Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 38-ik számához. A királyné szobra. Bezárult jóságos Fejedelem asszonyunk drága teteme felett a sir örök északája, de virraszt sirja felett a magyar nemzet hálás kegyelete. Aki életében szivébe zárta hű magyarjait: annak emlékét hiven megőrzi a magyar. S hogy ne csak szivében, némán hordozza bánatát s őrizze meg kegyeletét, hanem külsőleg is kifejezést adjon felséges Királynéja üánt való forró szeretetének' és tör­hetlen ragaszkodásának: önkényt, észrevétlenül, nyomban a gyászeset után, megindult a mozgalom, szoborban meg­örökíteni emlékét annak a jóságos Fejedelemasszonynak, aki a magyat nemzet iránt olv odaadó szeretettel visel­tetett. A mozgalom mind nagyobb hullámokat ver. Bámulatos, hogy pár nap alatt mily óriási összeg gyűlt egybe. A gazdagok nagy adományához sorakozni fognak a szegények fillérei. S nincs messze az ;d>í, amikor állni fog a szobor ott az ország Metropolisában s hirdetni fogja Erzsébet királynénknak ragaszkoaásat a magyar nemzethez s a magyar nemzet háláját és kegyeletét felséges Királynéja iránt. Lesz egy megszentelt hely az országban, hova elza­rándokol időtlen időkig az utókor tanulni hazaszeretetet, tanulni hálát és kegyeletet. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság szeptember havi. ülését dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta. A főorvosi havi jelentés felolvasása és tudomásul vétele után dr. Háry István vármegyei t. főorvos jelenté, hogy Koller István birottsági tag által a nagy-kanizsai fürdő házakra vonatkozólag felemiitett ama visszaélés, amel' szerint minden orvosi rendelés nélkül köpölyöznek, az á .ala megejtett vizsgálat szerint tényleg létezik s a polgármesteri hivatalnál annak megszüntetése tárgyában a kellő lépést megtette, amit a bizottság helyeslőleg vett tudomásul. A bottornyai nyugdíjazott jegyző helyett az ottani anyakönyvi kerületbe új anyakönyvvezetővé kin^ve^ése vé­gett a bizottság az' uj jegyzőt hozza a belügyminiszternél javaslatba, mig hc'.yettes anyakönyvvezetővé a nyugdíjazott jegyzőt. A dunántúli h. é. vasút igazgatóságának beadványa szerint Zechmeiszter Viktor náprátfai bérlőnek az a pana­szos állítása, hogy földjének elposványosodását a vasúti test okozza, a szakértők véleménye szerint alaptalan s igy a társaság akivánt átereszek létesítését nem hajlandó magái a vállalni. Erről érdekelt azzal értesíttetik, hogy ha az eljárás folytatását kívánja, ugy a helyszíni szemle foganatosítása előtt a szükséges műszaki műveletre vonat­kozó tervet készíttesse el. Felszólalás történvén a kazánvizsgálatok utáni szám­Iák érvényesítése tárgyában: a szakelőadó felhivatott, hogy az októberi gyűlésre a jelenben fennálló eljárás ismerteté­se mellett a kazántulajdonosok ellenőrzését biztosi :ó eljá­rásra nézve tegyen javaslatot. A kereskedelemügyi miniszter leirata szerint a Bükk — Sárvár — rumi- és Rum — türjei vasút közi­gazgatási bejárásának határnapjául a zalai, részre október 29-ike tűzetett kí Szt-Grótia, melyre a közigazgatási bizott­ság képviseletében dr. Gyömörey Vincze bizottsági tagot és Lányi Kálmán államépitészeti hi/atali főnököt kül­dötte ki. A pécsi posta- és távírda igazgatóság jelentése sze­rint Draskoveczen postahivatal nem állitható fel, amit a bizottság tudomásul vett. Bak község az Ukk—csáktornyai h. é, vasút pálya­testén keresztül az 511—512 szelvények között egy gyalog­járót- akar létesíteni az eddigi átjárónak megszüntetése mellett. A kérelem érdemleges határozathozatal előtt véle­ményezés végett kiadatik az államvasutak szombathelyi üzletvezetőségének. A kereskedelemügyi minisztérium posta és távírda vezérigazgatósága tudatja, hogy Nova községben a távir­dát ez idő szerint azért nem létesítheti; mert Csáktornya és Zala-Egerszeg között ez idő szerint új vonal nem volt felállítható; tudatja folytatólag, hogy az uj vezeték léte­sítése a jövő évi programúiba felvétetett s ha a költsé­geket a törvényhozás megszavazza, az uj vonalt kiépíti. Az értesítést a bizottság tudomásul vette s ezzel az ügygyei kapcsolatban a pacsai távírda hivatal felállítása iránt a kellő lépéseknek újból való megtételét elhatározta. Soos Vilmos zala-egerszegi lakosnak a vasút közelé­ben építési ügyében a helyszíni szemle Háczky Kálmán bizottsági tag elnöklete alatt elrendeltetett. Ezután felolvastatott a miniszterelnök leirata a közi­gazgatási bizottság 1897 évi jelentésére. A leiratban az egyes miniszterek- válaszai foglaltatnak a közigazgatási bizottság részéről tett javaslatokra, amelyek közül felem­lítjük, hogy az igaz ;á.';ügymimsz,er a zala-egerszegi fok­ház épitésére né: ve kifejezett óhaját , a bizottságnak előjegyzésbe vette, iz> nban <- gyelőre fedezet hiányá­ban nem foganatosít lató; a belügyminiszter — fedezet hiányában — a csendőrség létszámát nem emelheti ; a körorvosok fizetését illetőleg hogy a községek az illetéke­ket a vármegyei pénztárba fizetnék be s a körorvosok fizetésüket onnan kapják, ez ellen a miniszternek kifogása nincs s ezt más vármegyék példájára a vármegye törvény­hatósága saját hatáskörében elrendelheti; a bizottság amaz óhajtása, hogy minden auyaköuyvi kerületben anyakönyvi helyettes legyen, a miniszter leirata szerint akadályba nem ütközik, ha mérsékelt tiszteletdíj mellett a bizott ság alkalmas egyéneket hoz javaslatba. A közigazgatási bizottság a miniszteri leiratokat tudomásul vette, a kör­orvosok fizetésének kiszolgáltatási módjára vonatkozó belügyminiszteri leiratot érdemleges elintézés végett át­teszi a vármegye törvényhatósági bizottsághoz. A kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ebben az időszakban résztvett a megyei általános tanítói testület b. füredi közgyűlésén; ugyanazen alkalomból meglátogatta a b. füredi szeretetházaf. — Megtekintette azala-egerszegi iparos tanoncziskola munkakiállitását. — Meglátogatta a szécsi-szigeti, bördőczei, tormaföldi, pákai és kányavári r k. iskolákat. — Személyesen tárgyalt a szent-adorjáni elöljárósággal a tavaszkor megnyitandó építkezés ügyé­ben. — Meglátogatta a teskándi és bödei r k. iskolákat a járási főszolgabíróval, akivel a lottói képesítés nélküli tanító eltávolítása ügyében a helyszínén intézkedett. — Nagy-Kanizsán tovább folytatta a polgári fiu és leányis­kola, valamint a községi elemi iskolák államosítására vonatkozó munkálatokat. — 'Megtekintette a molnári áll. iskola épületén mutatkozó Ik yokat. — A miniszter ren­deletére megtekintette P;itaky Viktor kotori tani'ó tanszergyüjteményét, ame' t a párisi nemzetközi kiállí­tásra óhajt beterjeszteni. — Végül a zala egerszegi áll. elemi iskolával kapcsolatos gazdasági ismétlő iskola ügyé­ben egy szakértőkből és tanférfiakból álló értekezletellet hívott, egybe, amelynek megállapodásához képest a szó­ban forgó iskola biztositása és szervezése ügyében a to­vábbi intézkedések meg fognak tétetni. Zala pataka, Fernekág és Budafa községek iskolázá­sáról felvett jegyzőkönyv előterjesztetvén, a végleges intéz­kedés a zala-lövői iskolák államosításának ügyéig függő­ben hagyatik. Előterjesztetett a vármegyei községi és körjegyzők egyletének kérvénye a tan—és ovodakötelesek összeírásá­nak a tanítók által eszközlése ügyében. Tekintettel a polgári községek számára az 1868 évi 38 t.-cz. és 1876 évi 23 t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasításra, az eddigi törvényes gyakorlat megnem változtatható. Az össze­írás jövő módozatai felől különben is a legközelebb a miniszter fog intézkedni. A zala-szent-lászlói r. k., a pölöskei községi és kar­macsi r. k. iskola államsegélye és a mellinczi iskola állomosítása ügyében a kérvények a miniszterhez párto­lólag felterjesztetnek. A perlaki kisdedvédelem ügyében beérkezett jelen­tés tudomásul vétetett, Alsó-Lendva község egy állandó gyermekmeaedékház felállítására, esetleg államsegély igénybe vétele mellett, utas ; ftatott. A göntérházai tanitó válásztáshoz elnökül az isko­laszéki elnök küldetett ki. A beliczai r. k. iskolához másodtanitóul Fodor Ade! okleveles tanítónő, a balaton-udvari ev. ref. iskolához Szabó Gábor okleveles tanitó kántortanítóvá, Höfler Mariska oltárczi tanítónővé megválasztatván, az államsegély utal­ványozása végett erről a miniszterhez jelentés tétetik. A turcsiscsei községi iskola jellegére vonatkozó ok­mányok beterjesztetvén, azokról a minisztériumhoz jelen­tés tétetik. A kerületi egyházi tanfelügyelő értesítése az orosz­tonyi iskola építkezésének tavaszkor mulhatlan megkez­déséről tudomásul vétetett. A boldogfai r. k. iskola kútja ügyében az okmá­nyok beterjesztetvén, az iskolát fenntartó közönség fel­Ír vatik, hogy a kut építése ügyében haladéktalanul intéz­Vaszaryv Kálmán keszthelyi községi iskolai tanitó megválasztását a bizottság jóváhagyta. Kir. tanfelügyelő bemutatja I'ölöskefő, Lipahócz, Lovas, Zala-Szt Grót, Balaton-henye, Arács. Dióskál, Kerkakálóczfa, Kerka-Kuías, Háshágy, Nagy-Pécsei, Kapolcs, Orosztony, Nagy-Kutus, Resznek, Batyk, Iuives­Kálla,Gellénháza,Börönd. Balatonfüred, Monoszló, Udvarnok Szt.-Békálla, Kővágóőrs, Kisrada, Pacsa, Szigliget, Náp­rátfa, Gulács, Balaton henye, Tördemicz, Szepezd. Kővá­gó őrs, Gyulakeszi községek évötödős pótlékára vonat­kozó miuiszteri rendeleteket. A községek és iskola fenn­tartók egy része tüzetesebb hitközségi költségvetés szer­kesztésére, több tanitó szolgálati folytonosságának kimu­tatására vagy egyéb pótlásra hivattak fel. Több község pedig anyagi helyzetére való tekintetből, kérvényével elu­tasittatik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint julius végén a fogalmazó kainál hátrálék volt 14.553, augusztusban beérkezett 3.351 s igy elintézés alá került 17.994 ügy­darab, amelyből augusztusban elintéztek 3.808 drbot s igy augusztus végén hátralékban maradt 14.096 ügydrb Az irodánál julius végén hátralékban volt 1.081, auguszt. hóban leírás véget kiadatott 3.800 s igy elintézés alá került 4 881 ügydaiab; ebből augusztus hóban leírtak és expedáltak 4.026 ügydarabot s igy augusztus végén hát­ralékban maradt 855 ügydarab. A kir. pénzügvigazgató jelentése szerint augusztus hóban befolyt állami adóban 325.324 frt 59V2 kr. A f. évi január havától augusztus végéig 1,463.148 frt 90 kr. adó folyt be, mely a mult év hason szakában befolyt 1,473.377 ft 94 krral szemben 10.229 jrt 04 kr. csökkenést tüntet fel. Augusztus végén hátralékban maradt: 1,549.034 frt 65 kr. egyenes adóban, 90.805 frt 6772 kr. hadmentesség: dijak­ban, 1,031.583 frt 3772 kr. szőlődézsmaváltságban, 375.851 frt 447a ki. bélyeg és jogilletékben, 9.441 frt 897a kr. illeték egyenértékben, 47.973 frt 49 kr. italmérési illetékben vagyis összesen 3,116.486 frt 64 kr. Leírásba hozatott a f. évi január 1 tői augusztus végéig : a) egyenes, adóban 37.453 frt 8172 kr., b) had mentességi díjban 2.302 frt 94 kr., c) szőllő dézsmaváltsá'g tartozásban 143.393 frt 28 7a kr. Fizetési halasztás 2 esetben adatott 446 frt 69 kr. adótartozásra; ideiglenes házadómentesség 33 épületre adatott. G S A E ÍM O IKI. J5 zeressük a természetet. Irta: Németh Elekné Andaliázy Irene. Az ember a teremtés urává tette magát s bár ere­jénél fogva rfem is, — szel'eme, gondolkodása, műveltsége által valóban az. Mennél magasabbra tör a valódi miíve­ődés terén, annál közelebb ér azon eszményhez, melynek képére teremtve van. Szelleme mesteiműveket alkot, igazságokat kutat; behatol az ismeretlenekbe ; tantételeket állít fel és ural­kodik az anyag felett. Fölénye a természetet, erőket és állatokat rabszolgájává tette. Jogosúltságot érez magában arra, hogy uralkodjék azon lények felett, melyek szellemi képességeiknél fogva alatta állanak, — sorsukat intézni s létezésüket saját céljainak használni fel. De ha ez igy van — mondjuk Istentől rendelve, — uralkodói előjogai őt egyúttal különféle tekintetekre kö­telezik az alatta álló teremtményekkel szemben, melyeknek elmulasztása, megsértése vagy be nem tartása saját emberi méltóságának és szellemi fölényének kárára, rovására megy, amennyiben a méltányosság és igazság azt követeli, hogy haszonért hálával fizessünk s a gyengébbeket oltalmunkba vegyük. Az állatok és növények gondozása, ápolása, jóléte, kímélése és védelme az ember kezeibe van letéve s ma­gától értetődik, hogy ezen kötelességek miként való teljesít • 3 határozza meg a kívánt cél elérését vagy az ere Imé y sikertelenségét. \ Tem vesz kárba sem fáradság, sem jó bánás mód azokkal szemben ; mert a jót ép oly arányban tehetségeik­hez képest meg fogják hálálni, mint amily mértékben juttatott az nekik. A jól gondozott s ápolt állatnak nemcsak anyagi értéke nő, külső alakja szépül, de ter­mészete is szelídül, művelődik s gazdájának a hűség, engedelmesség és vonzalom számtalan jelevei kedveskedik. Ép ez áll a növényekről is, melyek dús virány- és gazdag terméssel fizetik vissza a reájuk fordított figyelmet és fáradságot. Ha minden ember kellő jó bánásmódban részesítené a vele, mintegy kiegészítő viszonyban és folytonos érint­kezésben élőállatokat, bizony nem tartoznának a ritkaságok közé azon csodás mesékhez hasonló esetek, midőn kutyák, lovak, szelídített elefántok stb. gazdájukat és azok vagyo­nát vizből-tüzből, hó alúl és különféle veszélyből mentik ki; vagy mint I. Napoleon hős kutyája, a híres „Moustache", mely minden hadjáraton elkísérte gazdáját s neki többször nemcsak az életét mentette meg, de sőt egy alkalommal ropogó golyózápor közben az ellenség által elhódított zászlót is ura táborába visszaapportirozta. ­Számos megható és meglepő példát tudok arra, hogy az állat hűsége, ragaszkodása, értelmisége az em­bert bámulatra ragadja és azon meggyőződésre hozza, hogy annak is van nemes lelke, helyes ítélete és tiszta jelleme; némely esetben több, mint sok, igen sok embernek ! Mégis mily méltatlan, hálátlan és rosz bánás módot kell a szegény állatoknak eltürniök és ravaszságot, hálát­lanságot és gonoszságot tapasztalniok azoktól, akik magokat oly magasan állóknak képzelik a „lelketlen, oktalan" állat, felett! A kegyetlenségeknek és kínzásoknak minő vérlázító jelenetei játszódnak le naponta, szemeink előtt és titkon az istállók és udvarokban, a házban és piacon, kertekben-, mezőkön, uton-utfélen, lépten-nyomon ! Harag, boszú, pajkosság, szándék, kegyetlenkedési vágy, játék, ellenszenv és tudatlanság szerzői és okozói ezen szenvedéseknek és pedig legtöbbször ott, ahol a védelem lehetetlen, vagy a kiszemelt áldozat arra nem képe? és igy védtelenül, tehetetlenül ki van szolgáltatva kínzója, ellensége, bántalmazója önkényének, hatalmának! De nemcsak az ember közvetlen szolgálatában és hatáskörében lévő házi állatok gyakran igen szomorú sorsának megfigyelései fakaszthatnak minden állatbarát ajkán embertársa iránt jogos panaszokat, hanem a többi, az értelmiség alacsonyabb fokán álló és mégis ezer hasznot hozó és ártalmatlan állatok szenvedései megérdemlik, hogy teljes részvéttel legyünk irántuk s amennyire lehet, hat­hatós védelmünkbe vegyük őket, amit nemcsak az ember saját érdeke követel sürgősen, hanem az érző lélek és jó kedély kötelességévé teszi annak, aki a műveltségre némi igényt tart. Valóságos szörnye, réme az ember a madaraknak, melyek pedig nemcsak énekükkel, ékes tollazatúkkal és egyéb külső bájaikkal örvendeztetnek meg bennünket, hanem rovar pusztító tulajdoságuknál fogva jóltevőink, kertjeink-, erdőink- gyümölcsöseinknek jól szervezett ren­dőrsége. Mégis az emberiség nagyja-apraja valóságos pusz­títást visz végbe közöttük. Alig hagyja el a városi fiu-gyermek az iskola első elemi osztályait, midőn ezen érdemeiért szülőitől egy „flóbert" kíván és nyer is jutalmul. Tudjuk, hogy ez mindenkor az éneklő madarak — és sétáló közönség­veszedelme. Faluhelyen szakasztó-vékaszám szedi össze kanász, pásztor, csordás gyermekei segítségével legeltetés közben a szegény madárfiakat, hogy azokat odahaza a falusi ifjú­ság mulattatására madzagra kötve, röptesse s addig-addig kínozza, mig egyre gyengülő vergődéseiket megúnva, egyenként földhöz csapkodják vagy nyakaikat kicsavarják ! Szőlő munka-, szénagyiijtés, mezei dolog közben, a hasznosabbnál hasznosabb hüllők: gyik, sikló, szalamandra, varangy stb. ezrei esnek áldozatul úgy a véletlen-, mint legtöbbször a szándékos pusztításnak, csak azért, mert az" önfentartás ösztöne s a létért való küzdelem készteté, hogy a munkás nép útjait keresztezze. Lomhán meghúzódva, a földhöz lapúlva és annak színéhez is hasonúlva-gunnyaszt a szőlők göröngyei között felbomlása az ezen iaőtzaki nag-góbi vásári forgalom miatt nehézségbe ütköznél, sőt tán solan, akik egyébként óhaj­tanának az istenitiszt,'létén megjelenni, a vásári üzlet miatt ebben akadályoztatnának : ezen okok 'apján Balaton József apátplébános a város polgármesterével eggetértöleg a gyász­istentisztelet megtartását j. hó 22-ére vagyis csütörtök délelőtti 9 órára tűzte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom