a legnagyobb jóakarattal fogja a nyugdíjügyet felkarolni; már is szakembert küldött külföldre a hásonintézmények tanulmányozására, hogy az ottani tapaszta'atokat hazai viszonyainkhoz mérten értékesíthesse. Mindezekből kitűnik, hogy a congressus szép feladatot teljesített. A végiehajtással a budapesti országos egyesület bízatott meg, — a mely egyletnek élén oly kiváló fé fiak állanak, hogy semmi kétség sem lehet a tekintetben, m.ként a legjobb akarattal, szakértelemmel fog mindaz megt irténni, ami hazánk kereskedelmi alkalmazottainak jogos érdekét képezi. Balassa Benő.