Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-25 / 52. szám

sédéből) 10, őszesen 251 iparigazolváiiv; visszamondatott: a zala- eger 1 gi kir. törvényszók területén 29, a nagy­kanizsai kir törvényszék területén 33, a veszprémi kir. törvényszék területén megyénkből 1, összesen 63 ipar­igazolvány. Tör vény székileg bejegyeztetett a zala-egerszegi kir. törvényszék területén 3 egyéni, 10 társas cég, a nagy­kanizsai kii-, törvényszék tei ületen 11 egyéió, 13 társas­cég, a veszprémi kir törvényszék területén megyénkből 1. társas cég, összesen 14 egyéni és 24 társas cég. Meg­szűnt cégek törlése iránt egyik törvényszékekhez sem adatott be indítvány. Népies gazdasági előadások. A loidmivelesugyi miniszter támagatásával és a csáktornyai allann tanító­képző intézet mezőgazdasági tanszéke által 1899. ev január, február és március havában rendezendő nepies gazdasági előadások tervezete szerint Csáktornyán, Also­Lendván, Letenyén, Becsehegyen és Légrádou hat előadó összesen 56 előadást tart, amely előadások díjmentesek. Az előadási ciklus vége felé az egyes községekben a leg­szorgalmasabb látogatók között néhány ért^es es hasz­nos gazdasági könyvöt fognak kiosztani. Iv.eu kivül a csáktornyai állami tanítóképző intézetben a íöldmivelés­ügyi minisztérium nyolc hetes kosárfonó t m folyamot is rendeztet a melyre 2-2 lietenkent 5 muraközi, más-más helységből 1U-1U embert hivatnak be, akik még napi 50 krajcár élelmezési segélypénzben is részesülnek. ; A nagy-kanizsai alt Munkáskepzi-Egyesület vigalomrendező-bizottsága f. hó 26-án (karácsony másnap­ján) könyvtár alapja javára a „Polgári Egylet" díszter­mében nemzetközi világpostával egybekötött zártkörű tánckoszorucskát rendez. Baléptidij: Személyjegy 60 kr., Családjegy 1 frt 50 kr. Karzati állóhely 20 kr. Kezdete este 8 órakor. Felültizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Országos vásaraínk idejeuek megállapítása az 1899-ik évre. Városunk tanácsa országos vasáraink határ­napját az 1899-ik evre következőleg állapította meg: Bálint vásár február 14-éu (héttőn), Virágvasár máic/ius 20-án (hétfőn), Szent C-yörgy nyolcad vásár május 1-én (hétfőn), Pünkösd vásár május 23 an (kedden), Magdolna vásár julius 22-én (szombaton), Kisasszony vasár szept. 9 én (szombaton), Simon Júdás vasár október 28-an (szombaton), András vásár november 30-án (csütörtökön), Aprószentek vásár december 28-án (csütörtökön). Ilykep az 1899-ik évbeu a kilenc országos vásár közül 3—3 esik hétfőie és szombatra, 2 csütörtökre es egy keddre. Beiratások a szombathelyi bábakepezdeben A legközelebbi tanfolyamra szolo beiratasok 18J9 március 1-től 10-éig eszközöltetnek, a mikor a elvetelt kéről személyes jelenkezése okvetlenül szükséges. A felvétel feltételei: 20—40 éves életkor, 2) jó erkölcs, 3) jo egészség, 4) jártasság a magyar vagy német írás- olvasás­ban. Egyúttal figyelmeztetnek mindazok, kik az 1898/9 uyári tanfolyamra állami segely mellett magukat felvetetni óhajtják, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumhoz címzett, anyaköuyvi kivonat, esketesi, erkölcsi, szegénységi és orvosi bizonyitváuynyal ellátott bélytgmentes folyamodványukat 1899. január 31-ig a bábaképző intezet igazgatóságához küldjék be. Gazgasági vándortanitások. A fóldmivelésügvi mi­niszter rendeletére s anyagi támogatásával vármegyénk­ben rendezett gazdasági vándor előadásokat beszüntették; mert az e célra adományozott állami segélyt az eddigi előadások költségei kimerítették. Aranyárkelet pótlek. A vám illetékeknek ezüst­ben történő íizetésénel 1899. évi január hóra vonatkozó lag az arany ágiója 20°/o-ban állapíttatott inog, Érdekes látogatója volt mult hó 30 án a Gróf Eszterházi Géza-féle cognacgyárnak, mely most már külfödré is sikeresen exportál, Abdulah Ben Sayd Tank tifiiszi kereskedő szemelyében, ki európai üzleti útjában Buda­pestre is betért, hogy többek között nevezett gyár fő­képviselőségét is megszerezze magáuak. Sárkány Arnold vezérigazgató ama kerdésére, hogy iniképen fogja össze­egyeztetni a nagy mennyiségben vásárolt cognac eladását a Korán tilalmával, mosolyogva válaszolt a barna keres­kedő : Italnak tilos, de hát segítünk magunkon s recipén iratunk cognacot a doktorral, orvosságot szedni pedig a Korán nem tiltja. — A Horgany-Pain-Expeller igazi, népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 27 év óta mindig készletben van. Hasfájásnál, csipfájásnál, köszvény­nél, csúsznál stb.-nél. a Horgany-Pain-Expeller re! való bes dörzsölések mindig fájdalomcsillapitó-hatásuaknak bizo­nyultak, Ezer kitűnő háziszer jó eredménynyel használ­tatott bedörzsölésként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr. és 1 frt üvegenkénti árban a legtöbb gyógy­szertárban készletbcu van, hanem bevásárlás alkalmával mindig határozottan: mint „Uichter-féle Horgany-Pain­Expeller" vagy „Richter féln Horgony-Liniment,, kérendő és a „Horgony" védjegyre kérünk ügyelni. Érdekes holdfogyatkozás lesz f. hó 27-én éjjel. A fogyatkozás kezdődik este 11 órakor és éjfélkor áll be a teljes elsőtétedés és csak reggel 4 órakor fog a hold ismét teljes fényében pompázni. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk területén f. hó 18-án: Sertésvész: Árkosháza 1 udv., Barabás 14 udv., Bocska 1 udv., Döoréte 16 udv., Fűzvölgy 1 udv., Haláp 1 udv., Kiskomárom 4 udv., Letenye 3 udv., Murakeresztur-líollátszeg 1 udv., Nagy-Páli 1 udv., Pókafa 1 udv., Puszca-Szt.-László 15 udv., Söjtör 30 udv., Szőcz 1 udv., Vonyarcí-Vashegy 1 udv., Zala­Egerszeg 21 udv., összesen 16 község. Téli vasúti menetrend. Zala-Egerszegről indul: a) Bobéira 9 ó 29 p. reggel, 4 Ó.49 p. délután ; b) Csáktornyára 4 ó. 54 p, reggel, 5 ó. 54 p. délután. Zala,-Egrszegre érkezik : a) Bobéiról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó. 44 p. délután. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent-István között: Zala-Egerszegről indul: Szent-Ivánra 6 ó. 42 p. reggel,. 11 ó. 42 p. délelőtt, 2 ó. 39 p. délután, 5 ó. 08. délután, Zala-Egerszegre érkezik Szent Ivánról: 8 ó. 05 p. reggel. 1 ó. 57 p. délután, 4 ó. 01 p. délután, 6 ó. 53 p. este Szent-Istvánról indul : a) Nagy-Kanizsa felé 5 ó. 54 p. reggel (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 10 p. este" (gyorsvonat), 9 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel; b) Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, 1 ó. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. Nagy­Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7. ó. 22 p. este. IEODA LO HVE­A Magyar Hirlap albuma az idén is gyönyörű lesz, még szebb, mint aminővel ez a kitűnő lap minden évben kedveskedni szokott előfizetőinek. Megszokta már a közön­ség, hogy irodalmi eseményszámba vegye ezeuot a diszes albumokat, a melyeket Magyarország írói és művészei kiváló­ságainak a színe-java alkot meg nagy ambícióval. A Magyar Hirlap 1 xrácsonyi és újévi ajándéka évről-évre olyan meglepetés, amelyre az egész társadalom méltán kíváncsi, mert hiába marad meg az a meglepetés, lényegében, diszes albumnak, de az album tarlalma min­denkor uj, különös szenzáció. Az idén valóságos tör­ténelmi becsű dbzmű ez a karácsonyi album ; méltó arra, hogy mint irodalmi kincset, őrizzék meg azok, akik hozzá jutnak. Hozzá jut pedig mindenki, aki a Magyar Hírlapra előfizet. Ingyen, teljesen díjtalanul kapja meg ezt a gyö­nyörű munkát minden előfizetője a Magyar Hírlapnak, akár állandóan járatja a lapot, akár csak most kezdi járatni. Mi sem természetesebb, mint hogy énnek, a ki­tűnően szerkesztett, teljesen független helyzetű, semmi­féle pártszempontok alá nem rend< t lapnak a népszerű­sége és közkedveltsége állandóan fokozódik. A magyar irodalom atyamestere, Jókai, Mór, egész szépirodalmi munkásságával a Magyar Hírlapnak van lekötve s ide írja legújabb pompás regényeit ós tárcáit. A magyar Hírlap előfizetési árai ezek: egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. A szerkesztőség és a kiadóhivatal Budapesten van a Honvéd-utca 4. szám alatt. Budapesti Napló. Az újságírók független lapja. Csak a közönségé, senki másé. Politikája szabadelvű, fel­tétlenül független. A Budapesti Napló friss, temperamen­tumos, ötletes, eleven, változatos. Informatív anyaga, minden rovata gazdag. A Budapesti Naplót politikai súlya, zsurnalisztikái tekintélye és az az üde szellem, az az öt­letesság, a mely az egész újságban lüktet, a magyar intelligencia dédelgetett kedvencévé tette. A Budapesti Napló szerkesztőségét a közönséggel páratlanul meleg, szinte családias viszony fűzi egybe. Főszerkesztő : Vészi József. Felelős szerkesztő: Braun Sándor. Előfizetés: Egy hónapra 1 frt 20 kr. Negyed évre 3 frt 50 kr. Fél évre 7 frt. Egész évre 14 frt. Mutatványszám kívánatra nyolc napig ingven. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bpest, VIII., József-körűt 18. A Divat Ujsag ötödik evének 23-ik száma a szokásos dús tartalommal megjeleni;, fíendkivülgazdagságú nyolcolda­las főlapján a legújabb divatot számos képpel, bő magyarázat­tal ismerteti, a mit megkönnyit a kétoldalas szabásmintáiv. Szines divatképe hónaponként a legremekebb öltözékeket ábrázolja, mig kézimunka-mellékletén az egyszerűtől egészen a pompásig való kézimunka-magyarázatokat hozza könnyen megérthető modorban. A hónaponkint kétszer megjelenő Divat Újság nagyon olcsó. Postán való szállítással negyed­évenkint: 1 frt 10 kr. Megrendelhető a kiadóhivatal­ban Budapest, VIII. Rökk Szilárd-utca 4 sz. Párisi Divai. Az ily cimen máris annyira megked­velt divatlap most lép az V. évfolyamba. Hogy a tár­sadalom minden osztálya annyira megszerette, annak oka főkép abban rejlik, mert mindenki megtalálja benne, a mit keres. Eredeti pirisi modell-ruhák nyomán, lényképfölvétel­lel készült képei a valódi párisi eleganciával való öltözködést teszik lehetővé az előkelő hölgyeknek: a takarékosakat pedig abban segítik a lap szabásmintái és kimerítő, magyarázatai, hogy mindezen elegáns ruhákat otthon is elkészíthessék. A szerkesztőség levelezés utján tanács­csal is segítségre van a hölgyeknek minden kérdésben; a lap többi terét a társadalmi élet, a lakás-berendezés; az illem, a kézimunkák, háztartás, konyha legfontosabb kérdéseivel foglalkozó cikkek töltik ki. Minden szám még egész ivnyi illusztrált regénymellékletet is ad a leg­kedveltebb modern francia regényírók műveiből. Ad még a lap mellékletül diszes színezett divatképeket és szabás­mintákat is. Mutatványszámokat is lehet levelezőlapon kérni a kiadóhivataltól (Budapest., váci-körűt 78., a ; Pesti Hirlap palotájában). Előfizetési dij negyedévre- 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt; Pesti IFrlappíl,} 1 együtt negyedévre 4 frt 50 kr., félévre 9 frt, egész évre 18 frt. Nincs párja a napi sajtóban a Pesti Hírlapnak tartalombőség és elterjedtség tekintetében; de nincs párja abban sem, ahogy ezt a bőtartalmat minél változatosabbá teszi, uj és uj rovatokkal egészíti ki s végül nincs párja az előfizető közönségnek egész, éveii át nyújtott kedvez­mények tekintetében, Munkatársai a legjelesebb publicis­ták és tárcaírók; köztük a tárcaírók legelseje: Tóth, Béla, Murai Károly, Kóbor Tamás; vezércikkírói: Kenedi Géza, Beksics Gusztáv, ifj Ábrányi Kornél, Balogh Pál, Vázsonyi Vilmos. Iío\atai, melyekkel szintén páratlanul áll a napi sajtóban: a sakk-rovat, a bé'yegkedvelők rovata s a bőséges vegyes- és szerkesztői üzenet-rovat. Mindennap kivétel nélkül 20 —24 oldalnyi terjedelemben jelenik meg, vasárnap és ünnepeken 32 — 36—40 oldalon s áta mégis csak annyi,mint a jóformán csak fele annyit adó lapoké. Ehhez járulnak a külön kedvezmények: min­den hónapban minden előfizető kis jegyzéknaplót kap díjtalanul, s minden évben karácsonyi ajándékul egy nagy képes naptárt; az előfizetők fényképeikről potom áron életnagyságú arcképeket készíttethetnek a Kiadóhivatal utján s féláron rendelhetik meg a Párisi Divat cimű nagy és diszes heti divatlapot. Aki még nem volt eddig elő­fizető s most az uj évforduló alkalmából legalább negyed­évre előfizet (3 frt 50 kr.), az megkapja a Pesti Hirlap nagy képes naptárát az 1899. évre ingyen és bérmentes megküldéssel ; megkapja továbbá Abonyi Árpád jeles no­vella-és drámaírónk A plivai rózsa cimű kitűnő regényének a Pesti Hírlapban karácsonytól újévig megjelenő részét külön lenyomatban és részesül a régi előfizetőknek nyújtott minden kedvezményben. Mutatványszámot is lehet levelező­lapon kérni a kiadóhivataltól (Budapesten, V. váci-körűt 78., a Pesti Hirlap palotájában). Előfizetési dij egy hóra 1 frt 20 kr., 2 hóra 2 frt 40 kr., negyedévre 3 frt 50 kr; a Párisi Divattal együtt negyedévre 4 frt 50 kr. Leg­jobb és legelterjedtebb lap ma hazánkban a Pesti Ilii lap. Aki még nem tudná azt, siessen meggyőződni róla. C S ARNO IK:. lyarácsonyi rege. A palotában puhaágyon fekszik a kis gróf. Gyenge, vézna tagjai élettelenül nyugosznak a párnákon. Fájdalmas arcával mereven nézi az ágya felett függő mennyezetet. Viaszsárga tagjai elzsibbadva, szőke fürtéi sovány, beesett arcára hullanak. Csak láz tüzében égő szemei mutatják, hogy él. Körötte szülei, aicukon a szivrepesztő fájdalom megnyilatkozásával. Ivinos aggodalom szállja meg szivü­ket, midőn előttük haláltusát vívó gyermekük, ki egyet­len reménye, örököse a grófi [családnak. Ilires orvosok tehetetlenül állnak betegágya körül. Nincs semmi, semmi segítség, az életnek nem lehet többé visszaadni! A gyermek arca idegesen változik, amint ujabb láz­roham szállja meg. Kétségbeesetten teljesitik minden kíván­ságát. Ki tudja, nem lessz-e az utolsó V Felemelkednék, de nincs ereje. Gyenge, erőtlen karjaival párnájába akar kapaszkodni. Megigazítják, a gyermek nem szól, csak néz feléjük, mintha mondaná: — Jobb igy! Ugy sem tart soká! Hidegség borzong végig tagjain. „Ha jobban leszesz, viszünk délre, melegebb éghajlat alá, hol most is rügyel­nek a fák, hol nem hiányzik tavaszi velőfény." S a szülő suttogására felderül az arc, mintha mondaná: — Még nem halok meg, ott meg fogok gyógyulni. Aztán a derű ismét eltűnik az arcról s ott ül a fájdalom. Csillapítót kap s a gyenge gyermek tagjaiba visszatérni látszik az életpir, fejét selyem vánkosára le­hajtva, pilláit lassan lezárja. * A kis gróf álmodik. Szép szárnyán angyal repült felé. Ártatlan arca ugy hasonlított övéhez. A magasból szállott le nozzája, magához akarván emelni őt. „Jer velem szenvedő, megmutatom a boldogság virágzó Jkertjét. Ott örökös tavasz honol, felette kék, felhőtlen ég, bent boldogság, megelégedés. Árnyas ligeteket, hol nem bántó a napfény, kék, gömbölyű tavak váltanak fel, melyekben fehér hattyúk úszkálnak s körötte sima pázsit, puha virá­gok, melyeken szelíd báránykák legelnek. Aztán jönnek virányos rétek, tele hófehér liliomokkal. Ide nem jönnek csilingelő báránykák; döngicsélő méhecskék nem száll­nak le rájuk. De ezek a virágok S/,állnak el hozzájuk. Megjön tenger felől a meleg fuvallat, megrezgeti a virá­gokat, kelyheik szétnyílnak s mindegyikből kidugja fejét egy mosolygó arcú angyal. Kinek ajkát a földi szenvedés korán elnémította, itt élnek a túlvilágon boldogan, gond­talanul. Aztán elszállnak apró szárnyaikon meglátogatni többi testvérüket.'De nem bántják a szelíd állatokat, nem a karcsú, magasba törő fákat, mert azokban mind lelkek laknak. A legelő báránykákban serdülő ifjak lelkei lak­nak, kiket reményeik küszöbén szakított le a halál; a fákban derék férfiak, kik alig szálltak az élet tengerére, máris a halál martalékai lettek. Lágy zeneszó hallik, mikor az angyalkák óket meg­látogatják. Apró szárnyaik rezgése okozza azt. Ilyenkor az úszkáló hattyúkból, legelő báránykákból, a karcsú derekú fákból kiszállnak a tiszta, üdvözült lelkek. S ha élvezték a viszontlátás örömét, megjárják a boldogság kertjének részeit s ha ismét jön a fuvallat, visszaszálnak helyeikre s lesznek liliomok, báránykák, hat.tyuk. — Eljösz e ve­lem hallani ezüstcsengésü erdőket, eljösz-e velem apró liliomok közé virágos rétre ? — Veled megyek. Megszűntetem kebled sajgását, gyenge tagjaidban a zsibbadást; velemleszesz aföldön, bekopogtatunk a palotától kunyhóig mindenhova, hol szelíd lelkű gyermekek várják íi Jézuska megérkezését. Elrepülünk kivilágított városok, falvak felett, s visszük a gyermekeknek az örömet. S azután repülünk fel a magasba, hol fellegek tanyáznak, azokon túl, hol az éden kertje virul, a gömbölyű tó mellé, a rétre liliomok közé. Eljösz-e velem ? Igen; veled megyek. Látásodra megszűnnek keblem­ben a viharok tombolni; nem érzem már a szenvedés terhét; csak veled, veled megyek. A beteg gróf körül csend honol. Nyugodni hagy­ják. Ki tudja, nem használ-e többet e hosszú álom min­den más gyógyszernél ? Mért zavarják nyugodt álmát, habár most neki a Jézuska megérkezését kellene várnia ? A szomszéd szobában állították fel a karácsonyfát. Telve czukorsüteményekkel, aranydióval, tarka, csillogó gyertyákkal.^ A fa alatt szebbnél szebb játékok. Az ajtót kell csak kinyitni s a beteg szenvedő szemei odaesnek a zöld, feldíszített karácsonyfára. Elképzelik, mennyire fog örülni, ha látja a sok ajándékot. Hisz ő nem tudja, hogy ma van karácsonyestéje. Mindennap várja türelmetlenül, de mindig vigasztaltáK holnap, holnap s a beteg azt hitte, hogy soha sem jön el. A kis gróf arcán mosolygás volt észrevehető. Az a tiszta mosolygás, melylyel apró gyermekek fogadják leg­szebb álmukat. Szülei feléje hajoltak, a szolgák kitárták a szárnyas ajtókat s ott volt látható a nagy karácsonyfa. A gyermek felnyitotta szemét s mosolyogva fordult feléjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom