Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-02 / 40. szám

viselővel a várraegye képviseletében részt vettek felséges Királynénk temetésén s a ravatalra koszorút helyeztek. Az állandó választmány javaslatára az Erzsébet szoborra a közgyűlés ezer forintot szavazott meg a vármegyei közművelődési alap terhére. (') felsége a miniszterelnök utján fejezte ki a varmegyének köszönetét Lipót főherczeg elhalálozása alkalmából kifejezett részvétért, mig Klotild főherczegasszony a vármegye főispánjához intézett levelében nyilvánította köszönetét a vármegyének, hogy a Czirkveniczai László otthonra ezer forintos alapítványt tett. A magas köszönő iratokat a közgyűlés tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés elnöklő főispán jelentését, mely szerint Bölcs Sándor perlaki, Székely Emil fapolczai és Mayer István sümeghi szolgabirókat tiszteletbeli főszolgabíróknak, dr. Böhm Szidney perlaki, dr. Király Mór alsó lendvai és dr. Lukonich Gábor sümeghi járási orvosokat tiszteletbeli főorvosoknak kinevezte. A törvényhalóság állapotáról szóló alispáni jelentés kapcsán Koller István bizottsági tag indítványára a közgyűlés feliratilag megkeresi a kereskedelemügyi minisztert Pacsán és Nován — mint főszolgabiróságok székhelyein — táviida hivatal felállítása tárgyában. Az üresedésben levő vármegyei ötöd aljegyzői és a szintén üresedésben levő egyik árvaszéki jegyzői állásoknak választás utján való betöltése végett megalakittatott a kijelelő választmány, amelynek tagjaiul a főispán Bogyay István, gróf Battyáni Ernő cs Ivránitz Kálmán bizottsági tagokat kinevezte, a közgyűlés pedig Eperjessy Sándor, Skublics Jenő és Somogyi Gyula bizottsági tagokat megválasztotta s a kijelelő választmány működésének tartamára a közgyűlés fölfüggesztetett. A kijelelő választmány működését befejezvén, a gyűlés folytatólag megnyittatott s jelenté elnöklő főispán, hogy az ötöd aljegyzői állásra Szentiványi Géza egyetlen pályázó jelentkezett, akit a közgyűlés megválasztott s megválasztott ötöd aljegyzőnek elnökileg kijelentetett. Az árvaszéki második jegyzői állásra négyen pályáztak, de a kijelelő választmány nem találta őket kijelelhetőknek. Jelentette folytatólag a főispán, hogy helyettes árvaszéki jegyzőnek Várhidy Lajost kinevezte, valamint, a pótülnöki állásra dr. Kráíik Dániel budapesti lakost, mint egyedüli pályázót. A vármegye 1899. évi költségvetés tervezetét a közgyűlés az állandó választmány javaslata alapján elfogadta s annak jóváhagyás végett a belügyminiszterhez való felterjesztését elhatározta. Előterjesztetett a törvényhatósági tiszti fizetések rendezése tárgyában kiküldött bizottság javaslata, amely szerint a tervbe vett rendezés a vármegye évi dotatióját mintegy 18 ezer forinttal emelné, amelynek fedezésére pótadó kivetését hozza javaslatba. Az állandó választmány a bizottság javaslatát tárgyalván, a tisztviselő fizetésének emelését elfogadta s azt ajánlja, hogy a törvényhatóság irjon fel a belügyminiszterhez a vármegye állandó dota tiojának emelése tárgyában, amelyben a fizetésemelésre szükséges össszeg fedezését kérné. Dr. Czinder István, Koller István, dr. Haudek Ágoston bizottsági tagok felszólalása után a közgyűlés névszerinti szavazással döntött ebben az ügyben és 55 szavazattal 43 ellenében a fizetés emelésnek pótadó utján való fedezését elhatározta A hozott határozattal pótadó megszavazásáról levén szó, elnöklő főispán Bogyay István, Koller István és dr. Haudek Ágoston tagokból álló szavazatszedő küldöttség közreműködése mellett elrendelte a törvény értelmében a titkos szavazást; a beadott 98 szavazatból a pótadó kivetésére szavazott 43, ellene 55. A titkos szavazás eredményének kihirdetése után az állandó választmány javaslatához képest a közgyűlés a belügyminisztert feliratilag megkeresi az iránt, hogy a tervbe vett fizetésemeléshez szükséges összeg erejéig a vármegye dotatioját felemelni szíveskedjék. A tiszti főügyész előterjesztése aliigyészi és ügyészségi írnoki állás rendszeresítése tárgyában tanulmányozás és ennek alapján javaslattétel végett egy bizottságnak adatott ki, melyek tagjaivá a vármegye alispánjának el— Hogy egyszer egy herceg, egy indiai nábob, ki nemcsak rangban és gazdagságban áll felettem, de szebb is lesz, szerelmes leend Önbe, s kinek szerelmét Ön is viszonozni fogja, engem pedig ott hágy . . . — Egy herceg, egy nábob, mit beszél össze vissza. Hogy szerelmét viszonozni fogom, magát pedig ott hagyom. Ugyan menjen. — Pedig ez mind be fog következni, mert olyan szép, olyan imádásra méltó. — Túloz. — S az is megtörténhetik, hogy mikor én fájdalmamban egy golyót röpítek agyamba, akkor egy király emeli fel trónjához, s a nép ujjongani fog. — Őrületes álom. — Hisz úgy sem lesz az egészből semmi, visszavonulok jószágaimra. De azt megígérem, hogy soha többé nem alkalmatlankodom. Egy kérésem azonban mégis volna. — Beszéljen — válaszolt elérzékenyülve a grófnő — Nyújtsa nekem kezét még egyszer utoljára, azután . . . azután megyek — mondá a fiatal ember, felállva ülőhelyéből, s kalapját, botját kezébe véve. — Micsoda, már talán menni akar'? — Kiket nem szeretünk, azok feleslegesek. — Meg van róla győződve — kérdé a grófnő, kivévén a fiatal ember kezéből a kalapot s botot, — hogy ön is azok közé tartozik ? Üljön le s maradjon még itt! — De kegyed mondotta. — Mást is mondtam már. — Ezt pedig komolyan mondta. — Maga tudja azt. Most pedig evvel akar boszantani engem. — Isten mentsen, én . . . — Es most vissza akar vágni ? — De ismétlem . . , noklete alatt a vármegye főjegyzője, a megyei főügyész, tiszteletbeli megyei ügyész, megyei főszámvevő, Barcza László, Eperjessy Sándor, dr. Haudek Ágoston, Skublics Jenő, Ziegler Kálmán és dr. Czinder István bizottsági tagok választattak. A közigazgatási bizottság által az 1899/1900-ik évekre szerkesztett utfentartási előirányzatot a közgyűlés elfogadta. Az 1899-ik évre a betegápolási pótadó 2

3/io °/o-ban, a katonabeszállásolási pótadó pedig a házbér- és házosztályadóra 3

7/io °/o-ban, mig a többi adónemre 3

3/io °/o-ban álapittatott meg. A vármegyei választott bizottsági tagoknak folyó év végén kilépő fele része s az év folyamán tagsági képességüket vesztett, elhúuyt és leköszönt tagok helyébe teljesitendő választások határnapjául október hó 28-ika s a pótválasztásokra november hó 24-ike tűzetett ki. Hertelendy Ferenc bizottsági tagnak a Balaton melléki vasút segélyezése tárgyában beadott kérvénye kapcsán felolvastatott a vármegyei vasúti bizottság üléséről felvett jegyzőkönyv, amely ülésen a bizottság első sorban a vármegyei vasúti kölcsön konvertálásával foglalkozott, amely pénzügyi művelet a megkeresett bankok jelentése szerint jelenleg nem időszerű s ez okból a bizottság a konverzio ügyében a beállandó kedvezőbb pinzügyi viszonyok folyamán az aktió megindítását javasolja, valamint Veszprém -Tapolcza keszthelyi balaton parti vasútnak kilométerenként 3000 frtal való segélyezését, amely összeg vagy a konverzió utján, vagy új kölcsön felvételével fedeztetnék s ennek törlesztése az útadóból történnék. A közgyűlés a javaslatot elfogadta azzal, hogy a konverzio keresztülvitele esetén az igy nyerendő összegből fedeztetnék az Alsó-Lendva—regedei és Alsó-Lendva nagykanizsai h. é. vasutakra már törvény hatóságilag megszavazott segélyösszeg. A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi 2-ik t.-cz. értelmében létesítendő községi segélyalapok szervezésére vonatkozó szabályrendelet tervezetet, valamint a faiskolákról és a fásításokról szerkesztendő szabályrendelet tervezetet a kiküldött bizottságok beterjesztvén, a bizottságokjavaslatához képest a közgyü'és a szabályrendeletet megalkotta. Badacsony-Tomaj, Tördemicz és Szigliget községek képviselőtestületeinek határozatát körorvosi állás szervezése tárgyában, továbbá a letengei közegészségügyi orvosi körhöz tartozó községeknek a körorvosi fizetés felemelése tárgyában hozott határozatát a vármegyei tiszti főorvos előterjesztése alapján a közgyűlés jóváhagyta. Dióskdl község kérelmét, hogy a Pacsa —dióskáli törvényhatósági közút folytatását képező és a Gyülevész— galamboki törvényhatósági közutba ágazó, 3 km. hosszú községi közlekedési közút a törvényhatósági közutak sorába vétessék fel, a közgyűlés nem teljesítette. Bellatincz község képviselő testületének a tánczvigalmak után szedendő dijak és ezen dijaknak hova fordítása tárgyában, Monostor-Apáti, Hegyesd és Kapolcs szövetkezett községek képviselőtestületeinek körjegyzői írnoki állás rendszeresítése tárgyában, Keszthely város képviselőtestületének községi ingatlannak nyilvános árveverésen leendő eladhatása, továbbá ingatlan területek megvétele tárgyában, Belső-Lakos, Alsó-Lakos, Gyertyános, Hottieza, Kapeza és Koóth szövetkezett községek képviselő testületeinek egy körjegyzői írnoki állás rendszeresítése és fizetésének megállapítása tárgyában, Káptalanfa község képviselőtestületének községi ingatlan eladása tárgyában, Paloznak község képviselőtestületének a község tulajdonát képező egykerekű vízimalom eladása tárgyában. Alsó-Lendva község képviselőtestületének ingatlan eladása tárgyában, Dráva-Csány község képviselőtestületének községi ingatlan szerzése tárgyában, Bazsi köszég képviselőtestületének községi ingatlanok eladása tárgyában hozott határozatait a közgyűlés jóváhagyta. Zalabér, Bakod, Orbányosfa, Bánok-Szent-György, Báza, Botfa, Bucsuta, Oltárez, Tolmács, Vakonya, Ujavashegy, Budaihegy, Köcskishegy, Tordahegy, Bazita, Söjtör,Puszta— Ne szóljon semmit! — Bocsásson meg Bella, legkevésbbé volt szándékom . . . -- Hát akkor minek is beszél? — Pvlutasított, unalmasnak, rettenetesnek nevezett, s kijelentette, hogy nem fog sohasem szeretni. — Valóban érdekes . . . Hát van olyan érző lény e földön, mely előre meg tudja mondani, hogy érzelmeit nem fogja sohasem változtatni? — Már megint tréfál velem ? — Eszembe sincs. — Hát mondja, tudna engem egy kicsit szeretni ? — Talán 1 — Ne gyötörjön annyira, szóljon igazat! — Nini ön gorombáskodni is tud. — Ne vegye zokon, tehát tudna engem szeretni? — Már megint ? — Es nőm lesz. — Meglehet. — Tehát ád egy kis biztatást, egy kis reményt. — A tőrszurások után valóban megérdemli. — Tehát szeret? — A grófnő szemlesűtve babrált a pamlag lelóggó rójtjaival. — Szeretem — sugá alig hallhatóan, mi közben felemelé mélységes kék szemeit a fiatal emberre, ki boldogságának nagyságában hévvel ölelte magához a grófnőt, s csak azt tudta nehezen kinyögni : Enyém vagy ! — S a grófnő azt felelte neki: - Tied! — mire a fiatal ember teljesen eszét vesztette . . . Rovensky Árpád. Szent-László, Puszta-Ederics, Vörösbegy.Imrehegy, Öreghegy, Öreg- és Kis-Bódiliegy, Ferenczhegy, Újhegy, Szent-Balázs, Magyar-Szerdahely, Börzöncze, Nagy-Bakónak, ZalaMerenye, Zala-Szántó, Cserszeg-Tomaj, Nemes-Bük, Köveskut, Karmacs, Szent- Görgyvár, Sármellék, Felső- és Alsó-Zsid, Alsó• és Felsö-Fáhok, Nemes-Boldogasszony fa, Vindornya-Lak, Vonyarcz- Vashegy, Gyenes-Diás és MeszesGyórökhegy, községek rendtartási szabályzatai az állandó választmány javaslatához képest megfelelő pótlás végett visszaadatnak. Zalabér község képviselőtestületének a regale kötvény átíratása tárgyában hozott, megfelebbezett határozatát a közgyűlés megsemmisítette, a vadászati haszonbér folosztása tárgyában hozott határozatát pedig illetékes intézkedés végett a közigazgatási bizottsághoz teszi át. Mura-Csány község képviselőtestületének a község szervezési szabály rendeletének módosítása tárgyában, Pölöske község képviselőtestületének a község tulajdonát képező 250 fitos közforgalmi kötvény felhasználása tárgyában, Arács község képviselőtestületének a balatonparti vasúti vonal segélyezése tárgyában, Völgyijalu, Petesháza, Csente és Hosszú falu községek képviselőtestületének az Alsó-Lendvaregedei vasút vonal segélyezése tárgyában, Podbreszt-Szent Kereszt és Stefanecz, továbbá Galsa, Sárosd és Szegvár, községeknek, valamint Durcsevécz községeknek községi pótadó törlése tárgyában, Káptalanfa község képviselőtestületének a község tulajdonát képezf vízimalom bérbeadása tárgyában hozott határozatait a közgy ülésjóváhagyta. Csáktornya nagyközség husvágási szabályrendeletét a közgyűlés jóváhagyta, valamint Nyirád község vadászati jogának tíz évre történt bérbeadására vonatkozó képviselőtestületi határozatot. Csesztreg község vadászati jogának szabad kézből történt bérbeadására vonatkozó képviselőtestületi határozatot a közgyűlés megsemmisítette s a vadászati jognak nyilvános árverés utján való kiadását rendelte el. Az alsó-lendvai járás borellenőrző bizottságában Isoó Ferenc tagsági állásáról lemondván, helyette bizottsági tagul Karabélyos Elek választatott meg. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a tapolczai járási borellenőrző bizottság elnökévé — Hertelendy Ferenc lemondása folytán — a főispán Takács Jenőt, mig a nagykanizsai járási borellenőrző bizottság tagjául Véssey László elhalálozása fol}tán Méhes Kálmán kis-komáromi lakost nevezte ki. A nagy lengyelt korcsma bérbeadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot, a besenyői körjegyőséghez tartozó községek szervezeti szabályzatát, Nagy Kanizsa város képviselőtestületének a Nagy- és Kis-Kanizsa közti állami ut áthelyezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot a közgyűlés jóváhagyta. — A kőrorvosok fizetésének a vármegyei pénztárból folyóvá tétele tárgyában javaslat kidolgozása vt^jett a vármegye alispánjának elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki. Hasonlóan az alispán elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki szabályrendelet tervezet készítése végett a szőlőmoly, liszthaimat elleni védekezés, valamint a burgonyánál a peronospora elleni védekezés tárgyában. B.-Füred köség képviselőtestületének a balatonparti vasútvonal, Kis- és Nagy-Palina és Gumilicza községek képviselőtestületének, továbbá Radamos község képviselőtestületének, valamint Turnischa község képviselőtestületének az Alsó-Lendva-regedei vasútvonal segélyezése tárgyában hozott határozatait a közgyűlés jóváhagyta. Sümegh község képviselőtestületének a püspöki \ásárjog vásártér megvétele tárgyában, továbbá Balaton-Ederics község képviselőtestületének regále kártalanítási kötvény eladása tárgyában, a pacsai körjegyzőséghez taitozó községek képviselőtestületének a jegyző fizetésének felemelése tárgyában, Alsó-Domború község képviselőtestületének községi írnok tartására évi általány összeg megszavazása tárgyában hozott határozatait a közgyűlést jóváhagyta. Bak, Boczföld és Sárhida községek szervezési szabályzatát a közgyűlés jóváhagyta, azonban a letelepedési díjat fiz forintban állapította meg. A vármegye monográfiájának ügye. Egy negyedszázados íigy fog legközelebb dűlőre jutni: vármegyénk monográfiájának megírása. A vármegyei monográfiái bizottság f. évi augusztus hó 9-én ülést tartott, amelyből a közgyűléshez tüzetes előterjesztést tett amelyet a szeptember hó 26-án tartott tör vényhatósági közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A monografia bizottságának előterjesztése a következő : „A megyei monografia-bizottság azon meggyőződéstől indíttatva, hogy a vármegye közönségének a vármegye monográfiája megiratására irányzott három évtizedes törekvése csak úgy nyerhet méltó megvalósulást, ha a monografia a vármegye kimerítő általános történetét, különös tekintettel a művelődési viszonyokra és kijelelve azon helyet, amelyet vármegyénk hazánk politikai és művelődési történetében elfoglalt, a moderu tudományos történetírás követelte módszerben és formában, eredeti okmányok és más, hitelt érdemlő források alapján liiven adja elő; másrészről pedig élénken osztozván azon általános és jogosult óhajban, hogy lehetőleg mielőbb a monografia birtokába jussunk : több oldalról beszerzett információk és tekintélyes szakköröktől nyert ajánlások alapján egyhangúlag azon megállapodásra jutott, hogy dr. Dézsi Lajos urat, a m. kir. tud. egyetem könyvtári tisztviselőjét, ajánlja a tekintetes bizottsági közgyűlésnek a monografia megírására, akinek egyénisége és eddigi irodalmi működése elég biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a mű a fentjelzett kívánalomnak megfelelően és a lehető legrövidebb idő alatt létesül és aki arra a két példányban idezárt szerződésben megállapított feltételek mellett készséggel és — mondhatjuk — örömmel, ambitióval vállalkozott. Ezen feltótelek szerint a monografia legkésőbb 1902 évi deczember hó 31-ig elkészül; megírásáért és a nyomtatásra való felügyeletért 5.000 frt tiszteletdíj, uti álta-