Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-16 / 42. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 42-ik számához. Az irodánál augusztus végén hátrálék volt 855, szeptemberben leírás végett kiadatott 3.940 s igy elintézés aki került 4.795 ügydarab; ebből szeptemberben leírtak ós expediállak 3.973 dbot s ig\ szeptember végén hátralékban maradt 822 úgydarab. A kir. pénzügy igazgató, jelentése szerint szeptember búban befolyt a vármegye területén 254.438 frt 42 kr. adó. Szeptember végén hátralékban maradt: 1,355.728 frt IS

1/2 kr. egyenes adóban, 86.046 frt 86V2 kr. hadmentességi díjban, 926.029 Irt 8OV2 kr. szőlüdézsmaváltságban, 357.859 frt 10 kr. bélyeg- és jogilletékben, 9.132 frt 27 kr. illeték egyenértékben, 55.311 frt 62 kr. fogyasztási adókban, 7.949 frt 8IV2 kr. italmérési illetékben, vagyis öss/.en 2,798.087 frt 09 kr. Leíratott az év elejétől szeptember végéig: a) egyenes adóban 46.548 frt 50V2 kr., Ii) hadmentességi díjban 2.356 frt 94 kr. Ideiglenes házadómontesség 56 épületre adatott, mig lizetési halasztás 4 esetben 162 frt 21 kr. tartozásra. Elmélkedés. Irta Rosenberg Henriette. Alkonyodiií. Az esti nyugalom földre száll. A Balaton csendes. A körülövedző hegyek árnyéka visszatükröződik a tó sima felszínén. Csend és nyugalom mindenütt. Sem szellő, sem hullám nem mozog. Távolról nagy csónakok vonulnak el szemeink előtt; halászok, kik az ejjelre kivetik hálójukat. Velük jár a tevékenység és remeny. A napfény színjátékát elkezdi, hegy és viz fölött gyenge pir ömlik el, az alkonyodó napsugár bearanyozza a hegyek ormait, melynek fénye vissza tökrődzik a vizben és annak mélyéből rezgőn és halkan elsimulva föllobban. Enyhe illat száll alá a szőlőhegyekből és üdítő hűvösség száll fel Úgy látszik, mintha kiegyenlítésre törekednének •az ellentétek, melyek a világot elfoglalják: csendes és örvendetes kiengesztelő ünnepélye a természetnek minden teremtmények közt. A nyár múlófélben van és titokzatos elhalálozásának zengi a természet utolsó bölcsődalát és minden béke közepett a tova szökkenő idő szövőszékéből egy fonal magunk részére is legömbölyödik. Ismét egy év lejárt és hangtalanul elvész a végtelenség tengerében. íme itt íilok e kies tájékon a Kisőrs-hegységi nyaralóban és elmerülve az előttem eltáruló végtelenségben, feltűnik az esti csillag a láthatáron és vele megjelenik látszatlanul két fényalak, leszállva a menyei magasságból, fényükkel bevilágítva a szellemi világot: Emlékezet és remény. Mig az egyik mindazon képeket felidézi lelki szemeink előtt, melyek felváltva egész éven át bennünkekörnyeztek és melyek mutatják, amit átéltünk, szenvedtünk és tűrtünk; a mire vágyódtunk, óhajtottunk, a mire törekedtünk és elértünk, miután hiába küzdöttünk ós a mit elvesztettünk: addig a másik győztes mosolylyal tekint ránk, s mutatja az utat az örökkévalóság felé és meg tanit bizalomra és reményre, az ő könyörületére és végtelen jóságára, mely sohasem ingadoz, állandó marad és minden évben megújul. Az emberi sziv! Mily végtelen mennyiségét a boldogságnak és örömnek foglalhatja az magában ! A fájdalom és szenvedés mily mély forrását bírja elviselni ! A gyenge emberi kéz mily sokat tud teremteni. Saját gondolkozásunk, reményünk, és óhajunk mily értéktelen, ha Isten áldása nem kíséri. Nincs szünet az élet küzdelmében ! Nincs megállás. Cselekvés és törekvés mindenkor a földi teremtés sorsa. Ha elsötétedik a láthatár; ha elragadtatnak oldalunk mellől azok, a kiket szeretünk; ha elhagyatva itt állunk : nem szabad pihennünk, hanem küzdenünk kell, míg a mi időnk is lejár, és örök nyugalomra térünk. A küzdelem tovább folytatására hogy erőt és bátorságot merítsünk, az elet külömbféle ténykedéseiben és harcaiban, hogy az élet okozta csalódásokat és fájdalma kat leküzdhessük: áhítattal teltekintünk ahhoz, ki szivünknek uj vigaszt nyújt és ez : az emlékezet és remény! Velünk jár ez a két vezércsillag; hívek maradnak hozzánk és ha körülöttünk minden ingadoz és roskadoz is; ha az öröm és béke tőlünk távozott, ők még mindig fényesen ragyognak felettünk. Még az örökre bezáródni készülő szem is látja ezen fény alakokat és bucsuvételüuk pillanatában átszellemülve állanak előttünk. Ezen áhítatos elmerengésben nem saját személyünk képezi elmélkedésünk és gondolkodásunk kizárólagos tárgyát; nem saját érdekünk tölti el szivünket és szellemünket; hanem inkább a társadalom szegényeire és nyomorultjaira irányul, kik küzdenek és szenvednek, kik nyögnek a sors sújtó keze alatt, mely rájuk nehezedik. Volt idő, mikor még ábrándoztam, de mégis komolyan gondoltam arra, hogy sokat lehetne a szerencse elhagyottjai részére tenni; de az élet ebből kiábrándított. Tehetségünk és akaratunk mögött mindig visszamaradtunk. Hisz az egész munkálkodásunk csak darabos. Magunk is csak rövid életűek vagyunk. Azért fel kell használni az időt; örvendezni azon, a mit a Gondviselés adományozott, és tovább küzdeni azért, a mit kívánunk és elérni óhajtunk. Ezen elvek arra indítanak engem, hogy tovább munkálkodjam azon a téren, melyet szent hivatásomnak tekintek ; hogy dacára mindazon keserűségnek és csalódásnak, melyeken átmentem, lankadatlanul tovább dolgozzam a nagy munkán, hogy a jövő télre a népkonyha fenntartását lehetővé tegyem. Erre vezérel engem a remény csillaga, azon fénylő csillag, mely Zala-Egerszeg város és vidéke szivében tündököl, és mint emberbaráti szeretet soha el nem homá lyosodott. Ezen remény, mely eddig soha el nem hagyott és teljes bizalmam van ahhoz, hogy ezután sem fog elhagyni a szentírás szózatával: Kopogtass és neked lelnyíttatik, én is bekopogtatok a nagyérdemű közönségnél, esedezem, hogy engem szent feladatomban támogatni kegyeskedjék hogy a zala egerszegi népkonyhát ez év november hó 1-én ismét megnyithassam. Isten áldása legyen minden jószívű adakozó fölött ki ezen nemes célra áldoz. A gazdasági szakelőadások és vándortanitások. Vármegyénk területén a földmivelésügyi miniszter a Zalamegyei Gazdasági Egyesületet bízta meg a gazdasági szakelőadások és vándortanitások rendezésével. Az egyesület által egybeállított programúi szerint szakelőadások lesznek a f. évben Nagy-Kanizsán és ZalaEgerszegen s tartják a keszthelyi gazdasági tanintézetnek erre vállalkozott tanárai. Vándortanitások lesznek: 1) Tapolcza, Gyulakeszi, Hiszel, Hegymagas és Gulácson. Vándortanító Szigethy Ödön tapolczai tanító; 2) Sümegh, Csabrendek, Prága, Káptalanfa, Bazsi és Kis-Görbőn, v. t. Kocsiss Károly sümeghi tanító ; 3) Zala-Mihályfa, Gyömörő, Ivis-Vásárhely, Óhidon v. t Tóth Lajos zala-mihályfai vezértanitó ; 4) Zala-Koppány, Kallós, Keliida, Zala-Csány, Türjén, v. t. Békefi Elek zala-koppányi vezértanitó; 5) Csáford, Aranyod, Szent-Péter, Zala-István, Zalabér, Dötkön, v. t. Gosztonyi József csáfordi tanító; 6) Sormás, Eszteregnye, Szepetnek, Iligyácz, HomokKomáromon, v t. Anders Károly sormási tanitó; 7) Magyar Szerdahely, Bocska, Berzencze, GelseSziget, Újudvar, Német-Szent-Miklós, Fűzvölgy, Korpavár, Lángviz, Szent-Balázson, v. t. Sáringer Károly magyarszerdahelyi tanitó; 8) Balaton-Füred, Alsó-Örs, Lovas, Faloznak, Kövesd, Csapok, Aracs, Balaton-Kis-Szőllős, Nemes-Pécsely, NagyPécsely, Aszófő, Tihany, Örvényes, Balaton-Udvari, Akaiin, v. t. Szabó Károly balaton-fiiredi tanitó; 9) Eger-Arácsa, Pacsa-Tüttős, Szent-Márton, Szabar, Horváti, Dióskálon, v. t. Pécsy Béla dióskáli tanitó; 10) Bak, Söjför, Boczföld, Sárhida, Bak-Tüttösön, v. t. Németh József baki tanitó; 11) Puszta-Szent-Tamás, Gyűrűs, Kemend, Vöczkönd, Felső és Alsó-Nemes-Apátiban, v. t. Szalay József nemesapátii tanitó ; 12) Gyenes-Diás, Sármellék, Alsó-Páhok, Rezi, Ivarmacs, Cserszeg-Tomajon, v. t. Kárpáti János gyenesdiási tanitó; 13) Meszes-Győrök, Vonyarcz-Yashegy, Nemes-Vita, Balaton-Ederies, Szigliget, Tördemiczen, v. t. Bucsy József meszes-györöki tanitó; 14) P-Magyarod, Szent-Liszló, Szent-Péterföld, Bucsuta, P.-Ederics, P.-Szt.-Lászlón, v. t. Lencz Mihály puszta-magyaródi tanitó; 15) Nova, Tárnok, Gutorföld, Páka, Csonkahegyhát, Nagy-Lengyelben, v t. Martincsevics Ferenc novai tanitó; 16) Bánok-Szent-György, Borsfa, Bucsuta, Oltárcz, Várföld, Bázán, v. t. Kutor János, bánok-szent-györgyi tanító ; 17) Mura-Siklós, Felső-Királyfalva, Bányavár, MuraSzerdahelyen, v. t. Hrusóczy Elek mura-siklósi tanitó; 18) Közép-Bisztricze. Cserencsócz, Adriáncz,Bellatincz, Lippa, Turnischa, Gánicsa, Lipahócz, Mellincz, Izsakóczon, v. t. Ferenta János izsakóczi tanitó; 19) Dobrónak, Zsitkócz, Jósecz, Stieleczen, v. t. Turza János dobrónaki tanitó; 20) Gáborvölgy, I. II. III. IV. Hegy• Kerület, Stridó, Határőrsön, v. t. Danitz Sándor stridói állami elemi iskolai igazgató; 21) Mura-Szent-Kereszt, Völgyifalu, Petesháza, I'incze, Újfaluban, v. t. Fekete Géza mura-szt.-kereszti tanitó ;| 22) Ilodosán, Mura-Csány, Dekanovecz, Kotor, Szoboticza, Muraviden, v. t. Brauner Lajos hodosáni áll. elemi iskolai igazgató ; 23) Perlak. Dráva-Egyház, Alsó-Domború, Draskovecz, Szent-Mária, Muraviden, v. t. Tóth Sándor perlaki áll elemi iskolai igazgató; Ilykép az 1898 ik évben összesen 147 községben lesz vándortanitás. Helyi, niegyei cs voygos hirck. Október hatodika. A zala-egerszegi felső kereskedelmi iskola „Kisfaludy Önképzőköre" 1849-iki október 6-ának, mint a gyászos véget ért 13 aradi vértanú halálának, emlékezetét, az idén is kegyelettel ülte meg f. hó 9-én. Az ünnepélyes ülésen Kiss Lajos tanár, a kör elnökének, megnyitó beszéde után Sümeghy Zoltán alelnök méltatta röviden, majd Rudolf Péter középső osztályú tanuló részletesen az október 6-iki események lefolyását, Grosz Béla és Schvarcz Jenő pedig alkalmi költeményeket szavaltak. Végül a kör elnöke a uemzet történetének szervezésére, nagyjaink emlékezetének hű megőrzésére buzdította a tanuló ifjúságot. Gáspárics Márk emlékezete Perlakon. A nagykanizsai kath. főgymnasium tanuló ifjúsága tanáraik vezetése mellett f. hó 6-án rótta le Perlakon a kegyelet adóját Gáspárics Márk, a Muraköz vértanuja iránt. Az érkezőket a város közönsége nevében dr. Bühm Szidney tb. főorvos fogadta. Majd az emlékoszlophoz vonultak, ahol hazafias verseket szavaltak s az emlékoszlopot dr Kiss Ernő tanár koszorúzta meg lelkes beszéd kísérletében. Az ünnepség befejeztével Tóth Sándor perlaki áll. elemi iskolai igazgató meleg szavakban mondott a város közönsége nevében köszönetet a nagy-kanizsai főgymnasim tanári karának és ifjúságának, hogy városukban a kegyeletes ünnepélyt rendeztek. Az ünnepély után a város közönsége a vendégek és az ifjúság tiszteletére a társaskör helyiségében társasvacsorát rendezett, amelyen több lelkes felköszöntőt mondottak. A tanuló ifjúság még az esti vonattal visszament Nagy-Kanizsára a tanári testület néhány tagjainak vezetése mellett, mig a közönség reggelig együtt maradt. Értékes adomány. Gróf Deym Nándor Lesencze Tomaj községben a róm. katli. hitközségnek temploma számára egy, 1300 forint értékű orgonát adományozott. Halálozás. Dr. Klamarik János nyugalmazott vall ás-és közoktatásiügyi miniszteri államtitkár, az 1883. évi középiskolai törvény tulajdonképeni végrehajtója, a magyarközoktatásügy egyik kipróbált és lelkes harcosa, akinek kiváló része volt a zala-egerszegi állami főgymnásiutn létesítésében s aki a legutóbbi képviselő választás alkalmával a zala-egerszegi választókerületben a szabadelvű párt jeleitje volt, Beszterczebányán, ahová két évvel ezelőtt nyugdíjaztatásakor állandó tartózkodásra vonult, 60 éves korában meghalt. Béke poraira. Sümeg város képviselőtestületének Kondor József városbíró elnöklete alatt í. hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlésén felolvasták elsősorban dr. Hornig Károly báró megyés püspök levelét, melyben köszönetét fejezi ki a városnak tíz éves püspöki működése alkalmából a város részéről hozzáintézett meleg üdvözletért. — Dr. Lukonich Gábor tb. főorvos indítványára a közgyűlés feliratilag fejezi ki legmélyebb háláját és köszönetét dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek a sümeghi reáliskola államosításáért. — A képviselőtestület utasította a városbírói, hogy a kőfejtő kiadására nézve az árverést újból kisértse meg; mert az eddigi bérlők által felajánlott évi bér — tekintettel az évről évre fokozódó forgalomra — nem fogadható el. — A városi téglagyár bérbeadásának megkísérlését elhatározták s annak foganatosításával az eddigi bizottságot, melynek tagjai Kondor József, Eitner Zsigmond, Pozsonyi József, és Szakmáry József, bízták meg. — A képviselőtestület a közigazgatási bizottság határozatát, melylyel a tanítói ötödéves korpótlék fizetésére a várost kötelezte, a miniszterhez megfellebbezi s e célra államsegély utalványozását kéri. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Id. Jakobi Lányi Péterné, szül. benedekfalvai Lüby Róza, saját és gyermekei : Lányi Kamilla, Lányi Bertalan, enuek neje, csáfordi Csillagh Irma és gyermekeik; Róza, Márta és Valeria, — Lányi Kálmán, ennek neje: benedekfalvai Detich Ilona és gyermekeik Ilona, Margit, Magda, — ifj. Lányi Péter és Lányi Ernő nevében, úgyszintén elhunyt fia, néhai Lányi Gusztáv és ennek neje néhai Kirják Ezsébet gyermekei Andor és Ida nevében is mély fájdalommal jeleneti, hogy forrón szeretett jó férje, illetőleg atyjuk, és apósuk és nagyatyjuk id. Jakobi Lányi Péter Liptóvármegye egykori szolgabirája és törvényhatósági bizottságának tagja folyó évi október hó 5-én, életének 82-ik ás boldog házasságának 48-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A temetés f. hó 8 án, d. u. 3 órakor, fog Liptó-Hibbén az ág. liitv evang. egyház szertartása szerint végbemenni. Liptó-Hibbén, 1898. évi október hó 5-én." A Nagy-Lengyel vidéki Gazdakör által szép számú közönség részvétele mellett rendezett tenyészállat- ós terménykiállitáson a kiállilás elnökéül Orosz Pál gazdasági egyesületi titkárt, másodelnökéül Banhauser Ottót, aföldmi velésügyi minisztérium által kiküldött állategészségi felügyelőt biráló bizottság elnökéül az A., B.. C., állattenyésztési osztályhoz Dervarics Jánost, tagokul Stadel Jánost, dr Zarka Zsigmondot. Baranyay Ödönt, póttagul Tuboly Zsigmondot, jegyzőül dr. Csák Károlyt, a D., terményosztályhoz elnökül Malatinczky Lajost, biráló tagokul Farkas Ferencet, Kayser Vilmost, póttagul Komáromy Istvánt, jegyzőül Nemes Györgyöt választották. A biráló bizottság általában halladást állapított meg az utolsó, 1894-ikévi kiállítástól fogva. A jutalmak kiosztása: I'enyészbikák csoportjából N.-Lengyel községnél* állami közvetítéssel beszerzett simenhali tenyészbikája kitűnő I.-ső rendűnek találtatott; mivel azonban a község csak 2 hóval előbb szerezte be, díjra nem ítéltetett. Az I. és II. dijra éulemes tenyészbika nem találtatott III-ik dij Tauszig Pál nagy-lengyeli lakós egy éves nyugati fajú bikájára ítéltetett oda. Üszőknél az I. dijat Tuboly Márton csonkahegyháti lakós 3 éves vörös tarka üszőjére, a bika csoportnál megmaradott I. dijak Fehér Rozi nagy-lengyeli lakós IV2 éves vörös tarka nyugati fajú üszőjére, a 11-ik dijat Dora János csonkahegyháti lakós 1 éves nyugati fajú üszőjére, a III-ik dijat nem adják ki, a IV-ik dijat Bedő Ignácné nagy-lengyeli lakós 1 éves vörös tarka üszőjére, az V-ik dijat Kovács Gábor gellénházi lakos 1 éves sárga tarka üszőjére, a bikáknál fenntartott IV-ik dij Rózsás József nagy-lengyeli lakós 1 éves nyug. fajú vörös tarka üszőjére, s az ugyanott fenntartott V-ik dijat Sinkó Sándorné nagy-lengyeli lakós IV2 éves nyugati fajú üszőjére ítélte a bizottság. Teheneknél I-ső dijat Doszpot Gábor nagy-lengyeli lakos 4 éves vörös tarka tehenére, a Il-ik dijat Farkas József dobronhegyi lakos 4 éves vörös tarka tehenére, a bikáknál fennmaradt II. dijat Fehér Rozi nagy-lengyeli lakos 4 éves vörös tarka tehenére, a III. dijat Kovács Elek nagy-lengyeli lakós 3Vä éves sárga tarka tehenére, az üszőknél fennmaradt 111. dijat Horváth István nagy-lengyeli lakós 4 éves sárga tarka tehenére ítélte oda a bizottság, mig Mayer János árkosházi lakosnak 4 éves sárga tarka simenthali teheneért I. rendű dicsérő díszoklevelet. A ló osztálynál I. dijat Fitos Gáspár nagy-lengyeli lakos 20 éves sárga inkós anyakancájára a 11. dijat Bándy László nagy-lengyeli lakos 7 éves, csikós kancájára III. dijat Doszpot Gábor nagy-lengyeli lakos IVa éves kanca csikójára, a IV ik dijat Strausz Sándor nagy-lengyeli lakós kanca csikójára, az V. dijat, Fitos Bernát gellénházi lakos IV2 éves kanca csikójára, a VI. dijat Kustán Gábor kustánszegi lakos IV2 éves kanca csikójára, Ítélte a bizottság, mig Mayer János árkosházi lakós 2V2 éves deres kancájára 1. rendű dicsérő oklevelet. S sertés csoportnál az I. dijat líiba Pál nagy-lengyeli község kanászának D/2 éves fehér kanját a, a II. dijat anyasertés nem létében Tubolya Zsigmond csonkahegyháti lakosnak kitűnő példányokból csoportosított juhaiért ítélte oda. A termény kiállításnál: Stadel János tárnoki lakost kiváló minőségű Tisza melléki őszi búzáért, Strausz Sándor