Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

Átmeneti bevétel. A mezei őrök fizetésének fedezésére külön kivetett illeték 920 frt. A bevételek összege 56.511 frt 52

XU kr. a bankkölcsön törlesztésének biztosítására szolgáló 37.307 frt 15 krral együtt. B. Kiadások. Rendes kiadások. Elöljárók fizetése- és mellékjárulékaira 15.622 frt 35 kr., szolgaszemélyzet bére és mellekjárulékaira 6.307 frt 82 kr., irodaszerek- és íelszerelesekre 794 frt 70 kr, fűtés- és világításra 475 frt 06 kr., bútorok és eszközök beszerzésére 100 frt, utazási költségek és napi dijakra 1.898 fit 91 kr., épületek és ingóságok jó karban tartására 3.049 frt 71 kr., világítás, sétaterek fenntartása, asphalt-munkálatok után részletfizetés, csatornák tisztogatása 4.812 frt 36 kr., gazdasági kiadások 80 frt 26 kr.; tanügyi kiadások: a) elemi iskolaiak 7.333 frt 85 kr., b) iparos tanonc iskolaiak 1.506 frt 10 kr., c) kisdedovodaiak 1.569 frt 89 kr., á) főgymnasiumiak 3.457 frt 50 kr.; szegény tartási kiadások 2.863 frt 10 kr., vegyesekre 3.324 frt 69 kr., rendes kiadások összege 53.196 frt 30 kr. Rendkiviili kiadások. Vegyes kölcsönök törlesztésére és kamatokra 1.560 frt 49 kr., átmeneti kiadás 920 frt, előre nem látható kiadásokra 2000 fit, hátralékokra az 1897. évi zárszámadás szerint 11.392 frt 20 kr. Kiadások összege a bankkölcsön törlesztésére szolgáló 30.232 frt 96 krral együtt 99.301 frt 55 kr., melyből, az 56.511 frt 52

xl\ kr. előirányzott bevételt levonván, mutatkozik hiány 42.790 frt 02

3A kr., s ebből levonván az anyaváros javára mutatkozó 675 frt 42 kr. felesleyet, a hiány 42.114 frt 60

3/* kr., mely hiány fedezésére ZalaEgerszeg, mint anyaváros, adózó terhére 48.974 frt 60 kr. összes adóra 69

3/10 °/o s a földadó kivételével 40.021 frt 85 kr. adóra 15°/10 °/o, mig Ola külváros adózói terhére 2.313 frt 81 kr. összes adóra 70*/10 °/o s a földadó kivételével 1894 frt 75 kr. adóra 15

6/10 °/o os községi pótlék szükséges. C.) A pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől felvett 740.000 frtos kölcsön törlesztésének biztosítására szolgáló jövödelmek : Szántó földek béréből 357 frt 41 kr., füeladás- ós legeltetési dijakból 685 frt 43 kr., gyümölcsfa csemeték eladásából 21 frt 80 kr., homokbánya bérből 20 frt, kavicsbánya bérből 200 frt, városház alatti boltok bére 1.013 frt, aggápoldánál levő szoba bére 30 frt, Barosligeti vendéglő bére 620 frt, szénás pajta bére 160 frt, pénzügyi palota után haszonbér 2.01 Ó frt, Bárány Szálloda és boltok után 5.260 frt, vágóhídi lakás bére 100 frt. államkincstártól laktanya után 4.253 frt 98 kr., vármegyétől katona beszállásolási kártalanítás 9.476 frt 24 kr., téglagyár bére 1.402 frt, újovodánál levő raktár bére 151 frt, napi és heti vásárhelypénzdij 7.447 frt 34 kr., vadászati haszonbér 167 frt, borital utáni fogyasztási pótadóból 2.000 frt, termény- és állatmérési dijakból 68 frt 60 kr., piaci gabona mérési dij haszon bére 100 frt 50 kr., vágóhídi dijilletékekből 1.931 frt 95 kr., összesen 37.307 frt 15 kr. A pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől felvett 740.000 ftot tevő tőkének évi 4.875%-os törlesztési összege 36.075 frt, nyugtatványbélyegre 115 frt, átutalási költségre 10 frt, összesen 36.200 frtból a szombathelyi püspökségtől megvett italmérési és vásárjog, úgy az italméréshez tartozó épületekért a fenti kölcsönből kifizetett 122.000 frt vételár után a nyugtabélyeg és átutalási költséggel együtt szintén 4.875°/o-kal járó 5.968 frt 24 kr. törlesztési járulók a D.) cím 1. tétele alá vétetvén, itt csak az ennek levonása után megmaiadó 618.000 frtot tevő kölcsön után járó törlesztési járulék, a neki megfelelő nyugta bélyeggel és átutalási költséggel együtt vétetett fel és ez kitesz 30.232 frt 36 krt. D.) Zala-Egerszeg, mint anyaváros, által az egyesités előtt a szombathelyi meyyés püspöktől megvett ragále jogok és a regale jogokhoz tartozott épületek, úgy az országos vásári helypénzszedési jog jövödelmei, melyek szintén a pesti hazai első takarékpénztári kölcsön törlesztésének biztosítására szolgálnak: a Bárány vendéglő és boltoképületei, úgy az udvartér becsértékül felvett 30.000 frt 5°/o-nak megfelelő becsérték az évi 6760 frt bérből itt felvétetett vagyis 1.500 frt, fehérképi vendéglő bére 980 frt, a volt sörházi épületekre eső becsérték 440 frt, országos vásárbér 3.723 frt 66 kr., összesen 6,643 frt 66 kr. Ennek törlesztésére felvétetett 5.968 frt 24 kr., s igy e címnél az anyaváros javára mutatkozó s a ren des költségvetésbe felvett felesleg 675 frt 42 kr. Árvaügy. Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnöknek a közigazgatási bizottság október havi üléséhez beterjesztett negyedéves jelentése alapján vármegyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A gyámoltakat és gondnokoltakat illetőleg junius végén gyámság alatt volt 31.148, a f. év harmadik negyedében gyámság alá került 1.225, összesen 32.373. Ezek közül a f. év harmadik negyedében gyámság alól felszababult 639 ós igy a f. év szeptember végén gyámság alatt maradt 31.734. A gondnokoltakat illetőleg f. év junius végén gondnokság alatt maradt 423, a f. év harmadik negyedében gondnokság alá került 8, összesen 431; a f. év harmadik negyedében a gondnokság alól felszabadult 6 s igy f. év szeptember végén gondnokság alatt maradt 425. Gyám volt f. év junius végén 16.661, a f. év harmadik negyedében gyám lett 596, összesen 17.257. A f. óv harmadik negyedében megszűnt gyám lenni 596 és igy a f. év szeptember végén maradt 17.036 gyám. Gyámi számadás a f. év szeptember végén hátralékban maradt 1.420. A fogalmazói karnál f. év junius végén hátralékban maradt 15.395, f. év harmadik negyedében beérkezett 10.323, összesen 25.718 ügydarab. Ebből a f. óv harmadik negyedében elintéztek 12.257 dbot s igy a f. év szeptember végén hátralékban maradt 13.461 ügydarab. Az irodánál a f. év junius végén hátralékban maradt 1.463, a f. óv harmadik negyedében leirás végett kiadott 12.245, összesen 13.708 ügydarab Ebből a f. óv harmadik negyedében leírtak és expediáltak 12.886 dbot és igy f. év szeptember végén hátralékban maradat 822 ügydarab. A gyámpénztár állását illetőleg a f. év junius végén maradt 6.500 ft 21 kr. készpénzben, 1,344.948 ft 62 kr. adóslevelekben, 317.006 frt 35 kr. éitékpapirokban, 3.351 ft 44 kr. drágaságokban, vagyis összesen 1,671.806 ft 62 kr. A f. óv harmadik negyedében beérkezett 127.101 ft 88 kr. készpénzben, 28.673 ft 56 kr. adóslevelekben, 91.910 ft 72 kr. értékpapírokban = 247.686 ft 16 kr vagyis összesen 133.602 ft 09 kr. készpénzben, 1,373.622 ft 18 kr adóslevelekben, 408.917 ft 07 kr. értékpapírokban, 3.351 ft 44 kr. drágaságokban = 1,919.492 ft 78 kr. A f. óv harmadik negyedében kiadatott 125.879ft 79 kr. készpónben, 10.375 ft 82 kr. adóslevelekben, 30.905 ft 94 kr. értékpapírokban, 2.000 ft 78 kr. drágaságokban, = 169.162 ft 53 kr. Maradt f. év szeptember végén 7.722 ft 30 kr. készpénzben, 1, 363.246 ft 36 kr. adóslevelekben, 378.011 ft 13 kr. értékpapírokban, 1,350 ft. 66 kr. drágaságokban, vagyis összesen 1,750.330 ft 45 kr. A mayánfeleknél elhelyezett tőkét illetőleg a f. óv junius végén elhelyezve volt 433.646 ft 95 kr., a f. év harmadik negyedében kihelyeztetett 1.320 ft, összesen 434.966 ft 95 kr. Ebből a f. év harmadik negyedében visszafizettetett 23.750 ft 11 kr. s igy f. év szeptember végén kinn elhelyezve maradt 411.216 ft 84 kr. A kamatot illetőleg junius végén kamathátralék volt 3.985 ft 81 kr. A f. év harmadik negyedében esedékessé vált 10. 841 ft 18 kr., összesen 14.826 ft 99 kr. Ebből a f. év harmadik negyedében lefizettek 9.138 ft 55 krt s így f. év szeptember végén hátra'ókban maradt 5.688 ft 44 kr. nom. S addig-addig váltam bárány türelemmel, s töprengtem magamban, mig lassankint elnyomott az álom. Meddig aludtam, azt nem tudom s amikor felébredtem, jó reggel lehetett. Akkor is csak az éhség keltett fel álmomból. Valóban jó késő lehetett, következtettem ezt a szobaajtó gyakori nyitogatásából. Egyszer ismét nyílik az ajtó s belép halkan énekelve az asszony. Bá ismertem a hangjáról. Erre felbátorodtam, s megkopogtattam a szekrény ajtaját. Semmi válasz. Ismét kopogtattam. — Szabad ?! Azt elhiszem, hogy „szabad", mikor én nem vagyok szabad. Pár perc múlva ismét kopogtattam. — Ki az? — kérdé az asszony. — Én vagyok Lia . . . — Kicsoda? hol ? . . . — Itt a szekrényben. — Szent Isten, maga az? — szólt, s felnyitotta a szekrény ajtaját. Kiléptem a szekrényből és fényes világosság özönlött felém az ablakokból. — Hát hogyan került maga ide be ? — Hogyan? Nem emlékszik már reá, hogy tegnap délután kegyed zárt ide be engem? — S maga azóta itt volt? — Azóta. — Bői ;sásson meg kedves barátom, de magáról egészen megfeledkeztem. Ugye megbocsájt? — Oh igen. — De hisz akkor meg is éhezett, ugyebár? — Egy kicsit. — Köszönöm szépen azt a kicsit, tegnap délután óta nem enni semmit; én bizony meg is haltam volna azalatt. — Nem oly nagy baj! — De mégis, legalább vegyen magához valamit, hozok valami meleget, várjon egy kissé. — Köszönöm. — Talán egy kis cognacot? Addig biztatott, mig csakugyan engedtem, hogy megkínáljon egy pohárkával. Sietve hörpentettem ki s távozni készültem. Az ajtóban visszatartott az asszony s szerel metesen susogta: — De azért, nem haragszik reám ? — Isten mentsen. — Igazán nem akartam, de valóban megbocsájt, mondja csak, valóban ? — Igen meg! — mondám és siettem, hogy a cselédektől észre vétlenül kijuthassak az utcára, nehogy meglássanak s igy félreértésekre, gyanúsításokra adjak alkalmat. Ettől féltettem az asszonyt; mert könnyen beárulhattak volna férjénél. A kapualjban jól kinyújtózkodtam, mert tagjaim csaknem megbénultak s törtettem hazafelé. Elmaradásomat otthon nem tudták, mire véljék, és én siettem kimagyarázni magam azzal, hogy egy jó barátomnál aludtam ... De a kis Liánál nem voltam azóta fenn . . . — Ez az egész ! — Ez hát. — Kár, hogy nem más a vége, azt gondoltam, hogy sok rosszat fogunk hallani Liáról. — Kedves barátom, sohasem kell megzavarni a forrást, melyből merítünk, sem rosszat mondani a nőről, kit szerettünk. — Hát melyiknek a kettő közül volt mégis igaza? — Mindegyiknek. Mert a nőn nem azért szeretnek bennünket, mert szeretetreméltók vagyunk; hanem azért tartanak bennünket szeretetre méltóknak, mivel szeretnek minket. Rovenszky Árpád. Megyebízottsági tagok választása. A f. 1898. év végén a választott vármegyei bizottsági tagok fele részének mándátuma lejár. A választott bizottsági tagok kilépő fele része, valamint a választott bizottsági tagok közül időközben tagsági képességüket elvesztett, vagy elhúnyt és leköszönt tagok helyébe teljesítendő választások határnapjául a szeptemberi törvényhatósági rendes közgyűlés október hó 28-át, az esetleges pótválasztásokra pedig november hó 14-ik napját tűzte ki. Választási elnökükül, illetve helyettes elnökükül választó kerületekként következő bizottsági tagok választattak meg : az alsó-őrsi választó kerületben Köves Ede, Pokornyi Frigyes; a balaton-fürediben Halbig Cyprián, dr. Huray István; a balaton-udvariban Györffy Pongrác, Czuppon Sándor; a köves-kállaiban Csemecz Elek, Vörösmarty József; a monostor-apátiiban Csendes József, Flig József; a káptalan-tótiiban Kodolányi János, Eőry Miklós; a tapolcaiban Bogyay István, Glázer Sándor; a csab-rendekiben Bogyay János, Oszterhuber Lajos ; a sümeghiben dr. Bárdió György, Eitner Sándor; az ukkiban Gyömörey Gáspár, Szűcs Zsigmond; a zila-mihály faiban Forintos Kálmán, Kardos Lázár; a türjeiben Szabó Károly, Berényi Jenő; a zalaszent-gróthiban Bezerédy László, Botfy Péter; a szentlászlóiban gróf Battyány Ernő, Hertelendy József; a karmacsiban dr. Dunszt Ferenc, Fekete Gergely; a lesenczetomajiban Ilertelendy Ferenc, Virius Vince; a keszthelyiben Lénárd Ernő, Ilencz Antal; a kis-komáromiban Talabér Kálmán, Ferenczy János; a zala-apátiiban dr. Ilaudek Ágoston, Grunner Ernő; a pacsaiban Szetmihályi Dezső, Illés István ; a yelseiben Modrovics János, dr. Viola Ignác; a paliniban Inkey László, dr. Bentzik Ferenc; a kapornakiban Szűcs Móric, Tánczos Lajos; a szepetkiben Szily Dezső. Rády István; a nemes-apátiiban Hajik István, Vajda János; a nagy-kanizsai I. vál- kerületben Eperjessy Sándor, Hirschl Ede, a Il-ik választó kerületben dr. Tuboly Gyula, Varga Lajos; a kis kanizsaiban Simon Gábor, dr. Uottchild Samu ; a bakiban Németh Gáboi, Marton György ; a zala-egerszegiben dr. Czinder István, Krosetz Gyula; a ságodiban Königmayer János, Thassy Ferenc; az alsóbagodiban Csillagh Gyula, Farkas József; a nagy lengyeliben Skublits Jenő, Strausz Sándor; a novaiban Dervarics János, Stádl János: a pákaiban Dancsecs János, Koutnyek Ferenc; a letenyeiben Filipics János, Tamás Gyula; a szemenyeiben Erkinger István, dr. Csempesz Kálmán; a zala-lövőiben Baboss Ármin, Marton Lajos ; a csesztreyiben Baka Boldizsár, Saly Sándor; a baksaiban Szánveber József, Balogh Emil; a szentgyöryyvőlyyiben dr. Berger Ignác, Zsiga Gyula: a lentiiben Horváth Győző, Tóth Sándor; a Icerlca-szent-miklósiban dr. JózsaFábián, Baranvay Kálmán; az alsó-lendvaiban Hajós Mihály, Lendvay Mátyás; a dobrónakiban Szalay István, Strausz Flórián ; a turnischaiban Isoó Ferenc, Németh Ferenc; a bellatincziban Vlasics Nándor, Tóth László; a stridóiban Tóth István, Vollák Rezső; amuraszerdahelyiben Szilágyi Gyula, Tivadar Ferenc; a csáktornyaiban Molnár Elek, I'rusátz Alajos; a drávavásáryelyiben Ziegler Kálmán, Kornfeind Nándor; a bottornyaiban Zakály Henrich, Murai Róbert; a perleikiban Szabó Imre, Sipos Károly; a hodosániban Peczek György, Kisfaludy Gyula \müra-vidiben Gadó Mátyás, Babics Gábor; a kotoriban Hirschler Miksa, Kele György; a domboruiban dr. Böhm Szidney, Grósz Alajos. lelyi, iriegyei és veyges hirck. A Király és az „Erzsébet Királyné Alapítvány' . Jóságos uralkodónk is értesült immár, áz özvegy gróf Teleki Sándorné és koszorús irók Jókai Mór elnöklete alatt alakuló „Erzsébet királyné alapítvány"-ról, Perczel Dezső belügyminiszter előterjesztése folytán. Szeretett királyunkmélyen meghatva vette legkegyelmesebben tudomásul azt a nemes ós humánus célt, melyet felejhetetlen Erzsébet királynéról elnevezett országos alapítvány maga elé tűzött. Es ebben az ügyben a belügyminiszter a napokban a következő leíratott intézte özv. Teleky Sándornshez: Méltóságos Grófnő! 0 cs. ós ap. kir. Felsége méltóságos grófnénak és dr. Jókai Mórnak, mint a magyarországi nőegyletek kiküldöttei által f. évi szept. 21-én tartott gyűlésen elnökeinek, felség-folyamodványa következtében legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy néhai O csász és kir. Felsége Erzsébet királyné iránti hála és kegyelmet jeléül a magyarországi nőegyletek által leterítendő jótékony alapítvány az „Erzsébet királyné alapítvány" nevet nyerje. Erről van szerencsém méltósásos Grófnét tisztelettel értesíteni. Fogadja Méltóságod stb. Perczel Dezső, s. k. O Felsége legkegyelmesebb hozzájárulása ós a hazáján forró szeretettel csüngő magyar nép önzetlen támogatása révén immár rövid idő alatt testet ölt imádott Királynénk megdicsőittetését célzó „Erzsébet királyné alap", mely valóban méltó lesz Ő hozzá és állni fog időtlen időkig. A megyei igazoló választmány f. hó 25-ón ülést tart, amelynek tárgyát képezi a vármegye legtöbb adót fizető tagjai névsorának megállapítása az 1899-ik évre. Vizsgálóbíró kirendelése. Az igazságiigyiminiszter az 1891. évi XVII t. c. 33 §-a alapján a zala-egerszegi kir. törvényszék területére vizsgálóbíróul Szalay László kir. törvényszéki bírót rendelte ki. Kitüntetett igazgató. A király dr. Csanády Gusztávot a keszthelyi gazdasági tanintézet érdemdús ígazgatáját — mint lapunkban is közöltük — a Ferenc József rend. lovagkeresztjével tüntette ki. Mivel ezen kitüntetés a megdicsőült Erzsébet királyné elhunytával hazánkra nehezedett súlyos fájdalom-szülte gyásznapok előtt történt, a kitüntetett igazgató ünneplésére vonatkozó ovációt elhalasztották. A kitüntetett igazgató tisztelői most — a nemzeti gyász elmultával — mozgalmat indítottak hogy a tudós tanár és igazgató iránt való tiszteletüknek külsőleg is kifejezést adjanak. F. hó 29-én este a gazdasági tanintézet hallgatósága fáklyás menetet rendez szeretett