Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Skublics Jenő és Nagy László egyesületi tagokat kérte fel. Jelenté egyúttal egyesületi elnök, hogy a gazdasági téren kifejtett tevékeny munkásságáért királyi kitüntetést nyert dr. CsanádyGusztáv keszthelyi gazdasági tanintézeti igazgató tiszteletére rendezett ünnepélyen, továbbá az Országos gazdasági egyesületnek Budapesten tartott nagygyűlésén, valamint Tapolczán a szőlőszeti és borászati ismereteknek gyakorlati elsajátítása végett tanítók részére rendezett pót tanfolyam záróvizsgálatán az egyesület képviseletében megjelent. Eh-meréssel szólt a póttanfolyam záróvizsgálatán felmutatott eredményről s tekintettel ily póttanfo'yamnak a szőlők recon ructiója szempontjából vármegyénkre nézve kiváló fontosságára, indítványozta, hogy a közgyűlés a póttanfolyamért a földmivelésügyi miniszternek fejezze ki köszönetét. A közgyűlés az elnök jelentését helyeslőleg tudomásul vette s indítványára a földmivelésügyi miniszternek jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét. Koller István első alelnök, hivatkozva i szőlőkulturának vármegyénkre nézve nagy fontosságára, kívánatosnak tartja, hogy a vándortanításoknál erre kiváló súly helyeztessék; továbbá hogy ezek a vándorlanítások ne nagy városokban tartassanak, mint Nagy-Kani ísán és ZalaEgerszegen, ahol látogatottságnak nem is öi vendettek, hanem a megye egy-egy részének gyúpontja gyanánt szolgálójárási székhelyeken. így ajánlja a közgyűlés figyelmébe a pacsai gazdakör kérvényét szőlészeti előadó kiküldetése tárgyában. A közgyűlés a tett indítványt helyesléssel fogadja s ily irányban tesz a földmivelesügyi miniszterhez előterjesztést, egyúttal a pacsai gazdakör megkeresésére a földmivelésügyi minisztertől Tuss Antal tapolczai vincelléris kolai igazgató kiküldetését kérelmezi a szőlő reconstruktiója tárgyában szakelőadás tartására. Olvastatott a legutóbbi közgyűlésből kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése, amely az egyleti ügyész felvilágosítása alapján az egyesület követelésére nézve tájékoztató felvilágosítást nyújt, egyúttal képét adja az egyesületjelenlegi vagyon állapotának, egybehasoulitva azt az 1889-ik évi vagyoni állapottal, amelynek alapján az új elnök az egyleti pénztárt s a követeleéseket a jegyzőkönyvben feltüntetett adatok szerint átvette. A közgyűlés a kiküldött bizottság jelentését tudomásul vette s felkérte az egyesületi elnököt, hogy az évi számadás lezárása és meg vizsgálása után tegyen jelentést az egyesület tényleges vagyoni állapotáról, a per alatt levő követelések mibenlétéről annak kiüntetésével, hogy az egyes fent levő esetleg behajthatatlan kdvetelésekkel szemben kit illet felelősség ? Csutor János egyesületi pénztárnok állásáról lemondván, az üresedésbe jött pénztárnoki állás betöltésére nézve Koller István elnöklete alatt b. Putheány Géza és Orosz Pál egyesületi tagokból álló szavazatszedő küldött ség közreműködése mellett a titkos szavazás elrendeltetett, melynek befejeztével a szavazatok összeszámláltatván, kihirdettetett a választás eredménye, mely szerint Fitos Márton 19 szavazattal egyesületi pénztárnoknak megválasztatott. Egyesületi elnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy néhai Baross Gábor miniszter részére Zala-Egerszegen felállítandó szoborra annak idején a gazdasági egyesület által megszavazott s gyümölcsözőieg takarékpénztáriig elhelyezett száz forintot a Festetics-szoborra ajánlja iel időközi kamataival együtt s felkéri az egyesület azon tagjait, akik annak idején ugyanerre a célra adakoztak, hogy ezt az összeget a Festetics szoborra szíveskedjenek átengedni. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegye e kiváló férfiának, a gazdasági érdekek nagy nevü előharcosának emlékére állítandó szoborra a gyűjtést saját kebelében megindítja, mely célból az egyesületi elnök elnöklete alatt a gazdakörök elnökeiből álló bizottságot küldi ki azzal, hogy az egyesületi elnök e bizottságot a vármegye járásai szerint a gazdasági egyesületi tagokból kibővíteni szíveskedjék. A főbiró állt legközelebb hozzá. Az elnyomott tüz könnyen lángra lobban. Aliz annak lett a felesége. A föbiró nem volt már fiatal ember, talán éppen azért választotta őt, mert csendes otthonra vágyott, hogy kipihenje viharos életét. Csalatkozott. Az erős akarat is megtörik, ha a lélek nem találja meg nyugalmát. A társaság gyötörte, a magány rémképekkel üldözte Nem tudott megszabadulni a multak emlékeitől, melyek úgy lelkére nehezedtek. Nem egyszer volt azon a ponton, hogy mindent elmond férjének ; de a vallomás első szava torkán akadt. Félt, remegett összezúzni annak a jó embernek nyugalmát, kit anynyira becsült, talán szeretett is úgy, ahogy a kifáradt sziv szeretni képes. Napról-napra elkomorult, pedig férje mindent elkövetett szórakoztatására. Most is éppen a megye székhelyére vitte, hogy megnézzék azt a hires bűvészt, ki egy kifeszített kötélen végig sétál egy kis gyermekkel karjai között. A nézőtér szorongásig megtelt. Az ülőhelyeken ott volt a megye előkelősége, kik mindnyájan kíváncsian várták a merész mutatványt. Aliz is ott ült férjével közvetlen a magas póznához támasztott létra feljárónál A zene elhallgatott; a komédiás kilépett a ponyva sátorból, karján egy szőke fürtü leánykával, ki édesen mosolyogva kulcsolta át a mű/ész nyakát, nem gondolva semmire. A komédiás már ott állt a létra első fokán, a közönség már szívszorongva leste a történendőket. Ekkor Aliz sikoltva rohant a komédiás felé, — Gyermekem ! Adja vissza gyermekemet! . . . Az anya ereje megtörött és kikiáltotta azt a lélve őrzött titkot, melyet bevallani nem volt elég lelki ereje a feleségnek. | Egyesületi elnök indítványára a közgyűlés Deák Mihály egyesületi másod alelnököt bizta meg az egyesületi kertek felügyeletével. Előterjesztetett a földmivelésügyi miniszter leirata az egyesület alapszabályaira. A közgyűlés egyesületi elnök elnöklete alatt Árvay Lajos, Háczky Kálmán és Orosz Pál egyleti tagokból álló bizottságot küldte ki azzal a meg bizatással, hogy az alapszabályokon a miniszteri leiiatban foglaltakhoz képest a módosítást tegye meg s ez irányú javaslatát a legközelebbi közgyűlés elé terjeszsze be. Az egyesület 1000 koronával az országos központi hitelszövetkezet alapítói tagjai sorába belépett. A közgyűlés örömmel vette tudomásúl, hogy a föld mivelésügyi miniszter gazdasági cselédek jutalmazására 150 frtot volt szives adományozni s az elnökséget meg bizta, hogy a jövő gyűlésre tegyen előterjesztést, hogy miképen rendeztessenek a cseléd jutalmazások V Zala-Egerszeg város polgármesterének megkeresésére elhatározta a közgyűlés, hogy a Zala-Egerszegen felállí tandó szénkénegraktár felépítéséhez kertjében a szükséges területet átengedi. A tapolczai vincellériskolánál az egyesület által ala pított két ingyenes helyet az erre jelentkezett két pályá zóval tölti be. Olvastatott a földmivelésügyi miniszternek leirata Erzsébet királyné emlékére ültetendő fák tárgyában. . közgyűlés elhatározta, hogy az egyleti kertben erre alkal mas helyen egy hársfát és körüle szomorú fűzfákat ültettet A közgyűlés Tánczos Lajos rádi földbirtokost, Tripam mer Gyula nagy-kanizsai takarékpénztári igazgatót s Magyar kölcsönös biztosító társaságot vezérigazgatójának képviseletében az egyesület rendes tagjai sorába felvette Az egyesület által alapított száz forintos millenáris ösztöndíjat a keszthelyi gazdasági tanintézet tanári karának javaslatához képest Mantuáno Ernő II. éves gazdaság tanintézeti hallgatónak adományozta. A zala-egerszegi kereskedelmi kör közgyűlése. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi rendes köz gyűlését dr. Graner Adolf eluök elnöklete alatt f. hi 18-án tartotta a kör helyiségében. Elnök a megjelent tagokat melegen üdvözölvén s Í közgyűlés határozatképességét az alapszabályok értelmé ben megállapítván, a közgyűlést megnyitja. A tárgysorozat értelmében Balassa Benő titkár fel olvassa titkári jelentését, mely szerint a választmány í ülést tartott, amelyen az összes ügyek elintézést nyertek A vigalmi bizottság dr. Rosenthal Jenő elnöklete alat rendezett egy hangversenyt és 4 theaestélyt, melyek minc kellő látogatottságnak örvendettek. A választmány a köz gyűléstől nyert megbízatásához képest két gyűlésében ií tüzetesen tárgyalta a kör részére részvények utján építendő helyiség tervét, amelyet azonban a jelenlegi viszonyok mellett — kellő számú részvény nem jegyeztetvén — kivihetőnek nem tart. A kör tagjainak száma 132 év közben kilépett 26, belépett 6, s igy az év folytán a tagok száma 20-al apadt; ily tömeges kilépés — a jelen tés szerint — a kör 15 éves fennállása óta egy évben sem fordult elő. Kulturális tekintetben három irányban fejtett ki a kör a folyó évben nagyobb tevékenységet Első sorban a kereskedő tanonciskolát a legújabb miniszteri rendeletnek teljesen megfelelőleg szervezte, amennyiben minden osztályban a növendékek heti 7 órában nyertek szakoktatást; azon kivül még egy hittani óra is felvétetett. Az új órabeosztásnak sikeres eredménye észlelhető volt a tanév végén dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő elnöklete alatt megtartott évi vizsgálaton. A kör kezdeményezésének volt köszönhető az 1897/8-ik tanévben megnyitott női kereskedelmi szaktanfolyam, melyet 27 növendék látogatott, akik dr. Ruzsicska Kálmán vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos elnöklete alatt és Kirchknopf Frigyes soproni kereskedelmi- és iparkamarai titkárnak, mint a kereskedelemügyi miniszter képviseletében megjelent biztosnak, részvétele mellett megtartott záró vizsgálaton általános megelégedést keltett eredményt mutattak fel. Kulturális célt töltött végre be a kör könyvtárával, melyből a tagok közül 82 az év folytán olvasás végett kivett 1350 magyar és 800 német művet. Kiváló tevékenységet fejtett ki a kör a tekintetben, hogy a feíső kereskedelmi iskola városunkban megmaradjon s az ez érdemben a miniszternél sikerrel eljárt küldöttségben több tagjával volt képviselve. Végül a jelentés sajnálattal említi fel az utóbbi időben felmerült azt a szomorú körülményt, hogy a tagok nagy része a kör irányában közönyösséget tanusit; kevéssé látogatják a kör helyiségét; egyes tekintélyes kereskedők be sem lépnek a körbe. Mindezek a jelenségek bénitólag hatnak a kör műkölésére. Kérve kéri a kör tagjait, hogy tömörüljenek i 15 évvel ezelőtt kibontott zászló körül s támogassák úgy erkölcsi, mint anyagi erejükkel azt az egyesületet, amely első sorban vau hivatva a kereskedők írdekeit szolgálni. Az éljenzéssel fogadott titkári jelentés után a közgyűlés a titkári jelentésben foglalt indítványhoz képest jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét Mártontfy Mártonnak, i kereskedő tanonciskolák főigazgatójának, mint akinek hathatós támogatása folytán a minisztérium a kereskedő tanonciskola fentartási költségeire évi 280 frt államsegélyt volt kegyes adományozni; továbbá a soproni kereskedelmi- és iparkamarának, amely az 1897/8-ik tanévben i kereskedő tanonc iskolát, valamint a női kereskedelmi szaktanfolyamot 50—50 frt segélyben volt szives részesieni; végűi dr. Rosenthal Jenő lelépett vigalmi bizottsági ílnöknek, aki ezt a tisztet több éven keresztül a kordjainak teljes megelégedesére töltötte be. Végül az ilnök indítványára köszönetét és elismerését fejezte ki a kör Balassa Benő titkárnők az egyesületi évet oly hű megvilágításban feltüntető titkári jelentéseért. A számvizsgáló bizottság nevében Breisach Samuel fette meg a jelentést, mely szerint az évi összes bevétel 2.081 frt 92 kr., a kiadás 1.980 frt 89 kr. volt s igy a pénztármaradvány 101 frt 03 kr. A közgyűlés a felolvasott jelentés alapján Heinrich Lipót pénztárnoknak— elismerésének nyilvánítása mellet — a felmentvényt megadta. A közgyűlés elfogadta a választmány által beterjesztett költségvetési előirányzatot, amely szerint bevételek : készpénz 25 frt, rendes és kültagok tagsági dija 1.056 frt, várostól segély 300 frt, soproni kereskedelmies iparkamara segélye 50 frt, államsegély 280 frt, tanonciskolái tandij 120 frt, kereskedők hozzájárulása a tanonciskola fentartásához 180 frt, takarékpénztár adománya iskolai jutalmakra 10 frt, hirlap eladásából 40 frt, összes bevétel 2.311 frt. Kiadások: lakbér hátralék 75 frt, váltó tartozás 70 frt, könyvtárnok tiszteletdija 100 fit, szolgának 80 frt, tanonciskolái szolgának 35 fit, lakbér 300 frt, titkár tiszteletdija 50 frt, tanonciskola fenntartása 955 frt, irodai általány 35 frt, tanoncok jutalmazására 10 frt, hírlapokra 250 frt, könyvtárra 100 frt, millenáris alapitvány kamatai 20 frt, eíőre nem látható kiadásokra 40 frt, összesen 2.120 frt, melyet a 2.311 frt, bevételből levonván, remélhető pénztármaradvány 191 frt. Tekintve, hogy a költségvetés egybeállítása óta egyesek kiléptek s igy az előirányzat némi változást szenved, az elnök indítványára a közgyűlés az újonnan megválasztandó választmánynak azt az utasítást adta, hogy a kiadásokat lehetőleg a tényleges bevételnek megfelelőleg arányosítsa. Ezek után elnök maga és tiszttársai, úgy a választmány nevében a bizalmat megköszönve, állásáról lemond felkéri a közgyűlést, hogy a választás megejtése végett korelnököt és korjegyzőt s szavazatszedő küldöttséget válasszon A választás tartamára korelnökül Breisach Sámuel, korjegyzőül Faragó Béla, szavazatszedő kiildöttségi tagokul Csillagh Miksa elnöklete alatt Scliütz Frigyes és Weínberger Jakab, továbbá Heinrich Vilmos elnöklete alatt Kaufraann Adolf és Rechnitz Sándor választattak s a szavazás tartamára a gyűlés felfüggesztetett. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltattak, mely után korelnök kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint dr. Graner Adolf elnök, Deutsch Ferenc alelnök, Balassa Benő titkár, Gresz Károly és dr. Rosenthal Jenő háznagyok, dr. Jámbor Márton ügyész, Magyar lermán könyvtárnok,Heinrich Lipót pénztárnok, Mondschein Samu, Berger József jegyzők. Választmányi tagok: Büchler Jakáb, Bődy József, Boschán Ödön, Fángler Mihály, Fischer László, dr. Fürst Béla, Grünvald Lajos, dr. Hajós Ignác, dr. Halász Miksa, dr. Kayser Emil, Ösztereicher Samu, Rechnitz Sándor, Rosenberg Zsigmond, dr. Ruzsicska Kál mán, Schütz Sándor, Weínberger Jakab. — A számvizsgáló bizottság tagjai: Breisach Sámuel, Policzer Gusztáv, Weisz Tivadar. A tanonciskolái felügyelőbizottság tagjai : Breisach Sámuel, Büchler Jakab, Dervarics Lajos, Deutsch ;erenc, Faragó Béla, Fangler Mihály, Heinrich Lipót, Ján Ferenc, I'auk Ede, Rosenthal Gyula. Levél a „ZALAMEGYE" olvasó közönségéhez. Boldog ünneplést kívánunk tisztelt olvasóinknak! Igy kívántuk ezt mi önzetlenül ezelőtt 17 esztendővel is, mikor a „Zalamegye" hetilapot megindítottuk avval tiszta öntudattal, hogy megyénk közönsége számára egy pártatlan közlönyt szerkesztünk. Jóindulatunk ezidáig sem változott. Valamint — szeretjük hinni — egyéb programunkon sem törtónt helytelenítő változás. Ezelőtt tizenhét évvel alakult volt e megyei székiéi yen számot tevő elemekből egy tekintélyes bizottság. S ez a bizottság megalapította és megindította a „ Zalamegy e" hetilapot, hogy legyen a vármegye székhelyen közlönye a társadalmi, közművelődési és gazdasági ügyeknek. A ki a lap vezetésére, erre a nem épen nyugalmas szerepre, közbizalomból vállalkozott, az említett három nagy pontú programnak szemelőtt tartásával belevitte a lap szellemébe a közönség iránti jóindulatát, és mindvégig megtartotta benne azl az elég szerencsés természetét, hogy soha sem egyes személyeknek, sem egyes csoportoknak uszályhordozója nem volt; sem egyesek, sem csoportok ellen soha támadást nem indított; sem jobbra nem ka.csintott, sem balra nem hunyorított. Egyenes uton ment. Milyen eredménynyel? Ezt a Zalamegye olvasó közönségének kritikája alá bocsátjuk. Nem is hivalkodásból tesszük ezt az általános visszatekintést, csupán mint egy önön számonkérő szék elé járulunk önkényt, mert jól esik megnyugodnunk a tiszta öntudaton. Nem abból a hivalkodásból, hogy mint egy nagy eredménnyel megfutott pálya csúcsáról tekintsünk vissza, nem Az irás szavai szerint „Nemhogy immár elértem volna a célt, de igyekszem, hogy elérjem", megyénk kulturájának épületéhez ezután még több-több anyagot szándékozunk összehordani a Zalamegye segítségével. S így legfeljebb ezután ha lesz egy kis változás a Zalamegye eddig ismert munkakörében. Ez nem helytelenítő változás, de ezt is jellezzük olvasóink előtt. A lapnak eddigi tárgyköre: a társadalmi, közművelődési és közgazdasái ügyek, mint sarkalatos program pontok, továbbá a lap szelleme és karaktere megmarad változatlanul. I)e a terjedelmének növekedése, mint a múltban is láthattuk, hogy egy ív helyett másfél ivet használtunk fel, úgy látszik, rendszeressé válik, még ha egy kis áldozat árán is. Növekedik másodszor a lap ereje is a jövő évben, minthcyy a dolgozótársak szaporodnak, főmunkatársul pedig Borbély György állami főgymnaziumi tanár urat, lapunk eddiyi munkatársát, nyertük meg, aki, mint az irani/osvidék"-nek több éven keresztül volt szerkesztője, az újságírásban kipróbált erő. Bővítésül tervbe vettük, hogu adunk egy Csarnok rovatot is, mintegy másodrendű tárcát, bj